Hirdetés
Hirdetés

Újra kell írni a tankönyveket – így fektet be egy fizikus a magyar piacon

Eidenpenz József, 2015. február 02., 06:08

Egy éves az alap, amelynek kezelője a természettudományok módszereit is beveti a vagyonkezelésnél. A forint szerinte nem drága, a magyar részvények eleget estek, leginkább azonban a Mol, az OTP, és az MNV devizakötvényeit kedveli. A Bitcoin nem halt meg, de magyar alapba egyébként sem lehet vásárolni belőle.

P: A hazai befektetők egyik kedvenc témája a forint árfolyama.

Hirdetés

Sz. D.: A forintról nincsen túl negatív képem. Sokan mondják, hogy gyengülni fog, de szerintem nem drága, el tudom képzelni, hogy akár erősödni is fog. A folyó fizetési mérleg erős pozitívban van, fundamentálisan nem mondható drágának, a makrogazdasági mutatók európai összevetésben nem rosszak. Pusztán pénzügyi szempontból például érdemes idejönniük a külföldi befektetőknek termelni. Vannak persze politikai kockázatok is, lehetnek újabb unortodox intézkedések.

P: Akkor miért ilyen gyenge a forint? Gyengítik?

Sz. D.: Ez nem forint-specifikus dolog, a feltörekvő piaci devizák általában is gyengültek. Az pedig pozitív, hogy a devizahitelek forintosításával egy kockázati tényező kikerült a rendszerből. Azt is el tudom képzelni, hogy Magyarországot elkezdik szépen lassan normális országként kezelni a külföldi befektetők. A gyengítés részben politikai akarat kérdése. De ha tovább is  gyengül a forint, nem lehet cél, hogy radikálisan gyengüljön.

P: Az arany, olaj, rubel is nagy sztorik voltak mostanában, ezekkel is próbálkoztak?

Sz. D.: Aranyból van kitettsége az alapnak, profitál is belőle. Már régóta vártam az árfolyamesés alját, talán már túl vagyunk rajta. Rubellel is kereskedtem, úgy gondolom, nem kell a végtelenségig gyengülnie. Elülhet a pánik és akár szolidan erősödő pályára is kerülhet. De ha csak ezeken a szinteken marad, az is jó, hiszen magas a kamata, nagy a „carry”. Nyilván a politika ebbe is bekavarhat.

P: Kik a befektetői az alapnak? A vagyonalakulásból ítélve nem lehetnek sokan.

Sz. D.: Az alap nettó eszközértéke nemrég lépte át a félmilliárd forintot. Mivel egyelőre a track record-építés szakaszában vagyunk, az alapról az ismerőseim, az ismerőseim ismerősei és a Concorde Alapkezelő csapata tud. Belőlük és belőlem tevődik össze a jelenlegi befektetői kör.

P: Két kézen meg lehet számolni őket?

Sz. D.: Ha azt nem is, de kétszámjegyű a létszám.

P: Mikor tartja valószínűnek, hogy az alap teljesítménye, múltbeli eredményei más, idegen befektetőket is vonzanak?

Sz. D.: A most egy éves alap teljes piaci nyitása további egy-két év múlva aktuális.

P: Ritkaság, hogy egy nyílt végű befektetési jegy a tőzsdén is jelen van. Miért vezették be a Superpositiont?

Sz. D.: Ennek az a célja, hogy olyanok is meg tudják venni, akiknek nincsen számlájuk a forgalmazóknál.

P: Ön a Bitcoin nevű fizetési rendszerről és számítógépes fizetőeszközről is gyakran blogol, amelynek árfolyama nemrég óriásit zuhant. Akkor most a Bitcoin halott?

Sz. D.: Miért gondolja, hogy a Bitcoin meghalt?

P: Mert hatalmasat esett az árfolyama. Valamint nemrég találtam egy oldalt, ahol már 30 cikket gyűjtöttek össze komoly lapokból, amelyek mind a Bitcoint temették, igaz, az elsők 2011-ből valók.

Sz. D.: Az árfolyam valóban a negyedére esett egy év alatt – nyolcszázról kétszáz dollárra –, két évvel ezelőtt viszont valahol 15 dollár körül járt, így aki akkor vette, és átaludta az elmúlt két évet, még mindig bő tízszeres pénzt nyerhetett rajta, nem lenne csalódott. A Bitcoin nagyon ismert, trendi és bizonyos körökben nagyon népszerű lett. Vannak benne nagy divatok: ha bekerül a hírekbe valamiért, akkor felmegy az ára, erre még többen írnak róla, ami ráerősít az áremelkedésre. Egy ilyen hullám természetes korrekcióját láttuk tavaly.

Az utóbbi egy évben nem igazán pozitív hírekben szerepelt a Bitcoin, ellentétben például amikor a ciprusi bankválság idején menekülőeszközként, a hagyományos pénzügyi rendszer alternatívájaként tekintettek rá. Illetve 2013 őszén is volt egy óriási felfutása, amikor a kínaiak fedezték fel maguknak. Mostanság inkább negatív hírek jöttek, például jegybankok és más hatóságok tiltásai, hackertámadások, lopások.

P: Akkor a Bitcoiné a jövő, vagy sem?

Sz. D.: A Bitcoin egy nagy találmány, de egyáltalán nem tökéletes. Sok hibája van. Nem fogja leváltani a pénzügyi rendszert, nem fogja kiszorítani a többi devizát. Ettől függetlenül megvan a helye a világban, és maga a technológia is nagyon érdekes. A Bitcoin a kerék, amit most feltaláltak, és nagy csodákat lehet majd építeni a segítségével. Versenyautót például.

Ilyen próbálkozások már vannak, például az Ethereum, amely egyik fejlesztője szerint úgy viszonyul a Bitcoinhoz, mint a személyi számítógép a zsebszámológéphez. A Bitcoin egy speciális célra lett kitalálva, mint a zsebszámológép, az Ethereummal viszont sokféle általános feladatot lehet megoldani, mint a számítógéppel. Tetszőleges virtuális szerződést lehet majd kötni a segítségével, amelyek megszeghetetlenek. Ötven szoftverfejlesztő dolgozik rajta.

P: Kerülhet a Bitcoin negatív spirálba? Például az alacsony ár miatt sok úgynevezett bányász abbahagyja a munkát, és akkor nem lesz olyan sem, aki elszámolja a tranzakciókat?

Sz. D.: Nem, mert a rendszer úgy van kialakítva, hogy ha a bányászokból kevesebb lesz, akkor ismét jobban megéri majd bányászni. Kiegyenlítődik a dolog. A bányászat jövedelme ugyanis egy fix mennyiség, fix időközönként. Jelenleg tíz percenként 25 bitcoint osztanak ki a bányászoknak.

Ha kétszer annyi szénbányász dolgozik, akkor kétszer annyi szenet hoznak fel. A Bitcoin esetében lehet kétszer annyi bányász vagy feleannyi, a megtalált Bitcoinok száma ettől nem változik, mert azt az előre beprogramozott függvény határozza meg. A bányászok számától függően legfeljebb könnyebb vagy nehezebb kibányászni azokat.

P: Biztosan van arra igény, hogy a Föld bármely pontjáról bármelyikre lehessen éjjel-nappal olcsón, percek alatt pénzt küldeni, vagy hogy mobiltelefonos bitcoin-tárcával is lehessen fizetni egy romkocsmában az éjszaka közepén. De nem lehet, hogy ezt az igényt a normál pénzügyi rendszer is ki fogja elégíteni idővel?

Sz. D.: De lehet, ebben az esetben a Bitcoinnak nagyon hálásak lehetünk, hogy innovációra késztette a lassan alkalmazkodó, lomha pénzügyi rendszert. Amit most a pénzügyi rendszer lehetővé tesz, az messze alulmúlja azt, amit a technika lehetővé tenne. Az e-mail húsz éve is átment szinte azonnal, de napon belüli átutalás csak pár éve van. Nevetséges az is, hogy a bankszámlák a mai napig nem hordozhatók a telefonszámokhoz hasonlóan.

Itt fontos megjegyeznem, hogy a Superposition Alapban nincsen Bitcoin, és nem is lesz. Legalábbis egy jó ideig még biztosan nem, mert az érvényes szabályozás ezt nem teszi lehetővé.

P: Mi lesz vajon ebből a nagy globális pénznyomtatási lázból, amivel a válságot próbálják kezelni?

Sz. D.: Pénznyomtatásra már volt példa máskor is, de arra nem, hogy egy ennyire modernizált, globalizált világban nyomtassanak ennyi pénzt. Ezért lényegében senki nem tudja, mi lesz a világ nagy jegybankjainak pénzteremtő lépéseiből.

A nemrég lezajlott válságot ugyanolyan joggal nevezhetjük megtakarítási válságnak, mint hitelválságnak, hiszen klasszikus esetben a megtakarításokat adják oda hitelként a hitelfelvevőknek. Most pedig túl sok lett a rendszerben a megtakarítás, így a hitel is, nincs már kinek újabb hitelt adni, elfogytak a megbízható adósok. A megtakarítások viszont nőnének tovább, így a jegybankok kinyomtatják a hiányzó pénzmennyiséget.

Attól félnek sokan, hogy ebből előbb-utóbb infláció lesz, legalábbis ez így volt a múltban. Én is félek tőle, de ezúttal nem biztos, hogy így lesz. Kérdés persze, hogy mikor fejezik be a pénznyomtatást, nyilván lehet annyit és úgy nyomtatni, hogy legyen infláció.

A fejlett világban viszont már nagyon régen láttak utoljára jelentős, legalább 10-20 százalékos pénzromlást, ezért megbíznak a pénz értékállóságában. Részben ezért is tud működni egy fedezetlen pénznyomtatás.

Azzal pedig, hogy a világ egyre inkább automatizált, sok ember munkáját ma már el tudják látni szoftverek, robotok. Sok, korábban rengeteg pénzbe kerülő munkát egyre inkább hatékony gépek végzik el olcsón. Ez egy nagyon erős természetes deflációs nyomást jelent. Amúgy nemrég fejeztem be egy blogsorozatot, ami pont ezt a témát, a pénzrendszert járja körül.

P: A történelem során eddig mindig keletkeztek újfajta munkahelyek, új szakmák is a technológiai ugrások után.

Sz. D.: Így van, de eddig egyik technológiai ugrás után sem létezett mesterséges intelligencia.

Olyan világ felé haladunk, ahol az erőforrások nem szűkösek. Ma már egy okosan megépített, leszigetelt, napelemekkel ellátott intelligens ház több energiát termel, mint amennyit felhasznál. Ha ilyenekkel lesz tele a világ, akkor nem lesz szükség energiaszolgáltató cégekre, mégis mindenkinek jut annyi energia, amennyire csak szüksége van. Működik az önvezető autó, ami ha elterjed, akkor majd mindenki autóval járhat, összességében mégis kevesebb autóra lesz szükség, hiszen egy autót folyamatos kihasználtság mellett többen is használhatnak. A példákat a végtelenségig lehetne sorolni.

Ma minden gazdasági tankönyv egyik alaptézise, kiindulópontja az erőforrások szűkössége. Minden, ami utána következik, részben ebből van levezetve. De vajon milyen világ az, amiben nem szűkösek az erőforrások? Hogyan működik, mik a gazdasági törvényszerűségei? Mikor lesz benne infláció és mikor nem? Egyáltalán mi a szerepe benne a pénznek? Ezekről a kérdésekről nem tudunk semmit, mert még senki sem vizsgálta ezeket. Új világ következik, amiben a tankönyveket is újra kell írni.

A cikk az alábbi oldalakon folytatódik
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Brexit: százezer magyar lélegezhet fel - vagy sokkal több

Brexit: százezer magyar lélegezhet fel - vagy sokkal több

A Brexit-után is maradhatnak Nagy-Britanniában az ott dolgozó magyarok, és a megszerzett jogaik túlnyomó többségét is megtarthatják. Hivatalos adatok szerint mintegy százezer magyar dolgozik a szigetországban, közülük több mint hetvenezren az elmúlt nyolc évben vándoroltak ki. A valós szám azonban még ennél is jóval nagyobb lehet: korábban a magyar kormány 300 ezer „brit magyarról” beszélt.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Tipp

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • szeptember 10
    GDP
    Fogyasztói árindex
    szeptember 11
    KSH: Fogyasztói árak (augusztus)
    KSH: Kereskedelmi szálláshelyek forgalma (július)
    MNB: Inflációs alapmutatók
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció
    Gépipari rendelésállomány
    ZEW index
    ZEW index
    szeptember 12
    KSH: Ipar (július)
    Ipari termelés
    Bézs könyv
    szeptember 13
    MNB: Az MNB statisztikai mérlege (előzetes, augusztus)
    Fogyasztói árindex
    Európai Központi Bank kamatdöntés
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    Maginfláció
    Fogyasztói árindex
    szeptember 14
    KSH: Mezőgazdasági termelői árak (július)
    KSH: Építőipar (július)
    MNB: Havi fizetési mérleg (július)
    Kiskereskedelmi forgalom
    Ipari termelés
    Ipari termelés
    Kiskereskedelmi forgalom

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?