A Monetáris Tanács óvatosan szánta el magát a kamatvágásra, kedvező inflációs adatok ágyaztak meg az esetleges folytatásnak – de jött a Közel-Keleti háború.

A Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár legújabb cikkében úgy véli, nem kizárt, hogy elhúzódó közel-keleti háborúskodás esetén a térségi átlagot így is meghaladó magyar infláció felerősödik. Az energia-drágulás miatti importszámla-megugrás pedig kitörölheti a magyar kiviteli többletet, amely az export gyengélkedés miatt éppen januárban csaknem teljesen lenullázódott.

Az MNB az euró-tartalék terhére tonnaszámra vett aranyat, ami leginkább politikai lépés, és kockázattal jár. A jegybank 50 milliárd eurós tartaléka ugyan elégségesnek látszik, de a legfontosabb egy tartósan jó állapotú állami költségvetés kialakítása lenne. Ettől pedig roppant messze vagyunk.

Példátlan konfliktus borzolja a kedélyeket az Egyesült Államokban, amely messze túlmutat azon, mekkora lesz a végén az amerikai alapkamat. A jegybank mellett a kereskedelmi bankok is Trump elnök célkeresztjébe kerültek, gazdaságpolitikai okok mellett személyes okok is bőven találhatóak a háttérben. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök írása.

Az Orbán-kormányt évek óta az a kritika éri, hogy hallani sem akar az euróbevezetésről. Ám szűkebb pátriánkban, a közép- és kelet-európai volt szocialista országok közül a nálunk jobb gazdasági mutatókkal rendelkező Csehországban és Lengyelországban sincs napirenden a hazai deviza lecserélése. Vajon miért? Erre ad választ lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár.

A tényadatokból a makrogazdasági pálya trendjeit fel lehet vázolni – ez 2026-ban is karakterében tér el az Országgyűlés által elfogadott, de komolyan nem vehető költségvetési törvényben foglalttól. Hogy milyen évek jönnek, az legfőképpen és elsősorban a politikai fordulatok irányától, jellegétől függ. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök elemzése.

A világgazdaságra ható sokféle tényező között 2025-ben kiemelkedett a kereskedelmi akadályok növekedése, aminek a leglátványosabb eseménye Trump nagy vámemelési bejelentése volt áprilisban. Ugyanakkor a termékek, szolgáltatások, emberek, tőkék (köztük a közvetlen külföldi befektetések /FDI/) határon túli áramlásaira már régebb óta egyre több korlátozás vonatkozik. A „szabad piac” mind inkább tankönyvi fogalom, csakúgy, mint a nemzetközi szabályok szerinti világkereskedelmi rend.

Hogyan befolyásolja Donald Trump visszatérése a transzatlanti kapcsolatokat? Milyen biztonsági dilemmákkal szembesül Európa? Kell-e tartanunk egy orosz támadástól? Mi szükséges az ukrajnai háború lezárásához? És mi a probléma a magyar kormány politikájával? Ez is kiderül Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, az MTA doktora a Privátbankárnak írt ünnepi cikkéből.

Hiába lett viszonylag kedvező, egy éve nem látott alacsony az éves infláció novemberben, lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a közgazdász, egyetemi tanár, volt jegybankelnök úgy véli, azért még cseppet sincs okunk fellélegezni. A következő egy-másfél évben még nem borítékolható, hogy a hazai árszínvonal a Magyar Nemzeti Bank szokatlanul nagyvonalúan meghatározott toleranciasávjának közepén, azaz 3 százalékon stabilizálódik.

Az utóbbi időszak gazdasági adatai zömmel a magyar gazdaság lefojtott állapotáról tanúskodnak, különösen az ipari és építőipari termelés, általában a gazdasági teljesítmény indexei. Tartósak a gondok a pénzügyi egyensúllyal is (infláció, államadósság). Ezekhez képest a keresetek, foglalkoztatás indikátorai derűsebb képet mutatnak.

Az Orbán-Trump találkozó egyik nagy eredményeként idehaza tálalt devizaswap-line megállapodás nagy valószínűséggel csak egy politikusi gesztus, semmint már előkészített és kidolgozott pénzügyi konstrukció – írja a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár.

Vajon a magyar gazdaság számára milyen következményekkel járnak, milyen esélyeket nyitnak meg az EU hadiipari programjai?

Magyarázatot igényel, hogy a központi bank, amely egyben bankfelügyeleti intézmény, Magyarország monetáris hatósága, miként került ebbe a helyzetbe, majd pedig azt kell megvizsgálni, hogy melyek a kialakult helyzet következményei. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök cikke.

A „Németország a hibás” magyarázkodás komolytalan. A kisebb magyar lendület ország-specifikus okokra vezethető vissza, nem pedig a globális kereskedelmi vagy általános európai tényezőkre. A magyar gazdaság a hozzá mérhető adottságú országokból álló kelet-közép-európai térség növekedési nívója alatt teljesít.

Lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár a kivetésüktől eltelt félév tapasztalatai alapján arra jutott, hogy az importvámok GDP-növekedésre nézve káros hatása leginkább az Egyesült Államokat sújtja, mert rá a védővámok közvetlenül kihatnak.

Még nem érezzük a 3 százalékos kamattal elérhető lakáshitel valódi hatásait, de máris itt a következő támogatott konstrukció. Vajon élénkítheti a beruházási kedvet az újonnan bejelentett intézkedés? Vagy inkább csak a likviditási helyzet javítása várható tőle, főként a megszűnés határán billegő cégeknek számára? Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök írása.

A három nagy nemzetközi hitelminősítő – az EU korábbi erőteljes nyomására – elfogadta, hogy az országok („szuverének”) hitelkockázati besorolását megadott ütemterv szerint vizsgálja felül. Az idei naptár szerint a Standard and Poor's október 10-én, pénteken, a banki órák után teszi közzé a döntését, a Moody's november 28-án, a Fitch pedig – amely legutóbb júniusban nézett rá a magyar ratingre – december 5-én.

A magyar beruházási adatok rendkívül rosszul alakulnak, a 2022 nyári szint 70 százalékára esett vissza a volumen. A dinamika megtörésének több oka van, ezek között az egyik nyilvánvalóan az EU-forrásokhoz való hozzájutás megnehezülése, elakadása.

A nyolcórás munkaviszonyban foglalkoztatott magyarok felének a kézhez kapott jövedelme nem haladja meg a négyszázezer forintot, ráadásul a legkevesebbet keresők fizetése emelkedik a legkisebb mértékben. A valóságtól elrugaszkodó mértékű minimálbér-emelés ugyanakkor hiba lenne. Ami segíthetne, az a tudatos állami jövedelmi politika, például a személyi jövedelmek progresszív adóztatása. 

Ahhoz képest, hogy a kormányzat a „jó hírek” kampánya keretében 2025-öt (is) a lendületes növekedés éveként emlegette, a miniszterelnök pedig egyenesen repülőrajtot ígért tavaly év végén, és azt is mondta, hogy „nagyot nézünk majd az első negyedéves adatok láttán”, a valóság igencsak másként alakul. Ez már az év elején kiderült.

A közgazdasági-pénzügyi logika és az uniós szabályrendszer értelmében magától értetődik, hogy Bulgária belép az euróövezetbe, 2026-tól felváltja a levát a közös európai fizetőeszköz. Ahhoz képest azonban, hogy az euróátvétel folyamata milyen régen megkezdődött Bulgáriában, elég késői az esemény, amely az EU-tagság 19. évében következik be. Hozzánk képest persze korán.  

Felzárkózási bajnokból váratlanul az EU egyik fekete báránya? Nem egészen ez a történet. A román gazdasági dinamika tény, de az is tudható, hogy a gyors fogyasztásnövekedéshez évekig ikerdeficit társult, az pedig tartósan nem folytatható kombináció. Választási évben viszont nem megy a stabilizálás, utána azonban nem kerülhető el a megszorító jellegű gazdaságpolitikai fordulat. Tanulságos eset mások számára is. Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök cikke.

Az amerikai elnök januári beiktatása után eltelt időben nem lett Ukrajnában béke, a palesztin ügy sem oldódott meg – de ezen nem csodálkozhatunk. Ám a nagy amerikai vámemelés sem a megígért módon zajlott le. Legfeljebb az első felvonást láttuk, és nem tudni, műsor-e a műsor. Kétrészes kamaradarab vagy öt felvonásos királydráma? Mintha még nem lenne megírva a szövegkönyv. Lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár írása.

A friss makrogazdasági adatok után sem sokat változott az összkép: beragadt az infláció, és beragadt a gazdasági teljesítmény – írja legfrissebb elemzésében lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár.

A magyar államháztartás évtizedek óta mindig deficites, 2020 után azonban különösen nagy az éves hiány. Mindez pedig felveti a finanszírozhatóság kérdését, különösen úgy, hogy a magyar állam kockázati megítélése egy vagy maximum kettő lépcsővel van csak feljebb a bóvli-kategóriánál.

Lapunk állandó szerzője, a volt jegybankelnök legújabb cikkében arra keresi a választ, hogy miként reagálhat a világban zajló változásokra Európa. Bod Péter Ákos szerint Európa jól teszi, ha lehetőleg mérsékli kitettségét Amerikával szemben, de a Kínával való kapcsolatokban is javasolt a nagyfokú óvatosság, kockázatmérséklés.

A legfrissebb amerikai inflációs adatok és a kínai vámtételek csökkentéséről szóló hírek átmeneti megnyugvást hoztak a pénzpiacokon, fellendítve a tőzsdei árfolyamokat is. A Fed azonban továbbra is kivár, miközben nő a politikai nyomás. Vajon meddig tartható ez az egyensúly? – teszi fel a kérdést Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke, a Klasszis Média állandó szerzője.

Vajon mit kezd a Németország előtt álló feladatokkal a május elején felálló új kormány? Ez Magyarország számára – amelynek legfőbb exportpiaca az Európai Unió legerősebb gazdasága – is fontos kérdés. A koalíciós tárgyalások viszonylag gyors lebonyolítása nyomán immár látszódnak az új irányok – írja legfrissebb cikkében a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár.

Trump győzelme, majd a vártnál, előrejelzettnél is protekcionistább, az elképzeltnél is drasztikusabb karakterű ügyintézése már a 2025. április 2-án meghirdetett vámakciója előtt kezdett megjelenni a reálfolyamatokban. Hatása bizonyos mértékben belejátszott az európai ipar, és benne a magyar feldolgozóipar év eleji gyengélkedésébe, különösen a járműgyártást érintő prognosztizálható változások miatt.

Márciusban nem emelkedett a fogyasztói árak átlaga Magyarországon – közölte a KSH, ami alapján az infláció egy hónapra megállt. A „nulla változás” mögött csökkenő üzemanyagárak és stagnáló élelmiszerárak állnak, miközben több termékcsoport drágult. A hivatalos adatok és a lakossági érzékelés között egyre mélyebb a szakadék. Valóban ennyire megfékezték az árakat? Vagy csak a statisztika lett kedvezőbb? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 

„Soha ne fogadj Amerika ellen” – mondta egykor Warren Buffett amerikai befektető. Igaz, van egy másik híres tőzsdei mondás is, a „never say never”, azaz „sose mondd, hogy sosem”. Lehet, most van az, hogy mégis Amerika ellen kell fogadni?

Bár gyorsan nőnek a magyar bérek, az infláció és a gazdasági bizonytalanság miatt mérsékelt a reálbővülés.

Bod Péter Ákos szerint ideje szakítani azzal a gazdaságpolitikai gyakorlattal, amely a forint gyengítését versenyképességi eszköznek tekinti. A volt jegybankelnök szerint a térség valutái közül a forint lóg ki leginkább, és a tartós leértékelés csak fokozza az inflációt.

Az év eleji áremelkedések ismét az EU legmagasabb inflációs rátáját eredményezték Magyarországon, miközben a kormányzat sikerpropagandát folytatott. Az élelmiszerárak drágulása és a kiskereskedelmi árrés maximalizálása élénk társadalmi vitát váltott ki. Eközben az ipari és építőipari árak is emelkedtek, miközben a gazdaság stagnál. A háttérben strukturális problémák és versenytorzító tényezők is meghúzódhatnak. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 

Mindenkit lesokkolt, hogy még a januári – már akkor is az Európai Unióban a legmagasabb – éves inflációnkat is überelni tudta a februári. Amire aztán nem is késett a kormány válasza, a kiskereskedelmi láncokra kivetett árrés-stop. Vajon ez képes lesz-e megfékezni a pénzromlást, vagy csak még feljebb taszítja azt, ahogyan történt a korábbi árstopokkal (élelmiszer, üzemanyag)? Erre is válaszol lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász a legfrissebb cikkében.

A KSH friss adatai szerint a magyar GDP 2024-ben 0,5-0,6 százalékkal nőtt, ám a gazdaság teljesítménye még mindig elmarad a két évvel ezelőtti szinttől. Az ipar és a mezőgazdaság visszaesése, valamint a beruházások jelentős csökkenése továbbra is fékezi a növekedést. A kormány az élénkülést a fogyasztás bővülésétől és a külföldi beruházásoktól várja, de a gazdaság szerkezeti problémái és a külső kockázatok miatt a fellendülés továbbra is bizonytalan. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 

A KSH közzétette a 2024-es év utolsó trimeszterének beruházási adatait: az előjel nem volt váratlan, de mégis kellemetlen hír, hogy az év vége nem hozott fordulatot. A beruházási volumen jó ideje csökken, mégis lehetett remélni, hogy az év során már elértük a gödör alját. A visszaesés mértéke pedig egyenesen aggasztó. Akkor is, ha tudjuk: a 2022-es tavaszi országgyűlési választás előtti nagy költségvetési kiköltekezés és a laza monetáris kondíciók fenntartása nemcsak a lakossági fogyasztásnak, hanem a beruházási aktivitásnak az élénkítését is célozta.

Orbán Viktor legutóbbi kijelentése szerint Magyarország nem maradhat csak az Európai Unió keretrendszerében. Pedig inkább a fejlett maghoz való közel jutás a nemzeti érdek. Attól pedig markánsan különbözik a pártérdek, személyes érdekeltség vagy a NER-cégek különérdeke.

Donald Trump elnökségének első két hete alatt meghozott, sokkoló vámintézkedések nem érhették volna váratlanul a gazdasági elemzőket, mégis komoly meglepetést okoztak. Az elnök „a vámok embereként” kampányolt, de a Mexikót és Kanadát sújtó büntetővámok és a nyílt területszerzési szándék váratlan fordulatként hatottak. Hogyan válhatott mindez valóra, és milyen rövid távú gazdasági következményekkel kell számolni az Egyesült Államok és partnerei számára? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 

A közelgő februári német parlamenti választás kétségtelenül az év fontos eseménye lesz. Amelynek természetszerűen lényeges tényezője a gazdasági helyzet.

2024 decemberében a fogyasztói árak 4,6 százalékkal emelkedtek, ami meghaladta a várakozásokat, míg az éves infláció 3,7 százalék lett. Hogyan befolyásolta az infláció alakulását a bázishatás és a recesszió? Miért emelkedett a maginfláció, és mit mutatnak az egyes termékkörök – például a szolgáltatások, élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek – árváltozásai? Mit jelez mindez a 2025-ös kilátások szempontjából? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank körábbi elnökének elemzése. 

A magyar gazdaság idei folyamatainak és a sokféle állami intervenciónak a rövid elemzése ott maradt abba, hogy a gazdaságilag és pénzügyileg rendkívül nyitott, sőt törékeny helyzetű Magyarország állapota és kilátása csakis nemzetközi kontextusban ítélhető meg.

A papírforma szerint 2024-nek érezhetően jobb esztendőnek kellett volna lennie, legalább gazdasági vonatkozásban, mint amilyen a megelőző volt. Az ugyanis a példázatbéli állatorvosi ló módjára az összes közgazdasági bajt bemutatta: rekordmagas inflációt, a fizetési mérleg hatalmas deficitjét, a költségvetés újabb megcsúszását, a lakossági fogyasztás csökkenését – ennél már csak jobb jöhet.

Erős dollár, magas globális kamatszint, nagy külkereskedelemi átrendeződés az USA-val szemben a jelenleg külkereskedelmimérleg-többletes országok és kereskedelmi tömbök kárára. Ezek lehetnek a Trump-éra alatti gazdaságpolitika hatásai. Nagy globális (európai) exportkitettsége miatt a magyar gazdaság különösen a veszélyeztetett szereplők listáján van.

Milyen lesz az amerikai gazdaságpolitika 2025. január huszadika után? Trillió dolláros kérdés.

Nagy visszhangot váltott ki Mario Draghinak az Európai Unió romló versenyképességéről írt jelentése, melyben megállapítja: az Uniónak sürgősen versenyképességi reformra van szüksége, ha el akarja kerülni, hogy gazdasági és politikai jelentősége végzetesen meggyengüljön. A megszólalók általánosan egyetértettek az Európai Bizottság különmegbízottjának helyzetértékelésével, csak egyes javaslatait kritizálták néhányan. Senki nem foglalkozott viszont a jelentés azon alapvető hiányosságával, hogy teljességgel figyelmen kívül hagyja a tényt, miszerint a versenyképesség erősítésének legfontosabb feltétele a megfelelő emberi erőforrás. 

Egy hónap alatt, szeptemberről októberre 0,1 százalékkal nőttek nálunk az árak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérése szerint 3,2 százalékkal magasabb a fogyasztóiár-index, mint tavaly októberben volt. Az adatok közzététele után ragadtatta el magát örömében a miniszter: az inflációnak annyi. Mivel a politikusi mondások gazdasági ügyekben, meg általában is, újabban igen távol képesek esni a valóságtól, van okunk kételkedni ebben az esetben is.

A statisztikai hivatal által közölt negatív adatoknál is elkeserítőbb kép rajzolódik ki a hazai iparban. A gyengélkedő német gazdaság és Donald Trump győzelme az amúgy sem fényes kilátásokat még borúsabbakká teszi.