A német kormány jelenlegi formájában megfelelőnek tartja a magyar és a lengyel kormány által elutasított jogállamisági mechanizmust, tehát az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötését – derül ki a német szövetségi kormány lapunknak küldött válaszaiból.
A német kormány sajtószolgálatától a többi közt azt kérdeztük, hogy lát-e okot és lehetőséget a kormány a mechanizmus megváltoztatására, illetve milyen kompromisszumokat javasol a válság megoldására.
A krízis azután robbant ki, hogy Magyarország és Lengyelország múlt hétfőn megvétózta a 2021-2027 közötti uniós költségvetést és a helyreállítási alapot magában foglaló jogalkotási csomagot a jogállamisági mechanizmus miatt. A mechanizmusról november elején egyezett meg a német uniós elnökség az Európai Parlamenttel (EP).
Berlin: ez nagyon jó kompromisszum
A német kormány egyik szóvivője kérdéseinkre felidézte Angela Merkel múlt heti nyilatkozatát, amelyet a magyar-lengyel vétó témáját is érintő EU-csúcs után tett.
A kancellár ennek során kifejezte azon meggyőződését is, hogy a jogállamisági mechanizmus ügyében született egyezség, amit az Európai Parlamenttel közösen értünk el, nagyon jó és kiegyensúlyozott kompromisszum
- fogalmazott a kormányszóvivő.
A válaszból arra lehet következtetni, hogy Berlin továbbra sem látja megalapozottnak a mechanizmust érintő magyar és lengyel kritikákat, valamint nem lát okot annak megváltoztatására.
A kormányszóvivő idézte Angela Merkel nyilatkozatának azt a részét is, miszerint Németország – mint az Európai Tanács soros elnökségét betöltő állam – további megbeszéléseket folytat Magyarországgal és Lengyelországgal a megoldás érdekében.
További részleteket nem kívánt közölni, így nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy volt vagy lesz-e az ügyben személyes egyeztetés a német kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök között.
Angela Merkel múlt heti tájékoztatóján megjegyezte azt is, hogy „nagyon komoly problémáról” van szó. Részleteket ő sem közölt.
Most nem szeretnék spekulálni a Magyarországot és Lengyelországot érintő kérdések megoldásáról. (…) Minden lehetséges opciót szeretnénk felderíteni. Még nagyon az elején tartunk ennek
- fogalmazott.
Már dolgoznak a szlovénokon
Az viszont biztos, hogy a kancellár múlt pénteken telefonon egyeztetett Janez Jansa szlovén kormányfővel – az egyetlen olyan tagállami vezetővel, aki a magyar és a lengyel kormány mellett szólalt meg az ügyben. (A szlovén kormány ugyanakkor nem nyújtott be vétót.)
Meg tudom erősíteni, hogy lezajlott a telefonbeszélgetés. De egy bizalmas hívásról nem adok további tájékoztatást
- jelentette ki Steffen Seibert német kormányszóvivő keddi tájékoztatóján hozzátéve, hogy a német elnökség jelenleg „nagyon sok megbeszélést” folytat a tagállamokkal egy mindenki számára elfogadható megoldásról.
Egy berlini kormányközeli forrásunk úgy fogalmazott:
Már zajlik a szövetség harmadik tagjának megdolgozása.
Janez Jansa múlt héten levélben fordult az uniós vezetőkhöz, amelyben a következő hétéves uniós keretköltségvetésről és a helyreállítási alapról a júliusi EU-csúcstalálkozón született megállapodás betartására szólított fel. Szerinte azt az Európai Tanács és az EP aláásta azzal, hogy a pénzek kifizetését a jogállamisághoz kötötte. (A jogállamisági mechanizmusról előzetes megállapodás született a júliusi csúcson, de azt ősszel – főleg az EP nyomására – szigorították.)
A múlt heti EU-csúcson Jansa még egyszer arra kért minden kormányfőt – erre Angela Merkel is kitért múlt heti tájékoztatóján –, hogy dolgozzanak egy kompromisszumos megoldáson.
És akkor mi lesz most?
Sok tárgyalásra számítok. Valamilyen eredményre szükség van. Az uniós költségvetést el kell fogadni
- mondta berlini forrásunk.
Miről megy a vita?
Orbán Viktor szerint a jogállamisági mechanizmus nem határozza meg pontosan, hogy mi a vélt jogsértés, kettős mércét alkalmazhat, ami önkényesen politikai alapú költségvetési szankciókhoz vezethet.
Magyarul: a kormányfő attól tart, hogy a mechanizmus politikai-gazdasági furkósbotként szolgál majd az „illiberális államok” megfegyelmezésére.
Brüsszel szerint a mechanizmus lényege, hogy az uniós pénzek kifizetését a jövőben egyértelműen jogállamisági kritériumokhoz kapcsolják – tehát csak olyan ország kaphat a közös pénzből, amely betartja a demokrácia játékszabályait.
Kissé leegyszerűsítve:
a magyar kormány politikai feltételektől tart, az EU viszont ragaszkodik a demokrácia tiszteletben tartásához.
Mindenki köti az ebet a karóhoz
A miniszterelnök tegnap Budapesten egyeztetett Mateusz Morawieckivel. A lengyel kormányfő a találkozó utáni közös sajtónyilatkozatban azt mondta:
A teljesen új, önkényes, politikai döntések által motivált jogállamisági mechanizmus akár az Európai Unió széteséséhez is vezethet.
A két kormányfő továbbra is elfogadhatatlannak tartja a mechanizmust.
Az EP ugyanakkor nem hajlandó változtatni azon: múlt héten arra kérte az Európai Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb fogadja el azt és a költségvetési csomagot, valamint kezdje el a ratifikálását.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig a héten arra szólította fel a magyar és a lengyel kormányt, hogy ne tartsák vissza az uniós polgároktól a várva várt helyreállítási forrásokat.
Ha a két kormány szerint a jogállamisági feltétel nincs összhangban az uniós szerződésekkel, akkor forduljanak az Európai Bírósághoz
- fogalmazott von der Leyen.
Egy lapunknak nyilatkozó szakértő szerint végül politikai alku születhet: a vétó visszavonásáért cserébe a jogállamisági mechanizmus alkalmazását egy időre felfüggeszthetik, és a vészhelyzet elmúltával „majd visszatérnek a kérdésre”.
A vétó hátteréről itt írtunk (Orbán Viktor vagy Brüsszel rántja előbb félre a kormányt?), a nemzetközi gazdasági hatásokat ebben a cikkben (Ők lesznek Orbán Viktor vétójának a nagy vesztesei), a magyarországi következményeket pedig ebben az írásban (Magát is lábon lövi a magyar kormány, ha bukik az uniós csomag) elemeztük. Jegyzetünket arról, hogy a magyar kormány feladná-e az EU-tagságot, itt olvashatják (Mire készül Orbán Viktor? Az EU elhagyására?).
Videókommentárunkat a múlt heti eseményekről és az EU szétszakadásának veszélyéről pedig itt tekinthetik meg:
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
