Állítólag az Északi Áramlat 1-vezetéken július 21-én, az előzetes ütemterv szerint újraindul a gázszállítás.

Megkezdődött a Németországot orosz gázzal ellátó Északi Áramlat-1 gázvezeték tervszerű leállítása a rendes évi karbantartási munkák elvégzéséhez. A nagy kérdés, hogy tényleg csak egy 10 napos leállás jön, vagy valami komolyabb.

A szankciók értelmében nem mehetnének vissza, de Kanada most más szempontokat is figyelembe vett.

Politikai indíttatású volt az orosz földgázszállítások legutóbbi csökkentése - jelentette ki szerdai sajtókonferenciáján Berlinben Robert Habeck (Zöldek) német szövetségi gazdasági miniszter.

Ez egy komoly áldozat,a Gazprom leánycégéről van szó.

A német kancellár nem fogja hitelesíteni a kulcsfontosságú orosz gázvezetéket, mivel a helyzet „alapvetően megváltozott.”

A tőzsdék sokféle hír ütközése után tanácstalanok, pluszban és mínuszban is sok index van. A BUX az utóbbiak közé tartozik, alulteljesítő a Mol és az OTP, a forint is gyengült. Európa már kihúzza ezt a telet orosz gáz nélkül, egy olajmulti pedig a felesleges gázt a bitcoin-bányászoknak adja el.

Scholz támogatottsága nagyobbat zuhant első két hónapos kancellári tevékenysége nyomán, mint amelyet 1949 óta bármelyik elődje bemutatott. Kritikusai „láthatatlan embernek" tartják, megkérdőjelezve, hogy a Merkel utáni korszak első komoly nemzetközi válságában képes lenne biztos kézzel kormányozni. Káncz Csaba jegyzete.

Oroszország súlyosan és közvetlenül fenyegeti az európai biztonságot az ukrán határ mentén végrehajtott csapatösszevonással, és ha megtámadná Ukrajnát, akkor annak súlyos következményei volnának - jelentette ki Antony Blinken amerikai és Annalena Baerbock új német külügyminiszter közös szerdai washingtoni sajtóértekezletén, amelyet a tárgyalásuk után tartottak.  A gáz- és  fegyverszállítások azonban éket vernek a nyugati szövetségesek közé.

Kétéves mélypontra csökkentették az Oroszországból Európába szállított gáz mennyiségét.

Gyakorlatias és gyors döntés szükséges az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 földgázvezeték beindításáról - jelentette ki a berlini orosz nagykövet kedden a dpa német hírügynökségnek adott interjújában.

Egyelőre nem lehet engedélyezni az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezését az új német külügyminiszter szerint.

További büntetőintézkedések nélkül fejezhetik be a kivitelezők az orosz földgázvezeték építését, viszont Washington és Berlin is azonnali szakciókat ígér, amennyiben Moszkva politikai fegyverként kezdi el használni a vezetéket. Ukrajna és Lengyelország tilatkozik, szerintük a projekt aláássa az európai energiabiztonság jövőjét. De az USA-ban sincs egyetértés a gázvezeték lehetséges geopolitikai hatásairól. Moszkva öröme felhőtlen.

A német kancellár jó hangulatban köszönt el Joe Bidentől, de az orosz-német gázvezeték ügye az utolsó fehér házi látogatásán is előkerült.

A felismeréshez vezető út az energiaiparon keresztül vezetett.

Több sebből is vérzik az egy éve nagy csinnadrattával elindított Török Áramlat projekt. Moszkva szerint az újabb vád Navalnij megmérgezésével kapcsolatban azt a célt szolgálja, hogy aláássa a Nyugat támogatását az Északi Áramlat-2 megépítésével kapcsolatban. Káncz Csaba jegyzete.

Dánia hozzájárulását adta a vitatott Északi Áramlat-2 gázvezeték dán felségterületen építendő szakaszának kivitelezéséhez.

De szankcionálnák a Török Áramlatot építő vállalatokat is. Indoklás: ez a két gázvezeték tovább destabilizálja Ukrajnát, tömi Putyin zsebét, és veszélyezteti a NATO-tagállamokat.

Küszöbön állhatnak az új amerikai szankciók az orosz-német Északi Áramlat 2 gázvezeték megakadályozása érdekében. Varsó szerint a gázvezeték „megölné Ukrajnát”. Bár tavaly ősszel Merkel és Trump háttéralkut kötött gázügyben, ez mára a jelek szerint nem érvényes.

Szankciók lehetőségét helyezte kilátásba az Oroszország és Németország között épülő Északi Áramlat 2 gázvezeték ellen Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter.

Donald Trump szerint Németország ki van szolgáltatva Oroszországnak, mivel energiaszükséglete nagy részét orosz gázból fogja fedezni. A számok ugyanakkor azt mutatják, hogy Németországban nem a gáz a legfontosabb energiaforrás. Bár szerepe növekedni fog, valószínűleg korántsem annyira, mint azt az amerikai elnök vizionálja.

A Gazprom fontolgatja, hogy megcsinálja az Északi Áramlat-3-at.

A hidegháború mélypontját idézik a kiutasítások, holott a brit kormány a mai napig nem mutatta be bizonyítékait. Az új hidegháborús hisztéria kiváltásának igazi célja, hogy aláássa Berlin és Párizs terveit egy önálló európai katonai szövetség kialakítására. Azonnal napirendre került a német-orosz Északi-Áramlat 2. gázvezeték ügye is.

Újra feltépődnek a sebek a német-orosz különalkuval építendő gázvezetékkel kapcsolatban. Befolyásos amerikai stratégák az utóbbi években azért lobbiztak, hogy Washington élessze újjá a TSI projektet, amely egyszerre tartja sakkban Berlint és Moszkvát. Az amerikai és a lengyel külügyminiszter Varsóban arról is megegyezett, hogy növelik az amerikai katonai jelenlétet lengyel területen.

Az új amerikai szankciók óta elutasítóak lettek az európai intézmények a német-orosz Északi Áramlat 2 projekttel kapcsolatban. Több közép-európai ország – köztük hazánk – már eddig is ellenezte a projektet ellátásbiztonsági érvekre hivatkozva. A nagyfokú politikai nyomás miatt elbizonytalanodtak a megaprojekt nyugati, piaci befektetői.

Rendkívül ingerülten reagált Berlin, Bécs és Moszkva az új amerikai szankciókra, amelyek az Északi Áramlat II. gázvezeték projektet is célba veszik. A vezetéket a Gazprom építi, amely a Kreml kinyújtott karjaként geopolitikai súlyt ad a projektnek és amely átkaroló hadműveletként helyezné fojtásba Ukrajnát. De mit lép Budapest és ki a szálak mozgatója?

Az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlat-2 építési költségeinek a felét vállalják át.

Nincs igazából senkinek sem szüksége az Északi Áramlat II-re, de az energiapolitika bonyolult dolog, úgyhogy megépítik.

A tervek szerint nálunk tárolna gázt a Gazprom.

Brüsszel tervei szerint a tagállamok regionális csoportokban segítenének egymáson energiaválság esetén. Eközben viszont régi lengyel geopolitikai félelmek lobbantak be a tervezett Északi Áramlat II. projekt kapcsán. De miről hallgatott a Századvég 2013-ban, a kormányzati megrendelésre készített energiapolitikai stratégiájában?

Lefújták a Déli Áramlatot, de a Török Áramlatnak is befellegzett, ha eldurvul az orosz-ukrán viszony, nagy bajban vagyunk. Ahhoz, hogy megszűnjön a függőségünk, két dologra van szükség: összefogásra és infrastruktúrára. Holoda Attila energetikai szakértőt kérdeztük a részletekről.

A Déli Áramlat helyett most Török- és Görögország felé kerülne az orosz állami gázcég – tudta meg a Kommerszant orosz napilap.