Jól jártak a magyar gazdagok: tovább nőtt a szakadék

Nagy Zsófia, 2012. május 02., 06:15

Tovább mélyült a szakadék az elmúlt évtizedekben a gazdagok és a szegények között, felmérések szerint a legtöbb országban a kormányzati intézkedések hatására a gazdagok gazdagodtak, míg a szegények helyzete nem javult. Hasonló a helyzet Magyarországon is, az egykulcsos adó miatt pedig vélhetően tovább romlik a helyzet.

A közgazdászokat és a szociológusokat egyaránt foglalkoztatja a népességen belüli jövedelemegyenlőség. A jövedelemegyenlőség/egyenlőtlenség mérésére több mutató is szolgál, melyek a népességen belüli legalacsonyabb illetve legmagasabb jövedelemmel rendelkezők közötti különbséget számszerűsítik.

Gini: 30-46 százalékra az egyenlőségtől

A leggyakrabban citált mutató a Gini-index, amely 0 és 1 közötti értéket vehet fel. A mutató értéke akkor lenne nulla, ha az összes vizsgált személy jövedelme egyenlő lenne, míg az 1-es érték azt jelentené, hogy az összes jövedelem egy személy kezében koncentrálódik. Az értékek alapján jól látható, hogy minél nagyobb a Gini-index értéke, annál nagyobb méretet ölt a társadalmon belül a jövedelmek aránytalan elosztása.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jövedelmi felvételeinek adatait felhasználva azt találjuk: a hazai Gini-index a hiedelmekkel ellentétben nem közvetlenül a rendszerváltást megelőző időszakban volt a legalacsonyabb, hanem a 80-as évek elején. Az adatok alapján a szegények és a gazdagok között 2003-ban volt a legnagyobb a jövedelmi különbség. A KSH legutolsó, 2009-es adata szerint a hazai Gini-index értéke 0,292, vagyis a gazdagok közel 30 százalékkal több jövedelemmel rendelkeznek, mint teljes egyenlőség esetén.

Forrás: KSH
Drasztikusabb jövedelemegyenlőtlenséget kapunk azonban, ha az index alapja nem a KSH jövedelemfelmérése, hanem a bevallott jövedelem. Ebben az esetben a Gini-index 2009-ben 0,46-os értéken állt, amely jóval magasabb, mint  a KSH adatai alapján számított mutató.

Németország és Franciaország között

Az OECD statisztikái alapján 1985 és 1995 között Magyarország esetében a Gini-index értéke 2,1 százalékponttal emelkedett meg, amely szerint a közepes jövedelemszint alatt állók 2,1 százalékpontnyi jövedelmet adtak át a medián felett lévőknek.  A vizsgált 30 ország statisztikái alapján az állami kiadások újraelosztó hatása csillapította a szegénység növekedését az 1980-as évek közepétől az 1990-es évek közepéig tartó évtizedben, ám felerősítette azt a következő évtizedben, amikor a juttatások a szegényeket már kevésbé érintették.

Az OECD eredményei szerint a jövedelmi egyenlőtlenségek erősödése a vizsgált országok kétharmadát érintette, köztük Magyarországot is; az egyenlőtlenség általában azért nőtt, mert a jómódú háztartásoknak különösen jól ment a középosztálybeli családokhoz és a jövedelemeloszlási skála alján lévőkhöz viszonyítva. Összességében elmondható, hogy az utóbbi évtizedekben a gazdagok gazdagodtak.

Forrás: OECD
Az OECD adatai alapján 2005-ben a szegények és a gazdagok jövedelme közötti különbség Dániában volt a legalacsonyabb (0,232), míg a legnagyobb eltérés a szegények és a gazdagok között Mexikóban volt, ahol a Gini-index értéke 0,47 volt. Magyarország a 0,29-es értékkel az adatok alapján az OECD átlag alatt áll Németország és Franciaország között.

Robin Hood: mennyit kellene a szegényeknek adni?

A jövedelemegyenlőtlenség egy másik gyakran alkalmazott mérőszáma a Robin Hood-index. A mutató elnevezése nem véletlen, hiszen azt mutatja, hogy az összjövedelem hány százalékát kell az átlag feletti jövedelemmel rendelkezőktől, avagy a „gazdagoktól” elvenni, majd odaadni az átlag alatti jövedelemmel rendelkezőknek, vagyis a „szegényeknek”, hogy a társadalom csoportjai között a teljes jövedelemegyenlőség megvalósuljon.

A mutató a népességet tizedrészekre osztja, teljes egyenlőség esetén minden egyes jövedelmi decilis az összjövedelem 10 százalékát birtokolja. A KSH adatai szerint a Robin Hood-index 1982-ben volt a legalacsonyabb, míg a teljes egyenlőséghez 2003-ban kellett volna a legtöbb jövedelmet elvenni a gazdagoktól. A Robin Hood-index az adatok alapján közel azonosan mozog együtt a Gini-együtthatóval.

Forrás: KSH
A legutolsó rendelkezésre álló adatok szerint a legmagasabb jövedelmi kategóriákba tartozóktól jövedelmük 20 százalékát kellene elvenni és a szegényeknek adni, hogy teljesüljön a társadalmi csoportok között a jövedelemegyenlőség. A jövedelembevallási adatok a Gini-indexhez hasonlóan ebben az esetben is jóval felülmúlják a KSH által publikált adatokat, eszerint a gazdagok jövedelmének 33 százalékát kellene a szegények között szétosztani az egyenlőséghez.

Az egykulcsos adó a magas jövedelműeknek kedvez

Az egykulcsos adó sikertelenségre volt ítélve?

A jövedelemegyenlőtlenséggel kapcsolatban érdemes az adórendszert is figyelembe venni. A kormányok előszeretettel használják a személyi jövedelemadó rendszert, mint a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésének eszközét. A progresszív, több kulcsos, több sávos adórendszer a jövedelemegyenlőtlenség csökkentésének egyik lehetséges eszköze, hiszen a magasabb jövedelműek bevételeik nagyobb részét fizetik be a költségvetésbe, míg a szegényebbeknek arányaiban is kevesebb adót kell befizetniük.

Természetesen ebben a megvilágításban a jövedelmi egyenlőtlenségeket tovább mélyítheti az egykulcsos arányos adórendszer és az adókedvezmények is, mely elsősorban a gazdagabb rétegeknek kedveznek a társadalmi csoportokon belül.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Irány a Mars! Nagyot álmodott a Tesla-vezér

Irány a Mars! Nagyot álmodott a Tesla-vezér

A felrobbanó rakéta és a pénzhiány sem törheti derékba másfél évtized álmát: Elon Musk Mexikóban tartott előadást az emberek Marsra juttatásáról, amire a tervek szerint a következő évtizedben sor kerülhet. Jobb rakéták, Mars-kolóniák és egy hatalmas űrlift – a Tesla-vezér terve, már amennyiben megvalósul, nagyobb mérföldkő lehet, mint a Holdra szállás.

További cikkek

Utánajártunk

Napi kommentár - videó

Privátbankár Árkosár

Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX27596.80+0.42%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • szeptember 26
    IFO üzleti hangulatindex - szeptember
    szeptember 27
    KSH: Foglalkoztatottság - június–augusztus
    KSH: Munkanélküliség - június–augusztus
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 25 mrdFt
    Ipari válallatok profittömege - augusztus
    S&P/Case-Shiller házárindex - július
    Conference Board fogyasztói bizalmi index - szeptember
    Nike - 2017 Q1
    szeptember 28
    szeptember 29
    KSH: Kalászos gabonák - 2016. év
    Munkanélküliségi ráta - szeptember
    Munkanélküliek számának változása (ezer fő) - szeptember
    Fogyasztói árindex (év/év, előzetes) - szeptember
    Fogyasztói bizalom (végleges) - szeptember
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - augusztus
    GDP (negyedév/negyedév, évesített, végleges) - 2016 Q2
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek - szeptember
    szeptember 30
    KSH: Ipari termelői árak - augusztus
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (második becslés) -- július
    MNB: A hitelintézetek összevont mérlegének alakulása - augusztus
    MNB: A háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábak - augusztus
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - augusztus
    GDP (év/év, végleges) - 2016 Q2
    Fogyasztói árindex (év/év) - szeptember
    Munkanélküliségi ráta - augusztus
    Caixin feldolgozóipari BMI - szeptember
    Fogyasztói árindex (év/év) - augusztus
    Maginfláció (év/év) - augusztus
    Munkanélküliségi ráta - augusztus
    Ipari termelés (év/év) - augusztus
    Chicagói beszerzési menedzser index - szeptember
    Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi index (végleges) - szeptember

Szavazás

Ön részt vesz az október 2-i népszavazáson?