Londoni felzárkózó piaci elemzők egyöntetű előrejelzései szerint novemberben valószínűleg 4 százalék fölé gyorsult az éves összevetésű infláció Magyarországon, elsősorban a forintgyengülés átszűrődő hatásai és a jövedéki adók emelése miatt.

A német központi bank alig több mint két hét elteltével pénteken tovább rontotta a GDP jövő évi növekedésével kapcsolatos előrejelzését arra hivatkozva, hogy az adósságválság hatásai visszafoghatják a gazdasági növekedést Európában, aminek kedvezőtlen hatásai lehetnek a német exportra.

Két új ETF jelenik meg Amerikában, az egyik az infláció növekedése, a másik a defláció ellen. Csakhogy a befektetőknek szakemberek szerint nem csak a pénzromlástól vagy az árszínvonal-csökkenéstől érdemes tartaniuk, hanem néha az infláció elleni eszközöktől is. Jönnek hát az egyre szofisztikáltabb megoldások.

Az európai pénzügyi piacokat jellemző kockázatkerülés növekedése és Magyarország kockázati megítélésének további romlása miatt döntött a monetáris tanács egyhangúlag a jegybanki alapkamat 50 bázispontos emelése mellett november végén. Az ülés jegyzőkönyve szerint a tagok egyetértettek abban is, hogy amennyiben az inflációs kilátások és a kockázati megítélés nem mutatnak javulást, akkor további kamatemelés jöhet.

A súlyos pénzügyi válságba került Fehéroroszországban 40 százalékról 45 százalékra emelik a refinanszírozási kamatlábat december 12-én - jelentette be az ország központi bankja. A bank utoljára november 9-én emelte a kamatot, ami áprilisban még 13 százalék volt. Az intézkedésre részben azért van szükség, hogy mérsékeljék az erős árnövekedést.

A világ vezető jegybankjainak közös likviditásnövelő akciójával, a pénzügyi rendszer bajaira ragasztott sebtapasszal a központi pénzintézetek nem először adják jelét annak, hogy a pénzügyi válság és a recesszió elleni küzdelmükben hajlandóak akár az inflációt generálni. Az infláció és a recesszió párharcában az arany lehet a nevető harmadik.

Európa nagyon beteg, Kínával vannak problémák, az USA enyhén javuló pályát mutat, de minden mindennel összefügg, lejjebb is húzhatják egymást - mondta Móró Tamás, a Concorde Értékpapír vezető stratégája egy sajtóreggelin. A helyzetet súlyosbítja, hogy az európai bankrendszerben is komoly problémák vannak, a hazai részvényárakba viszont már úgy tűnik, rengeteg rossz hír beépült.

Lassul Közép- és Kelet-Európa gazdasági bővülése jövőre, és növekednek a térség konjunktúráját érintő kockázatok - írta kedden közzétett új előrejelzésében a Bécsi Összehasonlító Gazdaságkutató Intézet (WIIW). Magyarországon stagnálást várnak az elemzők – akár évekig is.

Egyhangúlag szavazott az 50 bázispontos kamatemelésre a Monetáris Tanács, de voltak más javaslatok is. A kormányzati intézkedések, és a lassú növekedés alacsonyan tartják az inflációt, a forint gyengülése viszont kockázat. A jegybank elnöke egyértelműen utalt arra, hogy további kamatemelések jöhetnek. Simor András szerint a lényeg, hogy hiteles legyen a gazdaságpolitika.

Az Izraeli Központi Bank a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 2,75 százalékra csökkentette az alapkamatot. A várakozásoknál erősebb európai krízisre hivatkoztak.

Új inflációkövető államkötvények kibocsátásáról határozott az ÁKK, az öt éves futamidejű papírok annyi újítást jelentenek a most kaphatókhoz képest, hogy infláció feletti kamatprémiumuk 3-ról 3,5 százalékra emelkedik. Így a kezdőkamat évi 7,4 százalék lesz, körülbelül negyed százalékponttal az egy éves másodpiaci referenciahozam felett.

„Enteignung”, azaz kisajátítás – ezzel a csúnya német szóval jellemzi a német polgárok megtakarításainak jövőjét az egyik legtekintélyesebb gazdasági hírforrásuk, a Handelsblatt vezércikke. Egyre többször hallani, hogy az adósságok csapdájából azok elinflálása lehet a kiút, csakhogy ez nem a jövő, hanem már a jelen.

Orbán Viktor nyugdíjasoknak írt levelében 2012-re garantálja a nyugdíjak értékállóságát, továbbá azt is, hogy a gáz, a villany, a távfűtés, a víz és a csatorna díja nem nőhet nagyobb mértékben, mint a nyugdíjak, jövőre az infláció mértékével arányosan, 4,2 százalékkal nő a nyugdíj.

Az államadósság elinflálása jelenthet kiutat a válságból a fejlett államoknak, ami a feltörekvőket akaszthatja meg. A bizonytalan világgazdaság ellenére Magyarország biztos pont, mert "20 éve dolgozunk rajta, hogy a falnak menjünk" - mondta Jaksity György.

Az állam tulajdonában lévő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) idei évi makrogazdasági elemzése szerint elkerülhetetlen az alapkamat megemelése, tartós stabilizáció azonban csak 1-1,5 év múlva alakulhat majd ki. A forint gyengülésében regionális és országspecifikus tényezők is szerepet játszottak. A jövő évi növekedés az MFB szerint 0,3 százalék lesz.

A fogyasztói árszínvonal 0,1 százalékkal csökkent októberben. A volatilisen mozgó energia, és élelmiszer árak nélkül számolt mag-árindex 0,1 százalékkal emelkedett. A jelentés nagyjából egybevágott az előzetes várakozásokkal. Jelentősen csökkent a gázolaj, és a szezonális élelmiszerek ára.

Daniel Alpert, az amerikai kormánynak és New America Foundationnek is dolgozó közgazdász és befektetési tanácsadó szerint a világot olyan válság sújtja, amely egyetlen korábbi válsághoz sem hasonlítható, megoldást véleménye szerint az infláció és a gazdaságok leértékelése jelenti.

A 3,9 százalékos októberi év/év infláció alapján a 2015-ben lejáró inflációkövető államkötvény 6,9 százalékos éves kamatot fog fizetni jövő decemberben. Kérdés, hogy az inflációkövető papírok fizetnek-e majd többet a jövőben, vagy a fix kamatozású befektetések.

A vártnál magasabb októberi magyarországi inflációs adatok ellenére sem jósolnak egyelőre MNB-kamatemelést londoni felzárkózó piaci elemzők.

Októberben a fogyasztói árak 3,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, döntően az üzemanyagok áremelésének hatására. A háztartási energia ára elsősorban a szociális alapú gázár- és távhőár-támogatás megszüntetése miatt emelkedett.

A tavalyi szünet után ismét az év végén "padlózhatnak" az árak: a Privátbankár mintakosarának ára novemberben éves mélypontra került, 28 forinton múlt az éves árcsökkenés. Az áruházakban már árulják a szaloncukrot és a karácsonyfadíszt, és egyre gyakrabban csempésznek be karácsonyi dalokat a háttérzenébe is.

Az Európai Bizottság szerint idén 1,4, jövőre 0,5 százalék lehet Magyarország gazdasági növekedése, a növekedés forrása továbbra is a nettó export marad. Mindezek mellett Brüsszel üdvözölte a kormány konszolidációs intézkedéseit és a munkahelyteremtésre tett erőfeszítéseit.

Nagyjából a várnak megfelelően esett vissza az infláció Kínában, évi 5,5 százalékra, ami várhatóan nagyobb teret hagy majd az ország monetáris politikájának és a konjunktúrának az alakításában. A hírt a tőzsdék kedvezően fogadták. Közben népes magyar delegáció tárgyal a távol-keleti országban.