Lukács László, a Tej Szakmaközi Szervezet és Tej Terméktanács ügyvezetője sajtótájékoztatóján elmondta: az eljárás hosszú bürokratikus folyamat, de végigviszik, mert tapasztalatok szerint az európai uniós oltalommal rendelkező termékek piaci pozíciója jelentősen javul.
A terméktanács adatai szerint a hazai tejtermelés egyötödéből, mintegy 300 millió liter tejből készül túró, és ennek mintegy fele rögös túró.
Mi a túrót akarunk?
A Magyar Élelmiszerkönyv szerint az étkezési tehéntúró (tehéntúró, túró) tehéntejből tejsavbaktérium-kultúra, esetleg alvasztóenzim hozzáadásával készített savas vagy vegyes alvasztású, rögös állományú, kelvirágszerű friss sajt. Az előírás az érzékszervi követelmények között azt írja: laza rögökbe összeálló, kelvirágra emlékeztető halmazok. Gépi úton csomagolt termékek (pl.: tégelyes) esetén egynemű tömb, amely laza rögökből álló halmazokra törhető. Szájban jól érzékelhetően rögös állományú.
Az Élelmiszerkönyv azt is kiköti: az „étkezési tehéntúró”, a „tehéntúró” vagy a ”túró” megnevezés kizárólag a fentebb írt definíció szerinti termék esetében használható. Az étkezési tehéntúróétól eltérő állományú friss sajtok esetében ezek a megnevezések önállóan nem használhatók, a megnevezésben elő- vagy utótagként fel kell tüntetni a friss sajt állományára jellemző tulajdonságot, pl.: „krémtúró”, „túróhab”.
Gazdaságilag csakis a NER visszabontása segíthet alkalmazkodni új kihívásokhoz. 
