Putyin elnök Ukrajna inváziójával két dolgot kétségtelenül elért az egykori Szovjetunió területén: egyrészt véget vetett minden megmaradt posztszovjet identitásnak, másrészt pedig lerombolta Moszkva Hitler felett aratott győzelmének nemzeti mitológiáját, amelyet évtizedekig nemzetközi hírnevének részeként használta fel.
A kazah sasszé
Kasszim-Jomart Tokajev kazah elnök már áprilisban úgy döntött, hogy május 9-én nem tart hagyományos Győzelem Napi felvonulást a fővárosban, szimbolikus üzenetet küldve a Kremlnek, hogy Kazahsztán ki akar maradni Oroszország befolyási szférájából.
Néha előfordulnak aztán esetek, amelynek véletlenszerűségében kevesen akarnak hinni. A dél-oroszországi kikötővárosban, Novorosszijszkban éppen a közeljövőben a második világháborúból fel nem robbant aknákat fogják előbányászni, pontosan ott, ahová a legfontosabb kazahsztáni olajvezeték érkezik, és ahol annak tartalmát tankerekre töltik. 5 napja aztán fel is függesztették a kazah olaj fogadását a kikötővárosban.
Ez nem csekélység egy olyan olajexportőr ország számára, amelynek bevétele nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagok exportjából áll. Valóban, Novorosszijszk keményen küzdött a második világháborúban, így a régi lőszerek megtalálása nem meglepő. Az időzítés azonban kétségeket ébreszt: vajon Oroszország most cselekszik annak érdekében, hogy közép-ázsiai szomszédját és Tokajevet elnököt megrendszabályozza?
Tokajev nyíltan beszél Putyin előtt
Az előzetesen nem tervezett novorosszijszki mentési munkálatok éppen akkor váltak ismertté, amikor Tokajev a szentpétervári gazdasági fórumon való múlt pénteki megjelenése miatt mindenki róla beszélt. Ő volt az egyetlen külföldi államfő, aki személyesen utazott el a hírességek által elkerült eseményre, és Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett jelent meg. Beszédében méltatta az eurázsiai gazdasági együttműködés fokozásának lehetőségeit, de bírálta az orosz importhelyettesítést és a Kreml Nyugat elleni ellenszankcióit is.
Az ezt követő - Putyin jelenlétében és élőben futó kamerák előtt - zajló beszélgetésen az egykori diplomata és sinológus nyílt színpadon kifejtette, hogy Kazahsztán az államok területi integritásának garantálása és a népek önrendelkezési joga közötti dilemmában az előbbit részesíti előnyben. Éppen ezért nem ismeri el független államként Donyeck és Luhanszk „pszeudo-állami” entitásait.
Tokajev elkerülte, hogy egyértelműen kijelentse Kazahsztán álláspontját Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban.
Egyértelmű elkötelezettségét Ukrajna területi integritása mellett egyesek szenzációként üdvözölték a közösségi oldalakon, mások pedig Putyin házigazdával szembeni sértésként értékelték. A fellépését arra is felhasználta, hogy a helyre tegye azokat az orosz parlamenti képviselőket, kulturális munkatársakat és újságírókat, akik ismételten megkérdőjelezik Kazahsztán szuverenitását, hasonló érvekkel, mint az Ukrajnánál.
Ennek a vitának a keretrendszere meglehetősen pikánsra sikerült: nem sokkal előtte ugyanis Putyin azt mondta a vitában, hogy az egész egykori Szovjetunió történelmileg nézve tulajdonképpen orosz volt. A moderátor Margarita Szimonjan, az RT csatorna főszerkesztője, Moszkva egyik legradikálisabb propagandistája volt. Férje, Tigran Keoszajan árilis végén nyersen megfenyegette Kazahsztánt az "ukrán forgatókönyvvel" a YouTube-csatornáján.
Csak egy beállított játék?
Novorosszijszk kikötőjének részleges bezárása csupán közvetett válasz Tokajev szentpétervári kijelentéseire. Mindazonáltal nyilvánvaló az összefüggés Kazahsztán álláspontjával a nyugati szankciók és az ukrajnai háború kérdésében. Egyrészt Tokajev egy orosz televíziós csatornának adott interjújában 10 napja azt mondta, országa nem fogadja el a szankciókat, de tartja magát hozzájuk.
Az már a korábbi hetekben kiderült, hogy Kazahsztán nem áll meggyőződéssel Oroszország oldalán Ukrajnával szemben. Moszkvában viszont ezt egyesek árulásnak tekintik.
Tokajev nyilatkozata a donbászi „népköztársaságokról” is elsősorban kontextusa miatt figyelemre méltó. Az ezzel kapcsolatos álláspont elvileg már egy ideje világos.
Szergej Duvanov kazah ellenzéki aktivista még Tokajev szentpétervári fellépését is jól megkoreografált színjátéknak tartja. Tokajev a külvilág felé ezzel hangsúlyozta Kazahsztán Oroszországtól való függetlenségét, belpolitikailag pedig saját függetlenségét Putyintól. Putyinnak viszont hasznára lesz, ha Kazahsztánt nem gyanúsítják a szankciórendszer megsértésével. A szomszédos ország, amely az Eurázsiai Gazdasági Unióban kapcsolódik Oroszországhoz, ezzel segít enyhíteni a nyugati korlátozások bizonyos hatásait.
Az orosz propaganda erős befolyása
Mindazonáltal elég oka van Kazahsztánnak, hogy a jelenlegi környezetben különösen óvatos legyen. A „többvektorosság” kazah irányzata, a minden oldalról kiegyensúlyozott külpolitika már januárban nyomás alá került. Ekkor Tokajev felszólította az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezet (CSTO) nevű katonai szövetséget, hogy fékezze meg az erőszakos zavargásokat. A csapatok gyorsan befejezték bevetésüket, és valószínűleg a már készülő Ukrajna elleni háború miatt is nem teljesült az a félelem, hogy Oroszország hosszú távon berendezkedik Kazahsztánban.
Tokajev szentpétervári megjelenése után Konsztantyin Zatulin parlamenti képviselő megismételte a régi fenyegetéseket. Amíg barátság, együttműködés és partnerség van, addig a területi követelések nem érvényesülnek. Máskülönben minden lehetséges – mint Ukrajna esetében.
Ez az orosz pozíció nem új. De február 24-e óta nincs kétség: bármire számítani lehet. Ez a másik ok, amiért az olyan fontos bejelentések, mint például a novorosszijszki kikötői hatóságok által tett lépés, azonnal gyanút keltenek.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
