11p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az elmúlt másfél évben az életünk ezerféleképpen változott meg, többek között a külföldi utazásokra egy ideig nem lehetett menni. Az utóbbi hónapokban ugyan az oltásoknak köszönhetően több állam is könnyített a beutazási szabályokon, ám sok országban jelenleg is hétről-hétre változnak az előírások. Éppen ezért nagy kérdés, hogy az ősz során a járvány újabb hulláma miatt bezárulnak a kapuk, vagy az oltások valóban kellő védelmet nyújtanak, és szabadon utazhatunk majd?

Míg 2020 januárjában úgy tűnhetett, akár a következő nyaralást is érdemes lehet előre megtervezni, manapság kevesen vannak, akik egy vagy két hónapra is előre terveznek. Aki mégis megteszi, annak figyelnie kell arra, hogy akár az utolsó pillanatban is meghiúsulhat vagy legalábbis nagyban megváltozhat az utazása. Jelen cikk írója idén június végén Portugáliába készült családjával, de végül a repülőjegyeket nem vásárolták meg: miután június közepén Lisszabont vesztegzár alá helyezték, inkább saját autós kirándulás mellett döntöttek Szlovéniába és Olaszország tengerpartjára.

Mi volt egy éve Magyarországon?

2020 nyarán, miután fertőzés és halálozási számok szempontjából rendkívül alacsony intenzitású első hullám véget ért, az országban sokan fellélegeztek és belevetették magukat a nyárba. A többség számára úgy tűnt, a tavaly májusban (először vidéken, majd Budapesten is) feloldott kijárási korlátozások a COVID végét jelentették hazánkban. Ugyanakkor sokan megfogadták azokat a tanácsokat, hogy az Adria helyett a Balatont válasszák, így a korábbi évekhez képest kevesebben döntöttek úgy, hogy külföldre utaznak. A beutazó vendégek száma is erősen visszaesett, igaz augusztusban már mutattak némi életjelet a szálláshelyek statisztikái. Ebben a javuló hangulatban aztán a turizmusban érintetteket hideg zuhanyként érte az augusztus 28-án tett bejelentés, miszerint Magyarország lezárja a határait szeptember 1-jétől.

A napok, majd hetek múlásával a határok lezárása azért tűnt különösen furcsának, mert ezt nem követték belföldi korlátozások, egészen november 10-éig. Találkozhattunk olyan felvetésekkel, melyek szerint túl későn és túl enyhén kerültek ezek bevezetésre. A járvány harmadik hullámának egyre romló statisztikái miatt 2021. március elején további, az eddigi legkomolyabb szigorítások léptek életbe. Ezek részben április végén mérséklődtek (3,5 millió beoltott – terasznyitás), majd fokozatos enyhítésekkel, július 2-án (5,5 millió beoltottnál) gyakorlatilag megszűntek.

Utazás és turizmus szempontjából a „tél” egészen júniusig tartott: ekkor érkeztek meg az első külföldiek. Igaz, volt, aki tudtán kívül illegálisan, mert bár a határok hivatalosan június 24-ig zárva tartottak, ezeket nem ellenőrizték szigorúan.

Tavaly előbb tavassza, majd ősszel is eltűntek a turisták (Fotó: Wéber Balázs)
Tavaly előbb tavassza, majd ősszel is eltűntek a turisták (Fotó: Wéber Balázs)

Covid-zárási pánik jött idén augusztusban

Augusztus végén sokan érezték úgy, hogy „szeptember úgyis megy a levesbe”, ezért még érdemes megpróbálni utazni egy kicsit, mielőtt újra lezárul minden. Különösen a turizmusban dolgozók számára erős az emlék tavalyról, amikor Magyarország határai – közel 9 hónapra – bezáródtak. Augusztus 21-én a kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hogy hazánkat is el fogja érni a 4. hullám, de ez nagyban el fog térni az előzőktől. A Miniszterelnökséget vezető miniszter és azóta a kormány más tagjai is azt kommunikálták, hogy aki beoltatja magát, annak nem lesznek érdemben korlátozások.

A helyzet egyébként nem csak nálunk hasonló, de Európa-szerte pozitív a helyzet, és jellemzően az oltatlanok szembesülnek akadályokkal. Így a július – augusztusi pesszimista hangulathoz képest meglepően jól lehet utazni jelenleg, szeptember közepén is.

Tényleg zár az ország az Eucharisztikus Kongresszus vagy a Vadászati Kiállítás után?

Az egy évvel korábbi negatív tapasztalatok miatt, ahogy fent említettük általános volt a várakozás, hogy az ősz beköszöntével újra szigorítások lesznek, ennek kapcsán pedig a pletykákban kész forgatókönyvek jelentek meg. Míg augusztusban az Eucharisztikus világkongresszus (szeptember 5-12.) végéhez és az előválasztás kezdetéhez (szeptember 18) kötötték sokan a korlátozások kezdetét, ma már sokan csípőből azt válaszolják, hogy a Vadászati Kiállítás (szeptember 25. – október 14.) után kezdődnek majd a további korlátozások.

A jövőt ugyan nem látjuk előre, ez igen valószínűtlennek látszik: noha az augusztus 4-ei kormányrendelet szerint az eucharisztikus kongresszus mentesül az esetleges korlátozások alól, majd a szeptember 14-ei kormányrendelet módosítása korlátozások nélkül látogathatóvá tette a vadászati világkiállítást is. Ugyanakkor a kormány politikai érdeke a jövő április választások előtt a gazdaság pörgetése, és a pozitív hangulat fenntartása, összességében tehát a lezárások elkerülése. A jelek szerint a kormány igyekszik mindent megtenni, hogy a magyar nép körében is népszerűtlen korlátozásokat minimalizálják. Az eddig kommunikációból azt lehet kiolvasni, hogy a további korlátozások - ha lesznek –, a védettséggel nem rendelkezők (oltás nélküliek, akik nem estek át a COVID fertőzésen) életét nehezíti majd meg.

A fentieket a héten Gulyás Gergely is megerősítette a Kormányinfón. A miniszter szeptember 15-én egyértelműen kijelentette: „A kormány nem kívánja folytatni a lezárások politikáját”.

A negatív jövőképet erősítő tények, avagy nem tudni, hova utazhatunk még idén

A fentiek alapján tehát az valószínűsíthető, hogy romló járványügyi statisztikák ellenére is a védettségi igazolvánnyal rendelkezők belföldön még jó ideig élvezhetik a turisztikai és vendéglátóhelyek szolgáltatásait. Nem ennyire egyértelmű a helyzet ugyanakkor, ha át szeretnénk lépni a határt, hiszen több egymással ellentétes folyamat lehet hatással a külföldi utazásokra.

1, Az oltási kedv

Eddig 5,85 millió főt oltottak be Magyarországon, amely Magyarország teljes lakosságának közel 60 százaléka, a felnőtt lakosság kb. két harmada. Ez jelenleg a 17. helyre elég az EU 27 tagállamából, annak ellenére, hogy márciusban az egész világ országainak élvonalába tartoztunk és júniusban az egész EU-ban is voltunk első helyezettek voltunk az átoltottságot tekintve.

Ma 400 000 oltatlan személy van a 65 év feletti életkorúak között és összesen közel 4 millió oltatlan, igaz, 12 év alatt jelenleg nem oltanak (1,11 millió fő a 12 év alatti népesség).

2, Romló járványhelyzet Magyarországon és Európában

Egyes hírek arra utalnak, hogy a korlátozásokra igenis szükség van: egyre több oktatási intézmény dönt úgy, hogy szigorúbb járványügyi szabályokat vezet be, mint amit a hivatalos ajánlás előír. Egy pécsi általános iskolában már kötelező a maszkahasználat, míg egy pilisborosjenői általános iskola több osztálya is karanténba vonult az utóbbi napokban. Természetesen ezek lehetnek elszigetelt esetek, amelyek nem igényelnek további korlátozásokat.

Míg Magyarországon az utóbbi héten naponta átlagosan 325 igazolt fertőzöttet találtak, ugyanez a szám Szlovákiában 424, Ukrajnában 3515, Romániában 3092, Szerbiában 6537, Horvátországban 1051, Szlovéniában 1002, Ausztriában pedig 2074.

A környező országok fertőzésszámai növekedése mellett nehéz elképzelni, hogy Magyarországon akár már rövid időn beül ne tapasztaljunk hasonlót.

3, A globális helyzet és esetleges új variánsok

A koronavírus járványt ritkábban próbáljuk Magyarország esetében a globális számok tükrében leírni, de fontos tudni, hogy amikor hazánkban a fertőzési és halálozási számok 0-hoz közelítenek, a világban a járvány akkor sem áll le.

Jelenleg a világon 18,6 millió igazolt SARS-COV-2 eset van, amely a valaha volt egyik legmagasabb érték, igaz, az utóbbi héten naponta átlagosan közel 8700-an haltak meg, amely 2020 novembere óta igen alacsonynak számít.

A COVID-19 szempontjából a magyarországi és európai helyzet összefügg olyan távoli országokkal is, mint India, Brazília, Dél-Afrika vagy Peru, amely országokban kialakultak a vírus mutánsai. A szakértők arra figyelmeztetnek, bárhol alakuljon is ki egy újabb veszélyes variáns, az akár újabb lezárásokat és korlátozásokat hozhat. Nem véletlenül kritizálja a WHO a nyugati országokban engedélyezett harmadik, sőt negyedik oltások beadását, hiszen például Afrikában a lakosság 4 százaléka sincs még beoltva.

4, A keleti vakcinák

Szputnyik V
Az orosz Szputnyik V fejlesztői 2021 januárjában kérték a vakcina európai bejegyzését, az Európai Gyógyszerügynökség március elején elkezdte ennek a vizsgálatát. Magyarország mellett Szlovákia döntött úgy, hogy beszerzi a Szputnyik V vakcinákat Oroszországtól, amely komoly botrányokkal és a miniszterelnök lemondásával járt, azonban Svédország és más, meg nem nevezett EU-s tagállamok is közösen tárgyaltak a Szputnyik V beszerzéséről áprilisban. Május végén Markus Söder bajor miniszterelnök a vakcina EU-s engedélyeztetését sürgette és sokan legkésőbb nyárra az orosz vakcina elfogadására vártak, azonban a legújabb, szeptember 17-ei hír az, hogy a WHO felfüggesztette a Szputnyik engedélyezését, egy orosz vakcinagyárban talált hiba miatt. Sőt a legfrissebb információk szerint a nemzetközi szervezet nem fog zöld utat adni az orosz fejlesztésű szernek.

Jelenleg a Szputnyik V vakcinát utazáshoz Bulgáriában, Cipruson, Észtországban, Görögországban, Horvátországban, Szlovákiában és Szlovéniában fogadják el. Ezentúl egyes országokba korlátozás (és oltás) nélkül is be lehet lépni: ilyen Románia, Hollandia és Csehország is.

Sinopharm
2021 februárjában érkezett meg az első adag kínai Sinopharm vakcina. Az Európai Gyógyszerügynökség azóta sem engedélyezte a használatát, így az EU-ban csak Magyarország használta ezt a vakcinát, amelyet május 7-én engedélyezett az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Ezért a várakozásokkal ellentétben utazásra a Sinopharm hasznosabb, mint az orosz Szputnyik V, a fentebb említett ország mellett (a WHO engedélyezése miatt) ezt elfogadja Ausztria, Lettország, Spanyolország és Svédország is. Más kérdés, hogy egyes vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a hatékonysága – különösen idősebbek esetében – sokkal gyengébb, mint akár az orosz, akár a nyugati oltóanyagoké.

Keleti vakcinából hogyan lesz nyugati?
Augusztus 15-én Ujhelyi István EP képviselő tisztázta, hogy a keleti vakcinák akkor válnak csak nyugativá, ha teljes dózist adnak be: AstraZeneca, Pfizer vagy Moderna esetén két adagot, míg Janssen (Jonhson & Johnson) esetén egy adag. Ez utóbbi azonban nem ajánlott az orosz Szputnyik V-vel beoltottaknak.

Fontos tudni, hogy a nem elfogadott oltás nem azt jelenti, hogy nem léphetünk be az adott országba, hanem azt, hogy további követelményeknek kell megfelelni (ez általában egy vagy két PCR teszt, de pl. Málta az Európai Gyógyszerügynökség által elfogadott vakcinák hiányában egészségügyi okból oltás felvételét igazoltan mellőző személynek kell lenni: vagyis keleti vakcinákkal effektíve nem lehet belépni az országba.

A pozitív jövőképet erősíti, azaz miért ne utazhatnánk idén?

1, Magyarország biztonságos

Szeptember 15-én Gulyás Gergely állítása szerint hazánk „ma Európa egyik legbiztonságosabb és legszabadabb országa járványügyi szempontból” és a számok megerősítik ezt az álltást: Norvégia színes Európa térképén a zöld országok jelenleg mindössze Lengyelország, Csehország, egyes megyék Finn- és Svédországban és Magyarország.

Reméljük, hogy a növekedés (míg szeptember 2-án 4824 igazolt aktív fertőzött volt, szeptember 16 án ez a szám 7129) nem kezd el exponenciálisan nőni a közeljövőben és az oltottak megfertőződése sokkal kevésbé terheli majd le az egészségügyet, mint az előző hullámok idején.

2, Dánia korlátozások nélkül

Szeptember 10-én eltörölték az összes korlátozást Dániában, miután sikerült elérni a 80 százalékos átoltottságot a 12 évnél idősebbek között. Ez nem jelenti azt, hogy ez az állapot végleges lesz és azt sem, hogy korlátozások nélkül is be lehetne utazni az országba. Mégis egy olyan jelzésértékű rendelkezés, amelyet ritkán láttunk a COVID kezdete óta.

3, Hollandia: a szigor nyúlfarknyi is lehet

Miután augusztus 30-án az EU Tanács törölte az Egyesült Államokat a járványügyileg biztonságos harmadik országok listájáról, szeptember 7-én Hollandia 10 napos karanténkötelezettséget írt elő az oltott amerikai utasok számára is. Egy héttel később az ország bejelentette, hogy 22-étől visszavonja ezt a rendelkezést.

Az ilyen döntések nem könnyíti meg az utazások megtervezését, azonban pozitív jelként felfoghatók olyan értelemben, hogy a szigorú korlátozások van, hogy csak nagyon rövid ideig maradnak érvényben.

Összegezve a jelenlegi kilátásokat azt mondhatjuk, hogy az egy évvel korábbiakhoz képest sokkal biztatóbbak az előjelek, jó eséllyel nyitva maradhatnak legalább az európai határok. Ugyanakkor hosszú hónapokra előre jelenleg igen nehéz tervezni, aki külföldre szeretne menni, annak mindenképpen érdemes felvennie egy nyugati oltást, és rugalmasan készülni az útra, bekalkulálva azt is, hogy az utolsó pillanatban kell módosítani a korábbi elképzeléseket.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Személyi kölcsönök: új éves rekord is jöhet, egyre többet visznek belőlük a magyarok
Privátbankár.hu | 2024. június 15. 14:01
Négy hónap leforgása alatt közel 230 milliárd forint értékben kötöttek új személyihitel-szerződéseket a lakossági ügyfelek, ami azt jelenti, hogy éves összevetésben több mint a másfélszeresére nőtt a piac. Közben szépen emelkedik az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg is. Ha a mostani trend kitart, 2024. újabb csúcsév lehet a személyi hitelek piacán.
Személyes pénzügyek Átírta az infláció a középkorúak anyagi helyzetét
Privátbankár.hu | 2024. június 15. 10:33
Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban. A K&H biztos jövő felmérés alapján a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során. Akiknek nőtt a jövedelme, azok átlagosan 43 ezer forintos többletről számoltak be. Akiknél viszont csökkent, azok átlagban 55 ezer forinttal alacsonyabb összegből gazdálkodhatnak havonta. A felmérésben megkérdezettek szerint a mérleg pozitív: az átlagos nettó bevételük összességében 15 ezer forinttal nőtt az elmúlt egy év viszonylatában. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője azt is elárulta, hogy a vásárlóerőt meghatározó reálbérek esetében milyen emelkedés várható.
Személyes pénzügyek Itt a lehetőség, hogy számonkérje Nagy Márton ígéretét!
Privátbankár.hu | 2024. június 12. 10:55
Bár az infláció és az irányadó kamat szintje is egy számjegyű, korábbi ígérete ellenére az Orbán-kormány mégsem kívánja csökkenteni a szabad felhasználású diákhitel 7,99 százalékos kamatát. A tervezet most van társadalmi egyeztetés alatt.
Személyes pénzügyek Vigyázzon, így akarják átverni a csalók az OTP ügyfeleit!
Privátbankár.hu | 2024. június 7. 12:57
Az adathalászok a limit beállítással kapcsolatban keresik meg az ügyfeleket, és próbálják rávenni őket a limit megemelésére, illetve a számlájukon található összeg elutalására.
Személyes pénzügyek Legalább 5 millió forintba kerül egy garázs Budapesten
Privátbankár.hu | 2024. június 5. 15:38
Fáziskéséssel követik a garázsárak az ingatlanpiaci trendeket: a gépkocsitárolók ára jelenleg csökkenő tendenciát mutat, noha az utóbbi fél évben igencsak élénkült a kereslet.
Személyes pénzügyek Részesedjen Ön is a régió fejlődéséből!
Natív tartalom | 2024. június 5. 14:03
Az OTP Alapkezelő új alapja egyedülálló befektetési lehetőséget nyújt Közép-Kelet-Európa blue chipjeibe.
Személyes pénzügyek Százötvenmilliós dilemma: egy családi házat vagy egy festményt vegyünk?
Kenessei András | 2024. június 2. 05:41
Három hazai aukciós ház (Virág Judit Galéria, BÁV, Kieselbach Galéria) tavaszi árverésének eredményeiből szemezgettünk.
Személyes pénzügyek Két égető kérdés foglalkoztatja most a privátbanki ügyfeleket - mindkettőre van válasz
PR | 2024. május 30. 10:55
A hozamok kérdése mellett kiemelt fókuszba került a felhalmozott vagyonok generációs átörökítése. Bálint Attila, a Raiffeisen Private Banking igazgatója tud megoldást. És persze elmeséli a legújabb befektetési trendeket is.
Személyes pénzügyek Nem elég, hogy drága az élelmiszer, még ez is!
Privátbankár.hu | 2024. május 29. 10:56
Éves összehasonlításban 11 százalékkal, 56 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja, amely a 2023-as éves átlagos infláció utóhatása, de az alatt alakult.
Személyes pénzügyek Veszélyeket rejt, ha nincs nálunk készpénz?
Privátbankár.hu | 2024. május 29. 08:48
Egy-egy kereskedőnél átlagosan napi 450 ezer forintot fizetünk bankkártyával, és már csak az elfogadó kereskedők harmada az, ahol azért küzdenek, hogy napi átlagban legalább 1000 forintos plasztik forgalmat fel tudjanak mutatni.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG