Sokan a bankjukat is lecserélték
A Növekedési Hitelprogram I. szakasza sikeresen teljesítette a jegybank célkitűzéseit - mondta a Privátbankár.hu Növekedés 2013 konferenciáján Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója.
Élénkült ugyanis a hitelintézetek közötti verseny: az ügyfelekért vívott "harcban" nőtt a kis- és közepes bankok, illetve a takarékszövetkezetek részesedése a KKV-hitelállományon belül. A hitelkiváltást választó ügyfelek 20 százaléka bankot is váltott.
Csökkentek a programban résztvevő KKV-k kamatterhei: az MNB becslései szerint az első pillér esetében (beruházásra és forgóeszköz-kiváltásra nyújtott forinthitelek) átlagosan 3,6 - 3,8 százalékponttal, a második pillér esetében (hitelek kiváltása) 1,3 - 1,6 százalékponttal csökkent a hitelek kamata. Mérséklődött a vállalkozások árfolyamkitettsége, és megnövekedett az átlagos futamidő is.
Fél százalékos GDP-plusz?
A programon belül az új hitelek aránya magas, 60 százalékos, ami kedvező GDP-növekedési hatást vetít előre - mondta Nagy Márton. A korábbinál hosszabb lejáratú finanszírozás is érdemben járulhat hozzá a beruházási aktivitás növekedéséhez.
|
| Nagy Márton a Privátbankár.hu konferenciáján |
A Növekedési Hitelprogram elsősorban a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben tevékenykedő vállalatok körében volt népszerű, ezek esetében az NHP-ból való részesedés aránya meghaladja az adott szektor teljes KKV-szektoron belüli arányát.
Összességében a program I. szakasza 0,2 - 0,5 százalékkal dobhatta meg a GDP-t - ismertette Nagy Márton.
Jöhet még 2000 milliárd?
Az I. szakasz megteremtette az alapot - most lehet építeni a házat - mondta Nagy Márton. A nemrég bejelentett II. szakasz jobban fókuszál a növekedés ösztönzésére. Magyarországon ugyanis nemzetközi összehasonlításban van még tér a KKV-hitelállomány bővítésére. A kiírás szerint a keretösszeg minimum 90%-át új hitelek nyújtására kel fordítani, a hosszabb időtartam miatt pedig nagyobb arányban valósulhatnak meg új beruházások.
A második szakaszban a program a korábbi 4 hónap helyett már 15 hónapon át áll rendelkezésre, októbertől 2014. decemberéig tart. A keretösszeg plafonja 2000 milliárd forint (ebből első körben 500 milliárdot nyit meg az MNB), ennek 90 százalékát új hitelre, 10 százalékát hitelkiváltásra vehetik igénybe a vállalatok.Ez a bankokra is vonatkozik: az a bank vehet igénybe 1 egység hitelkiváltásra szánt összeget, aki 9 egységnyi pénz új hitelként folyósít.
Ha a teljes keretet kihasználják, az 0,8 - 1,6 százalékkal dobhatja meg a GDP-t - mondta Nagy Márton.
Költség és haszon: megéri?
A programnak természetesen van költsége: a jegybank mérlegében a folyósított forinthitelek eszközoldalon 0 százalékkal, forrásoldalon 2 hetes jegybanki kötvényeken keresztül 3,8 százalékon (a jelenlegi alapkamattal számolva) jelenik meg. Ez azonban egy idő után kifut a rendszerből, ahogy lejárnak a hitelek.
Emellé pedig illene odatenni a program hasznát is, még ha bizonytalanabb is a számítás. A program ugyanis gazdasági növekedést, foglalkoztatásbővülést és plusz költségvetési bevételt is hoz. Ha pedig nem ciklikusan, hanem trendszerűen járul hozzá a növekedéshez, a bevételekhez, a program haszna méginkább meghaladja a költségeit - mondta Nagy Márton.
Feszes menetrend
A jegybank holnapig (szeptember 19-ig) küldi ki a program dokumentációját a bankok részére véleményezésre, a visszajelzések értékelése után szeptember 25-én publikálják a végleges feltételeket tartalmazó terméktájékoztatót. Az aláírt keretszerződéseket 27-éig küldik vissza a bankok az MNB-be, a szerződéseket október 1-jétől köthetik meg a vállalatok.
Nagyon pozitív, hogy a bankok korrektül viselkednek, nagyon figyelnek arra, hogy a szellemiségének megfelelően használják a programot, nem pedig arbitrázsra - mondta Nagy Márton.
Vegyesen alakult pénteken a forint árfolyama a kora reggeli jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben, a heti eredménye azonban pozitív. 
