Visszafordul-e a globalizáció? Ez napjaink egyik fontos gazdasági kérdése lett.

Sokan azt gondolják, hogy az ingatlanok esetében a legfontosabb a lokáció, az anyagok felhasználása vagy a jó fotók, ha el akarjuk adni. Egy adott ingatlan esetében biztos ezek is sokat számítanak, azonban az ingatlanpiac egészére vonatkozóan számos olyan külső tényező van még, amelyek jelentősen növelhetik vagy csökkenthetik az ingatlanunk értékét.

A 2020-as években a fordítottját látjuk annak, mint ami a 2010-es években történt. Úgy is fogalmazhatunk, hogy „nincs ingyenebéd”, ergo a '10-es évek örömeiért az élet benyújtja a számlát.  A nagy kérdés, hogy hogyan tovább.

Az Európai Bizottságnak benyújtott konvergenciajelentés gyönyörű számokat tartalmaz. Olyan lendületes növekedési pályát vázol a dokumentum, amelyre nem sok példa akadt a magyar gazdaságtörténetben. Kár, hogy aligha fognak teljesülni, véli Bod Péter Ákos az MNB egykori elnöke.

A kormány április 27-i bejelentése értelmében az élelmiszerárstop változatlan formában érvényben marad 2022. július elsejéig. A rendelet hatályát az MKB Bank és a Takarékbank agrár-élelmiszeripari üzletágának szakértői szerint részben vélhetően azért is hosszabbították meg, hogy időt biztosítsanak egy olyan döntés előkészítésére a hatósági árak kivezetéséről, amely a lehető legkisebb hatással lesz a fogyasztókra, de szolgálja a termelők és a piaci szereplők érdekeit is.

"Van-e monetáris politikai megoldás az energiaárak (átmeneti) robbanására?" – teszi fel a kérdést Bod Péter Ákos. Ez már csak azért is fontos, mert a jegybankok szerint a megugró infláció első számú okai a felrobbanó energiaárak.

A tőzsde egyáltalán nem tekinthető a kaszinó szinonimájaként. A legjobb megtakarítási forma - de csak hosszú távra. Ha csak néhány évre szeretne valaki befektetni, akkor jóval nagyobb kockázattal számolhat, mint a kötvények esetén. Távlati céloknál – jellemzően nyugdíjmegtakarításnál – azonban nem kell félni a részvényektől: a jóval nagyobb várható hozam mellett még a kockázat is kisebb lesz. Jegyzet.

Tíz év alatt a bruttó államadósság megduplázódott, ráadásul az elmúlt hónapokban a kamatok is felrobbantak. Ez a kombináció nem sok jóval kecsegtet állandó szerzőnk, Bod Péter Ákos szerint.

A magyar gazdaság számára óriási kihívás lesz az inflációt rövid időn belül letörni. Hiába bízik ebben a kormány és a jegybank, az inflációs várakozások miatt sem fogunk egy év múlva az MNB által elfogadható inflációs toleranciasávba visszakerülni, véli Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a jegybank korábbi elnöke.

A magas infláció, a magas költségvetési hiány, a gyenge forint, a dráguló élelmiszerek és nyersanyagok ijesztő adatait segített értelmezni a közgazdász és egyetemi professzor. Az inflációt nehéz lesz visszaszorítani, az ársapka nem segít, a megugrott rezsi pedig valakinek nagyon sokba fog kerülni.

A vezető magyar politikusok, köztük a miniszterelnök is azt hangsúlyozta többször az elmúlt napokban, hogy haderőfejlesztés nélkül nincs béke. Magyarország ezen törekvéseivel nincs egyedül, hiszen az Európai Unióban számos ország növelte az ilyen típusú kiadásait az elmúlt években. Bod Péter Ákos heti elemzésében arra is keresi a választ, hogy a védelmi kiadások növelésére milyen mozgástér van a költségvetésben.

A gazdasági szankciók bevett eszköznek számítanak, annak ellenére, hogy a közelmúlt tapasztalatai alapján meglehetősen csekély hatékonyságúak voltak, írja Bod Péter Ákos. A közgazdász, egyetemi tanár szerint ugyanakkor a nyugati világ egységes és határozott fellépése most szemmel láthatólag más helyzetet teremtett.

Kutatások bizonyítják, ha egy állam fellép a korrupció ellen, akkor az gazdasági előnyökkel jár. Ebből a szempontból is fájó, hogy Magyarország korábban sem volt a korrupció elleni küzdelem élharcosa, ráadásul tavaly tovább romlott hazánkban a helyzet. Bod Péter Ákos elemzése.

Bod Péter Ákos szerint túl kevés intézkedésként az élelmiszerárstop, azt azonban végképp nem javasolná a kormánynak, hogy nekiálljanak kiépíteni egy új árhatóságot.

Bod Péter Ákos egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke, az euró 20 éves indulásának apropóján osztja meg gondolatait a közös valutáról. Melyet több régiós ország is bevezetett vagy határozott lépéseket tett ebbe az irányba, miközben Magyarországon továbbra sincs erre céldátum.

Persze csak játék a szavakkal, bár igaznak igaz, hogy 2022-ben három kettes lesz a naptárban. 2021 pedig páratlan szám; és valóban páratlanként vonult be életünkbe, mint olyan év, amelynek elejétől legvégéig lehetetlen elvonatkoztatni a világjárványtól.

Országonként eltérő, hogy miként kommunikálnak az orvosok a betegekkel, ahogy az sem egységes, milyen módon tudatják az állampolgárokkal a gazdasági problémákat, állítja Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke. Számunkra utóbbi azért aktuális, mert a GDP ugyan dinamikusan nő, de a háttérben gyűlnek a viharfelhők.

Bod Péter Ákos aktuális elemzésében a negyedik járványhullám kritikus egészségügyi és gazdasági vonatkozásai tekinti át. Szerinte gazdasági és társadalmi szempontból sem mindegy, hogy a negyedik hullámra hogyan reagál az ország vezetése.

Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke friss írásában úgy véli, a jegybanki hitelességet is teszteli most az infláció meglódulása. Nincsenek ugyanakkor könnyű helyzetben a központi bankok, amelyek szívük szerint kivárásra játszanának, ám ezt sok helyen nem tudják megtenni.

"Akik nem ismerik a történelmet, kénytelenek lesznek megismételni azt" – tudjuk George Santayana filozófustól.

Az üzemanyagok az államok, így a magyar számára is vaskos adóbevételeket hoznak, amit a világért el nem engednének. Ugyanakkor, ha nagyon magasra ugrik az ára, akkor a politikusok feje is fájhat miatta. Így volt ez 1990-ben a taxis blokád idején, és így volt most is, amikor a kormány a járványra hivatkozva szabályozta az árakat. A különbségek és párhuzamok, illetve a benzin sajátos szerepét tárja fel Bod Péter Ákos, aki a rendszerváltás után ipari és kereskedelmi miniszterként részese volt az emlékezetes eseményeknek.

A gazdasági összteljesítmény az európai országok többségében 2021 végéig visszatér a járvány kitörése előtti szintre, valahol már is haladja azt. A vállalatok azonban ezzel párhuzamosan a munkaerőkínálat szűkösségével is szembetalálták maguk. Bod Péter Ákos elemzi a kialakult helyzetet.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Világbankkal közösen tartandó együttes közgyűlése előtt közzétette legújabb globális gazdasági előrejelzését, amiben az idén tavaszi, áprilisi adataihoz képest elég jelentős változások találhatók: számos jelzőszám a korábbinál jobb, dinamikusabb pályát vetít előre.

Örömteli hír, hogy némi makacskodás után a magyar kormány belátta, hogy összességében jól jár, így elfogadta a multik minimumadóját. Ennek köszönhetően sikerült elválnunk Nigériától és Pakisztántól. Bod Péter Ákos elemzése.

Európa egészét érintik azok a munkaerőpiaci változások, amelyek a koronavírus-járványt követően kialakultak, véli Bod Péter Ákos egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke. Az Egyesült Királyságban mindezt tetézte a Brexit, amely például az üzemanyagellátásban olyan nehézséget okozott, amelyből világszerte vezető hír lett. Ráadásul jöhetnek még kellemetlen meglepetések.

Érkezett a napokban egy jó külső hír, a forint mégsem tudott tartósan erőre kapni tőle. Emiatt érdemes ismét bepillantani a nemzetközi hitelminősítés ügyeibe, elkerülendő a túlzott reményeket és a csalódásokat is. Bod Péter Ákos helyzetelemzése a Moody’s felminősítése után.

A kormányzat a minimálbér emelését sikeresen tematizálta többek között oly módon, hogy a legutóbbi nemzeti konzultációba is bekerült egy erről szóló és „csak egyféleképpen” megválaszolható kérdés. Így egy egyébként fontos közgazdasági felvetés vált egyértelműen politikai kérdéssé. Pedig Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke szerint érdemes lenne olyan vonatkozásokat is látni, hogy mindez miként hat az inflációra, vagy éppen a leginkább érintett mikro- és kisvállalkozásokra.

Manapság folyamatosan terítéken van a versenyképesség, amelynek alappillére a képzett és az új kihívásoknak megfelelni képes munkavállaló. A gyorsan változó világban a megfelelő készségek felértékelődtek, míg a lexikális tudás sokkal kisebb jelentőségű lett. Bod Péter Ákos egyetemi tanár az iskolakezdés apropóján arról ír, vajon a magyar oktatási rendszer mennyit ad az ország versenyképességéhez?

A napokban megjelent OECD ajánlások rávilágítanak arra, hogy a magyar gazdaságnak komoly szerkezeti problémái vannak. A szervezet által adott ajánlásokat ugyanakkor aligha fogja Magyarország megfogadni, véli aktuális írásában Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke, egyetemi tanár.

Miközben néhány kelet-európai országnak sikerült a rendszerváltást és az Európai Uniós csatlakozást követően látványosan közelíteni a nyugati fejlettséghez, Magyarország legfeljebb a periféria országaival van versenyben, és a V4-ektől is kezd lemaradni. Ráadásul ahelyett, hogy a Nyugat lenne a minta, Magyarország vezetői a kevésbé fejlett országokat állítják példaként. Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke szerint a közepes fejlettség sajátos kihívásai elől semmiképpen nem bújhatunk el. Kérdés, hogy képesek leszünk-e innovációra és magasabb termelékenységre?

Az elmúlt hetekben már nem csak a gazdasági szaksajtó, hanem a mainstream média is elkezdett foglalkozni az "elszálló inflációval". Pogátsa Zoltán közgazdász, egyetemi docens elemzésében azt vizsgálja, indokolt-e a a pénzromlással való riogatás. Emellett írásából az is kiderül, kik a nyertesei és vesztesei a növekvő inflációnak.

A korábban megjelölt határidőnek megfelelően lezárul a Magyar Nemzeti Bank által hirdetett Növekedési Hitelprogram legutóbbi szakasza, amely az NHP Hajrá nevet viselte. Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke, elemzi a lehetséges következményeket.

A kormányzati ellenőrzés alatt álló médiatermékeknél bevett gyakorlat a "brüsszelezés", miközben Kína vagy Oroszország megkérdőjelezhető tetteit sajátos nézőpontok alapján értékelik. Hasonlóképpen furcsa, hogy miközben óriási támogatásokkal csábítja a kormány a multinacionális cégeket, ha profitot érnek el, az már "gyanús". Az ilyen típusú kommunikációnak lehet közvetlen gazdasági hatása is, véli írásunk szerzője, Bod Péter Ákos. Közben viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tőkebefektetéseknek megvan a logikája, amelyet felesleges megerőszakolni.

A GDP és az infláció alakulását elemezve Bod Péter Ákos heti írásában arra jutott, hogy a megváltozott viszonyok új kihívások elé állítják a gazdasági élet minden szereplőjét. A fogyasztókat, a vállalatokat és az államot is. A kormány gazdaságpolitikája mintha beragadt volna egy korábbi szerepbe, amin ideje lenne sürgősen változtatni.

A napokban a magyar sajtóban is téma volt az uniós minimálbér, amely ugyan rosszul esne a kormánynak, ám a kötelező bevezetése aligha fog megvalósulni. Ugyanakkor az adóztatás kapcsán vannak fenyegető jelek.

Megjelent az OECD friss adóék-statisztikája, amit politikai kommunikáció szintjén mindenki úgy tud értelmezni, ahogy csak szeretné. Mindenesetre tanulságos ezeket a statisztikákat tanulmányozni, mert jól mutatják a magyar adórendszer élőmunkát terhelő közterheinek problémáit. László Csaba címzetes egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter cikke.

Kell az uniós pénz Magyarországnak, és a közösség nem is fukarkodik, hiszen óriási összeg érkezik a következő EU-s költségvetési ciklusban. Sőt, a válságot orvosolni szándékozó NextGeneration EU terv keretében is óriási összegek várnak elköltésre, egy része elől azonban Magyarország elugrani készül. Ennek okát igyekszik aktuális írásában Bod Péter Ákos feltárni.

Az elmúlt napok egyik híre, hogy a nagy EU-s mentőcsomagnak Magyarország nem kéri a hitel részét. A sajtó találgatja, hogy ennek mi lehet az oka. Reméljük, hogy rövid időn belül szakmailag is értelmezhető válaszokat fogunk kapni. Első hallásra nem csak meglepő, hanem a saját érdekeinkkel ellentétesnek is tűnik ez a döntés.

A szemünk előtt zajlik a magyar államháztartás megcsúszása, egyre rizikósabb pályán. Gazdaságunk remélhetőleg gyorsan adaptálódik, a hiány és az adósságállomány vonatkozásában azonban mind több a lefelé mutató kockázat. Az uniós válságkezelő alap, amely olcsó hitelforrás, már a meghirdetésével stabilizálta a térségi viszonylatban erősen eladósodott magyar állam pénzügyi megítélését, viszont a kamatmentes forrásokról való lemondás, a mögöttes politikai számítás, valamint a gazdaságilag kétes orosz és kínai megahitelek felvétele még nyugodt pénzügyi, kereskedelmi és geopolitikai viszonyok között is komolyan növelné Magyarország kockázatosságát. Most azonban egyik vonatkozásban sem várható nyugalom.

A gazdasági versenyképesség egyik kulcsa a jól képzett munkaerő. A felsőfokú végzettség irányába itthon is sokan indulnak el, ám a diplomáig vezető úton nem mindenki megy végig, sokan lemorzsolódnak menet közben. Tóth Hajnalka és és Trautmann László elemzéséből az aktuális folyamatok áttekintése mellett potenciális javaslatok is találhatók, amelyekkel javítható lenne a helyzet.

A finn és a magyar gazdaság fejlettsége 1913-ban gyakorlatilag azonos szintű volt – kis magyar előnnyel. 2019-ben az északiak viszont csaknem háromszor nagyobb fajlagos GDP-vel rendelkeztek nálunk. Mi a titkuk? Ezt vizsgálja cikksorozatunk.

Egyre több területre terjed ki a kormányzati hatalom-központosítás, ezzel a társadalom és a gazdaság életében való beavatkozás. Vajon valóban érvényesül ilyen folyamat, vagy csupán néhány vitatott ügy miatt érezzük így? Esetleg csak a korszellem érvényesül minálunk is? Az államháztartás szerkezeti változásaiból több kérdésre is választ kaphatunk.

Fáj-e a megnövekvő adókulcs az amerikai cégeknek, közvetve az amerikai gazdaságnak? Lesz-e nemzetközi társasági adóminimum? Ha igen, bajba sodorja-e azokat az országokat, ahol adóparadicsomi körülményekkel vonzanak tőkét? Komoly súlyú ügynek látszanak ezek a kérdések - de mindez odébb van még. Ugyanakkor változásra szükség van, sőt idővel elkerülhetetlen is az átfogó reform.

A makrogazdasági számokban nincs nagy eltérés a prognózisok között: a tavalyi súlyos visszaesést idén a mély 2020-as bázishoz képest növekedés követi. Az infláció is erős lesz, függően egyebek mellett a kereslet gyors visszaerősödésétől. De valóban költekezni kezd a magyar? Vagy inkább óvatosabbá vált a krízis hatására? Itt a fogyasztói lélektan olyan ügyeiről van szó, amelyekről homlokegyenest eltérő nézetek léteznek. Bod Péter Ákos elemzése.

Az elmúlt hónapokban fontos gazdaságpolitikai téma lett a meglóduló deficit és az ezzel párhuzamosan megugró államadósság kérdése. Pogátsa Zoltán elemzésében azt vizsgálja, mennyiben megalapozottak az aggodalmak az aktuális helyzetben, illetve egy ilyen mértékű gazdasági visszaesés esetén milyen mozgástere van a kormánynak?

A magyar gazdaság szempontjából kulcskérdés, hogy a növekedés milyen ütemű lesz, az ugyanis erősen fog hatni a GDP arányos államadósságra. Utóbbira pedig többek között a hitelminősítők is figyelnek, amelyek közül a napokban a Moody’s döntése, illetve jelen esetben elmaradt döntése kapcsán osztja meg gondolatait az MNB korábbi elnöke, Bod Péter Ákos.

Noha a koronavírus-járvány a szakértők szerint Kínából indult ki, a távol-keleti ország azon kevesek közé tartozott, amelynek gazdasága 2020-ban is növekedni tudott. Ezt látva sok közgazdász kész tényként kezeli, hogy egészen rövid időn belül megtörténik a gazdasági hatalomátvétel, és az Egyesült Államok helyett Kína termeli majd a legtöbb GDP-t. Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke ezt a hipotézist vizsgálja aktuális írásában.

Budapesten több európai kupamérkőzést rendeztek 2021-ben, mint a kontinens bármely más városában. Mondhatjuk, Budapest lett az európai focifőváros. Közben a koronavírus-világjárvány újabb hulláma rekordokat dönt itthon, az egészségügy óriási nyomás alatt dolgozik, s szigorú korlátozások sorát kell betartanunk. Jelent-e kockázatot a rendezés, s egyáltalán, mi az értelme?