Az Intrum Justitia, Európa vezető követeléskezelő vállalatcsoportja évente elkészíti Európai Fogyasztói Fizetési Jelentését. Az idei kutatásban 24 országból 24 401 európai – köztük 1006 magyar – állampolgár vett részt.
A legfrissebb jelentésből kiderül: a magyarok közel 40%-a úgy érzi, többet költ karácsonyi ajándékokra, mint megengedhetné magának. Ez elég rosszul hangzik, de nem magyar sajátosság: hasonló tendencia figyelhető meg a többi vizsgált európai országban is.
A túlköltekezés nagyon is jellemző, de általában nem kölcsönből vásárolják meg a magyarok az ajándékokat – ebben sem térnek el a magyar válaszadók az európaiaktól. Hazánkban és a kontinens más országaiban is csak nagyjából minden 5. válaszadó jelezte, hogy néha hitelt kell felvennie azért, hogy meg tudja venni a kinézett termékeket.
Ha nem hitelből, akkor miből vállaljuk túl magunkat?
Úgy tűnik, előre elköltjük a pénzünket: a karácsonyi időszak megterheli a családok pénztárcáját, ennek hatása pedig januárban érződik – derül ki a reprezentatív kutatásból. Az adatok szerint a magyarok közel fele szerint pénzügyi szempontból az év legmegterhelőbb időszaka az első hónap.
Kis Annamária, az Intrum Justitia üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója szerint ezért a kutatás legfontosabb üzenete az, hogy megfontoltság nélkül könnyen végzetesen túlköltekezhetünk - alapvetően semmi baj nincs azzal, ha néha kölcsönt is igénybe veszünk az ajándékozáshoz, de tudatosnak kell maradnunk, mert csak így biztosíthatjuk, hogy a családi kassza stabil maradjon januárban is.
Az interneten többet költünk - nem tudunk ellenállni a Facebook-posztoknak
A megkérdezettek több mint fele ma már nagyobb részben webes felületen keresztül intézi az ajándékvásárlást. Ennek örülhetnek a kereskedők: a hazai válaszadók harmada többet vásárol, mert az interneten sokkal könnyebb költeni a pénzt. Ugyanakkor szintén minden magyar harmadik fogyasztó úgy érzi, a közösségi média nyomásgyakorlása miatt többet vásárol, mint amire szüksége lenne.
A magyar adat nem számít kiugrónak az európai országok között, sőt, átlag alatt van. A többi visegrádi országban a válaszadók több mint fele látja így, míg Romániában a válaszadók majdnem kétharmada.
Hogyan tároljuk a megújuló energiát? A jogi környezet mennyire felhasználóbarát? Haladunk-e a hálózatfejlesztéssel? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat. 
