TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A múlt héten kiderült, hogy nyugdíj-előtakarékossági kötvénnyel készül az állam, bár a feltételei még nem ismertek. Milyen lenne jó? Ami az inflációt követi? Ami magas kamatot kínál? Amire adókedvezmény van? Amit jó áron lehetne visszaváltani? Forintban, vagy euróban? Összeszedtük a főbb szempontokat, amiket mérlegelni kell majd.
Arannyal fedezett német záloglevél 1924-ből. Pedig jó ötletnek tűnt. (Fotó: Eidenpenz József)

A múlt héten Varga Mihály miniszter arról beszélt, hogy nyugdíj-előtakarékossági kötvényt készítenek elő a lakosság számára. A részletekről keveset tudni, de azt mondta, “államadósság-kezelés részévé” tennék az előtakarékosságot, így csakis állampapírról lehet szó. Szerinte olyan kötvény kell, amit “picivel kedvezőbb és jobb hozamokkal tudnak a takarékoskodók nyugdíjas korukban visszaváltani, vagy éppen a járadékait élvezni”.

Kérdés, mihez képest. Olyan lényeges részleteket tehát, mint kamatozás, futamidő vagy visszaváltási feltételek, adózás, esetleges adókedvezmény, egyelőre nem ismerünk. Az kiderült a nyilatkozatból, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), az önkéntes nyugdíjpénztárak “és egyéb formák” konkurensének szánják.

Fontos, hogy a befektetéshez mikor és hogyan, milyen áron lehet hozzájutni, egyrészt a nyugdíjba vonulás előtt, másrészt a nyugdíjba vonulás után. A leendő kötvényeket a miniszter a Babakötvényekhez hasonlította, megemlítve, hogy azok ellenértékéhez a gyermek 18 éves kora után juthat hozzá.

Bebetonozott kötvények?

Így elképzelhető, hogy csak a nyugdíjkorhatár elérése után lesz elérhető a befektetett összeg, addig “bebetonozódik”. A likviditás, eladhatóság hiánya kellemetlen lehet, ha valaki valamilyen válságba, rossz anyagi helyzetbe kerül, ezt a fajta kockázatot csak komoly kamatfelár mellett érdemes vállalni. (Emiatt nem javasolt számos biztosítási forma sem.)

Mi a kínálat ma?

A nyugdíj-előtakarékosság három típusa jelenleg az Önkéntes Nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítások és a Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ). Ezekre jár ugyanis az évi húsz százalékos, maximum 150 ezer forintos nyugdíjcélú szja-visszatérítés.

A nemrég viharos gyorsasággal megszüntetett lakástakarék-pénztárak ugyan nem tartoztak ebbe a csoportba, de mivel előbb-utóbb mindenkinek fel kell újítania a lakhelyét, ezért inkább az volt a furcsa, ha valaki nem vette igénybe a lehetőséget. A tbsz-számlára helyezett befektetési jegyek, államkötvények után sem jár adókedvezmény, viszont nincs adó a kamat– és árfolyamnyereség után, és öt naptári év után hozzá lehet jutni a tőkéhez.

Milyen egyéb feltételeknek kéne eleget tegyen egy nyugdíjcélú megtakarítás? Először is feltétlenül érje utol a hozama legalább az inflációt, vagyis a pénz őrizze meg értékét, különben az egész értelmét veszti. Aztán lehetőleg minél jobban haladja is meg azt. (Főleg, hogy az infláció számításával kapcsolatban mindig adódnak kételyek, például mostanában a lakhatási, lakásszerzési költségek meredek emelkedése kapcsán.)

Nem árt az adókedvezmény

Nem árt, ha ezt adókedvezmény is kiegészíti, így a bérből és fizetésből élőknek is kedveznének. A lakossági állampapírok tulajdonosi szerkezete állítólag rendkívül koncentrált, magyarul a nagyobb részük a gazdagok, jómódúak kezében van. Egy szja-kedvezménnyel leginkább a középrétegeknek kedveznének. A lakosság minimum harmadát kitevő szegények persze ettől még nem fognak tudni megtakarítani.

Tehát fontos kérdés a hozam, a likviditás. Valamint a kockázat, de a biztonságot, a visszafizetést állampapíroknál nem szokás kétségbe vonni.

Van másik

Ilyen papír azonban lényegében már van, az inflációkövető kötvényeink: a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP), illetve a Prémium Euró Állampapírok (PEMÁP). Ezek beváltak, a lakosság szereti és vásárolja őket, annak ellenére, hogy a három és öt éves futamidő korábban nem volt a kedvencük. (Sokáig három hónapos, esetleg egy éves lekötésekben volt a lakossági megtakarítások zöme.)

A PMÁP és PEMÁP kondíciói (amikről utoljára itt»»» és itt»»» írtunk), legalábbis az infláció feletti kamatfelár ugyan sokat romlott az utóbbi években és emelkedő inflációnál veszítenek vonzerejükből, mégis csekély az esélye, hogy az inflációt ne érnék utol a futamidő alatt. A visszaváltáskor egy százalékot vonnak le, ami nem vészes. Bár jobb lenne, ha kőbe vésnék, és csak jelentős határidő, széleskörű tájékoztatás után lehetne ezt megváltoztatni.

Jó márkanév a nyugdíj

Az államnak három fő érdeke lehet: minél hosszabb futamidejű papírokkal és minél alacsonyabb kamattal finanszírozni az államadósságot, és lehetőleg belföldről. A második feltételt, a kamatot láthatóan feláldozták az utóbbi években a harmadik, a belföldi finanszírozás, a függetlenség oltárán.

Hosszabb futamidőre rávenni a lakosságot valószínűleg egyrészt még magasabb kamattal lehet, másrészt sokat érhet egy jó szlogen is. Például, ha ráírják a kötvényre, hogy “nyugdíj”. A lesz nyugdíjam-nem lesz nyugdíjam kérdése nagyon sok embert élénken foglalkoztat, ez látszik például a nyugdíjtárgyú cikkeink magas olvasottságából is.

Kevés a nyugdíjvita

Mindenki számára könnyű belátni, hogy ha egyre kevesebb a gyerek, a fiatal dolgozó, és azok egy része is külföldre megy, közben pedig egyre több a nyugdíjas, akkor ebből bajok lesznek. Németországban például nyugdíjbizottságot hoztak létre, a koalíciós viták középpontjában állt a kérdés, és szinte minden nap rágódnak a problémán. (Pedig bővül a lakosság a bevándorlás miatt, többek között magyarokkal.) Hivatalos szinten erről közben nálunk még kevés szó esik.

Újrabefektetés és euró

Tehát az új kötvények lehetnének akár az eddigieknél hosszabb futamidejű Prémium államkötvények is, esetleg a Babakötvény egy új verziója. Jó lenne az is, ha a kamatot tőkésítenék, hogy ne kelljen az ügyfélnek folyton annak újra befektetésével bajlódni, mint jelenleg a PMÁP-oknál.

Annak ellenére, hogy az ország eurózónás csatlakozásának már régen nincsen céldátuma, mindenképpen lenne értelme annak, ha a leendő eurókötvényeknek lenne eurós verziója is. Egyrészt fordulhat a szélkakas, válhat még vonzóvá a politikusok és az emberek számára az euró – például ha nagyon meggyengül a forint vagy elszáll az infláció. Korábban sok-sok évig a nemzeti sportok közé tartozott devizában takarékoskodni.

Teremtik a versenyt, vagy megölik?

Másrészt sok jövedelem képződik euróban, esetleg más devizában, hiszen százezrek dolgoznak külföldön. Ezek egy része pedig lehet, hogy nyugdíjas korában haza akar majd jönni, vagy most is itthonról ingázik.

Azt azért még nem árt hozzátenni, hogy itt centralizáció, a piac leépítése, fokozatos kiiktatása folyik. A befektetési alapokat, önkéntes nyugdíjpénztárakat, bankokat már eddig is komoly versenyhátrányba hozta az állam a lakossági állampapírok bőkezű kamatával. Ez a folyamat folytatódna az új kötvényekkel. (Pedig a volt szocialista országokban az állam különösen rossz gazda hírében áll.) Az egyik alapkezelő véleményét a második keretes írásban közöljük.

Nincs szükség még nagyvonalúbb állampapírokra?

“Láthatóan továbbra sem tud leszokni a vezetés arról, hogy adófizetői pénzekből újabb cukorkákat szórjon a nem rászoruló befektetők elé úgy, hogy kielégíti majd azokat, akik ‘keresik a magasabb hozamú, de kellően biztonságos befektetési formákat’ – írta a Hold Alapkezelő Alapblogja.

“A lakossági állampapírok kamataikkal és legendásan nagyvonalú egyéb feltételeikkel (például fix, magas visszavásárlási árfolyam, teljes díjmentesség) már így is busásan túlfizetik a befektetőket (ha szabad egyáltalán így hívni őket, hiszen végső soron a rendszeresen kifizetett magas kamat(támogatás) miatt járadékosoknak is hívhatnánk őket), nem szükséges a lakossági állampapír-befektetési program bővítése, hiszen már létezik az a ‘magasabb hozamú, de kellően biztonságos befektetési forma’”, amiről az MNB alelnöke nemrég beszélt.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Állampapír / Kötvény Szamurájkötvények kibocsátásra készülődik a magyar állam
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 28. 10:11
Már zajlanak az előkészületek, néhány napon belül megtörténhet a tranzakció.
Állampapír / Kötvény Csak félig tért vissza az államkötvény-vásárlási kedv a karantén után
Eidenpenz József | 2020. június 8. 06:07
Egy éves a “szuperkötvény”. Magyarországon is fokozatosan lazították a mozgási korlátozásokat az utóbbi hetekben, így elvileg visszatérhet a lakosság a korábbi mindennapokhoz. De mennyire állt vajon helyre a karantén idején tavasszal mélypontra esett állampapír-jegyzési kedv? Még nem teljesen. Ami megmagyarázza a kormányzat idei devizakötvény-kibocsátásait is.
Állampapír / Kötvény Nagyon vették az állampapírokat a pénzintézetek
Privátbankár.hu / MTI | 2020. május 11. 14:43
A pénzintézetek márciusban komolyabb mennyiségű állampapírt vásároltak, derült ki az MNB friss adataiból.
Állampapír / Kötvény 2 milliárd euró értékben adtunk el kötvényt
MTI | 2020. április 23. 18:45
A pénzügyminiszter szerint sikeres volt Magyarország legújabb kötvénykibocsátása, 2 milliárd euró értékben sikerült értékesíteni. Varga Mihály azt is elmondta, hogy rekordalacsony hozam mellett sikerült mindez.
Állampapír / Kötvény Eurókötvényt bocsát ki Magyarország
Privátbankár.hu | 2020. április 22. 11:59
Az Államadósság Kezelő Központ nem sokkal azután jelentette be, hogy közzétette idei módosított finanszírozási tervét.
Állampapír / Kötvény Módosította idei finanszírozási tervét az ÁKK
Privátbankár.hu | 2020. április 22. 11:01
A Kormány a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos negatív gazdasági kilátások és a járvány gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális politikai lépések eredményeképp módosította a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját a GDP 1 százalékáról 2,7 százalékára. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya ennek megfelelően 367 milliárd forintról 1.234 milliárd forinttal 1.601 milliárd forintra emelkedett.
Állampapír / Kötvény Stabil az állampapírok értékesítése
Privátbankár.hu | 2020. április 20. 11:20
2020 első negyedévében összesen 1266 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság állampapírt. A nettó állománynövekedés a lejáratok, a visszaváltások és a visszavásárlások miatt 29,6 milliárd forintot tett ki.
Állampapír / Kötvény Mi lesz veled, Magyar Állampapír Plusz?
Eidenpenz József | 2020. március 30. 06:06
A 2019-es év a Magyar Állampapír Pluszról, avagy szuperkötvényről szólt. Ez az év mindent felforgatott, így a kötvény eladásai is csökkentek, miközben minden állam óriási kiadásoknak néz elébe. Mi lesz vajon a kötvény sorsa, változhatnak-e a kondíciói? – kérdeztünk elemzőket. Az biztos, hogy a kockázatos eszközök vonzereje nagyon megváltozott az utóbbi időben.
Állampapír / Kötvény A nap grafikonja: Nagyot estek a szuperkötvény-eladások
Eidenpenz József | 2020. március 24. 16:45
A múlt héten már csak harmincmilliárd forintért jegyezték a szuperkötvényt, azaz Magyar Állampapír Pluszt. Ami az eddigi legalacsonyabb érték, de persze a vírusválság miatt nem meglepő.
Állampapír / Kötvény Kinek érheti meg a nyugdíjkötvény?
Privátbankár.hu | 2020. március 16. 06:07
Az ÁKK egy újabb nagy dobásra készül 2020-ban, ami nem más, mint a nyugdíjcélú állampapír.
hírlevél