Kell az uniós pénz Magyarországnak, és a közösség nem is fukarkodik, hiszen óriási összeg érkezik a következő EU-s költségvetési ciklusban. Sőt, a válságot orvosolni szándékozó NextGeneration EU terv keretében is óriási összegek várnak elköltésre, egy része elől azonban Magyarország elugrani készül. Ennek okát igyekszik aktuális írásában Bod Péter Ákos feltárni.

Az elmúlt napok egyik híre, hogy a nagy EU-s mentőcsomagnak Magyarország nem kéri a hitel részét. A sajtó találgatja, hogy ennek mi lehet az oka. Reméljük, hogy rövid időn belül szakmailag is értelmezhető válaszokat fogunk kapni. Első hallásra nem csak meglepő, hanem a saját érdekeinkkel ellentétesnek is tűnik ez a döntés.

A szemünk előtt zajlik a magyar államháztartás megcsúszása, egyre rizikósabb pályán. Gazdaságunk remélhetőleg gyorsan adaptálódik, a hiány és az adósságállomány vonatkozásában azonban mind több a lefelé mutató kockázat. Az uniós válságkezelő alap, amely olcsó hitelforrás, már a meghirdetésével stabilizálta a térségi viszonylatban erősen eladósodott magyar állam pénzügyi megítélését, viszont a kamatmentes forrásokról való lemondás, a mögöttes politikai számítás, valamint a gazdaságilag kétes orosz és kínai megahitelek felvétele még nyugodt pénzügyi, kereskedelmi és geopolitikai viszonyok között is komolyan növelné Magyarország kockázatosságát. Most azonban egyik vonatkozásban sem várható nyugalom.

A gazdasági versenyképesség egyik kulcsa a jól képzett munkaerő. A felsőfokú végzettség irányába itthon is sokan indulnak el, ám a diplomáig vezető úton nem mindenki megy végig, sokan lemorzsolódnak menet közben. Tóth Hajnalka és és Trautmann László elemzéséből az aktuális folyamatok áttekintése mellett potenciális javaslatok is találhatók, amelyekkel javítható lenne a helyzet.

A finn és a magyar gazdaság fejlettsége 1913-ban gyakorlatilag azonos szintű volt – kis magyar előnnyel. 2019-ben az északiak viszont csaknem háromszor nagyobb fajlagos GDP-vel rendelkeztek nálunk. Mi a titkuk? Ezt vizsgálja cikksorozatunk.

Egyre több területre terjed ki a kormányzati hatalom-központosítás, ezzel a társadalom és a gazdaság életében való beavatkozás. Vajon valóban érvényesül ilyen folyamat, vagy csupán néhány vitatott ügy miatt érezzük így? Esetleg csak a korszellem érvényesül minálunk is? Az államháztartás szerkezeti változásaiból több kérdésre is választ kaphatunk.

Fáj-e a megnövekvő adókulcs az amerikai cégeknek, közvetve az amerikai gazdaságnak? Lesz-e nemzetközi társasági adóminimum? Ha igen, bajba sodorja-e azokat az országokat, ahol adóparadicsomi körülményekkel vonzanak tőkét? Komoly súlyú ügynek látszanak ezek a kérdések - de mindez odébb van még. Ugyanakkor változásra szükség van, sőt idővel elkerülhetetlen is az átfogó reform.

A makrogazdasági számokban nincs nagy eltérés a prognózisok között: a tavalyi súlyos visszaesést idén a mély 2020-as bázishoz képest növekedés követi. Az infláció is erős lesz, függően egyebek mellett a kereslet gyors visszaerősödésétől. De valóban költekezni kezd a magyar? Vagy inkább óvatosabbá vált a krízis hatására? Itt a fogyasztói lélektan olyan ügyeiről van szó, amelyekről homlokegyenest eltérő nézetek léteznek. Bod Péter Ákos elemzése.

Az elmúlt hónapokban fontos gazdaságpolitikai téma lett a meglóduló deficit és az ezzel párhuzamosan megugró államadósság kérdése. Pogátsa Zoltán elemzésében azt vizsgálja, mennyiben megalapozottak az aggodalmak az aktuális helyzetben, illetve egy ilyen mértékű gazdasági visszaesés esetén milyen mozgástere van a kormánynak?

A magyar gazdaság szempontjából kulcskérdés, hogy a növekedés milyen ütemű lesz, az ugyanis erősen fog hatni a GDP arányos államadósságra. Utóbbira pedig többek között a hitelminősítők is figyelnek, amelyek közül a napokban a Moody’s döntése, illetve jelen esetben elmaradt döntése kapcsán osztja meg gondolatait az MNB korábbi elnöke, Bod Péter Ákos.

Noha a koronavírus-járvány a szakértők szerint Kínából indult ki, a távol-keleti ország azon kevesek közé tartozott, amelynek gazdasága 2020-ban is növekedni tudott. Ezt látva sok közgazdász kész tényként kezeli, hogy egészen rövid időn belül megtörténik a gazdasági hatalomátvétel, és az Egyesült Államok helyett Kína termeli majd a legtöbb GDP-t. Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke ezt a hipotézist vizsgálja aktuális írásában.

Budapesten több európai kupamérkőzést rendeztek 2021-ben, mint a kontinens bármely más városában. Mondhatjuk, Budapest lett az európai focifőváros. Közben a koronavírus-világjárvány újabb hulláma rekordokat dönt itthon, az egészségügy óriási nyomás alatt dolgozik, s szigorú korlátozások sorát kell betartanunk. Jelent-e kockázatot a rendezés, s egyáltalán, mi az értelme?

Az egykori pénzügyminiszter járványszámtani elmélkedéseket folytatott. Szerinte, ha logikusan átgondoljuk a most zajló folyamatokat, akkor nem annyira meglepő, hogy a betegek átlagéletkora csökkent az elmúlt időszakban.

Mint minden komoly válság, a mostani is alaposan átrendezi a gazdaságot. Nagy kérdés, hogy a magyar gazdaság képes lesz-e kitörni a közepes jövedelem csapdájából és az értékláncokban az úgynevezett mosolygörbén a magasabb hozzáadott irányokba elmozdulni? Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke, egyetemi tanár aktuális írásában erre a kérdésre keresi a választ.

Februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, a nyugdíjas-index 3,2 százalékkal, a maginfláció 4,1 százalékkal haladta meg a tavaly februárit - tette közzé a KSH. Az elmúlt tizenkét hónapban a szeszes italok, dohányáruk ára jelentősebben, az élelmiszereké és a tartós fogyasztási cikkeké az átlagost kissé meghaladó mértékben emelkedett. Bod Péter Ákos egyetemi tanár szerint aggasztó, hogy a gazdasági visszaesés ellenére is ilyen mértékben növekszik az árszínvonal.

A magyar állam az év végén kiköltekezett, ám az egyelőre kérdéses, hogy milyen hatékonysággal költötték a pénzt. Az a tényadatokból látszik, hogy a gazdaság a várakozásoknál kisebb mértékben esett vissza, igaz a gyengülés így is jelentős volt. Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke szerint közepes recessziót láttunk 2020-ban. Ezt persze mindenki saját szája íze szerint értelmezi, így kinek nagy, kinek kicsi.

Világszerte jól hangzó szlogen, hogy a kormányok újraindítják a gazdaságot. A politika szereti magát a világ közepének beállítani, de vajon tényleg volt-e reset, vagy ez is csak egy hangzatos kijelentés? Állandó szerzőnk, Bod Péter Ákos az aktuális gazdasági adatok tükrében ír az újraindításról.

Számos jegybank keresi a megjelenési lehetőséget a digitális pénzek világában, sőt Kínában már létrehozták ezt a formáját is a jüannak. Ha valaki azt gondolja, hogy ezek forradalmi lépések, akkor ki kell, hogy ábrándítsuk, ezzel a történelem csak ismétli önmagát. A második résszel folytatódik Pogátsa Zoltán digitális fizetőeszközökről szóló írása.

Valahányszor a nagy nemzetközi hitelminősítők közzéteszik államadóssági besorolásunkat, egy ideig él a téma az újságokban, aztán elhalnak a kommentárok, amelyek egyébként gyakran félreértésen alapulnak. De miért is könnyű félreértelmezni a minősítői osztályzatot? Van-e tényleges jelentősége a besorolásnak?

Miközben a kriptopénzek részben éppen a hagyományos pénzügyi rendszertől való függetlenedés okán jöttek létre, egyre több jegybank lát bennük fantáziát. Ez már csak azért is meglepő, mert a központi bankoknak megvan a lehetőségük a pénzteremtésre, így elsőre nehezen érthető, hogy miért kívánnak erre a területre lépni. A jegybankok törekvésének többféle mozgatórugója lehet, melyeket Pogátsa Zoltán közgazdász igyekszik kétrészes írásában megvilágítani.

Az MNB már tavaly megindította a hiteloffenzíváját, majd a napokban bejelentették, hogy a Magyar Fejlesztési Bank is kamatmentes konstrukcióval támogatja a vállalkozásokat. A cél egyértelmű, felpörgetni a gazdaságot. A kérdés, hogy ezeknek az eszközöknek milyen kockázatai és mellékhatásai vannak. Aktuális írásában Bod Péter Ákos ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Hivatali eskütételét kísérő első beszédében ezzel a gondolattal köszönt be a washingtoni Capitolium nyugati lépcsőjéről Joseph Robinette Biden Jr., az Amerikai Egyesült Államok 46. elnöke. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy valóban történelmi pillanatok tanúi lehettek mindazok, akik követték a 2020-as amerikai elnökválasztás győztes párosának pusztán külsőségeit tekintve is rendhagyó beiktatását. Kormányos István Óperenciás írása.

A Transparency International, a korrupció felmérésével és elemzésével foglalkozó nemzetközi civil, nem-kormányzati szervezet (NGO) közzétette legújabb felmérését a világ állapotáról. Ezzel foglalkozott a magyar sajtó (egy része) is.

Két hét alatt robbant be a köztudatba a GameStop vállalat a példátlannak tűnő tőzsdei teljesítményével – a kommentárok sokszor egy új világ kezdetéről, a kisbefektetők forradalmáról beszélnek. Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk, mi történt a részvénnyel az elmúlt hónapokban, kérdésessé válik, valójában ki kit győzött le a short-buborék kidurranásakor. Barlai Róbert tőkepiaci szakember jegyzete.

Muszáj gondolkodni - szó szerint, írja anyagában László Csaba, korábbi pénzügyminiszter, címzetes egyetemi tanár. Aki megjegyzi, hogy a szerző személyét nézve talán meglepő, hogy a véradásról fog írni. Arról, hogy miért ne lehetne az OVSZ-nek is valami újfajta megközelítést alkalmaznia, hogy növeljék a véradási hajlandóságot.

Sutba dobhatjuk a közgazdaság-tankönyveket? A koronavírus-járvány miatt kirobbant gazdasági válságra új típusú monetáris és fiskális válaszokat adott a világ. Olyan lépések lettek "természetesek", amelyeket az eddig uralkodó közgazdasági főáram képviselői eretnek gondolatoknak tartottak, véli tanulmányában Pogátsa Zoltán. A közgazdász alábbi írásában arra is választ ad, hogy szerinte az új körülmények között mi lesz a társadalombiztosítási rendszerekkel, így például a  nyugdíjjal.

A magyar állam óriási összegekkel támogatja a multinacionális nagyvállalatokat, hogy itt ruházzanak be, ráadásul a hazai adórendszer is komoly ösztönzőnek számít. Az Audi vezére viszont nem kis felhördülést kiváltva a közelmúltban azt mondta, hogy nem az autógyárakat kellene támogatni. Az ablakon kidobott pénz volt eddig a cégek támogatása vagy a helyzet ennél kuszább? Ezt próbálja kibogozni Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke, közgazdász, egyetemi tanár.

A miniszterelnök péntek reggeli bejelentése szerint 2022-től a 25 év alatti fiatalok teljes személyi jövedelemadó-mentességet kapnak. Orbán Viktor a válságkezelés egyik eszközének nevezte ezt az intézkedést, amivel szerinte a nyugdíjasok és a családosok után most a fiatalokat támogatná a kormány. Egy ilyen intézkedésnek egy általános adócsökkentéshez képest akkor lehet értelme, ha a fiatalok foglalkoztottságának emelése különösen megéri, mert az érintetteken túlmutató pozitív hatásai vannak. Korábban a 2013-as Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében vezettek be hasonló intézkedést. Akkor ennél kisebb mértékű adókedvezményt kaptak a cégek a 25 év alatti munkavállalók foglalkoztatása után. Ez az intézkedés jelentősen és költséghatékonyan emelte a fiatalok foglalkoztatását, derül ki Prinz Dániel közgazdász, a Harvard University PhD-hallgatójának írásából.

Olyan lejtőn indult el a költségvetési hiány, amelyen nagyon nehéz lesz megállni, állítja Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke. A közgazdász egyetemi tanár szerint a december veszélyes hónap, de most különösen durva volt az év végi pénzszórás, mindezt tetézi, hogy a folyamatok jelenleg nem is átláthatóak.