Hirdetés
Hirdetés

Erősödő Moszkva-Peking tengely: de miért utálja annyi orosz a kínaiakat?

Káncz Csaba, 2018. szeptember 13., 16:31

Moszkvának le kell nyelnie a békát, hogy míg a szovjet időkben eljátszhatta az erősebb testvér szerepét Pekinggel szemben, mostanra a szerepek megfordultak. A katonai tengely jól funkcionál, de a nép szintjén fenntartások vannak: az orosz lakosság 31 százaléka megtiltaná kínaiak bevándorlását.

A hagyományos orosz befolyási övezetnek számító Közép-Ázsiában Moszkva mára elvesztette vezető gazdasági pozícióját, miközben Kína növeli a hatalmi jelenlétét is.

Moszkvát és Pekinget több köti össze napjainkban, mint a 4200 kilométeres határszakasz, valamint az állami cégek és az oligarchák által dominált gazdaságaik együttműködése.  Ezt is hivatott bizonyítani a két ország elnökének keddi megbeszélése Vlagyivosztokban. A helyszín - csupán 60 kilométerre a kínai határtól -, szimbolizálni igyekezett Moszkva szándékát, hogy a befektetések és a technológia inkább Kínából jöjjön, mint Nyugatról.

A nagy testvér

A találkozó biztonságpolitikai alátámasztását adja az 1981 óta legnagyobb orosz hadgyakorlat a Távol-Keleten, amelyen 3200 kínai katona is részt vesz. Ennek kapcsán kiemelendő, hogy ez a legnagyobb kínai katonai kontingens, amely valaha egy külföldi hadgyakorlaton részt vesz.

Hirdetés
Káncz Csaba
Káncz Csaba

Nem véletlen, hogy a jelenlegi kínai védelmi miniszter első külföldi útja áprilisban Moszkvába vezetett, ahol le is szögezte: „A kínai fél meg akarja mutatni Amerikának, hogy milyen szorosak a kapcsolatok a kínai és az orosz haderő között.”

A két elnök az elmúlt három hónap során kétszer találkozott. Van mire büszke lenni, hiszen a kétoldalú kereskedelem idén az első félévben 25.8 százalákkal emelkedve meghaladta a 58 milliárd dollárt és év végére első alkalommal léphetik át a 100 milliárdos álomhatárt. Mindenesetre Peking kereskedelmi forgalma Washingtonnal ötször ekkora és Trump kereskedelmi háborús fenyegetései is jócskán hozzájárulnak most a még ütemesebb kínai-orosz közeledéshez.

Moszkvának le kell nyelnie a békát, hogy míg a szovjet időkben eljátszhatta az erősebb testvér szerepét Pekinggel szemben, mostanra a szerepek megfordultak. Az orosz gazdaság teljesítménye már csak ötöde a kínainak, a népesség pedig a tizede. De a kínaiak ügyesek abban, hogy ne sértsék meg az orosz büszkeséget, mindig két egyenlő partner összefogásáról beszélnek és Putyin bizalmasainak zsíros szerződéseket juttatnak. A kétoldalú viszonyban egyelőre jól működik a formula, miszerint „soha egymás ellen, de nem feltétlenül mindig egymással”.

Aggodalomra okot adó pontok

De míg a nagypolitika szintjén csupa mosolyt látunk, a határrégióban az orosz népesség arra panaszkodik, hogy a kínai agrárvállalatok Szibériában nem tartják be még a laza orosz környezetvédelmi szabályokat sem, az erdőterületeket bérlők pedig tarvágás után nem törődnek az újratelepítéssel. Az ilyen történetek is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a friss felmérések szerint az orosz lakosság 31 százaléka megtiltaná kínaiak bevándorlását Oroszországba. Ennél nagyobb megvetésnek csak a romák örvendhetnek, attól a népcsoporttól a lakosság 32 százaléka határolódott el.

S noha a Moszkva-Peking katonai tengely stabil, Kína fölemelkedése nemcsak a határrégióban okoz fejtörést a Kreml számára. A hagyományos orosz befolyási övezetnek számító Közép-Ázsiában Moszkva mára elvesztette vezető gazdasági pozícióját, miközben Kína növeli a hatalmi jelenlétét is: friss jelentések szerint Peking már részt vesz az afgán-tadzsik határ és a Nagorno-kelet Tadzsikisztán régió biztonságának szavatolásában. Valóban, a Moszkva által életre hívott Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU) nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, miközben a stagnáló orosz gazdaság beszorult az erőteljes nyugat-európai és a kínai gazdaság közé.

Káncz Csaba jegyzete

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Többéves rekord dől meg: ráharaptak a magyarok a lízingre

Többéves rekord dől meg: ráharaptak a magyarok a lízingre

Megint két számjegyű növekedés következett be a magyar lízingpiacon: a finanszírozott összeg 17 százalékkal 500 milliárd forint fölé került az év első kilenc hónapjában - közölte a Magyar Lízingszövetség. Az építőipari boom jól látszik a lízingpiacon is. A szövetség ugyanakkor felhívja a figyelmet: vannak kihívások a piacon, részben az emelkedő kamatok miatt, de rövid és középtávon stabil növekedés várható.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?