Jól jártak a magyar gazdagok: tovább nőtt a szakadék

Nagy Zsófia, 2012. május 02., 06:15

Tovább mélyült a szakadék az elmúlt évtizedekben a gazdagok és a szegények között, felmérések szerint a legtöbb országban a kormányzati intézkedések hatására a gazdagok gazdagodtak, míg a szegények helyzete nem javult. Hasonló a helyzet Magyarországon is, az egykulcsos adó miatt pedig vélhetően tovább romlik a helyzet.

A közgazdászokat és a szociológusokat egyaránt foglalkoztatja a népességen belüli jövedelemegyenlőség. A jövedelemegyenlőség/egyenlőtlenség mérésére több mutató is szolgál, melyek a népességen belüli legalacsonyabb illetve legmagasabb jövedelemmel rendelkezők közötti különbséget számszerűsítik.

Gini: 30-46 százalékra az egyenlőségtől

A leggyakrabban citált mutató a Gini-index, amely 0 és 1 közötti értéket vehet fel. A mutató értéke akkor lenne nulla, ha az összes vizsgált személy jövedelme egyenlő lenne, míg az 1-es érték azt jelentené, hogy az összes jövedelem egy személy kezében koncentrálódik. Az értékek alapján jól látható, hogy minél nagyobb a Gini-index értéke, annál nagyobb méretet ölt a társadalmon belül a jövedelmek aránytalan elosztása.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jövedelmi felvételeinek adatait felhasználva azt találjuk: a hazai Gini-index a hiedelmekkel ellentétben nem közvetlenül a rendszerváltást megelőző időszakban volt a legalacsonyabb, hanem a 80-as évek elején. Az adatok alapján a szegények és a gazdagok között 2003-ban volt a legnagyobb a jövedelmi különbség. A KSH legutolsó, 2009-es adata szerint a hazai Gini-index értéke 0,292, vagyis a gazdagok közel 30 százalékkal több jövedelemmel rendelkeznek, mint teljes egyenlőség esetén.

Forrás: KSH
Drasztikusabb jövedelemegyenlőtlenséget kapunk azonban, ha az index alapja nem a KSH jövedelemfelmérése, hanem a bevallott jövedelem. Ebben az esetben a Gini-index 2009-ben 0,46-os értéken állt, amely jóval magasabb, mint  a KSH adatai alapján számított mutató.

Németország és Franciaország között

Az OECD statisztikái alapján 1985 és 1995 között Magyarország esetében a Gini-index értéke 2,1 százalékponttal emelkedett meg, amely szerint a közepes jövedelemszint alatt állók 2,1 százalékpontnyi jövedelmet adtak át a medián felett lévőknek.  A vizsgált 30 ország statisztikái alapján az állami kiadások újraelosztó hatása csillapította a szegénység növekedését az 1980-as évek közepétől az 1990-es évek közepéig tartó évtizedben, ám felerősítette azt a következő évtizedben, amikor a juttatások a szegényeket már kevésbé érintették.

Az OECD eredményei szerint a jövedelmi egyenlőtlenségek erősödése a vizsgált országok kétharmadát érintette, köztük Magyarországot is; az egyenlőtlenség általában azért nőtt, mert a jómódú háztartásoknak különösen jól ment a középosztálybeli családokhoz és a jövedelemeloszlási skála alján lévőkhöz viszonyítva. Összességében elmondható, hogy az utóbbi évtizedekben a gazdagok gazdagodtak.

Forrás: OECD
Az OECD adatai alapján 2005-ben a szegények és a gazdagok jövedelme közötti különbség Dániában volt a legalacsonyabb (0,232), míg a legnagyobb eltérés a szegények és a gazdagok között Mexikóban volt, ahol a Gini-index értéke 0,47 volt. Magyarország a 0,29-es értékkel az adatok alapján az OECD átlag alatt áll Németország és Franciaország között.

Robin Hood: mennyit kellene a szegényeknek adni?

A jövedelemegyenlőtlenség egy másik gyakran alkalmazott mérőszáma a Robin Hood-index. A mutató elnevezése nem véletlen, hiszen azt mutatja, hogy az összjövedelem hány százalékát kell az átlag feletti jövedelemmel rendelkezőktől, avagy a „gazdagoktól” elvenni, majd odaadni az átlag alatti jövedelemmel rendelkezőknek, vagyis a „szegényeknek”, hogy a társadalom csoportjai között a teljes jövedelemegyenlőség megvalósuljon.

A mutató a népességet tizedrészekre osztja, teljes egyenlőség esetén minden egyes jövedelmi decilis az összjövedelem 10 százalékát birtokolja. A KSH adatai szerint a Robin Hood-index 1982-ben volt a legalacsonyabb, míg a teljes egyenlőséghez 2003-ban kellett volna a legtöbb jövedelmet elvenni a gazdagoktól. A Robin Hood-index az adatok alapján közel azonosan mozog együtt a Gini-együtthatóval.

Forrás: KSH
A legutolsó rendelkezésre álló adatok szerint a legmagasabb jövedelmi kategóriákba tartozóktól jövedelmük 20 százalékát kellene elvenni és a szegényeknek adni, hogy teljesüljön a társadalmi csoportok között a jövedelemegyenlőség. A jövedelembevallási adatok a Gini-indexhez hasonlóan ebben az esetben is jóval felülmúlják a KSH által publikált adatokat, eszerint a gazdagok jövedelmének 33 százalékát kellene a szegények között szétosztani az egyenlőséghez.

Az egykulcsos adó a magas jövedelműeknek kedvez

Az egykulcsos adó sikertelenségre volt ítélve?

A jövedelemegyenlőtlenséggel kapcsolatban érdemes az adórendszert is figyelembe venni. A kormányok előszeretettel használják a személyi jövedelemadó rendszert, mint a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésének eszközét. A progresszív, több kulcsos, több sávos adórendszer a jövedelemegyenlőtlenség csökkentésének egyik lehetséges eszköze, hiszen a magasabb jövedelműek bevételeik nagyobb részét fizetik be a költségvetésbe, míg a szegényebbeknek arányaiban is kevesebb adót kell befizetniük.

Természetesen ebben a megvilágításban a jövedelmi egyenlőtlenségeket tovább mélyítheti az egykulcsos arányos adórendszer és az adókedvezmények is, mely elsősorban a gazdagabb rétegeknek kedveznek a társadalmi csoportokon belül.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Rettegés Trumptól: atomfegyverekbe menekülnek a németek?

Rettegés Trumptól: atomfegyverekbe menekülnek a németek?

A Brexit és Trump felemelkedése újabb lökést adott a már 2013 óta alakuló önállóbb német biztonságpolitikának. Az utóbbi hetek vitája Berlinben az önálló német nukleáris elrettentésről korai figyelmeztető jelzésnek tekinthető mind Washington, mind Moszkva számára.

További cikkek

Utánajártunk

Napi kommentár - videó

Privátbankár Árkosár

Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX30225.42+0.24%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • december 5
    KSH: Kiskereskedelem (első becslés, október)
    Szolgáltatóipari BMI
    Kiskereskedelem
    Beszerzési menedzser index
    Szolgáltatóipari BMI
    december 6
    KSH: GDP -- III. negyedév;
    KSH: Ipar (első becslés, október)
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    Ipari rendelésállomány
    GDP (év/év)
    Külkereskedelmi mérleg
    Tartós cikkek rendelésállománya
    Ipari rendelésállomány
    Ipari termelés (év/év)
    december 7
    MNB: Nemzetközi tartalékok (november/október)
    Monetáris Tanács ülésének rövidített jegyzőkönyve
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének november végi helyzetéről
    Ipari termelés
    Jelzáloghitel igénylések
    december 8
    KSH: Fogyasztói árak (november)
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (első becslés, október)
    KSH: MNB: Inflációs alapmutatók
    GDP (évesített negyedév/negyedév)
    Európai Központi Bank kamatdöntés
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    december 9
    KSH: A mezőgazdaság teljesítménye (első becslés, 2016)
    Folyó fizetési mérleg
    Külkereskedelmi mérleg és egyenleg
    Michigani Egyetem fogyasztói BMI

Szavazás

Donald Trump lesz az USA következő elnöke - Ön szerint javul ettől a magyar-amerikai viszony?