Eidenpenz József cikkei

„Enteignung”, azaz kisajátítás – ezzel a csúnya német szóval jellemzi a német polgárok megtakarításainak jövőjét az egyik legtekintélyesebb gazdasági hírforrásuk, a Handelsblatt vezércikke. Egyre többször hallani, hogy az adósságok csapdájából azok elinflálása lehet a kiút, csakhogy ez nem a jövő, hanem már a jelen.

Eddig az ügyfelek mintegy kilenc százaléka jelezte az OTP-nél, hogy végtörleszteni kíván, az év végéig azt várják, hogy ez a szám 20 százalékra emelkedik. A pénzintézet fedezeti ügyleteket kötött, hogy a forint további gyengülése ne növelje az előtörlesztésből származó veszteségeit, ezeken már nyert is.

A határidős BUX éppen az azonnali index értéke alatt jár, ami ilyenkor év vége felé nem szokatlan ugyan, de nem is teljesen normális. Mi ennek a magyarázata, és hogyan lehet belőle hasznot húzni? Biztos, hogy a határidős vagy más származékos üzletek az ördögtől valók, vagy lehet ezeket okosan is használni?

Egy tucatnyi kisebb-nagyobb, összesen 6,4 milliárd eurót kezelő kelet-európai alap közül mindegyikben csökkent vagy egyenesen nulla volt a magyar részvények aránya szeptemberben. Átlagosan csak tőkéjük 2,5 százalékát tartották hazai papírban, ami határozottan alacsonyabb a benchmark-indexek többségének 3-4 százalékos értékeinél.

Arról, hogy az ETF-ek egy része nem is olyan egyszerű és átlátható, mint ahogy hiszik, sok szó esik mostanában, de most különösen meglepő példát prezentált a külföldi sajtó: egy amerikai államkötvény-ETF portfóliójának 18,4 százaléka valójában olasz államkötvényekben van. A többi ráadásul nagyrészt banki papír.

Az év végén mindig tesznek még egy utolsó erőfeszítést a pénzintézetek, hogy minél több forrást gyűjtsenek be az ügyfelektől. Az időszakosan jegyezhető befektetési jegyekből, kötvényekből ilyenkor szinte minden cégnél kínálnak néhányat, befektetési alapokból például legalább hétféle indul a közeljövőben.

A 3,9 százalékos októberi év/év infláció alapján a 2015-ben lejáró inflációkövető államkötvény 6,9 százalékos éves kamatot fog fizetni jövő decemberben. Kérdés, hogy az inflációkövető papírok fizetnek-e majd többet a jövőben, vagy a fix kamatozású befektetések.

Magyarországon százával lehet már tőzsdén kereskedett befektetési alapok jegyeit vásárolni, amelyek olcsó és hatékony módját jelentik a befektetéseknek. Nemcsak külföldi tőzsdeindexek és árupiaci termékek garmadája van az étlapon, de shortolni és tőkeáttételes pozíciókat felvenni is lehet általuk.

Az arany árfolyama ismét átlépte az 1800 dolláros határt. A német jegybank elnöke tabunak minősítette az ország aranytartalékait, amelyeket nem lehet felhasználni az euró megmentése érdekében. Sajtó és ellenzék már régóta firtatja, hol is vannak ezek a tartalékok, ha vannak egyáltalán.

Autóbuszgyártást jelenleg nem lehet gazdaságosan végezni Magyarországon, mert kicsi a hazai kereslet. Az államosított Rábának ugyanakkor megérheti kisebb összeszerelő üzemet működtetni vagy olyan speciális járműveket gyártani, mint például a tűzoltóautók.

Két új privátbanki kötvényt bocsát ki a Raiffeisen Bank, az egyik érdekessége, hogy hozama és futamideje az euró/forint árfolyamtól függően változik, lehet, hogy egy éves lesz, lehet, hogy hat. A lényeg, hogy az euró ára ne menjen 327 forint fölé.

November 7-ére újra felfüggesztették a Rába részvényeinek kereskedését a Budapesti Értéktőzsdén, mivel a cég még mindig nem tette közzé azt a rendkívüli tájékoztatást, ami miatt a felfüggesztést a múlt héten elrendelték. A felfüggesztés bizonyos okokból igencsak logikus volt… A KBC Securities számításai szerint egy esetleges nyilvános vételi ajánlatban legalább 747 forintos ár kellene, hogy szerepeljen.

A minőségű prémium kategóriában dinamikusan nő a Zwack árbevétele, a többiben csökken. Az utóbbi hat hónap összességében jól alakult a cég számára, az adóemelések és az év végi szezon kiszámíthatatlansága miatt azonban a menedzsment óvatos a folytatással kapcsolatban.

Októberben is folytatódott a hazai befektetési alapokból való lassú tőkeelvándorlás. A befektetők kifejezetten utálták a kockázatot, szinte minden alapfajta tőkéje csökkent. A 18 milliárd forintos tőkekivonásból 11 milliárd forint az euróban jegyzett, nagyrészt bankbetétszerű pénzpiaci befektetési alapokból történt.