A hazai befektetési alapok szépen gyarapodtak augusztusban, de ami igazán feltűnő, hogy számításaink szerint kiemelkedő rekordösszeg, 41 milliárd forint ment devizába, a forintos alapokból pedig határozottan inkább elvitték a pénzt. Eurót 36 milliárd értékben, dollárt pedig ötmilliárdnyit helyeztek el az alapokban, leginkább megint a legalacsonyabb kockázatú, folyószámlaszerű pénzpiaci konstrukciókban.

Az előző hónapban a júniusinál jóval magasabb összegű, 16,3 milliárd forintnyi eurót helyezett el a lakosság a hazai befektetési alapokban, biztosan nem függetlenül attól, hogy közel egy éve nem látott alacsony szinten volt az árfolyama. Forintban is nőttek az alapokban levő megtakarítások, a bő két éves csúcson levő dollárból viszont kiáramlott az alapokból. Szerették a pénzpiaci és a tőkevédett alapokat, köztük az olimpia-tárgyúakat.

Júniusban mérsékelt optimizmus uralkodott a világban és nálunk is, a forint erősödött, így a befektetési alapok piacán is pozitív jeleket voltak megfigyelhetőek. A legtöbb friss tőke a tőkevédett alapokba áramlott, miközben az abszolút hozamú alapok népszerűsége továbbra is töretlen.

Az első félévben a hazai befektetési alapok háromnegyede pozitív teljesítményt ért el, a legjobbak évesítés nélkül is 20-30 százalékot produkáltak. Az abszolút csúcson török, ázsiai részvényalapok voltak, de a magyar kötvények is nagyon szépen hoztak, fél évre átlag 9,1 százalékot. Legrosszabbul néhány abszolút hozamú alap és néhány ingatlanalap befektetői jártak.

A hazai befektetési alapok vagyona júniusban majdnem 26 milliárd forinttal nőtt, nagyrészt az ügyfelek friss pénzbefizetése miatt. A húszmilliárdnyi friss tőke közel fele euróban érkezett, a hónap vége felé az alacsony devizaáfolyamok sokakat vásárlásra sarkallhattak. Kedveltek voltak a nagyon kockázatos abszolút hozamú alapok, valamint a pénzpiaci és a tőkevédett alapok.

Májusban a tőzsdék estek, a forint gyengült, különösen a dollárhoz képest. Ennek ellenére a befektetési alapok vagyona alig csökkent, sőt a legbiztonságosabb alapoknál – mint a likviditási, tőkevédett – nagyobb méretű tőkebeáramlást is láthattunk, főleg euróban. A zártkörű alapoknál még mindig tart a pénzkivonás, de már az utolsó tételek kerültek sorra.

A 2008 október elején indult londoni olimpia-témájú alap évi 8,6 százalékot fizet ki befektetőinek a napokban. A K&H Alapkezelő Olimpia Plusz néven újabb tőkevédett alapot indít, amelynek hozama az arany, az ezüst, a platina és a palládium árfolyamától függ. A Pioneer Alapkezelő pedig mindenevő, hedge fund-szerű abszolút hozamú alapot hoz létre.

A végtörlesztés befejeződésével töredékére esett vissza a hazai alapokból havonta távozó tőke értéke, de nem szűnt meg teljesen a kiáramlás: áprilisban újabb 10,8 milliárd forint távozott. Elsősorban a bankbetét-szerűen használt pénzpiaci alapok zsugorodtak, néhány magasabb kockázatú termék népszerűsége azonban növekedett, mint a hedge fund-szerű abszolút hozamú alapoké.

Nagyon nagy szerencsénk volt, hogy az európai adósságválság legújabb hulláma nem 300 forinthoz közeli eurónál, hanem az Orbán-Barroso találkozó utáni pozitív itthoni légkörben ért bennünket – mondja a Pioneer vezető elemzője. Kamatcsökkentés az EU/IMF megállapodás után képzelhető el, akkor viszont egyszerre egy egész sorozat. A spanyoloknak mentőcsomag kellhet.

A befektetési alapokon keresztüli öngondoskodás nemzetközi viszonylatban is a jövő tervezésének egyik legnépszerűbb és leghatékonyabb módja. A döntés előtt azonban több tényezőt is érdemes figyelembe venni, többek között a kockázatvállalási hajlandóságunkat. Nem utolsó szempont az időtáv sem, ami alapján a tőkevédett, az abszolút hozamú, illetve a kötvény alapok között válogathatunk.

Sokan reménykedtek abban, hogy a végtörlesztés végével javulni fog a hazai megtakarítási kedv. Lehet, hogy ennek a jele, hogy márciusban friss pénzeket fizettek be a hazai befekfetetési alapokba, ami az utóbbi egy évben nemigen fordult elő? Nem biztos, a jelek inkább intézményi vagyonátcsoportosításra utalnak. A tízmilliárdnyi új megtakarításból bő nyolcmilliárdnyi deviza, főleg euró.

Miután a kötelező tagdíjak megvonásával a magánnyugdíjpénztári szektor elveszítette társadalombiztosítási funkcióját, leegyszerűsítené és olcsóbbá tenné a rendszert a két pénztári forma összevonása – mondja a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója. A végtörlesztés után ebben az évben várhatóan megugranak majd a megtakarítások, de éles lesz a verseny értük.

A Bamosz tagok által kezelt befektetési alapok összvagyona 10 milliárd forinttal, azaz 0,3 százalékkal növekedett februárban, ami egyrészt a 23 milliárd forintos nettó visszaváltásokból adódik, másrészt pedig az egyes alapok pozitív teljesítményéből. Az alapok jó teljesítménye növekedésbe fordította a befektetési alapok vagyonát. A hónap végén a Bamosz tagok összesen 3.193 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban.

Februárban több mint 11 milliárd forintnyi devizát helyeztek el az ügyfelek a hazai befektetési alapokban, az euró és a dollár nagyjából hasonló arányban volt kedvelt. A végtörlesztési hajrá lecsengésével töredékére esett vissza a pénzkivonás a befektetési alapokból, de így is megközelítette a 19 milliárd forintot. Sok pénzt vontak ki a pénzpiaci és az ingatlanalapokból.

A Generali Alapkezelő új stratégia megvalósításába kezdett, amelynek célja, hogy a lakossági befektetőinek a teljes kezelt vagyonhoz viszonyított aránya középtávon 25-30 százalékra bővüljön. Ezzel összhangban az alapkezelőhöz csatlakozik márciustól portfólió-menedzserként Malinovszky Melinda, aki az alapkezelő kötvény- és abszolút hozamú portfólióinak kezelését végzi majd.

A három, számítógépes algoritmussal kereskedő hazai befektetési alap nagyon különbözően teljesített tavaly. Alapvetően makrogazdasági összefüggésekre támaszkodva generál vételi és eladási jeleket a 26,2 százalékos hozamot elérő Pelso Quant kereskedési modellje. A Dialóg Deviza nem jól viselte az augusztusi minikrachot, így kezelője szoftvert cserélt.

A 414 különböző befektetésijegy-sorozatból mindössze 39 teljesített tavaly az év közbeni hat százalékos jegybanki alapkamat felett, és valamivel több mint a felük mínuszban végzett. Annyiban azonban érthető a dolog, hogy a mögöttes részvénypiacok és a hazai kötvénypiac is eléggé rosszul teljesítettek, ráadásul nálunk a tavalyi év egyik nagy slágere, a külföldi kötvény pont nem terjedt el.

Az indexkövető stratégiákhoz képest átlagosan hat százalékos pluszt hozott az abszolút hozamú stratégia 2011-ben, egyre több alapkezelő esküszik erre. A tavalyi év egyébként nagyon hektikus volt, a főbb befektetési eszközcsoportokban is plusz húsz és mínusz harminc százalék között változtak a hozamok.