Eidenpenz József cikkei

Új befektetésialap-törvény van a parlament előtt, amely bevezetné a legújabb európai előírásokat, mint az egységes, összehasonlítható adatlap, az esernyőalap vagy az alapok európai útlevele. Az értékpapírok egy részének befagyása esetén lehetővé válna a befektetők részleges kifizetése is.

Sokáig úgy tervezték, hogy idén év végén megnyitják a CS Euroreal nevű befagyott német ingatlanapot a befektetőknek, amelyben milliárdos nagyságrendű magyar pénzek is több mint másfél éve parkolnak. Az eurómilliárdos méretű alapnak azonban nem sikerült elég készpénzt összegyűjtenie. Májusban viszont végképp eldől a sorsa.

Az új MTS kereskedési platform, amelyen a hazai állampapírok forgalma január 1-től bonyolódik, nem számít elismert szabályozott értékpapírpiacnak, ami problémákat okozhat egyes piaci szereplőknél. A jogszabályok ugyanis ellentmondanak egymásnak. Ezért egy biztosító állásfoglalást kért a PSZÁF-tól.

Január 1-től megszűnik a részvényalapok portfóliójának teljesítményméréséhez használt RAX index számítása. A mutató csaknem 14 éve létezik, számos jogszabályváltozást és válságot élt meg – de nem igazán növekedett szépen az idők során.

A hazai brókercégek a felmerülő költségek miatt inkább ellenezték az állampapírok kivezetését a tőzsdéről és átvezetését az MTS nevű rendszerbe, a külföldiek számára azonban ez utóbbi sokkal praktikusabb. A tipikus kisbefektetők semmit sem fognak észrevenni a változásból, csak azon kevesek, akik adtak már tőzsdei megbízást állampapírra.

Bár az állampapírok kereskedése január 1-től a tőzsdén megszűnik, várhatóan a BÉT bonyolítja a következő években is az állampapír-aukciókat – tudtuk meg Tóth Attilától, a BÉT vezérigazgató-helyettesétől.

A meghirdetett negyvenmilliárd helyett csak harmincmilliárdért bocsátottak ki egy éves diszkont kincstárjegyeket. A hozam viszont így legalább alatta maradt az egy nappal korábbi szintnek. Érdekes változó kamatozású kötvény is előkerült.

Két új ETF jelenik meg Amerikában, az egyik az infláció növekedése, a másik a defláció ellen. Csakhogy a befektetőknek szakemberek szerint nem csak a pénzromlástól vagy az árszínvonal-csökkenéstől érdemes tartaniuk, hanem néha az infláció elleni eszközöktől is. Jönnek hát az egyre szofisztikáltabb megoldások.

A külföldiek kezében levő hazai államkötvények úgy tűnik, nagyon egyenlőtlenül oszlanak meg a külföldi intézmények között, míg az egyik alapkezelőnél sok százmilliárd forintnyi is lehet, másoknál esetleg semmi nincs. A világ legnagyobb kötvényalapjában például hétezer befektetés között egy sem magyar, másutt legalábbis alulsúlyoznak bennünket.

Miután az olasz állampapír-hozamok nemrég elérték az évi hét százalékot, sok szó esett arról, hogy ez mennyire magas és alig fizethető meg. De van ország, amelynek kötvényei még magasabb hozammal forognak: Magyarország. Jelenleg a befektetők magasabb hozammal is vehetnek eurókötvényt, mint forintkötvényt - ugyanattól a kibocsátótól.

Csak Németországban tucatnyi lakást és irodát kutattak át a héten nyomozók, és őrizetbe is vettek három embert a Business Capital Investors Corporation nevű cég kapcsán. A vállakozás éveken keresztül 15,5 százalékos eurókamatot fizetett ügyfeleinek – de ez állítólag csak a többiek befizetéséből volt lehetséges. A kár 100 millió euró is lehet.

A világ jegybankjainak szerdai hangulatjavító beavatkozása nem maradt nyomtalan a csütörtöki hazai államkötvény-aukciókon sem, a három éves papírokra komoly túljegyzés volt, még a kibocsátott mennyiséget is megemelték. A hozamok is csökkentek szerdához képest, de még mindig évi nyolc százalék felett vannak.

Az összességében csökkenő befektetésialap-piacon 31 százalékkal bővültek idén a TakarékInvest befektetési alapok . Egyelőre nem vontak ki az alapokból jelentős mértékű megtakarítást, még a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének hatására sem - állítja a cég. De a legújabb adatok azt mutatják, hogy mégis elindult valami.

Európa nagyon beteg, Kínával vannak problémák, az USA enyhén javuló pályát mutat, de minden mindennel összefügg, lejjebb is húzhatják egymást - mondta Móró Tamás, a Concorde Értékpapír vezető stratégája egy sajtóreggelin. A helyzetet súlyosbítja, hogy az európai bankrendszerben is komoly problémák vannak, a hazai részvényárakba viszont már úgy tűnik, rengeteg rossz hír beépült.

Az első háromnegyed évben szépen nőtt tovább az E-Star eredménye. A jövő ugyanakkor nem tűnik olyan rózsásnak, a korábbinál jóval alacsonyabb nyereségtömegről és a hitelezéssel kapcsolatos bizonytalanságokról ír a cég gyorsjelentése.

Új inflációkövető államkötvények kibocsátásáról határozott az ÁKK, az öt éves futamidejű papírok annyi újítást jelentenek a most kaphatókhoz képest, hogy infláció feletti kamatprémiumuk 3-ról 3,5 százalékra emelkedik. Így a kezdőkamat évi 7,4 százalék lesz, körülbelül negyed százalékponttal az egy éves másodpiaci referenciahozam felett.

Hárommillió eurót gyűjtött össze kötvénykibocsátással az FC St. Pauli német futballcsapat, méghozzá egy hét alatt, amiből stadionjának felújítását szeretné finanszírozni. A siker láttán sokan remélik, hogy a gyakori finanszírozási gondokkal küzdő futballágazat több lábra tud állni.

„Enteignung”, azaz kisajátítás – ezzel a csúnya német szóval jellemzi a német polgárok megtakarításainak jövőjét az egyik legtekintélyesebb gazdasági hírforrásuk, a Handelsblatt vezércikke. Egyre többször hallani, hogy az adósságok csapdájából azok elinflálása lehet a kiút, csakhogy ez nem a jövő, hanem már a jelen.

Eddig az ügyfelek mintegy kilenc százaléka jelezte az OTP-nél, hogy végtörleszteni kíván, az év végéig azt várják, hogy ez a szám 20 százalékra emelkedik. A pénzintézet fedezeti ügyleteket kötött, hogy a forint további gyengülése ne növelje az előtörlesztésből származó veszteségeit, ezeken már nyert is.

A határidős BUX éppen az azonnali index értéke alatt jár, ami ilyenkor év vége felé nem szokatlan ugyan, de nem is teljesen normális. Mi ennek a magyarázata, és hogyan lehet belőle hasznot húzni? Biztos, hogy a határidős vagy más származékos üzletek az ördögtől valók, vagy lehet ezeket okosan is használni?

Egy tucatnyi kisebb-nagyobb, összesen 6,4 milliárd eurót kezelő kelet-európai alap közül mindegyikben csökkent vagy egyenesen nulla volt a magyar részvények aránya szeptemberben. Átlagosan csak tőkéjük 2,5 százalékát tartották hazai papírban, ami határozottan alacsonyabb a benchmark-indexek többségének 3-4 százalékos értékeinél.

Arról, hogy az ETF-ek egy része nem is olyan egyszerű és átlátható, mint ahogy hiszik, sok szó esik mostanában, de most különösen meglepő példát prezentált a külföldi sajtó: egy amerikai államkötvény-ETF portfóliójának 18,4 százaléka valójában olasz államkötvényekben van. A többi ráadásul nagyrészt banki papír.

Az év végén mindig tesznek még egy utolsó erőfeszítést a pénzintézetek, hogy minél több forrást gyűjtsenek be az ügyfelektől. Az időszakosan jegyezhető befektetési jegyekből, kötvényekből ilyenkor szinte minden cégnél kínálnak néhányat, befektetési alapokból például legalább hétféle indul a közeljövőben.

A 3,9 százalékos októberi év/év infláció alapján a 2015-ben lejáró inflációkövető államkötvény 6,9 százalékos éves kamatot fog fizetni jövő decemberben. Kérdés, hogy az inflációkövető papírok fizetnek-e majd többet a jövőben, vagy a fix kamatozású befektetések.

Magyarországon százával lehet már tőzsdén kereskedett befektetési alapok jegyeit vásárolni, amelyek olcsó és hatékony módját jelentik a befektetéseknek. Nemcsak külföldi tőzsdeindexek és árupiaci termékek garmadája van az étlapon, de shortolni és tőkeáttételes pozíciókat felvenni is lehet általuk.

Az arany árfolyama ismét átlépte az 1800 dolláros határt. A német jegybank elnöke tabunak minősítette az ország aranytartalékait, amelyeket nem lehet felhasználni az euró megmentése érdekében. Sajtó és ellenzék már régóta firtatja, hol is vannak ezek a tartalékok, ha vannak egyáltalán.

Autóbuszgyártást jelenleg nem lehet gazdaságosan végezni Magyarországon, mert kicsi a hazai kereslet. Az államosított Rábának ugyanakkor megérheti kisebb összeszerelő üzemet működtetni vagy olyan speciális járműveket gyártani, mint például a tűzoltóautók.

Két új privátbanki kötvényt bocsát ki a Raiffeisen Bank, az egyik érdekessége, hogy hozama és futamideje az euró/forint árfolyamtól függően változik, lehet, hogy egy éves lesz, lehet, hogy hat. A lényeg, hogy az euró ára ne menjen 327 forint fölé.

November 7-ére újra felfüggesztették a Rába részvényeinek kereskedését a Budapesti Értéktőzsdén, mivel a cég még mindig nem tette közzé azt a rendkívüli tájékoztatást, ami miatt a felfüggesztést a múlt héten elrendelték. A felfüggesztés bizonyos okokból igencsak logikus volt… A KBC Securities számításai szerint egy esetleges nyilvános vételi ajánlatban legalább 747 forintos ár kellene, hogy szerepeljen.

A minőségű prémium kategóriában dinamikusan nő a Zwack árbevétele, a többiben csökken. Az utóbbi hat hónap összességében jól alakult a cég számára, az adóemelések és az év végi szezon kiszámíthatatlansága miatt azonban a menedzsment óvatos a folytatással kapcsolatban.

Októberben is folytatódott a hazai befektetési alapokból való lassú tőkeelvándorlás. A befektetők kifejezetten utálták a kockázatot, szinte minden alapfajta tőkéje csökkent. A 18 milliárd forintos tőkekivonásból 11 milliárd forint az euróban jegyzett, nagyrészt bankbetétszerű pénzpiaci befektetési alapokból történt.