<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Közzétették a hazai befektetési alapok tavalyi költségeiről szóló kimutatást, az átlagos költségszint, 1,66 százalék 2011-hez képest csökkent, de magasabb, mint a 2010-es. Néhány kis alapnál durván elszálltak a kiadások.

Minden évben közzéteszi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a hazai befektetési alapok költségeit, sajnos csak a tárgyév után bő fél évvel. A mostani adatok szerint az alapok költségszintje (a TER-mutató) tavaly az átlagos tőkéjük 1,66 százalékával volt egyenlő, amit ha az alapok tőkéjével súlyoznak – tehát a nagyobb alapok nagyobb súllyal esnek latba –, akkor 1,56 százalékot kapunk. (Ebből következik, hogy a nagyobb alapok fajlagosan – egységnyi tőkére vetítve – valamivel olcsóbbak a kisebbeknél, de nem sokkal.)

Hullámzó a költségszint

Tavaly érezhetően jóval magasabb, 1,83 százalék volt az átlagos költségszint az alapok összességénél. A gigantikus méretű, 2004-ig visszanyúlóan közzétett Excel-táblákat átlagoltuk, és az jött ki, hogy 2010-ben csak 1,48 százalék volt az átlag, 2009-ben viszont 1,72 százalék, tehát a szórás eléggé nagy. (Lásd táblázatunkat és grafikonunkat.) Mint kiderült, a számítási módszerek is változtak idővel.

TER-mutatók


Minimum
Átlag
Maximum
2004 0,07% 2,20% 7,18%
2005 0,04% 1,77% 10,27%
2006 0,13% 1,65% 5,84%
2007 0,09% 1,45% 4,52%
2008 0,12% 1,40% 5,25%
2009 0,09% 1,72% 9,75%
2010 0,00% 1,48% 8,77%
2011 0,00% 1,83% 18,07%
2012 0,03% 1,66% 15,96%
Forrás: PSZÁF, Privátbankár-számítás

A táblákhoz mellékelt kiegészítés szerint a legolcsóbb alapfajták a legalacsonyabb kockázatúak is egyben, a likviditási alapok 1,10 százalékos, a pénzpiaci alapok 1,13 és a tőkevédett (garantált) alapok 1,15 százalékos átlagos költségszinttel (súlyozatlan átlagok). A legdrágábbak a származtatott alapok majdnem öt százalékos átlaggal, de ebben a kategóriában kevés alap van. Utánuk a részvénytúlsúlyos vegyes alapok következtek 2,45 százalékkal, majd a közvetlenül ingatlanba fektető konstrukciók 2,42-vel.

Mennyi marad költségek után?

Meglepően nagy különbség van egyes alapfajtáknál a súlyozott és súlyozatlan átlag között, ahogy a PSZÁF mellékkelt táblázatából kiderül, még az olyan gyakori alapfajtáknál is, mint a likviditási alap (1,10 kontra 1,43 százalék). Elgondolkodtató, hogy ha egy ilyen, bankbetétekre és rövid állampapírokra szakosodott alap befektetésein elér például évi öt százalék hozamot, ami egész jónak számít a jelenlegi kamatkörnyezetben, akkor 1,43 százalék levonása után mi marad: 3,57 százalék – a rengeteg adó és illeték előtt. Körülbelül annyi, mint a jobb bankbetéteken.

 

A kockázatosabb alapoknál, ha szép hozamot értek el, akkor kevésbé zavaró a magas költség. A veszteségeket viszont növeli. A kockázatosabb alapfajták egyébként nagy általánosságban drágábbak, de csak nagyjából, néha alig van különbség.

Jaj a kicsiknek?

Szinte minden évben akar pár alap, amely kiugróan költségesnek bizonyul. Az idei toplista: Első Magyar Daytrade 15,96 (!) százalék átlagos éves költség, Access Global Selection 8,42, Eagle Eye Absolute Return 6,99 százalék. Mindhárom alap ugyanannál az alapkezelőnél van, sőt még a lista negyedik és ötödik helyét is ők bérelték ki.

A jelenség egyik oka lehet, hogy a – már sokszor átnevezett és profilt váltott – alapjaik kicsik, sokszor csak pár tízmillió forintosak, ami egyes fix költségek miatt csúnya hozamesést okozhat. Ám ilyenkor az alapkezelők többsége át szokta vállalni ezeket a költségeket a befektetők, vagy csak a „ház eleje” érdekében.

Jó-e nekünk a nulla költség?

A minimális költségek a legolcsóbb alapoknál gyakorlatilag nullásak. Például azért, mert valamely alapkezelő a jó, később referenciának használható hozamok érdekében induló vagy túl kicsi alapja költségeit átvállalja. Máskor, tőkevédett alapoknál gyakori, hogy elszámolják a teljes futamidő, három-öt év költségeit az első évben, majd a későbbi években már szinte semmit.

A PSZÁF a mellékelt magyarázatban azt írja, fontosnak tartja a befektetők informálását a befektetési alapokhoz kapcsolódó közvetett költségek összetételéről, nagyságáról, ezek is jelentős információt hordoznak a befektetők megtakarításainak értékelésekor, befektetési döntésük meghozatalakor. A költségeket tartalmazó elemzés az Európai Értékpapír Szabályozók Bizottsága (CESR) „folyamatos díjterhelési mutató” kalkulációs módszertanáról szóló ajánlásai alapján készült.

Hi, KIID!

Az átlagos kisbefektető a PSZÁF további, erős hivatali nyelven fogalmazott mondataitól bármikor pánikba eshet, ezért inkább eleve lefordítjuk köznyelvre: Minden alaphoz van egy 1-2 oldalas rövid információs lap, a KIID, amelyben benne kell lenni az említett, az átlagos éves költségre vonatkozó számnak, a TER-mutatónak. Amely nagyon leegyszerűsítve az alap összes működési költségeit tartalmazza, a forgalmi költségek – mint brókerjutalék – és a befektetőket közvetlenül terhelő számlavezetési, tranzakciós díjak nélkül. (Kicsit részletesebben a keretes írásban.)

A PSZÁF a számítás módszereiről

A hivatkozott ajánlás hangsúlyozza, hogy az európai szabványnak megfelelő alapok (UCITS vagy a hazai terminológiában ÁÉKBV: átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások) Kiemelt Befektetői Információs Dokumentumának (Key Investor Information Document - KIID) tartalmazniuk kell azokat a szükséges információkat, amelyeket a befektetőnek mindenképpen ismernie kell, mielőtt meghozza befektetési döntését.

A szükséges információk egyike a folyamatos díjterhelési mutató (ongoing charges figure), amely nagyfokú hasonlóságot mutat az eddig használt TER-mutatóval (Total Expense Ratio, teljesköltség-mutató).A folyamatos díjterhelési mutató az alap összes működési költsége osztva az időszaki átlagos nettó eszközértékkel. Az ajánlás részletesen felsorolja azokat a költségeket is, amelyeket a mutató meghatározásánál nem kell figyelembe venni, tipikusan ilyenek a tranzakciós költségek (pl. brókeri jutalékok), újabban a sikerdíj is.

A figyelembe veendő működési költségek például az alapkezelési díj, alapra terhelt forgalmazási díj, letétkezelési díj, könyvelési költségek, könyvvizsgálói díjak, marketing költségek, közzétételi díjak, felügyeleti díjak stb. Figyelembe kell viszont venni az alap portfóliójában tíz százaléknál nagyobb részarányt képviselő kollektív befektetési formák arányosított folyamatos díjterhelési mutatóját és ezen befektetésekhez kapcsolódó jegyzési és visszaváltási díjakat is, ami főleg az alapok alapjait érinti.

„A TER mutató számítására vonatkozó szabályok változása következtében az alapok alapja konstrukcióban üzemelő alapok elveszítették eddigi látszólagos költségelőnyüket a figyelembe veendő és bemutatandó költségek körének a bővülése miatt... az új számítás szerint már – a valóságnak megfelelően – az átlagos értékpapír alapnál drágább működést mutatnak” – írják.

A PSZÁF csak a befektetési alapokat terhelő költségekkel foglalkozott. A befektetési jegyek tulajdonosait azonban a befektetési jegyek vásárlásával, tulajdonlásával és visszaváltásával kapcsolatosan felmerült költségek is terhelik. (Számlavezetés, vétel, visszaváltás, számlanyitás, számlakivonat stb.) E költségek a befektetési jegyeket forgalmazó társaságonként – még ugyanazon alap esetében is – eltérőek lehetnek, értékük több ezer forintot is elérhet évente.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 19045 18810 19090 +0,24% 0 0 3 558 565 630 Ft 2021-10-18 17:06:15
MOL 2720 2698 2760 -0,66% 0 0 2 635 051 158 Ft 2021-10-18 17:05:12
MTELEKOM 425 425 427 -0,47% 0 0 97 582 091 Ft 2021-10-18 17:05:06
RICHTER 8525 8510 8570 -0,47% 0 0 863 390 865 Ft 2021-10-18 17:05:13
OPUS 243 243 247 -1,22% 0 0 21 496 572 Ft 2021-10-18 16:53:03
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap A jövő zenéi – mesterséges intelligenciával működő alapot kínálnak a bankárok
Eidenpenz József | 2021. szeptember 29. 18:29
Szeptember közepétől Magyarországon is kapható öntanuló mesterséges intelligencia segítségével kezelt dinamikus vegyes alap. A befektetési döntéseknél felhasználják azokat a modelleket, amelyeket egy algoritmus hatalmas mennyiségű adat feldolgozásával készít. Erre ember nem lenne képes. De nem iktatták ki teljesen az emberi tényezőt sem.
Befalap Részvényalapoktól várnak magasabb hozamot a magyarok
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 15. 14:59
Augusztusban 0,6 százalékkal, 43 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.  
Befalap Kockáztatni márpedig kell, ha rendes hozamot szeretnénk elérni
Eidenpenz József | 2021. július 14. 11:24
Az alapok portfóliójában legalább tíz és húsz százalék közötti részvényarányt kell tartani, enélkül a nulla közeli kötvényhozamok időszakában nem fognak tudni megfelelő hozamot felmutatni. Az ingatlanalapok a válság ellenére is hozhatják az elvárásokat. Interjú Borbély Miklóssal, a Diófa Alapkezelő befektetési igazgatójával.
Befalap Nagyon jók a lehetőségek mind a régióban, mind a magyar részvényekben
Csabai Károly | 2021. június 10. 13:35
Öt kategóriában is bekerültek az első háromba az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. által menedzselt alapok a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón. A legjobban az MKB Észak-Amerikai Részvény Alap szerepelt, amely az első lett a Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alapok között, míg a három eurós és az abszolút hozamú nem származtatott konstrukciójuk a képzeletbeli dobogók alsóbb fokaira fért fel. Wéber Tamással, az MKB-Pannónia Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgettünk.
Befalap A jó befektetéseket a főnixek és az ESG-improverek körében érdemes keresni – de vajon mi lesz a kamatokkal?
Gáspár András | 2021. június 5. 13:10
A járvány alatt felhalmozott megtakarítások egy részét biztosan költeni kezdik a nyáron az emberek, de a korábban jellemző fogyasztási lázhoz talán nem térnek vissza, javulhat a megtakarítási hajlandóság. A befektetések között előtérbe kerülhetnek a megújulásra képes hagyományos cégek, az ESG-terén fejlődni képes vállalatok és a globális megatrendek. Interjú Vizkeleti Sándorral, az Amundi Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával.
Befalap Aki MÁP Plusz helyett devizakötvényt tartott, az sem érzi úgy, hogy rossz döntést hozott
Eidenpenz József | 2021. május 17. 15:10
A rövid futamidejű kockázatmentes befektetések szinte nem adnak hozamot, így a rövidkötvény-alapok jó alternatívát nyújtanak ma is. A kötvényhozamok tetőzhetnek, a dollár új erőre kaphat, a forint gyengülése pedig a jövőben is megmaradhat. Érdemes lehet ma is devizakötvényeket, részvényeket vásárolni. Interjú.
Befalap Havi 5 ezer forintos megtakarítással is megkaphatjuk ugyanazt, amit 5 milliárddal
Gáspár András | 2021. május 15. 18:12
A Klasszis-díjak közül a legjobb ingatlanalapnak járó elismerést évek óta a Raiffeisen Alapkezelő nyeri el, de a társaság az értékpapír-alapok terén is erős. Idén már a rendszeres megtakarítóknak is kínálnak programot, az ESG-befektetésekkel pedig a hazai élmezőnyt célozták meg. Simon Péter vezérigazgatóval és Gyetvai Károly vezető értékesítés-támogatóval beszélgettünk.
Befalap A részvénypiacok felülsúlyozása továbbra is indokolt
Csabai Károly | 2021. május 14. 14:34
A Generali Alapkezelő két alapja is dobogós lett a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón: a Generali Triumph B sorozat a második a Legjobb Abszolút hozamú Származtatott Alap kategóriában, míg az Innováció Részvény Alap a harmadik a Legjobb Globális Részvény Alapok között. Az utóbbi alapot kezelő Munkácsi Dávid pedig az egyik feltörekvő portfoliómenedzseri díjban részesült. Varga Róberttel, a Generali Alapkezelő április 1-jén kinevezett vezérigazgatójával beszélgettünk.
Befalap Lehet úgy is részvénybe fektetni, hogy nem a beszállási ponton stresszelünk
Gáspár András | 2021. május 11. 15:04
A mostani időszak nem a kötvény-típusú befektetéseknek kedvez, a tőzsdéken pedig nagyobb volatilitásra kell felkészülni – csak az aktív befektetési stratégia működhet 2021-ben, de az is jó, ha találunk olyan befektetési alapot, ami leveszi a vállunkról a megfelelő beszállási pont megtalálásának terhét. A jövő pedig egyértelműen a zöld és a felelősségteljes befektetéseké. Interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatójával.
Befalap Jön az infláció, több reáleszközt érdemes tartani, mint korábban
Eidenpenz József | 2021. május 3. 16:59
Nem tudjuk pontosan, hogy mikorra ér el zavaróan magas szintet, de számos tényező arra mutat, hogy a magasabb infláció korszaka felé haladunk. Emiatt főleg reáleszközöket érdemes vásárolni, részvényeket, árupiaci termékeket és ingatlanokat. A részvényeknek hosszabb távon azonban megárthat a pénzromlás, ha nagyon felgyorsul és nem mindegy, milyen papírt veszünk – mondja az Év Portfóliómenedzsere.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos