Valkai Nikoletta cikkei

A Pedagógusok Szakszervezete szerint ágazati szakmai pótléknak jó, béremelésnek viszont kevés az a 10 százalékos emelés, amelyet hétfőn jelentett be az emberi erőforrások minisztere. Mindez még a bérfelzárkóztatáshoz sem elég, mivel a nemzetgazdasági átlagot sem éri el a tanárok fizetése, és amit szerintük a kormány bármikor visszavonhat.

Több mint 1 millió személyvonat közlekedett az országban tavaly, ezeknek a 12 százaléka nem érkezett meg menetrend szerint. Mindez 2 millió perc késést és 1 százalékkal jobb eredményt jelent a vasúttársaság két évvel ezelőtti teljesítményéhez képest. Miközben rekordot ért el a bliccelés miatt kiszabott bírságok utáni befizetések, több vonal utasforgalma is komolyan megugrott, és a jegyvásárlási szokások is átalakultak.

Az évekig sikerrel futó pályázatokkal kiosztottak 34 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, idén mintha megbicsaklott volna a program. Nincs hír új kiírásról, ami persze nem zárja ki, hogy az év folyamán megjelenjen egy új.

Székesfehérvár fideszes polgármestere újra kifakadt a módosítás ellen.

A Nemzeti Versenyképességi Tanács legutóbbi ülésén előkerült javaslat sokban megnehezíthetné a magyar önkormányzatok gazdálkodását, függetlenül attól, hogy ellenzéki vagy kormánypárti a város vezetése. Több kormánypárti polgármester konkrétan kiakadt a javaslatra.

Óbuda után Budakalász is megadóztatja a hajótulajdonosokat: januártól települési adót kell fizetni a 10 kilowattnál nagyobb teljesítményű vízi járművek után. Az adót nem a helyi lakosok, hanem a Római-partról áttlepült járművek miatt vezették be. A III. kerületnek bejött az adókivetés: tavaly közel 7 millió forint bevételük származott ebből. Milyen hatással lesz a lépés a környező településekre?

Nehezebben haladnak a bértárgyalások idén, mint az előző években. Míg a munkáltatók óvatosabbak lettek, tartva egy gazdasági visszaeséstől, a szakszervezetek lényegesen nagyobb béremelést tartanak indokoltnak. Emiatt van, ahol elakadt a párbeszéd. Megnéztük az egyes ágazatokban, hol tartanak a béregyeztetések.

Két választás miatt a szokásosnál is rövidebb parlamenti ülésszakok, alábbhagyó törvénygyár, szigorítás a parlamenti rendszabályokban, megregulázott ellenzék és sajtó, 29 fideszes félrenyomással záruló őszi szezon. Összeszedtük az idei parlamenti évad legérdekesebb momentumait.

Az év utolsó Privátbankár Árkosár-felméréséből kiderült, mennyivel drágábban tudhatjuk le idén a karácsonyi nagybevásárlást. Bár hónapok óta nem látott mértékben ugrottak meg az árak, a történelmi csúcsot egyelőre megúsztuk; az alapélelmiszerek és a gyümölcsök továbbra is az áremelkedés élmezőnyében vannak, a sertéshús jelentős drágulását pedig már a feldolgozott termékeknél is tetten érhetjük.

Valami történt a magyarok boldogságérzetével: elégedetlenebbek és bizalmatlanabbak lettünk, de a biztonságérzetünk is valamelyest csökkent tavalyhoz képest. Röviden ez olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatalnak a magyarok életkörülményeit vizsgáló friss felméréséből. Hol érzik magukat leginkább biztonságban az emberek? Mennyire félnek este az utcán a nők?

Ismét a Parlament előtt demonstráltak a tanárok.

Beugrani egy benzinkútra ma már sok esetben nem csak tankolást jelent. A magyarországi kúthálózatok is sorra ismerik fel a kiskereskedelemben rejlő további lehetőségeket, olyan szolgáltatásokat kínálva, amelyek megkönnyítik az emberek mindennapjait, jelentsen ez egy gyors bevásárlást, egy étkezést vagy akár egy üzleti találkozót.

Bár kiemelten kezeli a kormány a klímahelyzetet és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány munkáját, mégis a jövő évi költségvetés vesztesei lettek Áderék. Az alapítvány rendezvényszervezőt már talált, most médiaügynökséget keresnek.

Teljesen másként nézett ki 5-10 évvel ezelőtt a finanszírozási térkép, az úgynevezett ökoszisztéma Magyarországon. Az alapokat mára lerakták, emellett számtalan pozitív változás történt az elmúlt években. Milyen befektető lehet a legjobb egy cégnek az érettség különböző szakaszaiban? Honnan szerezhet fejlesztési forrásokat egy magyar vállalkozás életciklusának kezdeti szakában? Kik azok az angyalok? Többek között erre adtak választ a Privátbankár.hu Finanszírozás 2019 konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői.

Első ránézésre nem is jártunk rosszul az élelmiszerárak változásával: az előző hónaphoz képest csökkentek egy kicsit az árak a hipermarketekben, tavaly novemberhez képest pedig átlag alatt drágult a nagybevásárlás. Ha viszont csak az alapélelmiszereket nézzük, akkor már csak úgy repkednek a kétszámjegyű emelkedések.

Kihirdették annak a pályázatnak a nyertesét, amelyet Áder János köztársasági elnök nevéhez köthető Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány írt ki rendezvényszervezői feladatokra. A pályázat határidejét egyszer kitolták, de a jelek szerint most meglett a közbeszerzési eljárás győztese.

Miközben egyre kevesebb üzlet van az országban, addig a boltosok száma is évek óta csökken: tavaly 361 ezer főt foglalkozattak a hazai kiskereskedelemben. A képet az is árnyalja, hogy a nemzetgazdasági átlaghoz képest alacsonyabb fizetésre számíthat az, aki ebben a szektorban akar elhelyezkedni. Legalábbis ezt mutatják a tavalyi számok, amelyből az is kiderült, az EU-ban Magyarországon nőtt a legjobban a forgalom, és jóval több a trafik az országban, mint gyógyszertár.

Keményen indult az első őszi parlamenti ülés.

Négyhetes szünet után háromnapos üléssel indul a parlament őszi szezonja. A múlt héten tartott frakcióüléssel a kormánypártok máris ráhangolódhattak a következő időszakra, miközben Orbán Viktor miniszterelnök felvázolta, milyen feladatokra koncentrál a kormány.

Bár darabszámot tekintve kevesebb lakáshitelt engedélyeztek az év első felében, összegben mégis többet, mint 2018. azonos időszakában. Ami továbbra is látszik a lakáshitelezésben: a használt ingatlanok vásárlására fordított kölcsönök domináltak, a folyósított hitelek több mint fele erre megy, átlag 9 millió forint. Miközben korszerűsítési, bővítési kölcsönt kevesebben igényeltek, megduplázódott a hitelkiváltások száma. Mennyit számít a csok a lakáshitelezési piac alakulásában?

Rogán Antal testvérének nem volt ellenfele az önkormányzati választáson, miközben három korábbi tévésnek nem sikerült a polgármesteri poszt megszerezése.

Számtalan létesítmény, köztük utak, gyárak, játszóterek, tanuszodák készültek el a választások előtt. Újabb cikkben próbáltuk meg összeszedni a legérdekesebb eseményeket. A miniszterek, államtitkárok, polgármesterek mellett Mészáros Lőrinc is avatott az elmúlt hetekben. Hány politikus kell egy útszakasz ünnepélyes átvágásához?

Kétségtelen, az avató ünnepségek kivétel nélkül jó alkalmak a kormányzati szereplők pozitív kontextusban történő szerepléséhez. Így volt ez minden voksolás előtt, az októberi választások közeledtével is számtalan ilyen esemény van az országban. A külgazdasági és külügyminiszter egyetlen hónap alatt 14 avatáson vett részt, átadott több mint 130 milliárd forintnyi beruházást, vele közel 2 ezer új munkahelyet.

Ősszel tüntetéseket, januárra országos sztrájkot szervez a Pedagógusok Szakszervezete, ha november végig nem sikerül megegyezniük a kormánnyal az oktatást érintő legégetőbb kérdésekben. Bár az önkormányzati választások előtt jóval nagyobbat szólhatna egy munkabeszüntetés, erre azért nem kerülhet sor, hogy legyen elég idő ennek megszervezésére, illetve az elégséges szolgáltatásról szóló megállapodásra. Addig viszont a szakszervezet folytatja a már megkezdett akciókat, például „Bérnyomásmérővel”, munkaterhet mérő kérdőívvel sokkolja a kollégákat és hívja fel a figyelmet a magyar oktatás tarthatatlan helyzetére.

Ellenkezőleg: többször és több napot töltöttünk külföldön a kora nyári időszakban, mint egy évvel ezelőtt. Pedig a pénzügyminiszter a 325 forintos euróárfolyam mellett marasztalta itthoni nyaralásra a magyarokat. A forint azóta tovább gyengült, a nyaralókat ez a tény nem tántorította el az egynapos külföldi kiruccanásoktól és hosszabb nyaralásoktól. A legtöbb magyar Ausztriába, Szlovákiába és Németországba utazott. Rengeteg pénzt hagytunk a németeknél, ők meg nálunk.

Míg Szlovákiában nemrég konkrét lépéseket tettek az egyszer használatos műanyagok betiltására, addig Magyarországon egyelőre semmilyen döntés nincs a szigorításra. Ami biztos, az uniós irányelv értelmében 2021-től tilos több műanyag termék forgalmazása az Európai Unióban. Hogy ezt itthon miként fogják megvalósítani, nem világos. Most csak azt mondják: a kormánynak fontos, hogy a hazai vállalatok ne kerüljenek versenyhátrányba a szabályozás miatt.

Környezeti helyzetkép címen átfogó elemzést jelentetett meg a Központi Statisztikai Hivatal a magyarországi környezetről. Mennyire vagyunk vízpazarló nemzet? A magyar szarvasmarhák mennyivel járulnak hozzá az ország metán-kibácsátásához? Hol a legrosszabb a levegő? Mennyi hulladékot termelünk? A több mint 100 oldalas kiadványból szemezgetve próbáltuk a legfontosabb és legérdekesebb adatokat, megállapításokat összefoglalni.

Tavaly év eleje óta az anyák szüneteltethetik, vagy akár teljes mentességet kaphatnak a diákhitel visszafizetése alól, addig az apákra mindez nem vonatkozik. Ezt korábban az alapvető jogok biztosa is aggályosnak találta. Most ismét téma lett, hogy az apákra is terjesszék ki ennek a lehetőségét. Úgy tűnik, a kormány egyáltalán nem gondolkodik ezen. Közben az elmúlt másfél év alatt 2600 anya élt azzal, hogy csökkentse hiteltartozását.

Kijött a friss kiskereskedelemi adat, amelyből kiderült: három terület tudott nagyot nyomni a júliusi mérlegen. Több pénzt költöttünk élelmiszerre, gyakrabban vásároltunk a weben, szárnyra kapott a bútorok és a műszaki cikkek értékesítése. Az előző hónapok gyengébb adatai mögött a kormány családtámogatási programjai és az új szuperállampapír iránti kereslet állhatnak. Idén 5 százalékkal nőhet a kiskereskedelem, ami nem egy rossz eredmény.

Hivatalosan is vége a nyárnak, reggel pedig elözönlötték az utcát az ünneplőbe öltözött diákok: elkezdődött a 2019/20-as tanév. Mennyi gyereket érint a tanévkezdés? Mennyibe kerül? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat most, hogy becsengettek.

Még egy hónapig kitarthat a dinnyeszezon. Bár az árak magasabbak, mint korábban voltak, a termelők mégsem lehetnek felhőtlenül boldogok az őket nehéz helyzetbe hozó, a külföldi piacokról kiszorult, rosszabb minőségű termékek belföldi térnyerése miatt. Friss piaci körképünkben megnéztük, mennyiért lehet most dinnyét venni a budapesti piacokon, sarki közértben, hipermarketekben és azok webáruházaiban. Mihez kezdett a Lidl a dinnye árával a múlt heti botrány után?

Az utóbbi két nap nyilatkozatai, az Agrárkamara és a dinnyetermelők kérése ezek szerint elérte a célját.

250 millió forintos kerettel keresnek egy rendezvényszervező vállalkozást, amihez most kitolták a jelentkezés határidejét, valamint lazítottak a kiválasztási szempontokon.

Cáfolták, amit az áruházlánc állít: nem az ő érdekük volt az akciózás. A 99 forintos kilónkénti dinnye lavinát indíthat el, ami nehéz anyagi helyzetbe hozza a termelőket.

Sok a dinnye a földeken, az áruházlánc szerint a beszállító partnerek kérték arra őket, hogy olcsóbb dinnyével segítsenek az értékesítésben.

A Lidl a hazai dinnyeszezon közepén felelőtlen, árletörő akciót hirdetett, és a dinnyét olcsó, vevőcsalogató reklámeszköznek tekinti – mondja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Szerintük 99 forintért nincs jó dinnye, a kiskereskedelmi lánc bedöntheti a magyar dinnyetermelést és lehetetlenné teszi a minőségi dinnye előállítását. Az akció azonnali leállítását követelik.

Szerdán kezdődik a Sziget Fesztivál. Bár már a nyitó napon teltházat várnak, az előző évi 565 ezres látogatószám most várhatóan nem fog megdőlni. A hétfői sajtóbejáráson Kádár Tamást, a Sziget főszervezőjét kérdeztük többek között arról, hogy mennyi fesztiválozóra számítanak, miben tud megújulni a fesztivál, és mennyire vált be a tavaly bevezetett, karszalagba épített chipes fizetési mód. A szervezők idén a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítanak a környezetvédelemre.

112 ezer felvételiző sorsa dől el nemsokára, ugyanis ma este 8 órakor hirdetik ki a szeptemberben induló képzések ponthatárait. Mennyire kell mélyen a zsebbe nyúlni annak diáknak és főleg szüleinek, ha nem sikerül államilag finanszírozott helyre a bejutás? Idén is megnéztük, hogy mennyit kérnek el a legnépszerűbb alapképzéseknél.

Nyugat-Európához képest kissé döcögve ver gyökeret Magyarországon a környezettudatos viselkedés. A napi bevásárlásaink helyszíneként szolgáló üzletek kiváló terepet jelentenének a gondolkodásmód átformálására: itt mindenki megfordul és mindenki rengeteg (műanyag)szemetet termel. Amikor legutóbb kérdeztük a hazai áruházláncokat, még leginkább csak nagy szavakat és terveket kaptunk - mostanra viszont úgy tűnik, valóban elkezdtek cselekedni a kereskedők, sorra jelennek meg a hétköznapi vásárlásainkat is átalakító-zöldítő megoldások a boltokban. Ami meglepő lehet: a vásárlók körében tömeges igény van az eldobható nejlonzacskók lecserélésére, legalább tízezren már pénzt is adtak azért, hogy ne az ingyenes zacskókat kelljen használni a zöldségosztályon.

Összesen 2257 üzlet zárt be a tavalyi év első felében.

Egy friss felmérés szerint nőtt a magyarok elégedettsége az elmúlt években. Persze nem mindegy, Magyarország mely pontján, egyedül vagy családban, iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, és az is sokat nyom a latba, hogy fiatal vagy idős az illető. A Központi Statisztikai Hivatal most feltérképezte a magyarok szubjektív jólétét.

Míg tavaly a korán jött nyár, most a hűvös és csapadékos május okozott gondot a magyar dinnyetermelőknek, de állítják: a minőséggel idén nem lesz probléma. A boltok zöldséges standjain a görög görög és új vetélytársként megjelenő marokkói import mellett lassan felbukkan a magyar is, elsőként a sárgadinnye, míg a görögdinnye július közepére várható. Az áruházláncok ígérik, a magyar termelőket támogatva, ha már lesz magyar is, leállnak az importtal és hazai dinnyét árusítanak, bár azt még nem tudni, milyen fogyasztói áron.

Közzétette a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány is a 2018-as beszámolóját. Áder János köztársasági elnök alapítványa még a Mol-tól is kapott támogatást, ennek ellenére 2017-hez képest 10 millió forint veszteséget hoztak össze. Közép-Kelet-Európa meghatározó klímavédelmi szervezetévé válnának.

Miután a Központi Statisztikai Hivatal már évek óta nem közöl létminimumra vonatkozó adatokat, a Policy Agenda idén is folytatta ennek az értéknek a kiszámítását. Ebből kiderült, egy négyfős családnak az alapvető szükségletek beszerzésére havi 275 ezer forint kellett 2018-ban, egy egyfős háztartás 95 ezerrel, egy nyugdíjas legalább 85 ezer forinttal számolhatott.

Globálisan, országosan, a fővárosi hipermarketekben - mindenhol átlag fölötti mértékben emelkednek az árak. Ami közvetlen környezetünket illeti: a Privátbankár.hu Árkosár-felmérése ismét jelentős, 4 százalékot meghaladó élelmiszerár-emelkedést mért éves összehasonlításban. A krumpli mellett a kenyérnél és a lisztnél is kétszámjegyű áremelkedést mértünk.

300 millió forinttal megvágták a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány jövő évi támogatását.

2017-hez képest növekvő árbevétellel, csökkenő adózott eredménnyel és újfent szerény osztalékkal zárta a tavalyi évet a Opus Global tulajdonában álló békéscsabai Csabatáj Zrt. Mészáros Lőrincék agrárvállalkozásnál úgy tűnik, jó dolgozónak lenni: több tízezer forinttal ugrottak meg a fizetések egyetlen év alatt.

Átadóünnepség volt a javából.