A fentieken túl a pénzügyi szektorra korábban kivetett adó kulcsa 2013-ban feleződik, majd a jelenleg érvényes feltételek szerint 2015-ben kikerül a rendszerből – írja az Equilor elemzése. A részleteket kibogozva azonban azt látjuk, hogy a teher főként a nem-életbiztosítási szegmensben tevékenykedő biztosítókat célozza meg, az életbiztosítások továbbra is adómentesek maradnak. A nem-életbiztosítási tevékenység jelenértéke 2,4 milliárd forintra rúg a brókercég modelljében, ami a teljes részvény-kapitalizációnak mindössze tíz százalékát teszi ki. (A CIG Pannóniánál egyelőre a növekedési pálya elején jár a nem-életbiztosítási szegmens kiépítése, ezért jelentősebb teherrel itt egyelőre nem számolnak.)
Az Equilor tarja vételi ajánlását
Az elmúlt hetek mélyrepülését követően a cég véleménye szerint még időre van szüksége a CIG árfolyamának, hogy magára találjon. A piaci szereplők túlreagálták az elmúlt hetekben a tőkeemelés hígító hatásait, idővel azonban arra számítanak, hogy a negatív olvasat mellett a profitpotenciál kerül reflektorfénybe.Az Equilor tartja a vételi ajánlását és 627 forintos célárfolyamát, de megjegyzi, hogy ezzel összhangban a méltányos értékre (fair value) vonatkozó prognózisuk változatlanul 544 forint.
A biztosítónál alacsony, mindössze 31 százalékos az intézményi befektetők tulajdoni hányada. Tartós felívelésre akkor látnak esélyt a részvényárfolyamban, ha a befektetési alapok, illetve a nyugdíjpénztárak attitűdje pozitív irányba változik a részvényt illetően. Az első mérföldkő a közeljövőben megjelenő első negyedéves beszámoló lesz, ami ráirányíthatja a figyelmet a tavaly megkezdett reorganizációs program eredményeire.
Az a fránya tőkeemelési javaslat
„A márciusban megjelent közgyűlési meghívóban felbukkant egy tőkeemelési javaslat is” – így a brókercég. A CIG korábban jelezte, hogy a tőkebevonási szükséglet nem a működési körülmények rosszabbodása, hanem a Szolvencia-II szabályoknak való megfelelés miatt vált szükségessé. Emiatt a korábban startolt biztosítók előnyben vannak.
Az éves közgyűlésen elfogadott javaslat értelmében a CIG négymilliárd forint értékben tervez kamatozó részvényeket kibocsátani, körülbelül 750 forintos árfolyamon. A részvényekre évente hét százalékos, euróhoz kötött kamatot fizet majd a társaság. Majd ezek a részvények 2017 végén kötelező jelleggel átalakulnak törzsrészvényekké. Az átváltási árfolyam 750 forint vagy a CIG törzsrészvényének akkori árfolyamának 60 százaléka közül a kisebb érték. A tőkebevonás várhatóan az ősz folyamán, de legkésőbb jövő év áprilisáig lezajlik majd.
Csak akkor rombol, ha kisebb a megtérülés
A tőkeemelés részleteinek bejelentéséig a piaci szereplők csak találgatásokba bocsátkozhattak a program kapcsán. A bizonytalanság egyre több tulajdonost ösztökélt arra, hogy a pálya széléről kövesse az eseményeket. A tervezett tőkeemelés során maximum 5,375 millió darab részvényt bocsátanak ki, ami 8,5 százalékkal, 68,6 millió darabra emelheti a teljes részvényszámot. Az éremnek azonban két oldala van, „a tőkebevonás csak akkor rombol részvényesi értéket a CIG Pannóniánál, ha a forrásszerzési költségnél kisebb megtérülést ér el vele a vállalat” – írja az Equilor.
A brókercég szerint a tőkeemelés részleteinek nyilvánosságra kerülésével marad a bizonytalanság abban a tekintetben, hogy a CIG milyen megtérülést képes elérni majd a befolyó források felhasználásával. Az már eddig is világos volt, hogy a nem-életbiztosítási szegmens felfuttatása marad elsődleges szempont. Emellett sor kerülhet egyes viszontbiztosítási szerződések kiváltására is, ami megtakarítást hozhat a társaságnak.
Csak spekulálni ne kezdjen
A legrosszabb forgatókönyvet az jelentené, ha a tőkeemelésből származó tételeket pénzügyi befektetésekbe forgatná át a CIG, mivel a jelenlegi hozamkörnyezetben ezt csak indokolatlanul nagy kockázatú befektetésekkel tudná termőre fordítani - írják.
A részvény árfolyama egyébként a hétfői mélypont után magához tért, csütörtök délben 419 forint körül volt egy részvény. A papírokat 2010 őszén 938 forinton bocsátották ki, azóta sem érték el ezt az árat a tőzsdén (lásd grafikonunkat).
Bod Péter Ákos elemzésében mutat rá, hogy a magyar foglalkoztatási szerkezetben egyáltalán nem kiugró a multinacionális cégeknél dolgozók aránya. 
