Még nem jött el az ideje annak, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed emelni kezdje rövid távú kamatlábait - jelentette ki William Dudley, a New York-i Fed elnöke csütörtökön Abu Dzabiban, az Egyesült Arab Emírségek központi bankjának rendezvényén.

A Fed jegyzőkönyvéből kiderült: nem kell félni a korai kamatemeléstől, a döntéshozók a gazdasági teljesítmény mellett a túl erős dollár miatt is aggódnak.

Nagypál József, a Pioneer Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere arra számít, hogy a dollárvásárlás, az amerikai kötvényhozamok emelkedése és ennek következtében a feltörekvő piacok átárazódása – háttérbe szorulása, leértékelődése – folytatódni fog. Ezt erősítette meg a Fed tegnapi ülése is.

A vártnál valamivel nagyobb terhet, mintegy 1000 milliárd forintot jelent a bankoknak a beterjesztett elszámolási törvényjavaslat. Elemzők szerint a jogszabály legtöbb elemére számítani lehetett, meglepőnek tartják viszont a 2016 áprilisáig előírt kamatemelési moratóriumot, illetve azt, hogy a végtörlesztettek bekerültek a javaslatba.

A Fővárosi Törvényszék hétfői tárgyalásán Csonka Balázs bíró elutasította a Milton Hitelezési Zrt. keresetét, amelyben az egyoldalú kamatmódosítást lehetővé tevő szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatos vélelem megdöntésére indított a társaság, a magyar állam ellen.

Tegnap erősödni kezdett a forint, ma egy kicsit gyengült, de még így is 313 alatt van az euró árfolyama.

A jegybank előzetes számításai alapján az árfolyamrés semmissége, valamint az egyoldalú kamatemelések tisztességtelensége miatti visszatérítések összege várhatóan nem fogja meghaladni a 900 milliárd forintot a jegybank által kedden közzétett módszertani iránymutatás alkalmazásával sem - mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az MTI-nek szerdán.

A papírforma döntések mellett a Fed kommentárja vaskos meglepetést hozott, ugrottak az amerikai kötvényhozamok és a dollár, megrántották a forintot. A szellem kikerült a palackból, ez komolyabb dollárerősödést hozhat.

A jelenleginél csak sokkal gyengébb forintárfolyam indokolna kamatemelést - vélik a Nomura elemzői, és szerintük ezt az MNB is így gondolja.

Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - mint azt a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket viszont nem rótt rájuk.

A lengyel központi bank 25 bázisponttal 4,75 százalékra emelte az alapkamatot. A lengyelek tíz hónap után először emelték az irányadó kamatlábat. Az emelés oka a makacsul magas infláció annak ellenére, hogy a gazdaságnövekedés jelentősen lelassult.

Biztosra jósolták a magyar jegybank keddi újabb kamatemelését londoni felzárkózó piaci elemzők. Az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy citybeli házak körében ugyanakkor az nem volt konszenzusos előrejelzés, hogy az MNB ismét fél százalékponttal emeli alapkamatát; több londoni szakértő is azon a véleményen volt, hogy megvan az esély egy kisebb mértékű szigorításra.

A magas országkockázati felár, és az euró/forint árfolyama alapján is elkerülhetetlennek tűnik a Monetáris Tanács újabb kamatemelése. A K&H szakértője szerint akár 25, akár 50 bázispontos kamatemelést hajt végre a jegybank, várhatóan jelezni fogja, hogy nem ez volt az utolsó emelés.

A pénzintézetek jelentős része már 2011 utolsó negyedévében emelte a kis- és középvállalatoknak kínált termékeknél felszámított költségeket, s ez a tendencia várhatóan az idén is erőteljesen folytatódik majd. A bankok a tranzakciós díjaik növelésével igyekeznek pótolni a visszafogott hitelezés miatt kieső bevételeiket.

Az USA-ból, és a feltörekvő piacokról érkező kedvező növekedési adatok miatt ugyan enyhült a piacok recessziótól való félelme, ennek ellenére a költségvetési és államadóssági problémák még visszaesést produkálhatnak. Mindezek fényében érdemes portfóliónkban kevesebb részvényt tartani, míg a tőke- és hozamvédett alapok felülsúlyozása indokolt lehet.

Nem volt egységes a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a legutóbbi kamatdöntéskor, amikor 50 bázisponttal 7 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Öten szavaztak az 50 bázispontos, ketten a 25 bázispontos emelésre. A gyengülő forint és az adóemelések növelik az inflációs veszélyt, a világméretű válság blokkolja a gazdasági növekedést.

Banki elemzők nem tartják valószínűnek a rendkívüli kamatemelést a monetáris tanács keddi, nem kamatdöntő ülésén. A piaci folyamatok szerintük jelenleg nem indokolnak rendkívüli lépést, a két hét múlva esedékes kamatdöntő ülésen viszont újabb 50 bázispontos emelést tartanak a legvalószínűbbnek. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a helyzet továbbra is rendkívül bizonytalan, akár órák alatt is komoly változások következhetnek be.

A Magnet Bank új akciós kamatokat vezetett be január 6-tól, ezek közül némelyik eléri, sőt EBKM-e meg is haladja az évi tíz százalékot, de csak új pénzeknél, nagyobb összegre és három hónapra.

Londoni felzárkózó térségi elemzők szerint a magyar piac az IMF-tárgyalások kudarcát árazza, és a kialakult helyzetben most már - százalékpontban mérve - "három számjegyű" MNB-kamatemelésre van szükség.

Tovább zajlik a kamatemelési hullám a bankok között, még a jegybank újabb kamatdöntése előtt is. A Magnet Bank akciós kamatokat emelt fél százalékponttal, a Raiffeisen pedig egymillió forint feletti lekötésű betétek normál kamatát, némelyiket több mint egy egész százalékponttal is.

Nem feltétlenül csökkentek a magyar kormány és Nemzetközi Valutaalap megállapodásának esélyei, ám jelentős piaci gyengülést okozhat a köztes időben, ha nem közeledik a kormány és az IMF álláspontja a vitás kérdésekben. A londoni szakértők egyelőre fenntartották azt az előrejelzésüket, hogy az MNB monetáris tanácsa kedden fél százalékpontos kamatemelést hajt végre, de többük úgy véli, hogy ha az IMF-fejlemények miatt addig jelentősebb forintgyengülés következik be, ennél agresszívabb szigorításra is kényszerülhet a jegybank.

Az elemzői vélemények szerint a forint gyengülése csak korlátozottan jelent meg a novemberi inflációban, azonban a következő hónapokban a forint további gyengesége, valamint a jövedéki adók és az áfa emelés miatt a jegybank már a jövő héten 50 bázisponttal emelheti a kamatot, amely így 7 százalékra emelkedne.

Egyhangúlag szavazott az 50 bázispontos kamatemelésre a Monetáris Tanács, de voltak más javaslatok is. A kormányzati intézkedések, és a lassú növekedés alacsonyan tartják az inflációt, a forint gyengülése viszont kockázat. A jegybank elnöke egyértelműen utalt arra, hogy további kamatemelések jöhetnek. Simor András szerint a lényeg, hogy hiteles legyen a gazdaságpolitika.

A magyar jegybank a keddi fél százalékpontos kamatemeléssel valószínűleg erőteljesen jelezni kívánta, hogy szükség esetén készen áll a cselekvésre. Más vélemény szerint kompromisszumos megoldás. Egyes elemzők további emelést, mások további csökketést tartanak valószínűnek.

A várakozásokban szereplő legalacsonyabb mértékben, 50 bázisponttal 6,5 százalékra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. A döntés várhatóan megosztja a piacot. A forint az első percben gyengüléssel reagált. A befektetők az indoklást várják.

Nagyon ritkán előforduló mértékű, 52-91 bázispontos hozamemelkedés volt pénteken az állampapír-piacon hazánk adósságának csütörtök esti leminősítése nyomán. A hosszabb kötvények hozama ezzel az évi 9,5 százalékot is meghaladja, gyorsan elérhető közelségbe került a kétszámjegyű tartomány.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kijelentette, hogy valódi strukturális változtatásokra és a fenntarthatóság megteremtésére van szükség Magyarországon, ennek hiányában ugyanis hazánk hosszú időre újabb válságba süllyed.

Az HSBS elemzői szerint a magyar jegybank keddi szóbeli intervenciója valószínűleg az "utolsó kísérlet volt" a piaci hangulat befolyásolására a kamatemelés előtt. A bankcsoport londoni elemzőrészlegének közgazdászai felidézték az MNB monetáris tanácsa által e héten kiadott közleményt, amely szerint ha az európai piaci kockázatkerülés tovább erősödik, szükségessé válhat a monetáris kondíciók fokozatos szigorítása.