Folyamatosan egyeztetnek az EKB-val Matolcsyék, amíg van nyitott kérdés, nem nyilatkoznak.

Árgus szemekkel figyeli az európai jegybank a Magyar Nemzeti Bank lépéseit, mivel aggasztónak tartják a korábban indított programokat.

A Privatbankár.hu a Fidelity International portfólió menedzserével, George Efstathopoluosszal készített interjút a várható idei piaci kihívásokról. Szó volt az alacsony kamatkörnyezetről, az amerikai kamatemelésről, emellett Kínáról, a Brexitről és Donald Trumpról, valamint mindezek piaci hatásairól.

Hetedik alkalommal is szinte tukmálni kellet az olcsó hitelt a kereskedelmi bankokra.

Összeült az Európai Központi Bank, amellett, hogy az uniós irányadó kamathoz is hozzányúltak, másról is döntöttek.

Immár egy éve, hogy az EKB, lényegében utolsóként a nagyobb jegybankok közül, mondhatni kissé megkésve, rendkívüli monetáris könnyítést vezetett be, ami közérthetően leginkább pénznyomtatásnak vagy pénzszórásnak nevezhető. Lássuk, mi lett a hatása, volt-e értelme, és érdemes most növelni?

A csütörtöki EKB-ülés és különböző politikai kockázatok késztethették kivárásra az európai befektetőket hétfőn, három emelkedéssel zárt hét után. Az olaj nagyon szépen emelkedik, a vasérc egyenesen száguld. Budapest az árral szembe menve is tudott emelkedni, a forint kissé gyengült.

Más európai országok után a német kormány is korlátozná a készpénz-használatot, de ez a németeknek nem igazán tetszik, ők nagyon is elvannak a régi módszerrel. Még a jegybankelnök is védelmébe vette őket. Vajon praktikus okokból van ez, vagy a hiperinfláció hagyott bennük kitörölhetetlen nyomokat?

Nagyon pörög a német munkaerőpiac: az egyesülés óta a legalacsonyabb a munkanélküliség, rekord szinten a foglalkoztatottság, különösen a nők körében.

Az olaj a nagy felpattanás után most újra esett, hevesen ingadozik. A forint ellenben nagyon stabilan erősödik, a svájci frank ugyanilyen stabilan gyengül. A részvénytőzsdék lefordulóban, a Google viszont remekül megy, lehet, hogy ma a világ legnagyobb cégévé válik, letaszítva az Apple-t a trónról.

Megfelelő stratégiával a kisbefektetők is el tudnak érni jó hozamokat, a négy fontosabb magyar részvény közül hármat vételre ajánlanak az Equilornál. Az idén is turbulens év várható, az olaj új egyensúlyi árra találhat, a forint kissé gyengülhet, a magyar kötvények szépen teljesíthetnek, az euró/dollár elérheti az 1,0-át.

Az európai alapkamat most nem változott, de Draghi közölte: át kell gondolni a monetáris politikát.

Az MNB kiadta év végi almanachját, melyben összefoglalja az év fontosabb makrogazdasági folyamatait, jegybanki döntéseit. Viszonylag kedvező éven vagyunk túl, a makrogazdaság jól áll, a felügyeleti rendszert tervezik még fejleszteni.

Elszakadt a realitásoktól a nagy jegybankok politikája a szakértő szerint. Semmi sem indokolja, hogy továbbra is a súlyos válságok idejére kitalált módszertant tartsák életben Európában, hiszen pániknak nyoma sincs, a munkanélküliség csökken, a gazdaság elfogadható pályán mozog. Eddig az infláció ellen küzdöttünk, most a defláció ellen, pedig ennek nincs realitása - nagy kérdés, a németek meddig tűrik még a lazaságot. Amerikában valamivel tisztább a helyzet, ott már teljesen elfogytak az érvek a laza monetáris politika mellett, a piac kikényszeríti a kamatemelést - mondta a Napi kommentárban Fellegi Tamás, a Privátbankár.hu szakértője.

Eltűntek a múlt heti eladók, Amerika is szárnyalt, ma a DAX is. A BUX kissé esik, az olaj folytatja lejtmenetét, az arany magához tért.

Rossz lóra tették, akik az eurót temették, mert szárnyakat kapott a közös valuta. A tőzsdék azonban, főleg az európaiak, összeomlottak, viszont a BÉT szinte meg sem érezte a vihart. A forint meggyengült, a török líra még inkább.

Ma tartja idei utolsó kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank igazgató tanácsa.

Amerika hasít, Európa szerényebb, de a hazai piac jól áll. Ma korrekcióval próbálkozik a Richter, lehet, hogy ma összejön neki.

A nap elején inkább kedvező hangulat a nap végére elromlott Európában, az amerikai indexek viszont pluszban járnak és a BUX is megtartotta az emelkedés egy részét. Az újabb Richter-rekord most elmaradt, de felfelé ment a Mol és az OTP. A jó európai munkanélküliségi adat rossz hír is lehet, ha az EKB visszafogja magát csütörtöki ülésén.

Az euró/dollár árfolyam szempontjából legalábbis mindenképp: kiderül, tovább lazít-e az Európai Központi Bank, és megkezdi-e végre a kamatemelést a Fed.

A gazdasági tevékenység lanyhulása és a fenyegető defláció miatt az elemzők túlnyomó többsége szerint további hitelkönnyítő intézkedéseket jelent be jövő heti ülése után az Európai Központi Bank (EKB). A pénzintézet vezetése azonban megosztott, német részről egyre élesebben bírálják Mario Draghi elnök politikáját.

Határozott üzenete volt Mario Draghi pénteki beszédének: az Európai Központi Bank mindent bevet, hogy növelje az inflációt.

Az utóbbi napok, hetek esései után különösen kirobbanó formában voltak ma a tőzsdeindexek, a BUX is két százalékkal ment fel, az OTP valósággal megtáltosodott. A forint erősödött, a dollár úgyszintén. Jól szerepelt a Wal-Mart, az USA tőzsdéi is felfelé tartanak.

Kilenc bankot vizsgált az EKB, egy közülük elhasalt.

A görög kormány közzétette a bankmentés feltételeit, vagyis azt, mit kell tenniük a bankoknak és részvényeseiknek ahhoz, hogy az EKB által talált 14,4 milliárdos lyuk betöméséhez pénzt kapjanak a mentőcsomagból. Az agyoncsapott részvények mindenesetre magukhoz tértek.

Nincs tabu, bármit bevet az EKB, hogy közelítse az inflációs célt, ami egyelőre még a kanyarban sincs.

Már csütörtökön felfelé indultak a tőzsdék, a lényeg persze akkor is este zajlott Amerikában, de aztán a pénteken gigantikus ralit produkáltak az indexek és jó néhány részvény, így aki ezekben ült, igen csinos profitot vághat zsebre. A dollár megerősödött, az olaj ennek megfelelően esett.

Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa nem változtatott mennyiségi enyhítési programjának paraméterein, majd decemberben vizsgálja felül monetáris politikáját - jelentette be Mario Draghi, az euróövezeti jegybank elnöke csütörtökön a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatóján.

A Deutsche Bank fiatal titánja véletlenül elütötte a számot: hatmilliárd dollárt utalt át egy befektetési alapnak.

Lapértesülés szerint az EKB kizárta a Volkswagent az eszközvásárlási programból.

A menekültválság árnyékában alig kap nyilvánosságot, hogy közeledik egy nagyon lényeges regionális választás, mégpedig a ma még Spanyolországhoz tartozó tartományban, Katalóniában. Az érdekessége az, hogy ha nyernek a függetlenségi erők, elszakadást terveznek Spanyolországtól, mint tavaly a skótok Angliától.

Általános meglepetésre ismét visszarettent az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a kamatváltoztatástól, így immár 80 hónapja, vagyis közel 7 éve nulla a kamatszint. Mi lehet ebből, mit mond a Fed elnöke és főleg hogy reagálnak a piacok?

Már megint a negatív tartományba kerülhet az infláció - az EKB úgy érzi, még nem tolta túl a pénznyomtatást.

Szinte biztos, hogy az USA-ban elmarad a szeptemberi kamatemelés, de a héten tart nemzetközi konferenciát a Fed, ahol minden kiderülhet.

Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) csütörtök kora reggel átutalta Görögországnak a három évre szóló, 86 milliárd eurós harmadik segélycsomag első, 26 milliárd eurós részletének első felét, 13 milliárd eurót. Az összeg egy részével Athén azonnal rendezte az EKB-val szembeni esedékes tartozását.

A görög tőzsdét végül sikerült nagy nehezen megnyitni. Sok tényező miatt nem tud úgy működni a piac, ahogy június 26 előtt, miután az ország helyzete sokat romlott azzal, hogy nem egyezett meg hitelezőivel még a második mentőcsomag lejárta előtt. A bankrészvényeknél külön kérdések is felmerülnek a várható feltőkésítések miatt.

A feloldhatatlan görög tőkekorlátozások oda vezettek, hogy megfelelő mennyiségű euró hiányában a vállalkozások és sokszor a magánszemélyek is kénytelenek az árukat és a szolgáltatásokat pénz kiiktatásával egymásra cserélni. Görögországban ez utoljára a náci megszállás idején zajlott így.

A hitelezők újabb 86 milliárd eurót készülnek adni egy országnak, ami nem tud megszervezni egy szimpla tárgyalást sem. Persze máris kezdődik a huzavona, hogy akkor milyen megszorítások kellenek.

Biztonsági problémák hátráltatják a görög kormány és a hitelezők közötti, a harmadik segélycsomagról szóló tárgyalások megkezdését Athénban.

Tegnap bár esés volt Amerikában, az Amazon.com-ot a nemhivatalos zárás utáni kereskedésben széttépték a negyedéves eredményre. Az ázsiai piacok többsége ma esett, és Kína is ismét a lejtőre került. Az olaj, az arany, sőt a többi fém, élen a rézzel, zuhan tovább. Itthon a Mol mutat erőt.

Az olajár megállíthatatlanul esik, az arany is a mélyben, a forint tartja a kamatdöntés után elért erőt. Az európai piacok a sikeres görög parlamenti szavazásnak örülnek, Amerikában viszont már messze nem olyan szép a helyzet, úgy tűnik az Apple sem nő az égig, így az indexek sem.

Most már biztos, hogy nem lesz görög csőd, lesz miből fizetnie Cipraszéknak.

Mario Draghi tegnap újra egy kis pénzt adott a görög bankoknak, hogy valamit fizethessenek a lakosságnak. Ez jogilag is problémás, ugyanakkor kérdés, mi lesz ezek után a bankok betéteseivel, mikor látnak komolyabb pénzt, esetleg elbuknak-e valamennyit végleg. Na és a részvényesek?

Az eurójegybank kormányzótanácsának egyik tagja szerint még nem biztos, hogy hétfőn újranyitnak a görög bankok.

Az EKB ma úgy döntött, hogy hosszú idő után először megemeli a görög bankoknak nyújtott hitelkeretet.

Az eurózón pénzügyminiszterei ma döntést hoztak arról, hogy az első áthidaló hitelt megkaphatják a görögök.

Hónapokig tartott a görög huzavona, közben a görög polgárok és cégek mentették ki a bankokból pénzüket, érezve, hogy baj van. És látták is, hogy ez csak európai pénzből megy az ELA kereten át. Aki nem vitte időben, beragadt, összesen kb. 120 milliárd euróval. Megvan ez a pénz valahol, vagy már rég eltűnt?

Görögország után is megegyezett tárgyalóival, öntheti az olajat a piacra, esik is az ár. Kína megint esik, a trenddel nem lehet hadakozni.