A megváltozott gazdasági és finanszírozási környezetben jelentősen visszaesett az ingatlanpiac teljesítménye is, bár a visszaesés nem minden területen egységes. Ahogy mára egyértelműen eltérő tendenciák határozzák meg a használt- illetve az újépítésű lakáspiac működését, úgy az ország egyes települései között is komoly különbség mutatkozik a válság hatásaiban.
Válságálló városok
Győr, Sopron, Székesfehérvár, az V. a II., és a XII. kerület: ez a három vidéki település, illetve három fővárosi kerület az, ahol az ingatlanpiaci forgalom a legkisebb mértékben esett vissza, a 2008-as évhez képest.
Budapesten az említett három kerület ugyan nem tesz ki jelentős részt az összes lakáspiaci forgalomból, hárman összesen a forgalom 11,5 százalékát adják, ami csak másfél százalékponttal több, mint a legnagyobb lakásállományú kerület, a XI. kerület részesedése az összes budapesti adásvételből, de a kerületben megkötött adásvételek száma ennél a három kerületnél esett vissza legkevésbé 2008-hoz viszonyítva - áll az Otthon Centrum tanulmányában. Lakásállományra vetített forgalmuk az átlagosnál magasabb.
| A KSH legfrissebb adatai szerint magánberuházásban alig épülnek épületek, leginkább a közbeszerzések tartják szinten a 6. éve válságban lévő építőipart. Részletek >>> |
Míg a fővárosban 2011-ben 1000 lakásra átlagosan 27 adásvétel jutott (ez 2007-ben még 70 adásvétel volt), addig az V. kerületben 33 adásvétel, a II. kerületben 28 adásvétel jut 1000 lakásra. E tekintetben csupán a XII. kerület lóg ki a sorból 1000 lakásra jutó 24 adásvétellel.
Vidéken három, a nyugati országrészben fekvő, város esetében látható a legkisebb, az átlagosnál jóval alacsonyabb visszaesés a lakáspiaci forgalomban. Hasonlóan a budapesti kerületekhez, itt sem a legnagyobb lakásállományú települések bizonyulnak a leginkább válságállónak. A lakásállományra vetített forgalom itt is magas. Míg a vidéki területeken 1000 lakásra 18 adásvétel jutott (2007-ben ez 38 adásvétel volt), addig Győrben ez a mutató 34, Sopronban 41, Székesfehérváron pedig 26 adásvétel volt.
A presztízs számít?
A három budapesti kerületben közös az átlagosnál magasabb ingatlanérték, illetve a relatív magas presztízs. 2012 első 8 hónapja alapján a használt téglalakások átlagértéke a V. kerületben 35 millió forintot, a II. kerületben 25-30 millió forintot, a XII. kerületben 21 millió forintot tett ki, a fővárosi átlagos 16-17 millió forinttal szemben. A kevésbé megkopott népszerűség mögött meghúzódó okok között a vásárlóközönség összetétele is szerepel. „Az V. és XII. kerületben 2012-ben, tapasztalatunk szerint, az átlagosnál jóval kisebb volt a hitelből vásárlók aránya, és a II. kerületben is az átlagosnál némileg magasabb a készpénzes vevők aránya.” – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. – „Szemmel látható külföldi jelenlétet az idei évben egyelőre csak az V. kerületben tapasztaltunk a vásárlók körében.”
A panoráma a válságban is keresett
Az V. kerület vonzerejét központi elhelyezkedése, a pezsgő belvárosi élet közelsége és magas presztízse adja, bár fontos tudni, abszolút értékben kis tranzakciószámról beszélünk, 2011-ben nem érte el a 650-et az adásvételek száma. A kerület tradicionálisan külföldi befektetők célpontja volt, a válság nyomán tapasztalt árcsökkenés újabb lökést adott ennek a vásárlói motivációnak, mind külföldi, mind magyar vásárlók esetében. A sláger nappali plusz egy, vagy két hálószobás lakás, főleg felújított, liftes házban. A panoráma, illetve a (tető)terasz, erkély nagyon keresett.
A XII. kerület népszerűségét kiemelkedő adottságainak köszönheti. Közel található a város központjához, de mégis szellős beépítésű, zöld területek jellemzik, a hegyvidéki részen nagyon sok helyen kitűnő panoráma növeli az ingatlanok értékét. A legkedveltebb területek közül a Kis-Svábhegyet, Németvölgyet, illetve Virányost érdemes kiemelni. A slágert a 3 szobás lakások jelentik, 25-30 millió forint közötti értéken, általában a családosok vannak a legnagyobb arányban a vevők között. A kerületre jellemző a lokálpatriotizmus, a vevők nagy többsége az élethelyzetéből adódó változás miatt vált ingatlan, de általában igyekeznek a kerületben maradni.
A II. kerületben, hasonlóan az előző kerülethez, a legfőbb mozgatórugó az élethelyzetből adódó változás a vevők esetében. Az idősebb családi ház tulajdonosokat a gyerekek elköltözése után a túl nagy lakótér, illetve az ezzel járó magas rezsi költségektől való megszabadulás motiválja, illetve jelennek meg később ebből az új helyzetből adódó igényekkel a vevőoldalon. A leginkább keresett ingatlantípus a nappali plusz két hálószobás lakás, amit főleg 25-35 millió forint közötti áron szeretnének megvásárolni. A keresett területek közül Pasarét, Törökvész, illetve Vérhalom emelkedik ki.
Így hatnak a megvalósult beruházások az ingatlanpiacra
A vidéki települések válságállóságát nem első sorban magas presztízsük, illetve vásárlóközönségük kisebb érintettsége támasztja alá, sokkal inkább a munkaerőpiac, illetve a megvalósult beruházások pörgették fel az ingatlanpiacukat. Győrben az Audi már a megelőző években is komoly munkaerő keresletet támasztott, ami most az újabb beruházással tovább erősödött. Sopronban az osztrák munkavállalási lehetőségek jelentik a vonzerőt az ország szinte minden részéről érkező vásárlók számára. Székesfehérvár vonzerejét az infrastrukturális fejlesztések, és munkalehetőségek mellett a város jó fekvése is erősíti. Félúton a főváros és a Balaton között, közel a Velencei tóhoz, mind közúti, mind vasúti kapcsolatai kiválóak.
A befektetők Győrben keresgélnek
Győrben a leginkább keresett városrészek közül a Belvárost érdemes említeni, a sláger ezen a területen a kétszobás, 50-60 négyzetméteres lakás 10-20 millió közötti áron. A befektetési szempontot szem előtt tartó vásárlók számára a könnyű kiadhatóság lehet vonzó, akár egyetemistákat, akár a városba költöző új munkavállalókat megcélozva. Győrben nagyon sokat nőtt a befektetési céllal, készpénzzel vásárlók száma, az albérleti piac fellendülése miatt, de a városba újonnan költözők az ingatlanvásárlók számát is erősítik.
Sopronban a központi elhelyezkedés miatt szintén a belvárosi területek keresettek, de sokan keresnek otthonokat a város külső részein található lakóparkokban is, az Ágfalvi úti, vagy az Aranyhegyi Lakóparkokban. Itt főleg a városba újonnan költöző, esetleg a városból kiköltöző családok jelennek meg. Az ingatlankínálat főleg újszerű családi házakból vagy nagyobb lakásokból áll. A városban családi házak árában nagy szórás látható, idén 10 millió forinttól egészen a 53 millió forintig regisztrált az Otthon Centrum adásvételeket. Belvárosi, 50-60 négyzetméteres lakások 7-15 millió forint között cseréltek gazdát idén.
Fehérváron a panellakásokat keresik
Székesfehérvárott a legfőbb motivációt az élethelyzetből adódó változás jelenti, mind az eladói, mind a vevői oldalon. Megjelentek a piacon a fizetési nehézségek miatt piacra lépő eladók (majd később vevők), de a számuk az utóbbi időben már csökkenni látszik. A városban keresettek a Palotaváros, illetve a Viziváros panellakásai, főleg fiatalok és középkorúak körében. A népszerűség mögött a jó közlekedési kapcsolatok, illetve a belváros közelsége áll. Panellakásokból az egyszobástól a nagyobb, háromszobás lakásokig szinte minden típus népszerű, mérettől, állapottól függően 6 és 12 millió közötti áron cserélnek gazdát az ilyen lakások. Szintén népszerű a város magasabb presztízsű területe, az Öreghegy. Ez a városrész Székesfehérvár legnívósabb családi házas övezete, a legtöbb nagy értékű ingatlannal, viszonylag távolabb a belvárostól, viszont az elkerülő útnak köszönhetően, innen bármely városrész, de az autópálya is könnyen megközelíthető.
Miközben a magyar gazdaság stagnált, más régiós országokban szárnyalt a GDP. Úgy tűnik, a magyar gazdaság irányítói nem találják a megfelelő irányt. 
