A nyolcvanas években egyes magánbefektetők kisebb vagyonokat kerestek azzal, hogy tudtak kötvényhozamot számolni, míg a többiek nem, sőt néha a banki, állami szakemberek egy része sem. A válság miatt pedig az utóbbi években nagyon izgalmasak lettek és bevonultak a napi hírekbe a kötvénypiacok, miközben a magyar állam kötvényeinek vevőiként egyre nagyobb szerepet szán a hazai lakosságnak is.

Néha annyira akarunk valamit, hogy az visszaüt, és az ellenkezőjét érjük el. Keringett már kilométereken és kilométereken keresztül valahol, hogy pár fillérrel olcsóbb benzint találjon, míg végül csak az idejét és benzinjét vesztegette? A legjobbakkal is előfordul, de jobb mások példáiból tanulni, mint a sajátunkból.

Az első félévben 30 százalékkal csökkent a BÉT azonnali piacán a forgalom 2011-hez, és 60 százalékkal 2010-hez képest. Valójában azonban nem tűntek el végleg a befektetők a BÉT-ről, a 2000-es évek elején például több éven keresztül a jelenleginél is nagyobb volt a pangás – tartja a KBC Equitas. Ügyfélfelmérése szerint a magyarok 80 százaléka a hazai részvényeket tartja a legfontosabbnak, de ez az arány más országokban is magas. A forex-piacon meg kell válogatni, kivel kezd az ügyfél.

A tőzsdéző kisbefektetők nyaralás előtt inkább felszámolják a kockázatosabb pozícióikat, vagy megtartják nyaralás alatt is? Aki felszámolják, azok milyen alacsony kockázatú eszközökbe menekítik a pénzüket? Mennyire csökken nyáron a hazai kisbefektetők aktivitása, befolyásolja-e ez az árfolyamokat? Mennyire jellemző, mennyire hatékony, hogy nyaralás alatt is tőzsdéznek, és lehet-e így egyáltalán pihenni?

Van, aki úgy gondolja, hogy valamilyen külső spekulációs támadás miatt gyenge a forint, más azt gyanítja, hogy a havi lakáshitel-törlesztések idejére mindig felmegy a svájci frank ára, hogy többet kelljen törleszteni. Négy ilyen tévhitnek néztünk utána, de egyik sem tűnt meggyőzőnek, sőt inkább tévútnak látszanak. Lehet viszont egy ötödik titokzatos erő a háttérben.

Az utóbbi években inkább aszerint választottak befektetést maguknak az emberek, hogy hol kisebb a bukás veszélye, hol őrzi meg tőkéjük a reálértékét – mondták elemzők a BÉT jubileumi konferenciáján. Pedig óriási lehetőségek voltak a heves ármozgások révén, még nagyobbak is, mint az előző tíz évben bármikor.

Január-februári 2000 forintos csúcsértékének mindössze 1,8 százalékán, 36 forinton forgott kedden a Kreditjog részvénye a tőzsdén a kereskedés nagy részében, ami részben érthető, mert a cég legutóbb mindössze száz forinton bocsátott ki részvényeket. A társaság júliusban rendkívüli közgyűlést tart, amelynek napirendjén a tisztségviselők újraválasztása szerepel. Mivel azonban a fő tulajdonos megegyezik a vezérigazgatóval, ennek sikere nem kérdéses.

A jelenlegi, világszerte tapasztalható pénzügyi-gazdasági válságban sok szó esik arról, hogy egyes államok adóssága túlzott mértékűre növekedett, és ez óriási gondokat okoz, tovább mélyíti a válságot. Mi is az az államadósság, hogyan alakulhat ki, milyen előnyei, hozadékai, veszélyei vannak, miért kell kordában tartani?

Szerdán zárult le a kecskeméti Business Telecom Nyrt. 2011-2012 évi kötvényprogramja, melynek végső, harmadik szakaszában, május 23. és június 6. között 423,4 millió forint értékben történt intézményi, valamint magánbefektetői jegyzés.

A hazai befektetési alapok vagyona májusban is szolidan csökkent, a befektetők forintot és dollárt vettek ki, ugyanakkor eurót hoztak. A hónap első felében, amikor olcsó volt, inkább betették az eurót az alapokba, a második felében, amikor pedig hirtelen megdrágult, elkezdték kivenni. Sok pénz távozott a részvényalapokból, de jórészt intézményi befektetők műveletei miatt. Megállt viszont az ingatlanalapok zsugorodása.

Meglehetősen aggasztó helyzetben van a hazai ingatlanalap-szektor: Az egyik kisebb ingatlanalapunk ingatlanait júniusban fogják elárverezni, a másik már csak a tulajdonosi csoport hiteléből képes kifizetni a kilépni kívánó befektetőit. Kettőt végelszámolnak, mert már több mint két éve vannak felfüggesztve, némelyiket pedig súlyos hitelterhek nyomasztják. Kétharmaduk veszteséges vagy alig van hozama.

A Carion Alapkezelő bejelentette, hogy az általa kezelt Mag Ingatlanbefektetési Alap finanszírozója, az FHB érvényesíteni kívánja jelzálogjogait, és június 22-én az alap több ingatlanát elárverezteti. Az ármeghatározás feltehetőleg nem a piacon elérhető legmagasabb árat eredményez majd, ezért az alapkezelő igyekszik megakadályozni az árverést. Az alap egyik legnagyobb tulajdonosa a nyugdíjpénzek miatt az állam.

Sajátos módszerrel próbálkozik Magyarországon az Organic Mission nevű multi-level-marketinggel foglalkozó cégcsoport, kozmetikumok és étrend-kiegészítők alapcsomagjai mellé az új belépőknek német cég által kibocsátott átváltoztatható kötvényeket és szingapúri opciós utalványokat kínál. Számos kérdés tisztázatlan, még az is, hogy milyen arányban, áron milyen értékű részvényekre cserélik majd a cserélendőket.

Annak ellenére, hogy éppen elég vélemény intette óvatosságra a befektetőket Facebook-ügyben, sokan bűnbakot keresnek a kudarcért. Hol Zuckerberget, a fő tulajdonost és a szervező bankokat vádolják, hol David Ebersmant, a cég pénzügyi vezetőjét. Az ügyben várhatóan perek indulnak, két bírósági keresetet legalábbis már beadtak. Az érintettek persze cáfolnak és hárítanak.

A Business Telecom Nyrt. (BTel) 2011-2012-es kötvényprogramja keretében újabb nyílt kötvénykibocsátást hajt végre, a 14,25 százalékos hozamot (EHM) kínáló, 2014. augusztusi lejáratú BTel-kötvények május 23. és június 6. között jegyezhetők. A cég saját tőkéje 710 millió forint, kötelezettségei 2,2 milliárd forint felettiek, árbevétele és eredménye dinamikusan nőtt.

Nemrég fejeződött be a Bundesliga, ma, szombaton tartják a Bajnokok Ligája döntőjét, majd június 8-án kezdődik az Európa-bajnokság. Ennek ellenére az európai futballklubok részvényei gyengélkednek, a DJ Euro Stoxx Football index egy éve folyamatosan esik és csaknem húsz éves mélyponton van. A forráshiányos német klubok inkább rajongói kötvénykibocsátásokkal próbálkoznak.

Információink szerint különböző jogi bizonytalanságok és a kisebb külföld intézményi befektetők háttérbe szorítása miatt sokan le sem adták Magyarországról Facebook-jegyzésüket, de aki leadta, valószínűleg az sem kapott a papírokból. Nekik marad a másodlagos piac, azaz a tőzsdei vásárlás, esetleg valamelyik befektetési alap, ETF.

Áprilisban vegyes volt a kép a pénz- és tőkepiacokon, de a világ tőzsdéi gyengültek. Mindez nem kedvezett a hazai befektetési alapoknak, néhány üdítő kivételtől eltekintve a befektetők inkább visszaváltották papírjaikat. A zártkörű alapoknál, amelyek nagyrészt az államosított magánnyugdíj-vagyonban találhatók, még mindig tart a pénzkivonás, bár már csökken a nagysága.

Lehet, hogy nem kell megvárni a júniust a görög államcsődhöz, csak hétfőn ugyanis 800 millió euró távozott a görög bankrendszerből, a szokásos sokszorosa, az összes betétállomány fél százaléka. Ez a jegybank elnöke szerint könnyen rosszabbodhat a napokban. Ha a görögök komolyan megrohanják a bankjaikat, az tovább súlyosbíthatja az ország helyzetét és az államcsődöt is idő előtt előidézheti.

Lassan az lesz a ritkább, ha egy hazai befektetőnek nincsenek devizában is befektetései, a részvénypiacon pedig a devizás papírok aránya különösen magas, már csak a szűk hazai kínálat miatt is. Egy szűkebb, az ügyfelek pár százalékát kitevő magánbefektetői réteg pedig kifejezetten aktívan spekulál a keresztárfolyamok változására. A magánbefektetők devizavásárlási szokásairól brókercégeket kérdeztünk.

A két magyarországi Aberdeen-ingatlanalap kezelője bejelentette, hogy ingatlanalapjai megszüntetése mellett döntött, mert a mögöttes német alap is vagy megszűnik, vagy ha fennmarad, akkor is csak évente lesz lehetőség a befektetési jegyeinek visszaváltására. Kísérletet tesznek az összes magyar befektetési jegy visszaváltására május 21-én, kérdés, ez sikerül-e.

Készül fel az alapkezelői szakma az idén bevezetett törvényi változásokra, mint az esernyőalapok létrehozásának lehetősége, a kisbefektetőknek szóló KID információs tájékoztatók elkészítése vagy az ügyfélszámlák vezetésének lehetősége. Lehet, hogy kisebb módosításokat végeznek még az új befektetésialap-törvényen, miközben készül az alternatív befektetési alapok európai szabályozása.

A végtörlesztés befejeződésével töredékére esett vissza a hazai alapokból havonta távozó tőke értéke, de nem szűnt meg teljesen a kiáramlás: áprilisban újabb 10,8 milliárd forint távozott. Elsősorban a bankbetét-szerűen használt pénzpiaci alapok zsugorodtak, néhány magasabb kockázatú termék népszerűsége azonban növekedett, mint a hedge fund-szerű abszolút hozamú alapoké.

Kudarcba fulladt a legnagyobb, hatmilliárd euró feletti német ingatlanalap, a SEB Immoinvest újbóli megnyitása, miután jóval több befektetési jegy tulajdonosa kérte vissza pénzét, mint amire az alap 30 százalékát kitevő likvid eszközök fedezetet nyújtottak. Ez rossz hír lehet azoknak a magyaroknak is, akiknek a pénze két éve fagyott be egy hasonló konstrukcióban. A végelszámolás öt évig is eltarthat.

Az alapkezelő május második hetére ígéri a döntést a CS Euroreal nevű német ingatlanalapról, amelynek visszaváltását 2010 májusában függesztették fel, és amelynél lejár a törvényi határidő. Március végén az alap vagyonának 25,3 százaléka volt likvid forrásokban, de nem biztos, hogy ez elég lesz. Társa, a SEB Immoinvest felemás megoldást választott: egyetlen napra nyit ki, majd újra bezár.

A Facebook saját részvénykibocsátása a legújabb pletykák szerint május második feléről június elejére-közepére csúszik. De a cég addig is nagy dobásra készül, felhasználói a népszerű közösségimédia-felületen keresztül júniustól részvényeket vásárolhatnak majd, ráadásul brókerjutalék nélkül és rendkívül egyszerűen. A papírokat ugyanis maguk a részvénytársaságok értékesítenék az ügyfélnek.

Tudnak-e a magyar befektetők Facebook-részvényeket jegyezni, milyen költségekkel, milyen feltételek mellett, kérdeztük hazai brókercégektől. Legalább két helyen biztosan leadhatnak jegyzéseket az ügyfelek, egy százalékos díjért. A hazai kisbefektetők kifejezetten kedvelik a külföldi részvénykibocsátásokat, néha már Ázsiában is részt vesznek ilyenen.

A Rába közgyűlése ugyan a nagyrészvényesek nagy többséget biztosító szavazataival a papírforma szerint fogadta el a közgyűlési előterjesztéseket, de újra napirendre került a cég ingatlanainak értékelése, ami a kisrészvényesek szemében neuralgikus pont. Nem mindegy ugyanis, hogy valami 200 millió forintért, vagy 4,5 milliárdért van nyilvántartva, főleg, ha ez alapján fizetnek a papírjaikért.

Április 20-án pénteken a BÉT platformján keresztül Est Média-részvényeket értékesítenek egy aukción. Ennek keretében 2 743 123 darab részvényre lehet vételi megbízást leadni, ami a teljes részvényszám 13,9 százalékát teszi ki. A részvény és a cég jövője körül jelenleg sok a kérdőjel.

A háztartások 9 milliárd forintot veszítettek februárban a hazai tőzsdei részvényeken miközben az állam 11, a külföldiek pedig 59 milliárdot nyertek. A nagyobb hazai részvények közül kettő veszített értékéből, az OTP 0,4, a Mol 0,5, százalékkal esett, a Telekom és a Richter viszont nyert. A külföldiek vásároltak, a hazai kisbefektetők is, az állam pedig eladott a hónap során.

Az Európai Bizottság versenyhatósága várhatóan április 18-án hagyja jóvá a Rába részvények felvásárlását - közölte az MNV Zrt. pénteken. Ez után öt munkanappal fizethetik ki a részvényeiket felajánló tulajdonosokat.

A Rába közzétette a BÉT honlapján, hogy néhány kisrészvényes alapszabály-módosítási javaslatokat nyújtott be a következő közgyűlésre. Az egyik lényege, hogy a cég ingatlanjaival kapcsolatos bizonyos kérdésekben csak a kisrészvényesek legalább háromnegyedes többségének hozzájárulásával lehetne dönteni. A Rába vezetése ezt napirendre tűzi, kérdés, meg is szavazzák-e. A részvényesek néhány más javaslata azonban a vezetés szerint szabályellenes.

Újabb papírral bővült az inflációkövető lakossági kötvények sora, a 2015/K három éves létére is tudja azt, amit öt éves társa: 9,5 százalékot fizet az első évre. Az előző három éves papír csak 9,3 százalékot nyújt jelenleg, viszont abból a szempontból kedvezőbb, hogy azután öt százalékot fizet az infláció felett, míg a most startoló társa csak négyet.

Csak egy hivatalos közlemény fogadja a látogatókat a Worldspreads online brókercég kezdőoldalán hétfő délelőtt, amely szerint egy brit bíróság hivatalból igazgatókat nevezett ki a céghez két könyvvizsgáló személyében. Ők a felfedezett számviteli szabálytalanságokat tárják majd fel, a cég 29,7 millió fonttal is tartozhat, miközben vagyona 16,6 millió. Legalább néhány tucat magyar ügyfele is van.

Az MNB januári statisztikája szerint az államháztartás a tőzsdei részvények árfolyamának emelkedésén 65 milliárd forintot nyert. A külföldiek 284, a háztartások 43 milliárd forinttal lettek gazdagabbak, de ezzel a tavaly harmadik negyedévi nagy zuhanást - ami összesen 1699 milliárd forintot ért - még nem sikerült visszanyerni.

Az új befektetésialap-törvénynek a befektetők számára leginkább látható része, a kiemelt befektetői információ (KID) komoly kihívás elé állítja az alapkezelőket. Az eddig legalább 30-40 oldalas információkat kell összefoglalni egy, maximum két oldalon, közérthetően, idegen szavak mellőzésével. Sokkal könnyebb lesz az alapcsaládok létrehozása, egy alapnak akár több tucat részalapja is lehet.

Több mint egy év után újabb tárgyalási fordulót rendeztek a Deutsche Telekom kontra 17 ezer kisbefektető perben Németországban. A bírónő a jelek szerint nem a kisemberek pártját fogja, szerinte ha ők a 263 oldalas kibocsátási tájékoztatót nem értették, tanácsadót kellett volna fogadniuk.

Az optimisták és a pesszimisták aránya csaknem egyforma az amerikai kisbefektetők körében, miközben a semlegeseké 2005 óta nem látott szintre emelkedett. A részvényesek óvatosak és frusztráltak – írja az AAII kisbefektetői szervezet. Túl sok a kockázat, túl nagy a volatilitás.