Két hónappal az előrehozott választások után Koszovó teljes politikai bénultságba dermedt. A koszovói politikai válság és a tavaszi Nagy-Albániára vonatkozó tiranai nyilatkozatok fényében kell értékelnünk, hogy az elmúlt két hétben mind a szerb elnök, mind a külügyminiszter Koszovó felosztására tett javaslatot. Belgrád szerint a nagyalbán eszmék fellobbanása mögött a törökök állnak.

Világnézet kérdése, hogy az ember elismeri-e Koszovót országnak. A szerb külügy szétcincálná.

Koszovóban a szavazatok harmadát hozta el egy EU-kritikus párt, amely egyesülést követel Albániával. Az EU bővítési biztosa a napokban Szerbiát és Macedóniát látogatta végig, így próbálva életben tartani a bővítési reményeket.

A koszovói parlament megszavazta a kormány ellen beadott bizalmatlansági indítványt.

Tabut döntött az albán miniszterelnök azzal, hogy a térségbeli albánok egyesítéséről beszélt. Belgrád szerint ez egy általános balkáni háborúhoz vezetne. Budapest új stratégiai szövetségesei eközben újraosztják a kártyákat a térségben.

Három koszovóit őrizetbe vettek.

A Balkán vezető politikusai a határok átrajzolását szeretnék elérni, és újra háborúról beszélnek. Koszovó egy gazdasági és társadalmi katasztrófa-övezetté vált, míg Macedónia a polgárháború szélére sodródott. A jelenlegi macedón politikai válság kimenetele sokat elárulhat arról, merre indul a Balkán az elkövetkező időszakban.

A britek mennének, viszont Koszovó nagyon vágyik a közös európai szövetségbe.

Fellángolt szerb-koszovói konfliktus, miután Belgrádból egy olyan vonat indult Koszovó felé, melyre sok nyelven ráírták, hogy Koszovó Szerbiáé. Koszovó nem akarta beengedni a vonatot, és meg is indult a két ország közti fenyegetőzés. Úgy tűnik, Oroszország megerősödésének hatásait Szerbia is megteszteli.

Kitiltották egymás autóit az országból.

Terrortámadásokat tervezett a Balkánon, elsősorban Koszovóban az a hét férfi, akiket a hét végén fogtak el Koszovó területén.

Vízummentes, rövid időtávra vonatkozó uniós beutazást javasol Koszovó polgárainak az Európai Bizottság .

Végre alakulni látszik az Iszlám Állam elleni fellépés koalíciója, de a lényegi kérdéseket nem látjuk. Sem azt, hogy lesz ténylegesen felszámolva a terrorszervezet, sem azt, hogy annak mai területén és tágabb értelemben Szíria és Irak területén hogy lesz stabilitás. Felvázoljuk a lehetőségeket.

Októberben 5356 fővel esett vissza az Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok száma, főleg az őszi holtszezon miatt, sokkal jobban, mint a román állampolgárok vagy más kelet-európai országok dolgozói. Ám még mindig jó pár ezerrel többen dolgoznak kint, mint amennyien egy évvel ezelőtt. A koszovói és macedóniai gazdasági menekültek közül csak kevesen találtak állást.

Németországban a hatóságok összeszedték, hogy a menekültválság nyomán hogyan változott a bűnözés. A menekültek nem bűnöznek többet, mint a helyi lakosság, a szélsőjobboldali támadások száma viszont meredeken nőtt. A balkániak pedig jobban bűnöznek, mint a háborús övezetekből érkezők. Több mint 100 terroristagyanús személyt vizsgáltak.

A menekültválság kapcsán többször felvetődik, hogy a szíriai polgárháború pacifikálása után a helyzetet viszonylag gyorsan normalizálni lehet, és célzott befektetések eredményeképpen az elüldözöttek visszatérhetnek hazájukba. A szomszédunkban húzódó nyugat-balkáni térség tapasztalata viszont arra figyelmeztet, hogy két évtizedes békeidőszak és az EU szomszédsága sem hozott érezhető külföldi tőkebeáramlást és fellendülést.

A menekültválság során sokan kétségbe vonták, hogy tényleg veszélyben vannak otthon a szírek, és hogy nem felelőtlenség-e gyerekekkel gumicsónakokban nekiindulni, vagy szögesdrótokon átmászni. Úgy tűnik, otthon maradni még nagyobb felelőtlenség. Áttekintjük, hogy is áll ott a helyzet, miért földi pokol az ország.

Nem csitulnak az indulatok a menekültek körül, az információk és dezinformációk egy része már hitté vált. Akik még nyitottak az érvekre, néhány szám alapján elgondolkodhatnak: tényleg úgy küldik hozzánk „azok”, vagy maguktól jönnek? Mennyi idő alatt leszünk muzulmánok? Valóban kibírhatatlan az áradat?

Macedónia rendkívüli állapotot hirdetett a menekültek miatt, és a hadsereget is beveti határain. Naponta 2000-nél több menekült érkezik, de csak 500-at tudnak fogadni, pénzügyi segítséget szeretnének hozzá kapni. Alighanem a magyar kerítés miatt kerültek ilyen helyzetbe, ami felgyorsította az eseményeket.

A kormány döntése a szerb határ elkerítéséről elsőre ijesztőnek tűnik, valójában elkerülhetetlen az EU külső határának védelme, az a fura, hogy eddig elhanyagoltuk. A világon sok helyen van vasfüggöny, gondoljunk csak Amerika déli, mexikói határára. A probléma csak akkor oldódik majd meg, ha Szerbia belép az EU-ba.

Egy 22 hónapos lejáratú, 209 millió dolláros készenléti hitelkeretről állapodtak meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

Megközelítette, de el nem érte januárban az Ausztriában foglalkoztatott magyar állampolgárok száma a nyári csúcsot. Ám van, hogy az idegenforgalmi szezontól függő adat februárban vagy márciusban tetőzik. A román állampolgárok sokan jöttek a liberalizáció óta, de igazán tömeges bevándorlásnak nincs jele.

Az elmúlt 1-2 hónapban, a tél közepén elárasztottak minket az albánok, és noha tovább igyekeznek gazdagabb vidékek felé, a kormányt is nyugtalanítja a dolog. Miért hagyják el vajon ezek az emberek a nemrég függetlenné vált hazát?

Egész éjszakás maratoni megbeszélést folytatott az orosz, az ukrán, a német és a francia vezető. Megoldást nehéz találni, legfeljebb valami kompromisszum érhető el.

Egy év alatt akár egész Koszovó útra kellhet - erről számol be a Bild am Sonntag szerint a pristinai német nagykövetség. Ilyen szintű kivándorlás már Németországban is komoly gondokat okoz - politikusok szerint fel kell gyorsítani Koszovó "biztonságos országgá" minősítését.

Úgy tűnik, Európa túl optimista volt. Azt hitték, a szélsőbalosnak titulált Sziriza párt hatalmon megszelídül, és megpróbál az országa számára nyitva álló keskeny ösvényen haladni. A helyzet nem ezt mutatja.

A Fidesz szerint az olcsóbb üzemanyag miatt csökkennie kellene a kenyér árának, a pékszövetség vezetője viszont azt mondja, nekik jelenleg nem áll módjukban mérsékelni a sütőipari termékek árát. A gázolaj csak nagyon kicsi hányadot tesz ki. Minimálbér-emelés, útdíj, ekáer és élelmiszerlánc-felügyeleti díj drágítja a kenyeret. Ellenségünk a magas áfa és az albán pékség.

Végletesen felfokozott várakozások övezik az Európai Központi Bank csütörtöki ülését. A piac úgy tekint az eseményre, mint lehetséges világmegváltásra. Pedig a helyzet ennél sokkal bonyolultabb, az EKB igen nehéz helyzetben van, iszonyatos felelősség nyugszik a vállán.

Saját pénzt vezetne be Koszovó. Az eddig használt eurót rövidesen a dardan váltja fel a balkáni országban.

Erről egyezmény is született. Így élénkítenék a két ország közti gazdasági kapcsolatokat.