Hirdetés
Hirdetés

Hónapokat csúszhat a fizetési forradalom Magyarországon

Czímer József, 2019. május 28., 15:47

Az utóbbi időben több magas szintű vezető, így a pénzügyminiszter és a legnagyobb bank elnök-vezérigazgatója is megszólalt az azonnali fizetési projekt témájában. Mindketten, igen bölcsen, a rendszerbiztonságot helyezték előtérbe a tervezett határidőben való bevezetéssel szemben, ami pedig a mára kialakult fejlesztési helyzetet figyelembe véve csakis további teszteléssel érhető el. Vendégszerzőnk, Czímer József cikke.

Úgy gondolom, hogy ez nem is meglepő például akkor, ha figyelembe vesszük Tom Hay, az Európában első azonnali fizetési rendszert létrehozó brit VocaLink akkori főtervezőjének egy nemzetközi konferencián elmondott véleményét, mely szerint az összes megvalósítási időből maga a tesztelés mintegy 60-70 százalékot vesz el.

Egy ilyen cikknek nem feladata a projekt tervezésének és végrehajtásának részletes elemzése, de pár, a korábbi cikkekben leírt megállapításunkra fel szeretnénk hívni a figyelmet.

Hirdetés

A Magyar Nemzeti Bank 2016. május 27-én és 30-án tartott tájékoztatót az azonnali fizetési rendszer magyarországi bevezetésének terveiről a pénzforgalmi szolgáltatóknak, illetve az őket kiszolgáló műszaki, technikai szolgáltatóknak. Ennek alapján a Privátbankár.hu-n megjelent június 6-i cikkünk a következő bevezetéssel indult: „A Privátbankár.hu-n innentől havi rendszerességű sorozatot indítunk, amelynek célja, hogy az olvasó folyamatosan figyelemmel kísérje a világ legkorszerűbb fizetési szolgáltatásának magyarországi megvalósítását egészen annak beindításáig, azaz várhatóan 2019. negyedik negyedévéig.”

Azóta összesen harmincegy cikk jelent meg a sorozatban (lásd lenti táblázatunkat), persze nem mindegyik a magyar projektről, hiszen igyekeztünk bemutatni azt, hogy mi is az azonnali fizetés, miért lehet majd nagyon hasznos a magyar fizetési rendszerben és persze igyekeztünk képet adni a nemzetközi háttérről is.

Jelen sorok szerzője már 2013. óta foglalkozik a témával és végig követte a fizetési rendszerek alakulását olyannyira, hogy jelenleg a European Payments Council munkacsoportjában a európai szabályalkotásban is részt vesz. Így azután nem gondolom, hogy van nagyobb szurkolója a magyar rendszer létrejöttének, mint jómagam. Ezért is jelentettünk meg jó néhány gondolatot e pár év során, amikből szeretnénk most néhányat megismételni és egy újjal is gazdagítani abban a reményben, hogy a május végén várható közös banki döntés tényleg a jó irányba fogja fordítani a projekt kerekét.

Úgy vélem, hogy a legáltalánosabb érvényű gondolat 2018. április 18-án jelent meg sok ország projektjei tapasztalata figyelembe vételével:

„Az azonnali fizetési szolgáltatások bevezetése egy olyan komplex feladat, ahol a „mindent azonnal” elvű indulás végtelenül kockázatos. Nem véletlen, hogy mindenütt a tesztelést tartják a legfontosabbnak, de még így is csak meg kell nézni, magának a banknak hány területét kell érintse a szolgáltatások indítása? Szinte mindent! Az alap szolgáltatásokat, azaz a bankszámláról bankszámlára netbankon történő utalást be lehet vezetni és be is kell vezetni az adott határidőre. El kell-e vajon indítani azonnal a másodlagos azonosítók igénybe vételével való szolgáltatást az első napon?  Működhet-e a fizetési kérelem az első napon? Nem lenne-e bölcsebb dolog a realitásokat jobban figyelembe venni? A piac totális meghódítása 2016-ban jó ötletnek tűnt, de úgy a nemzetközi tapasztalatok, mint a magyar bankok jelenlegi felkészültségi szintje azt sugallja, hogy az egymásra ráépülő szolgáltatások fokozatos bevezetése nagyobb piaci sikerhez, sokkal magasabb ügyfél elégedettségi szinthez vezetne.”

A Magyar Nemzeti Bank 2016-ban mutatott ambíciója kétségtelenül előre mutató volt, de azért tudni kell azt, hogy ilyen komplexitású projektet a világ egyetlen kezdeményező jegybankja sem indított el. A fenti bekezdésben rákérdezünk például a „fizetési kérelem” indításának szükségességére? Igaz, a „fizetési kérelem” végül nem lett kötelező elem, de a feladat ott áll a bankok előtt. Az hiszem ebben a témában elég, ha az európai SEPA Instant Credit Transfer szabályozást nézzük, amelyik a magyar HCT Inst szabályozás alapjául is szolgált. Azt a European Payments Council első alkalommal 2016. novemberében adta ki, ugyanakkor az SEPA „fizetési kérelem” szabályozás pedig legkorábban csak 2020. első negyedévében várható, hiszen az EPC vezetése csak ez év márciusában döntött annak a munkacsoportnak a felállításáról, aminek a szabályozás elkészítése a feladata. E sorok írója egyetlen Közép-Kelet európaiként tagja a szabályalkotó bizottságnak, szívesen felajánlja itt szerzett ismereteit a magyar rendszer pontosításához.

Visszatérve az idézett bekezdéshez, a másodlagos azonosítók számossága is túlzottnak tűnik, ugyanakkor valamilyen módon jó lenne erősebben ösztönözni a piaci résztvevőket az Európában sok helyen elterjedt P2P mobiltelefonos rendszer bevezetésére, a piacon nem látszik ugyanis mozgás ezen a téren.

A piac totális meghódítása kétségtelenül komoly ambíció volt a Magyar Nemzeti Bank részéről, de a nemzetközi tapasztalatok alapján eleve kérdéses volt, hogy szabad-e ilyen költségű és komplexitású feladatot erre fel nem készült bankokra erőltetni. A következő kérdést a 2017. május 2-i cikkünk bevezetőjében tettük fel:

„Bár a világ nagy bankjainak nem jelent gondot az azonnali rendszer bevezetése, a kisebb tapasztalattal rendelkező bankoknak komoly nehézséget okoz az infrastruktúrához való csatlakozás. A probléma várhatóan Magyarországon is megjelenik. Nem kétséges, hogy a legnagyobb öt-nyolc pénzintézet meg tudja oldani a feladatot, de mi lesz a többiekkel?”

Mai ismeretünk szerint több kis magyarországi bankban igen komoly problémák vannak a rendszer bevezetését illetően, ugyanakkor vannak jó példák is ahhoz képest, hogy milyen komoly bankösszevonási folyamat zajlik annak minden ága-bogával együtt és még a PSD2 jogi kötelezettségű feladatokat is meg kell oldani. Nem gondolom ugyanakkor, hogy az eddigi teszt időszak elegendő lett volna ahhoz, hogy a rendszert nagy biztonsággal be lehetne indítani július 1-én. De lássuk, hogyan próbáltuk a figyelmet felhívni erre 2018. március 7-én:

„Tíz hónappal a határidő (tesztelési) előtt egyetlen magyar bank sem tudja, melyik cég lesz a számítástechnikai szállítója egy olyan rendszerhez, amihez hasonló komplikáltságút még soha nem vezettek be magyar bankok - elképzelhetetlennek tűnik, hogy januárban elkezdődhessen az azonnali fizetési rendszer tesztje.” Sajnos jóslatunk igaznak bizonyult, csak kevés bank volt abban a helyzetben, hogy január legelején elkezdhette volna a tesztelést.

Néhány külföldi tulajdonban levő nagybank, amelyik a rendszerét az anyabanktól vette át és hasznosítható tapasztalatokat is kapott, készen áll a rendszer elindítására. Ez a rendszer ugyanakkor olyan elképzelésekkel és célokkal lett felállítva, hogy minden tíz millió forint összeg alatti utalás itt bonyolódik függetlenül attól, melyik bank a kedvezményezett bankja. Olyan end-to-end, azaz minden végpont közötti teszt nélkül tehát, amely minden kétséget kizáróan megalapozza az azonnali fizetési rendszerekben elvárt 99,9975 százalékos biztonságot, a rendszer elindítása nem lenne felelős döntés.

Őszintén reméljük, a Magyar Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok vezetői meg tudnak állapodni egy reális időpontban, ami mintegy hat-nyolc hónapos csúszást jelenthet ugyan, de biztosíthatja azt, hogy legalább a fizető fél által kezdeményezett átutalások az azonnali rendszeren bonyolódhassanak le úgy, hogy az ügyfél élmény minden fizető és fogadó fél részéről a maximális legyen. Így az MNB a sikeres POS programja után egy másik komoly sikert könyvelhet el a fizetési rendszerek korszerűsítése folyamatában.

Tudjuk ugyanakkor, hogy régóta áhított cél a jó magyar „sárga csekk” kiváltása is más fizetési módszerrel. A javaslatunk az, hogy az MNB és a Giro várja meg a SEPA fizetési kérelem szabályozásának kiadását, ugyanis az szabályozni fogja a magyar szabályozásban még nem szereplő fizetéseket is – ilyenek például a kereskedőhelyi fizetések –, és utána a jól működő HCT inst rendszer tapasztalataival indítsa a következő szolgáltatást. Addigra talán a kereskedelmi bankok nem csak a műszaki-technikai felkészülésen lesznek túl, hanem értékelhető, kimondottan értéknövelt szolgáltatásokat is tudnak nyújtani a létrehozott igen drága infrastruktúrán.

Czímer József cikke


Az azonnali fizetési rendszer hazai bevezetéséről szóló sorozatunk eddig megjelent cikkei:

2016. június Szempillantás alatt megy át a pénz - indul a forradalom Magyarországon
2016. július Pillanatok alatt akarsz pénzt küldeni? Erre mindenképp szükség lesz
2016. augusztus Azonnali fizetés Magyarországon: kinek jó ez?
2016. szeptember Magyarország, a régiós forradalmár - milyen lesz a mi azonnali fizetési rendszerünk?
2016. október Nyakunkon a jövő - kezd kiderülni, hogyan fogunk fizetni
2016. november Egy csapásra rengeteg dolog kiderült az azonnali fizetésről
2016. december Öt másodperc alatt teljesül az átutalás, vasárnap is - hogyan lehetséges ez?
2017. január Fizetés egy szempillantás alatt - jövőre jön a fordulat
2017. február Mennyibe kerül majd a magyar bankoknak a fizetési forradalom?
2017. március Tényleg semmi értelme nem lesz a bankkártyának?
2017. április Fontos részletek kerültek napvilágra
2017. május Mi lesz a kis magyar bankokkal?
2017. június Egy éve jött a bejelentés - hol tart a magyar fizetési forradalom?
2017. július Fizetési forradalom: beelőznek a szomszédos országok?
2017. augusztus Azonnali fizetési rendszer Magyarországon: elkezdődött!
2017. december Azonnali fizetési rendszer: Európában is elkezdődött a forradalom
2018. január Fizetési forradalom Magyarországon: sorsdöntő év kezdődött
2018. március Fizetési forradalom Magyarországon: lehetetlen küldetés a magyar bankoknak?
2018. április Hatalmas és költséges projektben a magyar bankok: vajon elkészülnek jövő nyárra?
2018. május Beköszönt a fizetési forradalom – pár év múlva gyökeresen megváltozik az életünk
2018. július Már csak egy év, és jön a magyar fizetési forradalom - óriási változásokat hoz
2018. augusztus Tényleg a kutya se megy többet bankfiókba?
2018. szeptember Mit tudnak az okostelefonok Magyarországon? Óriási forradalom zajlik
2018. november Miért tart 2 óráig az egyik bankban az, ami a másikban 10 perc alatt megvan?
2018. december Nyakunkon a magyar fizetési forradalom – de mi következik utána?
2019. január Évtizedekkel ezelőtt megoldották a bankok egyik legnagyobb dilemmáját?
2019. február Esélyek a magyar bankoknak – mi lesz a júliusi forradalom után?
2019. március Le lehet rendezni egy füst alatt a Brexit és a sárga csekkek ügyét?
Hírek a Fintech világából:
2017. szeptember Ez a világ leginnovatívabb országa: feltaláltak egy új pénzt
2017. október Valamiből már megint nagyon kimarad Magyarország
2017. november Nyílnak a bankok: sosem volt még ennyire jó a magyar ügyfeleknek?
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Megéri Pakson dolgozni: csaknem 22 százalékkal nőttek tavaly a fizetések

Megéri Pakson dolgozni: csaknem 22 százalékkal nőttek tavaly a fizetések

Egyelőre nem az oroszoktól vásárolja a legtöbb szolgáltatást az új atomerőművi blokkokat építő cég. Lapunk számításai szerint 2018-ban átlagosan 21,7 százalékkal emelkedett a járulékoktól megtisztított bérköltség az új paksi blokkokat előkészítő állami vállalatnál, a Paks II. Zrt.-nél. Ami azt jelentette, hogy egy dolgozó bérköltsége átlagosan havi 1 238 313 forint volt az előző évben, míg egy évvel korábban 1 017 068 forintot számfejtettek az alkalmazottaknak.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?