A Concorde 2000 alap 15 éves fennállása óta évente átlagosan 12 százalékos hozamot ért el, aki kezdettől fogva tartja, 5,5-szörösére növelte tőkéjét. Akik azokban ki-be szálltak, azok ennél 6,2 százalékkal kevesebbet kaptak, ami a nemzetközi tapasztalatoknak is megfelelő érték – mondták el az alapkezelő sajtótájékoztatóján. Ez idő alatt sokat lehetett keresni magyar kötvényeken, de jóval szerényebben a részvényeken.

Az első félévben a hazai befektetési alapok háromnegyede pozitív teljesítményt ért el, a legjobbak évesítés nélkül is 20-30 százalékot produkáltak. Az abszolút csúcson török, ázsiai részvényalapok voltak, de a magyar kötvények is nagyon szépen hoztak, fél évre átlag 9,1 százalékot. Legrosszabbul néhány abszolút hozamú alap és néhány ingatlanalap befektetői jártak.

A hazai befektetési alapok vagyona júniusban majdnem 26 milliárd forinttal nőtt, nagyrészt az ügyfelek friss pénzbefizetése miatt. A húszmilliárdnyi friss tőke közel fele euróban érkezett, a hónap vége felé az alacsony devizaáfolyamok sokakat vásárlásra sarkallhattak. Kedveltek voltak a nagyon kockázatos abszolút hozamú alapok, valamint a pénzpiaci és a tőkevédett alapok.

Májusban a tőzsdék estek, a forint gyengült, különösen a dollárhoz képest. Ennek ellenére a befektetési alapok vagyona alig csökkent, sőt a legbiztonságosabb alapoknál – mint a likviditási, tőkevédett – nagyobb méretű tőkebeáramlást is láthattunk, főleg euróban. A zártkörű alapoknál még mindig tart a pénzkivonás, de már az utolsó tételek kerültek sorra.

A hazai befektetési alapok vagyona májusban is szolidan csökkent, a befektetők forintot és dollárt vettek ki, ugyanakkor eurót hoztak. A hónap első felében, amikor olcsó volt, inkább betették az eurót az alapokba, a második felében, amikor pedig hirtelen megdrágult, elkezdték kivenni. Sok pénz távozott a részvényalapokból, de jórészt intézményi befektetők műveletei miatt. Megállt viszont az ingatlanalapok zsugorodása.

Áprilisban vegyes volt a kép a pénz- és tőkepiacokon, de a világ tőzsdéi gyengültek. Mindez nem kedvezett a hazai befektetési alapoknak, néhány üdítő kivételtől eltekintve a befektetők inkább visszaváltották papírjaikat. A zártkörű alapoknál, amelyek nagyrészt az államosított magánnyugdíj-vagyonban találhatók, még mindig tart a pénzkivonás, bár már csökken a nagysága.

A végtörlesztés befejeződésével töredékére esett vissza a hazai alapokból havonta távozó tőke értéke, de nem szűnt meg teljesen a kiáramlás: áprilisban újabb 10,8 milliárd forint távozott. Elsősorban a bankbetét-szerűen használt pénzpiaci alapok zsugorodtak, néhány magasabb kockázatú termék népszerűsége azonban növekedett, mint a hedge fund-szerű abszolút hozamú alapoké.

A befektetési alapokon keresztüli öngondoskodás nemzetközi viszonylatban is a jövő tervezésének egyik legnépszerűbb és leghatékonyabb módja. A döntés előtt azonban több tényezőt is érdemes figyelembe venni, többek között a kockázatvállalási hajlandóságunkat. Nem utolsó szempont az időtáv sem, ami alapján a tőkevédett, az abszolút hozamú, illetve a kötvény alapok között válogathatunk.

Március 16-án járt le a K&H Mínuszban is plusz elnevezésű tőkevédett alapjának futamideje. A 20 nemzetközi nagyvállalat részvényei végül 3 év alatt 35 százalékos hozamot hozhattak a befektetést mindvégig megtartó ügyfelek számára.

A Bamosz tagok által kezelt befektetési alapok összvagyona 10 milliárd forinttal, azaz 0,3 százalékkal növekedett februárban, ami egyrészt a 23 milliárd forintos nettó visszaváltásokból adódik, másrészt pedig az egyes alapok pozitív teljesítményéből. Az alapok jó teljesítménye növekedésbe fordította a befektetési alapok vagyonát. A hónap végén a Bamosz tagok összesen 3.193 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban.

Februárban több mint 11 milliárd forintnyi devizát helyeztek el az ügyfelek a hazai befektetési alapokban, az euró és a dollár nagyjából hasonló arányban volt kedvelt. A végtörlesztési hajrá lecsengésével töredékére esett vissza a pénzkivonás a befektetési alapokból, de így is megközelítette a 19 milliárd forintot. Sok pénzt vontak ki a pénzpiaci és az ingatlanalapokból.

Az év első hónapjában több alapkezelő is növelte a magyar részvényportfólióját, ugyanakkor a Templeton, amely korábban rendszeresen felülsúlyozott bennünket, megszabadult részvényei egy részétől. Vásárolt például a Barings és a JP Morgan egyik alapja. A magyar részvények súlya ugyanakkor még általában alatta marad az irányadó indexnek.

A Generali Alapkezelő új stratégia megvalósításába kezdett, amelynek célja, hogy a lakossági befektetőinek a teljes kezelt vagyonhoz viszonyított aránya középtávon 25-30 százalékra bővüljön. Ezzel összhangban az alapkezelőhöz csatlakozik márciustól portfólió-menedzserként Malinovszky Melinda, aki az alapkezelő kötvény- és abszolút hozamú portfólióinak kezelését végzi majd.

Míg januárban, a végtörlesztés hajrájában százmilliárdos nagyságrendű volt a tőkekivonás a hazai befektetési alapokból, addig február első három hetében számításaink szerint már csak 10,4 milliárd forintot vettek ki a befektetők. Ha ránézünk egy nagyobb alap grafikonjára, szembetűnően pont a hónap végétől álltak le a jelentősebb visszaváltásokkal.

A korábban befektetői körökben nagyon kedvelt BRIC-országok tavaly kiestek az invesztorok kegyeiből, de a feltörekvő piacok éppen visszatérnek a figyelem középpontjába, és a vagyonkezelők keresik a leendő BRIC-országokat. Újabb és újabb listák készülnek, új betűszavakat találnak ki, Törökország és Indonézia azonban minden felsorolásban szerepel. Térségünkből Lengyelország fordul elő, Magyarországot, már csak mérete miatt sem említik sehol.

Januárban a tőkepiac pozitív fordulatot mutatott, emelkedtek a tőzsdeindexek, főleg a fejlődő országokban, komoly erősödést tudott felmutatni a forint, csökkentek az állampapír hozamok is. A Bamosz közleménye szerint ez remélhetőleg előbb-utóbb meghozza a befektetők befektetésijegy-vásárlási kedvét is, főleg miután lezárult a végtörlesztés. Januárban azonban még bőven az eladók voltak túlsúlyban.

Az új befektetésialap-törvénynek a befektetők számára leginkább látható része, a kiemelt befektetői információ (KID) komoly kihívás elé állítja az alapkezelőket. Az eddig legalább 30-40 oldalas információkat kell összefoglalni egy, maximum két oldalon, közérthetően, idegen szavak mellőzésével. Sokkal könnyebb lesz az alapcsaládok létrehozása, egy alapnak akár több tucat részalapja is lehet.

Januárban több, mint 111 milliárd forintot vettek ki a hazai befektetési alapokból, amiben komoly szerepe lehetett a végtörlesztésnek is. Minden alapfajtából vitték a pénzt, egyedül az árupiaci alapoknál volt szerény, százmillió forintos nagyságrendű tőkebeáramlás. A kivét nagy része forint, de euróból is nyolcmilliárd forint értékű hagyta el az alapszektort.

Decemberben a gyengélkedő forint és állampapírpiac is rányomta a bélyegét a befektetési alapok piacára, de a végtörlesztések is vagyoncsökkentő hatással voltak. A nyilvános részvényalapok kivételével minden egyéb alapkategóriában tőkekiáramlás volt, összesen 85 milliárdot vittek el. A nyugdíjpénztári vagyonátadás utóhatásaként ebből 13 milliárd a zártkörű részvényalapok vagyona volt.

A december sem volt jó hónap a hazai befektetési alapok számára, az ügyfelek máshová vitték a pénzt, elsősorban a pénzpiaci és kötvényalapok, valamint az ingatlanalapok zsugorodtak. Majdnem minden alapfajta visszaesett, csak az árupiaci és a részvényalapokba érkezett minimális értékű tőke.

A november végi adatok szerint a Blackrock alapkezelő 5,2-ről 4,3 százalékra csökkentette részvényei arányát feltörekvő európai alapjában, a Franklin Templeton hasonló konstrukciója viszont növelte azt. A Schroder egyik alapja viszont megszabadult teljes, 16 millió eurónyi magyar kötvénycsomagjától a hónap során.

Novemberben az állampapírok hozamszintjének emelkedése számottevő veszteséget okozott a kötvényalapoknak, ami megijesztette ezen alapok befektetőit is, jelentős visszaváltásokat indukálva. A nyugdíjpénztári vagyonátadás utóhatásaként ugyanakkor novemberben tovább csökkent a zártkörű részvényalapok vagyona, a nagymértékű vagyonértékesítés miatt.

Január 1-től megszűnik a részvényalapok portfóliójának teljesítményméréséhez használt RAX index számítása. A mutató csaknem 14 éve létezik, számos jogszabályváltozást és válságot élt meg – de nem igazán növekedett szépen az idők során.

A Bamosz tagjai által kezelt befektetési alapok összvagyona 57 milliárd forinttal, 1,6 százalékkal nőtt októberben, amit elsősorban a részvény- és árupiacok pozitív teljesítménye, a hozam okozott. A tőkeáramlás mérlege összességében enyhén negatív volt, a hazai részvényalapok szépen teljesítettek.