A hálapénz ki-, az új egészségügyi jogviszony bevezetése, az egyetemek privatizációja, a benzinárak és a jelzáloghitel-kamatok befagyasztása, 14 éve nem látott infláció, illetve évtizede nem látott jegybanki kamatemelések, bődületes választási célzatú állami költekezés, közte a minimálbér 200 ezer forintra emelése és a 13. havi nyugdíj visszahozatala. Gondolta volna, hogy 2021-ben a koronavírus-járvány mellett mennyi minden más kerül a címlapokra? Az idei év főbb történéseire tekint vissza főszerkesztőnk, Csabai Károly

A szakemberek most azt figyelik, hogy túljutottunk-e a járvány legsúlyosabb szakaszán?

Bod Péter Ákos aktuális elemzésében a negyedik járványhullám kritikus egészségügyi és gazdasági vonatkozásai tekinti át. Szerinte gazdasági és társadalmi szempontból sem mindegy, hogy a negyedik hullámra hogyan reagál az ország vezetése.

Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályának nyugalmazott vezetője azt mondja, az idei fertőzésveszély nagyjából a kétszerese a szokásosnak.

Aki a törvény élesedése napján 14 éves vagy fiatalabb, legálisan sohasem vásárolhat dohánytermékeket.

Elutasították az indítványokat.

Az idei év első kilenc hónapjában csaknem 123 milliárd forint táppénzt fizetett ki a betegállományban lévőknek a Magyar Államkincstár (MÁK), egy évvel korábban, 2020 januárja és szeptembere között 111,4 milliárd forintra rúgtak az egészségbiztosítás ezen kiadásai.

Az elmúlt három napban 17 834 új fertőzöttet igazoltak. Ezzel a járvány kezdete óta összesen 909 998 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Az elhunytak száma 31 398 főre emelkedett.

Miközben meghalt 107 koronavírusos beteg. 

Több mint 2500: április 29-én regisztráltak utoljára egy nap alatt ennyi új fertőzöttet Magyarországon.  

Akit nem diagnosztizáltak, az már csak súlyosabb állapotban tudott az orvosokkal találkozni.

Bár a hírek folyamát uralja a koronavírus és az ellene folytatott küzdelem, a háttérben más kórokozók ellen is harcolnia kell a Nemzeti Népegészségügyi Központnak. 

A rendkívül komoly járványügyi helyzet miatt Magyarország segítséget nyújt. 50 romániai beteget fognak magyar intézményben ellátni.

Ez csak az első lépés, a további segítségről még egyeztetnek Szijjártóék. 

Ha pedig a fertőzötteket nézzük, a világ ötödik legnépesebb országában élőkhöz fogható csak a nagyságrend.

Egyes orvosi szakterületeken szinte megkerülhetetlen, máshol alig vesszük igénybe a magánegészségügyi szolgáltatásokat – az NN Biztosító kutatásából pontosan kirajzolódik a magyarok magánellátási TOP-listája.

Erősödést hoztak a szerdai koronavírus adatok.

Az oktatásban és az egészségügyben látja a jövőt a Peruban hatalomra került baloldali elnök, aki az erre fordított összegek drasztikus emelését tervezi. De vajon miből fogják ezt finanszírozni? A multik adójából? Vagy államosítások is lesznek? Újabb venezuelai stílusú ámokfutás kezdődik, vagy csak nagyot nő az állam szerepe a kapitalizmuson belül?

Hét százalékkal emelkedett a körükben a túlsúlyosak aránya.

Az üzletemberek alapítványai Covid-teszteket gyártó vállalatot vásárolnának fel. Céljuk az lenne, hogy olcsó teszteket dobjanak piacra, és hogy segítsék Latin-Amerika, Ázsia, Afrika és Óceánia szegény országait.

Július elsejétől már nem segítenek az egyenruhások az ellátásban. 

Még idén elkészül a Masterplast feldolgozó üzeme is, így a cég egy összesen 12 milliárd forintos nagyberuházást hajt végre a kormány 9,5 milliárd forintos támogatásával - jelentette ki Varga Mihály az Egészségipari Támogatási Program egyik legnagyobb beruházásának, a Masterplast Kft. új textilalapanyag-gyártó üzemének átadásán.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvános adataiból az derül ki, hogy a járvány ideje alatt 233 háziorvos hagyta ott a praxisát.

Március végén megközelítette a harmincmilliárd forintot az egészségügyi intézmények adóssága, a február végi 22,8 milliárd forint után március 31-én 29,1 milliárd forint összegű kifizetetlen számla sorakozott náluk - írta a Világgazdaság szerdán, a Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adatait ismertetve.

Erről rendelkezik egy friss kormányrendelet.

Míg egyes magyar kórházakban a lélegeztetőgépre került Covid-betegek 80-90 százaléka életét veszti, addig globálisan jóval alacsonyabbnak tűnik ez az arány: tavaly az intenzív osztályokon 30-60 százalék volt a koronavírus-fertőzöttek halálozási rátája nemzetközi tanulmányok szerint. Egy amerikai kutatás szerint minél telítettebb egy intenzív osztály, annál kisebb az esély a túlélésre.

A koronavírus-járvány a menedzserszűrésekre is rányomja a bélyegét. Nemcsak azért, mert a betegség tüneteihez most még a karanténfáradtság is társul, hanem azért is, mert jóval kevesebben jutnak el a vizsgálatokra. Már most látszik, hogy lesz még ennek böjtje.

Ha az Egészségügyi Világszervezeten múlik, egyelőre nem lesz szükség a vakcinaútlevelekre.

Nem tudom, sért-e bármilyen előírást az a helyzet, amibe kerültem, de van egy olyan sejtésem, hogy nem ilyen a tökéletes járványkezelés. Jegyzet.  

A koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve a kórházak. A kormány egy újabb intézkedéssel próbál javítani a helyzeten. 

Pedig amúgy nagy összegeket fordítanak a koronavírus-oltások népszerűsítésére, egyebek mellett a közösségi oldalon is, csak hát a techóriás a múlt héten az ő profiljukat is lekapcsolta.

Több mint 200 ezer amerikai még életben lenne, ha Trump alatt az Egyesült Államoknak olyan COVID-19 halálozási aránya lett volna, mint a többi fejlett országnak. A világ leghatalmasabb állama – amely a legtöbbet költ az egészségére fajlagosan is – összességében a közepesen fejlett országok egészségmutatóinak szintjén áll. Káncz Csaba jegyzete.

Stock Picking rovatunkban az MFC Equity nemzetközi befektetési klub olyan növekedésorientált cégeket keres, amelyek részvényeinek ára nem tükrözi valódi értéküket. A következő részben a CareDx nevű egészségügyi vállalatot járják körül, amely a szervátültetések piacát igyekszik forradalmasítani genetika felhasználásával. 

Muszáj gondolkodni - szó szerint, írja anyagában László Csaba, korábbi pénzügyminiszter, címzetes egyetemi tanár. Aki megjegyzi, hogy a szerző személyét nézve talán meglepő, hogy a véradásról fog írni. Arról, hogy miért ne lehetne az OVSZ-nek is valami újfajta megközelítést alkalmaznia, hogy növeljék a véradási hajlandóságot.

A költségvetési zárszámadások alapján világosan kirajzolódik, hogy az Orbán-kormány regnálása alatt gyakorlatilag folyamatos a forráskivonás az egészségügy bizonyos területeiről, miközben sportra jelentősen több pénzt fordított a kormány. Rendelői, orvosi, fogorvosi ellátásra már kevesebb mint a sportköltések ötöde jutott 2019-ben. Nem sokat változik a kép akkor sem, ha az oktatás területén elköltött költségvetési kiadásokat vizsgáljuk.

571 háziorvosi praxis betöltetlen, egy új szabállyal próbálják a helyzetet megoldani.

Stock Picking rovatunkban az MFC Equity nemzetközi befektetési klub olyan növekedésorientált cégeket keres, amelyek részvényeinek ára nem tükrözi valódi értéküket. A sorozat következő részében az Align Technology nevű vállalatot járják körül a szakértők, amely forradalmi fogszabályzóinak köszönhetően nagy növekedésnek nézhet elébe. 

Sőt, talán évtizedekig is? Egy friss kutatás adatai alapján úgy tűnik, igen. A tanulmány szépséghibája, hogy szakmai bírálat nem készült hozzá - viszont több, jelenleg folyó, hasonló kutatás részeredményeivel egybecsengnek az adatai.

Több mint öt éven át volt a Pécsi Tudományegyetem kancellárja az új országos kórház-főigazgató.

A lélegeztetőgépen lévő betegek között 40-45 százalékos a halálozási arány – mondta az ATV-nek Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa, hozzátéve, hogy a tavaszi hullámban ezeknek a betegeknek mintegy 30 százaléka hunyt el, így ez a szám a második hullám alatt emelkedett.

Új-Zéland megszavazta az eutanázia engedélyezését, viszont várhatóan elutasítja a marihuána legális használatát. Ez utóbbi esetben még tart a szavazatszámlálás. Mindkét népszavazás végső eredményét november 6-án hirdetik ki.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere ugyanis bővítette a Covid-ellátásba bevont intézmények körét.

Kóka János 1996-ban szerzett diplomát a SOTE-n, nevét mégsem az orvosi hivatással, hanem a politikával, jobb esetben az informatikával kötheti össze az olvasó. Lancz Róbert a Doktor24 vezérigazgatójaként az egyik legnagyobb hazai foglalkozás-egészségügyi és járóbeteg-ellátó cégcsoportért felel. Évtizedek óta együtt dolgoznak Kóka Jánossal üzlettársként a magán-egészségügyi intézmény élén. A közelmúltban a Doktor24 két külföldi befektető segítségével hajtott végre tőkeemelést. A döntés hátteréről, a hazai egészségpiac helyzetéről és a koronavírus-járvány okozta változásokról is kérdeztük a Doktor24 vezetőit.

A Magyar Orvosi Kamara összeállította és Pintér Sándor belügyminiszterhez címzett levelében el is juttatta a kormánynak, hogy milyen feltételekkel tudják elképzelni az orvosok átvezénylését, valamint a másodállások jövőbeni vállalását. 

A koronavírus-járvány miatti bezártság erőteljesen hatott az emberek pszichés állapotára, többségüknél több tünet is jelentkezett, sokuknál ráadásul életükben először. Egy reprezentatív felmérés szerint azokban az államokban volt a legerősebb hatás, amelyekben a járványhelyzet a legsúlyosabb volt – derül ki 6 európai országban készített 6000 online interjú eredményéből, melyet idén szeptemberben végeztek, hogy az 1992 óta minden évben október 10-én ünnepelt Lelki Egészség Világnapja alkalmából az eredményeket meg tudják osztani a nagyközönséggel.

A kormány döntése szerint csaknem 16 milliárd forintból a járóbeteg-irányítás korszerűsödhet, 2 milliárdból pedig felállhat a nemzeti egészségügyi telefonos ügyfélszolgálat.

Összesen 41 egészségügyi intézményt vizsgáltak, a problémás kórházaknál a számvevőszék javaslatai alapján intézkedési tervet kell készíteni.  

A kormány eddig több mint 500 milliárd forinttal támogatta a hazai vállalkozásokat a beruházási programokon keresztül - jelentette ki Varga Mihály a Béres Gyógyszergyár Zrt. új gyártóegységének alapkőletételén.