De a kilátások jövőre már javulhatnak.

Nem volt az elmúlt napokban olyan döbbenetes súlyú információ, ami indokolta volna a gáz árának berobbanását, az mégis óriási mértékben nőtt. Mindez rávilágított a piac sérülékenységére, és arra is, hogy ha eldőlnek a dominók, akkor a forint abba ismét beleremeghet.

A magyar gazdaság a veszélyes nemzetközi környezetben is elkerüli a recessziót, 2023 egészében 1,5 százalékkal, jövőre 4 százalékkal növelheti teljesítményét – áll a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak megküldött Konvergencia Programban. 

Ugyan a magyar gazdaság túljutott a legnehezebb időszakon és az infláció lassan csökkenésnek indulhat, túl jó évre nem számíthatunk. A Raiffeisen elemzői szerint januárban tetőzhet a drágulás, és decemberre minimálisan 10 százalék alá csúszhat a növekedés üteme. Az infláció lassulásával a kamatszint is csökkenhet, emiatt az elemzők szerint várhatóan nem marad tartósan a 400 forintos szint alatt az euró árfolyama.

Mélypontra került a magyar államadósság.

Az euró új történelmi csúcsa 422,07 forint, a dolláré 436,36. Ismét esnek a részvények, az OTP 8000 alá süllyedt, de néhány papír zöldben áll Budapesten. Jól sikerült a Porsche tőzsdei bevezetése, viszont a Volkswagen esik, mint a kő. Klasszikus aukciós ház terjeszkedik a blokkláncon.

A zsenik korszakából átléptünk a kijózanodás korszakába az elemzők szerint, felsorolni is nehéz, mennyi probléma van a világgazdaságban, és nem várható, hogy új aranykor köszöntsön be. A forint erősödhet, de milyen áron? Elsősorban azért, mert a kamatokat kénytelen lesz magasan tartani a jegybank, miközben magas infláció és stagnáló gazdaság fenyeget.

A magyar eszközök felülteljesítők, három vezető részvényünk is egy százalék felett drágul, miközben Európában esés van. A gázár kissé süllyed és az olaj is hét hónapos mélypontja közelében áll. Vannak, akik szerint orosz gáz nélkül is ki tudjuk húzni a telet. Egy mémrészvény-cég igazgatója viszont inkább kiugrott.

Ma már jobban kell tartani a recessziótól, mint az inflációtól – hangsúlyozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Mathias Corvinus Collegium által szervezett csütörtök esti előadáson. A fejlett világban szerinte biztos eljön a recesszió, Magyarországon még nem biztos. Azt is elmondta, hogy az árstopok nem jók, azokból ki kell jönni, de nem mondta meg, hogy mikor. Az árstop-rendszer a jelenlegi tervek szerint október 1-jéig él.

Erre lehet következtetni az utóbbi időszak adataiból. Míg Oroszország és Ukrajna nem tartozik Magyarország fő kereskedelmi partnerei közé – a részesedésük együttesen sem több 4,5 százaléknál –, addig a Richter kitettsége közel 20, míg az OTP Banké 15-16 százalékos. Persze emellett vannak olyan, nem számszerűsíthető tényezők, amelyek növelhetik a negatív hatásokat. Mint például az, hogy a háború kitörése miatt veszélybe kerülnének az Oroszország felől érkező energiaszállítások, az esetleges ukrán exodus pedig a hazai munkaerőpiacot érinthetné érzékenyen. Ráadásul a két országból kieső energia- és élelmiszerimportot vélhetően csak drágábban tudnánk pótolni, ami az amúgy is 14 éves csúcson lévő inflációt nem engedné lassítani, vagy még tovább is fokozhatná azt.

Persze csak játék a szavakkal, bár igaznak igaz, hogy 2022-ben három kettes lesz a naptárban. 2021 pedig páratlan szám; és valóban páratlanként vonult be életünkbe, mint olyan év, amelynek elejétől legvégéig lehetetlen elvonatkoztatni a világjárványtól.

Jelentős mértékben feljavította előző prognózisához képest magyar gazdasági növekedési előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden publikált Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook, WEO) jelentésében. Eszerint a közép-kelet-európai régióban Magyarország éri el az idén a legnagyobb GDP-növekedést.

Ottani makrogazdasági elemzők friss előrejelzése szerint elérheti a 7 százalékot a magyar gazdaság idei egész éves növekedési üteme.

A monetáris politikai fordulat akár már júniusban is elkezdődhet, amennyiben a monetáris tanács tagjai úgy látják, akár már ebben a hónapban sor kerülhet a kamatemelésre - mondta az MNB elnöke. 

A lendületet azonban visszafogja a gyenge külföldi turizmus, az uniós visszafogottabb kereslet és a hiteltörlesztési moratórium kivezetése.

Feljavította a magyar gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap a tavaszi világgazdasági prognózisában.

A koronavírus-válság utáni évtizedben a magyar gazdaságban jelentős növekedési potenciál van, amelynek eléréséhez egyes hazai vállalatoknak regionálisan, sőt európai szinten is számottevő pozíciókra kell szert tenniük – állítja egy friss elemzés.

Úgy tűnik, hogy Magyarország a járvány első hónapjait viszonylag karcolásmentesen megúszta. 

A jegybank elnöke szerint reformokkal, már az évtized elején megnyerni az évtized egészét. Matolcsy György meg is adta a receptet, amellyel szerinte folytatható a látványos magyar növekedés.

Egy kicsit még szűkölünk, de aztán megindulunk felfelé.   

Az idei évi visszaesés csak átmeneti megingás lesz a kormány előrejelzése szerint, a következő években ugyanis folytatódik az erőteljes gazdasági növekedés. A bővülés motorja az export helyett egyre inkább a fogyasztás lehet.

Nagy kérdés, hogy túl vagyunk-e a járványon, és a trendek által mutatott tetőzést követően valóban konszolidálódik-e a helyzet. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor a Takarékbank elemzői szerint viszonylag szerencsésen kikerülhet a válságból a magyar gazdaság. Sokkal súlyosabb lehet a helyzet akkor, ha jön egy második hullám.

Drasztikusan átalakította a gazdasági helyzetet a koronavírus, ezért idén 0,3 százalékos visszaesés, jövőre viszont ismét bővülés várható - közölte a Századvég Gazdaságkutató Zrt. pénteken az MTI-vel.

Kedden eldördült a startpisztoly, a jegybankok elkezdték a gazdaságmentő akcióikat, előbb az ausztrál jegybank vágott kamatot, kedden délután az amerikai Fed is csökkentett. A pénzesőtől azt várják a gazdasági vezetők, hogy megnyugtatja a piaci szereplőket, sokak szerint ugyanis most a pszichikai hatások a legveszélyesebbek. Ugyanakkor a kétkedők is hallatják a hangjukat, szerintük ugyanis a kamatcsökkentés hatástalan a mostani helyzetben.

A Unió harmadik legnagyobb növekedését produkálhatja idén a magyar gazdaság.

Az év első felének lendülete, egyes ágazatok kifejezetten dinamikus júliusi növekedése, a továbbra is dinamikus bérkiáramlás, a családvédelmi és gazdaságvédelmi akcióterv, valamint az erőteljes működőtőke-beáramlás hatására 4,7 százalékról 4,9 százalékra emelték az idei GDP-növekedési előrejelzésüket a Takarékbank elemzői. A német és a magyar ipar erőteljesen elvált egymástól, így a német recesszió nem veszélyezteti a magyar növekedést.

Lassulás már van, de komoly visszaesés, recesszió még nincs – így összegezte Varga Mihály a világgazdasági folyamatokat és a magyar kilátásokat az 57. Közgazdász Vándorgyűlés záró plenáris ülésén tartott előadásában Nyíregyházán.

Mind a negyedéves, mind az éves GDP-növekedést tekintve Európa élén áll Magyarország. Ezt a tempót egy másik gazdaság sem tudta felvenni, a régiós országoknak ugyanakkor sikerült mégis megközelíteni.

Továbbra is 5 százalékot meghaladó mértékben növekszik a magyar gazdaság. Az első negyedév teljesítménye az elmúlt évek legjobb évkezdésének számít.

Az amerikai alelnök harcias fellépése Münchenben jó eséllyel csak előjele az ütközőpályára állásnak a transzatlanti partnerek között. A Fehér Ház fenyegetése nagyon rosszkor jön a már amúgy is lassuló euró-övezeti gazdaságnak. Káncz Csaba jegyzete.

Kevés statisztikai adat jelenik meg a héten, közülük azonban kiemelkedik a bruttó hazai termékre vonatkozó becslés. Kérdés, hogy sikerül-e megismételni a 4,4 százalékos kiugró első negyedéves GDP-növekedést. Tavaly négy százalékkal bővült a magyar gazdaság. Hétfőn közli a KSH az ipari termelés júniusi adatait, a GDP-adat és a mezőgazdasági termelői árak pedig kedden jönnek ki.

A magyar gazdaságban az elmúlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák, és 2018 közepéig nem várható érdemi változás - mondja friss előrejelzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. A gazdasági növekedés az európai uniós támogatások felfutásának, illetve azok költségvetési megelőlegezésének, valamint a választások előtti élénkítő politikának köszönhetően 3,8 százalékos üteme érdemben meghaladja az unió átlagát, de a régióban az alacsonyak közé tartozik.

Jó lenne, ha az álomszerű teljesítmény fennmaradna az EU-s pénzcsapok elzárása után is.

Egyes szakértők szerint meglepően jól megúszta Magyarország az igazán nem könnyű 2016-os évet.

Az IMF prognózisában 0,3 százalékponttal, 2 százalékra csökkentette idei magyar GDP-növekedési előrejelzését az áprilisban várt 2,3 százalékról.

A "magyar modell" visszafogja a magánberuházásokat és az uniós támogatások is visszaestek, erre még jön a Brexit - a GKI nagyot rontott az előrejelzésén, már csak legfeljebb 2 százalékos növekedést várnak 2016-ra.

Idén lassul, jövőre gyorsul a gazdaság, javul az államháztartás és a fizetési mérleg - a Takarékbank prognózisa.

Az innováció vezérelt gazdaságra kell átállni a következő években a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint.

2015 novemberében 9,5 százalékos növekedést könyvelhetett el a magyar ipar. A növekedési trend pedig azóta sem tört meg.

A TakarékBank elemzői szerint a magyar gazdaság az idei 2,9 százalék után 2016-ban 2,4, 2017-ben pedig 2,8 százalékkal bővülhet.

Az elmúlt évek stabilizációs intézkedései nagymértékben javították Magyarország egyensúlyi mutatóit és csökkentették a gazdaság sérülékenységét.

Sokkal jobban állna a helyzetünk, ha kihasználtuk volna a lehetőségeket.

Londoni pénzügyi elemzők szerint Magyarország jövőre várhatóan visszakerül a befektetési ajánlású hitelminősítői kategóriába.

Nyolc pontba foglalta a magyar gazdaság erősségeit a Nemzetgazdasági Miniszter. Varga Mihály az AmCham fórumán jelezte: Magyarországnak Görögországgal szemben sikerült a reorganizáció - ezt csak a hitelminősítők nem látják.

Egészen optimista a kormány a magyar gazdaság teljesítményével kapcsolatban.

Kissé emelkedett áprilisban a GKI-Erste konjunktúra-index, ezzel elérte januári szintjét. Az üzleti és a fogyasztói várakozások is jobbak lettek a márciusinál.

Hamarosan kiderül, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma teszi közzé az idei harmadik negyedéves bruttó hazai termék (GDP) adatának első becslését.

Az utóbbi hónapokban súlyosan kiéleződött orosz-ukrán válság még tovább gyengítette a tágabb értelemben vett európai átalakuló térség növekedési kilátásait, a régión belül azonban a közép-európai EU-gazdaságok - különösen Magyarország és Lengyelország - ennek ellenére a vártnál jóval erősebb teljesítményt nyújtanak - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) előrejelzésében.