Kedd esténként jelentkező Nagyító rovatunkban egy-egy aktuális külpolitikai témát veszünk alaposan górcső alá. Olykor erősen szubjektív szemszögből, olykor a helyszínen kutatva válaszok után, olykor pedig a távolból, elemzői távolságtartással szemlélve az adott problémát, történést vagy jelenséget.
Számos cikkben foglalkoztunk az egyre brutálisabb ukrajnai háború hátterével és mozgatórugóival, a legalább ennyire brutális gázai vérontással, a számos új fejleményt hozó európai parlamenti (EP) választásokkal, valamint az amerikai választási kampány kevésbé ismert pénzügyeivel.
Az uniós pénzek ügyében személyesen kérdeztük a háttérembereket Brüsszelben az okokról és a kilátásokról, és próbáltuk kinyitni a világot az olvasók előtt: a távoli Montevideóban például azt tudakoltuk a helyiektől, hogy mit tudnak Magyarországról.
És írtunk arról is, miért nyer teret Németországban a Putyin-szimpatizáns AfD, ki robbantotta fel az Északi Áramlatot, és miként szabadulhatott ki végre Julian Assange.
Fotó: Fotó: MTI/EPA/Az ukrán 24. gépesített dandár sajtószolgálata
De nézzük a rovat idei tíz legolvasottabb cikkét!
1. Ledőlt egy tabu Kijevben – végjátékához közelít az ukrajnai háború
Míg a területek feladása sokáig tabutéma volt Kijevben, az ukrán elnök az év vége felé már többé-kevésbé nyíltan utalgatott erre – Kijev ideiglenesen lemondana egyes megszállt területeiről a megmaradt Ukrajna biztonságáért cserébe. De mi áll a fájdalmas fordulat hátterében? Erről szól rovatunk idei legolvasottabb cikke.
2. Közeleg a showdown Kijevben – a héten Zelenszkij sorsa is eldőlhet
Év elején hatalmi harc és újrarendeződés színtere volt Kijev, amely keretében Volodimir Zelenszkij az ukrán haderők főparancsnokát is lecserélte. Ez azonban – mint mostanra kiderült – nem segített érdemben a folyamatos emberhiánnyal és sokáig lőszer- és fegyverhiánnyal küzdő ukrán hadseregen. Egy ideig az ukrán elnök pozíciója is bizonytalannak tűnt, és bár ő végül a helyén maradt, gondjai – tekintettel a kelet-ukrajnai orosz előretörésre – azóta csak sokasodtak.
3. A Trump-merénylet nem az, mint aminek elsőre látszik
Bár sokan próbálták politikaigyilkosság-kísérletnek beállítani a Donald Trump elleni júliusi sikertelen merényletet, politikai motiváció nem sejlett fel a háttérben. Az elkövető egy fura, magányos fiú volt, akit rendszeresen zaklattak kortársai – valójában nem a politikai merénylők, hanem az iskolai lövöldözők sajnos nagyon is népes csoportjába illik.
4. Sokkot kapott Németország: drasztikus változás jön a migrációs politikában?
Augusztusban egy 26 éves szír férfi késsel megölt három embert az északrajna-vesztfáliai Solingenben, a Sokszínűség ünnepe nevű rendezvényen. A gyilkosság óriási felháborodást váltott ki Németország-szerte – a nem szűnő illegális migráció és a romló közbiztonság miatt egyre többen érzik úgy, hogy betelt a pohár. Nemcsak az AfD, hanem a CDU-CSU is jelentős szigorításokat szeretne a migrációs politikában (a német választópolgárok 2025 februárjában mondanak majd véleményt az előrehozott parlamenti választásokon).
5. „A magyarok miért nem mennek ki az utcára?” – A világ végéről jelentjük
Egy évvel ezelőtt Dél-Amerika legkisebb, de talán legfejlettebb országában jártunk, ahol Magyarországról (is) kérdeztük a helyieket. Uruguayból nézve Európa egy messzi kontinens, Magyarország pedig egy nagyrészt ismeretlen pontocska. Orbán Viktor nevét csak egyszer hallottuk, a varázsszó még mindig a Puskás.
6. „Különleges művelet” – így csapott le Ukrajna az orosz birodalom szívében
Decemberben az orosz fővárosban merénylet áldozata lett Igor Kirillov altábornagy, valamint asszisztense. Ukrán források egybehangzóan azt állították, hogy a gyilkosság az Ukrán Biztonsági Szolgálat „különleges művelete” volt. Bár a merénylet korántsem példa nélküli, mégis új szintet jelenthet az ukrán hibrid hadviselésben.
7. Uniós pénzek: a magyar kormány válaszára várnak Brüsszelben
Bár 2023 végén az EU a Magyarországnak járó, de befagyasztott uniós pénzek egy részét elvileg felszabadította, a források nagyobb részéhez továbbra sem férhetünk hozzá. Mi áll ennek a hátterében? Erről kérdeztünk tavasszal a háttérben dolgozó, de a történésekre rálátó szakembereket brüsszeli útunk során.
8. A Magyar Péter-rejtély és a csaholó kutyák – a választások öt legnagyobb tanulsága
A júniusi EP-választások egyik legnagyobb meglepetését a kegyelmi botrány okozta politikai sokk nyomán megszületett Tisza Párt szolgáltatta, amely rögtön a voksok 30 százalékát szerezte meg, és hét képviselőt küldhetett a strasbourgi parlamentbe. Az önkormányzati választáson a „kutyák” pedig elfoglalták Budapest elitkerületét. Mondja még valaki, hogy Magyarországon nem lehet változás!
9. Földindulás készül az EP-ben – a Fidesz is beszállna a megafrakcióba?
Az úgynevezett patrióta/bevándorlásellenes/szélsőjobbos pártok – válassza ki mindenki a neki tetsző jelzőt – nem okoztak földindulást az EP-választásokon, súlyuk kétségkívül nőtt. Egyfajta újrarendeződés is megindult közöttük – az Orbán Viktor által korábban vizionált megafrakció végül nem jött létre, megszületett viszont egy új formáció, a Patrióták Európáért.
10. Beindult a buli Brüsszelben, Magyar Péter is csapatja
És még mindig az EP-választások: a Tisza Pártot felvették a néppárti frakcióba, és ezzel a legerősebb EP-frakció tagja lett. Bár a Fidesz azóta csak Weber-csicskaként gúnyolja Magyar Pétert, ez őt valószínűleg a legkevésbé sem zavarja – pártja támogatottsága azóta tovább nőtt.
+1. Kína és Japán születési válsága: okok és következmények
Végezetül, de nem utolsósorban valami más: Kína és Japán komoly demográfiai válsággal küzd. Magyarul: ott (is) kevés a gyerek. De mit lehet ez ellen tenni, és meddig lesznek így fenntarthatók a szociális rendszerek? Ezt néztük meg ebben a cikkben, amely rovatunk idei legajánlottabb írása lett (a Facebook-ajánlások száma alapján).
A fenti témákban szakértőkkel készült videós podcastjainkat itt nézhetik meg, a Nagyító összes cikkét pedig itt olvashatják. Köszönjük egész éves figyelmünket, Boldog Új Évet kívánunk! Tartsanak velünk jövőre is!
