TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Közzétették a hazai befektetési alapok tavalyi költségeiről szóló kimutatást, az átlagos költségszint, 1,66 százalék 2011-hez képest csökkent, de magasabb, mint a 2010-es. Néhány kis alapnál durván elszálltak a kiadások.

Minden évben közzéteszi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a hazai befektetési alapok költségeit, sajnos csak a tárgyév után bő fél évvel. A mostani adatok szerint az alapok költségszintje (a TER-mutató) tavaly az átlagos tőkéjük 1,66 százalékával volt egyenlő, amit ha az alapok tőkéjével súlyoznak – tehát a nagyobb alapok nagyobb súllyal esnek latba –, akkor 1,56 százalékot kapunk. (Ebből következik, hogy a nagyobb alapok fajlagosan – egységnyi tőkére vetítve – valamivel olcsóbbak a kisebbeknél, de nem sokkal.)

Hullámzó a költségszint

Tavaly érezhetően jóval magasabb, 1,83 százalék volt az átlagos költségszint az alapok összességénél. A gigantikus méretű, 2004-ig visszanyúlóan közzétett Excel-táblákat átlagoltuk, és az jött ki, hogy 2010-ben csak 1,48 százalék volt az átlag, 2009-ben viszont 1,72 százalék, tehát a szórás eléggé nagy. (Lásd táblázatunkat és grafikonunkat.) Mint kiderült, a számítási módszerek is változtak idővel.

TER-mutatók


Minimum
Átlag
Maximum
2004 0,07% 2,20% 7,18%
2005 0,04% 1,77% 10,27%
2006 0,13% 1,65% 5,84%
2007 0,09% 1,45% 4,52%
2008 0,12% 1,40% 5,25%
2009 0,09% 1,72% 9,75%
2010 0,00% 1,48% 8,77%
2011 0,00% 1,83% 18,07%
2012 0,03% 1,66% 15,96%
Forrás: PSZÁF, Privátbankár-számítás

A táblákhoz mellékelt kiegészítés szerint a legolcsóbb alapfajták a legalacsonyabb kockázatúak is egyben, a likviditási alapok 1,10 százalékos, a pénzpiaci alapok 1,13 és a tőkevédett (garantált) alapok 1,15 százalékos átlagos költségszinttel (súlyozatlan átlagok). A legdrágábbak a származtatott alapok majdnem öt százalékos átlaggal, de ebben a kategóriában kevés alap van. Utánuk a részvénytúlsúlyos vegyes alapok következtek 2,45 százalékkal, majd a közvetlenül ingatlanba fektető konstrukciók 2,42-vel.

Mennyi marad költségek után?

Meglepően nagy különbség van egyes alapfajtáknál a súlyozott és súlyozatlan átlag között, ahogy a PSZÁF mellékkelt táblázatából kiderül, még az olyan gyakori alapfajtáknál is, mint a likviditási alap (1,10 kontra 1,43 százalék). Elgondolkodtató, hogy ha egy ilyen, bankbetétekre és rövid állampapírokra szakosodott alap befektetésein elér például évi öt százalék hozamot, ami egész jónak számít a jelenlegi kamatkörnyezetben, akkor 1,43 százalék levonása után mi marad: 3,57 százalék – a rengeteg adó és illeték előtt. Körülbelül annyi, mint a jobb bankbetéteken.

 

A kockázatosabb alapoknál, ha szép hozamot értek el, akkor kevésbé zavaró a magas költség. A veszteségeket viszont növeli. A kockázatosabb alapfajták egyébként nagy általánosságban drágábbak, de csak nagyjából, néha alig van különbség.

Jaj a kicsiknek?

Szinte minden évben akar pár alap, amely kiugróan költségesnek bizonyul. Az idei toplista: Első Magyar Daytrade 15,96 (!) százalék átlagos éves költség, Access Global Selection 8,42, Eagle Eye Absolute Return 6,99 százalék. Mindhárom alap ugyanannál az alapkezelőnél van, sőt még a lista negyedik és ötödik helyét is ők bérelték ki.

A jelenség egyik oka lehet, hogy a – már sokszor átnevezett és profilt váltott – alapjaik kicsik, sokszor csak pár tízmillió forintosak, ami egyes fix költségek miatt csúnya hozamesést okozhat. Ám ilyenkor az alapkezelők többsége át szokta vállalni ezeket a költségeket a befektetők, vagy csak a „ház eleje” érdekében.

Jó-e nekünk a nulla költség?

A minimális költségek a legolcsóbb alapoknál gyakorlatilag nullásak. Például azért, mert valamely alapkezelő a jó, később referenciának használható hozamok érdekében induló vagy túl kicsi alapja költségeit átvállalja. Máskor, tőkevédett alapoknál gyakori, hogy elszámolják a teljes futamidő, három-öt év költségeit az első évben, majd a későbbi években már szinte semmit.

A PSZÁF a mellékelt magyarázatban azt írja, fontosnak tartja a befektetők informálását a befektetési alapokhoz kapcsolódó közvetett költségek összetételéről, nagyságáról, ezek is jelentős információt hordoznak a befektetők megtakarításainak értékelésekor, befektetési döntésük meghozatalakor. A költségeket tartalmazó elemzés az Európai Értékpapír Szabályozók Bizottsága (CESR) „folyamatos díjterhelési mutató” kalkulációs módszertanáról szóló ajánlásai alapján készült.

Hi, KIID!

Az átlagos kisbefektető a PSZÁF további, erős hivatali nyelven fogalmazott mondataitól bármikor pánikba eshet, ezért inkább eleve lefordítjuk köznyelvre: Minden alaphoz van egy 1-2 oldalas rövid információs lap, a KIID, amelyben benne kell lenni az említett, az átlagos éves költségre vonatkozó számnak, a TER-mutatónak. Amely nagyon leegyszerűsítve az alap összes működési költségeit tartalmazza, a forgalmi költségek – mint brókerjutalék – és a befektetőket közvetlenül terhelő számlavezetési, tranzakciós díjak nélkül. (Kicsit részletesebben a keretes írásban.)

A PSZÁF a számítás módszereiről

A hivatkozott ajánlás hangsúlyozza, hogy az európai szabványnak megfelelő alapok (UCITS vagy a hazai terminológiában ÁÉKBV: átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások) Kiemelt Befektetői Információs Dokumentumának (Key Investor Information Document - KIID) tartalmazniuk kell azokat a szükséges információkat, amelyeket a befektetőnek mindenképpen ismernie kell, mielőtt meghozza befektetési döntését.

A szükséges információk egyike a folyamatos díjterhelési mutató (ongoing charges figure), amely nagyfokú hasonlóságot mutat az eddig használt TER-mutatóval (Total Expense Ratio, teljesköltség-mutató).A folyamatos díjterhelési mutató az alap összes működési költsége osztva az időszaki átlagos nettó eszközértékkel. Az ajánlás részletesen felsorolja azokat a költségeket is, amelyeket a mutató meghatározásánál nem kell figyelembe venni, tipikusan ilyenek a tranzakciós költségek (pl. brókeri jutalékok), újabban a sikerdíj is.

A figyelembe veendő működési költségek például az alapkezelési díj, alapra terhelt forgalmazási díj, letétkezelési díj, könyvelési költségek, könyvvizsgálói díjak, marketing költségek, közzétételi díjak, felügyeleti díjak stb. Figyelembe kell viszont venni az alap portfóliójában tíz százaléknál nagyobb részarányt képviselő kollektív befektetési formák arányosított folyamatos díjterhelési mutatóját és ezen befektetésekhez kapcsolódó jegyzési és visszaváltási díjakat is, ami főleg az alapok alapjait érinti.

„A TER mutató számítására vonatkozó szabályok változása következtében az alapok alapja konstrukcióban üzemelő alapok elveszítették eddigi látszólagos költségelőnyüket a figyelembe veendő és bemutatandó költségek körének a bővülése miatt... az új számítás szerint már – a valóságnak megfelelően – az átlagos értékpapír alapnál drágább működést mutatnak” – írják.

A PSZÁF csak a befektetési alapokat terhelő költségekkel foglalkozott. A befektetési jegyek tulajdonosait azonban a befektetési jegyek vásárlásával, tulajdonlásával és visszaváltásával kapcsolatosan felmerült költségek is terhelik. (Számlavezetés, vétel, visszaváltás, számlanyitás, számlakivonat stb.) E költségek a befektetési jegyeket forgalmazó társaságonként – még ugyanazon alap esetében is – eltérőek lehetnek, értékük több ezer forintot is elérhet évente.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap Mi lesz veletek, ingatlanalapok? Nyolc új grafikon és több intő jel
Eidenpenz József | 2020. november 10. 05:04
A jó hír, hogy a hazai ingatlanalapok helyzete stabil, tőkével bőven el vannak látva. A hozamaik a válság ellenére pozitívak maradtak, bár több esetben eléggé szerények. A rossz hír, hogy ez nem feltétlenül marad így, ha a válság elhúzódik. A bérleti díjak hozama emelkedett, de az ingatlanokat leértékelhetik. Erre már volt példa az idén.
Befalap Te milyen alapba fektetnél? Számon tartják majd az ESG-szempontokat
Privátbankár.hu | 2020. október 13. 16:00
Fenntartható fejlődéssel kapcsolatos minősítési szempontokat is figyelembe vesz a hazai befektetési alapok kategorizálása. Így a befektetők könnyebben megtalálhatják majd, ha ilyen alapba akarnak fektetni.
Befalap Eurómilliárdokat öntenének a nagybefektetők ide, de nincs elegendő jó ingatlan
Mester Nándor | 2020. augusztus 27. 06:07
Nem csüggednek a nemzetközi intézményi befektetők a közép-európai kereskedelmi ingatlanpiacon. Továbbra is erős az érdeklődés, de megvan az óvatosság is és sajnos kevés a megfelelő első osztályú termék.Térségünkben minden fontos piacon a hazai alapok is aktívak lettek, idén további jelentős adásvételek zárulhatnak le Magyarországon is.
Befalap Hosszú távon továbbra is a fenntarthatóság az egyik legfontosabb kérdés
PR | 2020. július 15. 11:23
A fenntarthatóság nem csak klímavédelmet jelent, hanem etikus vállalatirányítást vagy szociális érzékenységet is, és ez nemcsak a cégek működésében egyre fontosabb, hanem a lakosság, a befektetési alapok, és azok kezelői számára is. Lehet, hogy most a járványhelyzet miatt rövidtávon máshova került a hangsúly, hosszútávon továbbra is a fenntarthatóság lesz az egyik legfontosabb kérdés - nyilatkozta lapunknak Pekár Dávid, a Raiffeisen Alapkezelő portfoliómenedzsere, a Klasszis 2020 Az Év Feltörekvő portfolómenedzsere díj nyertese.
Befalap Ne reménykedjünk abban, hogy szeptemberre minden úgy lesz, mint régen
Eidenpenz József | 2020. június 26. 06:07
A régiós CETOP index az előző válságban 70 százalékot, most csak 40 százalékot esett, és ennek komoly hányadát is ledolgozta már. A befektetők nagyon optimisták, pedig sok a kérdőjel. Kiderülhet, hogy a részvények extrém módon túlárazottak a jelenlegi szinten. Interjú.
Befalap Ingatlanalapjaink a vészhelyzetben, nyolc grafikonban elbeszélve
Eidenpenz József | 2020. június 4. 06:07
Volt némi pénzkivonás az ingatlanalapokból a veszélyhelyzet márciusi kihirdetése után, de messze nem akkora, mint 2008-ban. Április óta pedig több alapba ismét friss tőke áramlik be. A hozamok is többnyire pozitívak maradtak, kevés kivétellel. A veszély azonban nem múlt el teljesen, egy elhúzódó válság még megviselheti a szektort. A tét pedig komoly, 1487 milliárd forint sorsa.
Befalap Az alap, amely a hozamok emelkedéséből és eséséből is profitál
Eidenpenz József | 2020. május 15. 06:08
Sokan alacsonyabb inflációt várnak a válság miatt, a legnagyobb meglepetés ezért az infláció megugrása lenne a kötvénypiacokon. Az alacsony hozamok ellenére jöhetnek jó befektetési lehetőségek ezen a területen. A forint a válság előtt a nyugalom szigete volt, de most átesett a ló másik oldalára. Interjú.
Befalap Nagyot nőhet az ingatlanbefektetések szerepe a következő években
Eidenpenz József | 2020. május 14. 06:06
A hazai ingatlanalapokban levő irodaházak, kiskereskedelmi üzletláncok értékét egyelőre nem befolyásolja a válság, a budapesti raktárakért, elosztóközpontokért pedig egyenesen sorban állnak az online áruházak. Az infláció is nőhet hosszú távon, a kötvényhozamok pedig alacsonyak, így az ingatlanbefektetések szerepe felértékelődhet. Interjú a Diófa Alapkezelő Zrt. szakembereivel.
Befalap Mélyebb lehet, mint a 2008-as válság, de rövidebb - interjú
Eidenpenz József | 2020. május 13. 06:04
Miért volt ilyen gyors a márciusi tőzsdei zuhanás, és miért emelkednek azóta az árfolyamok? Érdemes-e befektetni, és hogyan? Mely szektorok olcsók? Az ügyfelek most nem a megszokott módon reagáltak, és nem a legrosszabb pontokon adták el befektetési jegyeiket. Interjú az Év Alapkezelője díjat nyert Aegon Alapkezelő szakembereivel.
Befalap Tőkevédelemmel jóval könnyebb bátornak lenni
Eidenpenz József | 2020. május 11. 06:07
A tőkevédett alapok kockázata mérsékelt, mégis részesedést tudnak nyújtani a részvénypiacok, árupiacok emelkedéséből. Ha három év múlva visszatekintünk, alighanem azt látjuk majd, hogy az idei évben valamikor érdemes volt vásárolni. A CIB Banknál égnek a telefonok, a kisbefektetőket is nagyon izgatják az ilyen és ezekhez hasonló kérdések. Interjú.
Friss
hírlevél