A vidéki nagyvárosaink lakótelepein körülbelül olyan átlagárakon lehet panel lakást venni, mint a külső pesti kerületekben. Ha az épület átesett a panel programon és jó a lokációja, akkor értéktartó és még mindig jó befektetésnek számít.

Decemberben és a jövő év első egy-másfél hónapjában szinte teljesen bemerevedik a hazai építőipar. Az építkezések várhatóan csak tavasszal pöröghetnek fel, a munkaerőhiány viszont egyre aggasztóbb, ezért további csúszások lehetnek sok nagyobb építési beruházásnál. A kisebb cégek - főleg vidéken - a magánerős megrendelésekben bíznak.

Az már biztos, hogy legalább 2022 elérhető marad az a gyermeket nevelő családok számára elérhető lakásfelújítási támogatás, amely akár 3 millió forintos segítséget is jelenthet szükség esetén. De mit vár az új lehetőségtől a szakmai szövetség?  

Többféle eszközzel lehetne enyhíteni a hazai lakhatási válságon. Például azzal, hogy az állam az állampapír piac felé tolja a lakásbefektetőket. Vagy csak a hosszú távú lakáskiadás céljára lehetne befektetni ilyen ingatlanba. Vagy lehetne emelni is a befektetési vásárlók tranzakciós költségeit. Tóth Kinga közpolitikai elemző írása.

Megjelent a gyermekeket nevelő családok lakhatási körülményeinek javítására adott támogatásról szóló rendelet, így végre információkat kaptunk arról, hogy pontosan milyen kritériumok mentén lehet igényelni a támogatást.  

Hiába kalapált össze a kormány egy lakáspiaci élénkítő csomagfélét, a legnagyobb ingatlanfejlesztők keveslik ezt. Kitartóan ismételgetik, hogy a kormány jöjjön elő újabb eszközökkel. Azt is sürgetik, hogy hosszabbítsa meg az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfa időtartamát, különben megint az lesz, mint 2015-2019 között, vagyis kezelhetetlen lesz a drágulás.

Likviditási akadálya nem lesz annak, hogy újabb jelentős ingatlanbefektetési tranzakciók történjenek a következő pár hétben-hónapban. A sok pénzt azonban sokkal szelektívebben fogják elkölteni az intézményi és a magánbefektetők – mondtak ítéletet a helyzetről  vezető befektetési szakemberek a Portfolio Property Investment Forum 2020 című konferenciáján.

Az InterContinental Hotels Group (IHG) belépteti a magyar piacra a Crowne Plaza hotelmárkáját. Az új egység a budapesti Westendben 1999-ben átadott Hilton helyén nyílik jövő nyáron.  

Másfél-két év is elég lehet az európai építőiparnak, hogy kiheverje a koronavírus-járvány miatti sokkot. Ezzel legalább két évvel megelőzheti a turizmust és a vendéglátást. Magyarországon is optimisták az építési ágazat szereplői, főleg amiatt, hogy a kormány – más külföldi példákat átvéve – erősen megtolta a keresleti oldalt különféle adókedvezményekkel és a hitelekkel. A bankok – igaz, szigorúbban, mint korábban – készek továbbra is finanszírozni a jó projekteket és a stabil építőipari vállalatokat. 

A beutazási korlátozást az ingatlanbefektetők se nagyon akarták megkerülni: gyakorlatilag csak azok a külföldi ingatlanbefeketetők adnak-vesznek idén, akik egyébként is Magyarországon élnek.

Folytatódott a lakásbérleti díjak enyhe csökkenése szeptemberben. A szerdától érvényes újabb korlátozások miatt az év végéig is kitarthat a mélyrepülés. 

Erősödhet a fúziós hullám a nagy nemzetközi ingatlanügynökségeknél. Több tranzakció előkészületeiről is tudni, de egyik sem végleges. A napokban kiderült, hogy egybeolvadásról tárgyalt a JLL és a Cushman&Wakefield, alku nem született, de még születhet. Viszont ezek a folyamatok kiválóan jelzik, hogy a mélyülő válság milyen lépésekre kényszeríti az ágazat szereplőit.

A járvány miatt folytatódnak a megszorítások a világ két legnagyobb globális ingatlantanácsadó cégénél. A JLL és a CBRE is elbocsátásokra és más költségcsökkentésekre kényszerült. Mindkét vállalkozás hosszú évek óta jelen van a magyar piacon is, de a globális központok döntései vélhetően nem érintik az itteni képviseleteket.

Felpörögtek a lakásépítések a harmadik negyedévben, de majdnem 40 százalékkal esett az újonnan kiadott engedélyek száma – derül ki a KSH csütörtökön közzé tett jelentéséből. Ebből egyértelmű, hogy ebben az időszakban már a kivárásé volt a főszerep a lakosság és a vállalkozók részéről is.

Itt a bizonyíték, hogy megéri munkásszállót építeni. Ma Esztergomban átadták a Suzuki szállót, ahol 126 dolgozót lehet elszállásolni. A beruházó Staff House Zrt. tavaly már több mint négymilliárd forintos forgalmat ért el.

Az elmúlt hetekben-hónapokban többször is megírtuk, hogy a fővárosból kiköltözni vágyók, vagy az ott munkát szerzett nem budapestiek a nyugati, az északnyugati, az északpesti és a délpesti körzetekben találkoznak a legmagasabb lakásárakkal, a drágulás is itt a leggyorsabb. Most a Takarék Index is megerősítette ezt, s közvetve azt az állításunkat is, hogy az átlagos forrásokkal rendelkező családosok leginkább a Budapesttől keletre és délkeletre lévő településeken tudnak megfelelő méretű és állapotú ingatlant vásárolni vagy építeni. Vagyis ezek lehetnek az árháború győztesei.  

Megugrottak a hazai kereskedelmi-ingatlan piac kockázatai, túlfűtött az irodai és hotel szegmens, csak a raktárak nyertek. További boltbezárások lehetnek és a plázák gyorsabb alkalmazkodásra kényszerülnek – összegezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az ágazat első félévét a most kiadott jelentésében.

Konganak az ürességtől a budapesti hotelek, míg vidéken úgy-ahogy tartják magukat. Az eladástól korábban mereven elzárkózó tulajdonosok egy része már tárgyalna, de a vevőjelöltek kivárnak: további értékvesztésre számítva csak pár hónap múlva, jóval olcsóbban akarnak vásárolni.

Új tulajdonosa van a kecskeméti Target Center bevásárlóparknak. Egy magyarországi ingatlanalap vásárolta meg a megyeszékhely kiemelkedő adottságú kiskereskedelmi központját. A befektetési tranzakciót a VLK Cresa ingatlantanácsadó bonyolította le, a cég idén több jelentős adásvételnél játszott főszerepet és továbbiak előkészítését végzi.

Ingyenmilliókat osztogat a kormány a lakásvásárlóknak és felújítóknak. De csak januártól érhetők el ezek a támogatások. Rossz hír a vásárlóknak, hogy az eladást nem sürgető tulajdonosok is kapcsolnak, és már idén feljebb vihetik a keresett romos családi házak árát, főleg az agglomerációban. Így a sok friss pénz biztosan nem ér majd annyit, mint ami a bankókra van írva.

Kihúzhatja a gödörből a járvány miatt történelmi mélységekben lévő amerikai irodapiacot, ha Joe Biden nyeri az elnökválasztást. A kereslet megugorhat, hiába dolgoznak sokan otthonról, így az ebben az ágazatban dolgozók jelentős része fellélegezhet – állítja a bisnow.com üzleti portál friss elemzése.

Választási célt szolgáló kezdeményezések vagy átgondolt döntések azok, amiket csöpögtetve tett közzé a kormány az elmúlt napokban a lakáspiac feltámasztására? A kételyekre és a várható következményekre is igyekszik rávilágítani a Hét videójában munkatársunk. 

Négymillió épület felújítása kezdődhet meg, és több tízezer új munkahely is létrejön ha Joe Biden legyőzi a hivatalban lévő elnököt. Donald Trump ugyanis sokkal kevésbé a fenntartható fejlődés bajnoka és másra összpontosít – írta a Bisnow üzleti portál a két jelölt környezetvédelmi és gazdasági elképzeléseit elemezve.

Az Európai Bizottság épületkorszerűsítési stratégiát tett közzé, mely az épületek energia-hatékonyságát kívánja javítani az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentéséért és az energia-szegénység mérsékléséért. Magyarországon inkább a lakóingatlanok korszerűsítése van napirenden, és kevésbé a kereskedelmi és középületeké. Nálunk a következő tíz évben több mint egymillió családi házat lehetne felújítani.

A kormány a lakásfelújítás felét, legfeljebb 3 millió forintot visszafizet a legalább egy gyermeket nevelő családoknak. A keresleti oldal támogatása azonban várhatóan nem mérsékli, inkább növeli majd az építőanyagok és szolgáltatások árát. Jót tehet viszont az építőipari cégeknek és fehérítheti az elszámolást, mert számlához köti a támogatást, továbbá javulhat a lakásállomány. Jövőre akár 400-500 ezer lakást is korszerűsíthetnek.

A különféle kormányzati, jegybanki és ingatlanszakmai pontokon készült javaslatok összefésülésén túl átlátható, egyértelmű, hosszú távú intézkedéseket várnak az építésgazdasági szereplők – hangsúlyozta a Trend FM hétfői adásában kollégánk, Mester Nándor.

A járvány okozta válság, az e-kereskedelem rohamos térnyerése és az új készletezési igények miatt egyre több pláza átalakulása várható. Magyarországon egyelőre nem csuknak be ilyen bevásárlóközpontokat, bár egyre több bérlő kerül nehéz helyzetbe. Nagy a nyomás a kereskedőkön, mert egyre több üzlethelyiségben jelennek meg az online vásárlók, akik csak átvételi pontként használják a területet. Viszont már feltűnnek a süppedős fotelek egyes éttermekben és ez akár jó is lehet.

A csokkal vásárolt új építésű lakások áfája visszaigényelhető lesz jövőre.

Nagyot csökkentek a lakásbefektetések hozamai országszerte. A leginkább a budapesti belvárosban, ahol már kisebb ez az érték a hivatalos inflációnál. Még nem tömeges, de már vannak olyanok, akik a mostani, még mindig viszonylag magas áron inkább eladnák ingatlanukat és más befektetési formát választanának.

Üdvözli a 2016-ban bevezetett 5 százalékos áfakulcs megtartását, folytatását az újlakás-építéseknél a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), amelynek alelnöke Kiss Gábor úgy véli, hogy a tegnap bejelentett kormánydöntés lehetőséget biztosít az ingatlanpiacon a kínálati oldal megerősödésére, és a kedvezményes áfának köszönhetően „lélegzetvételhez jut a piac”. Az IFK alelnöke hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a megfelelő kínálat kellő mértékű felépülése éveket vesz igénybe. Leszögezte, hogy a hosszú távú, kiszámítható szabályozás a piac számára nélkülözhetetlen, ezért az IFK a kedvezményes áfa további, több cikluson átívelő meghosszabbítását támogatja.

Budapesten tovább zuhannak a lakásbérleti díjak, miközben az értékesítési piacon a tulajdonosok nem nagyon engednek az árakból. A bérleti díjak már majdnem egy éve csökkennek, s a jelek szerint nincs megállás. Mindez azt eredményezi, hogy rövid távra tervezve nem érdemes kiadási céllal lakást vásárolni. A befektetőknek jól jönne, ha végre beindulhatna a rozsdaövezeti lakásépítési program.

Egyszerre tolná meg a vállalati és magáncélú építkezéseket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a most közölt 50 pontos program lakásépítési része szerint. Ha megfogadja a kormány, akkor a barnamezős területeken fejlesztők külön jól járnának és több ezer új lakás épülhetne viszonylag rövid időn belül.

Az intézményi befektetők még kerülik a szállodákat és a plázákat, de sorban állnak a raktárakért. A nagyobb magánbefektetők még mindig veszik az irodaházakat, de a kisbefektetők egy része már kiszállna a lakáspiacból. Ám ha beindul a kormány rozsdaövezeti programja, akkor az visszaterelheti a kisbefektetőket az ingatlanpiacra, ami a válságok alatt mindig menedékül szolgál a hosszú távra tervezőknek.

Szabályozott ingatlanbefektetési társaságként (SZIT) vette nyilvántartásba a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a SunDell Estate Nyrt-t. Ezzel az első olyan társaság lett az országban, amely nem egy már bejáratott tőzsdei jelenlét után választotta ezt a működési formát, hanem végig ment a bevezetés összes lépésén, majd a belépéssel szinte egy időben vált szabályozott ingatlanbefektetési társasággá. Az első „zöldmezős SZIT” megjelenése mérföldkő a magyar ingatlanpiacon.

Sok éve húzódó, és az ingatlanfejlesztők zsebéből súlyos milliárdokat kiszedő bizonytalanságra tett pontot az Unió Bírósága. Nem csak azt erősítette meg, hogy az úgynevezett „közcélú” beruházásokra levonható az áfa, de azt is, hogy ezeknek a szükségszerű átadása sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget akkor, ha a beruházás a fejlesztő gazdasági tevékenységéhez is elengedhetetlenül szükséges.

Automata ingatlanértékelési rendszert vezetett be a Takarék Jelzálogbank. Ehhez hasonló módszert már az OTP Ingatlanpont is bevezetett és nyilván más kereskedelmi bankoktól sem idegen. De mi lesz a nem bankoknak dolgozó független értékbecslőkkel, akik gyakran ingatlanközvetítők is egyúttal? Ki tart rájuk igényt, ha már úgymond ezt a tudásukat is helyettesíti a számítógép?

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) mintegy 60 milliárd forintot fordít a kormány kastélyok és várak megújítására - közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a komlódtótfalui Becsky-Kossuth-kúria 643 millió forintból megvalósuló felújításának pénteki alapkőletételi ünnepségén.

Még mindig tart a leköltözési hullám a Balatonhoz a járvány miatt. A kereslet zöme a tóparttól kissé távolabbi, olcsóbb kategóriára irányul. A partmenti új beruházások viszont vegyesen alakulnak, rengeteg a csúszás, hiába akarnak sokan nyaralás céljából új apartmant vásárolni.

Jelentős mélyépítési és magasépítési beruházások indultak idén, a legtöbbnél jól haladnak. Anyaghiány ugyan nincs, de a magánberuházók egy része csúszásokat volt kénytelen elszenvedni amiatt, hogy a hatalmas állami projektek elszívták az alapvető építő-és szerelési anyagok egy részét, nem beszélve a szakemberekről. Az egyik legnagyobb generálkivitelező közben önkéntes árcsökkentést sürget az építőipari cégek körében, hogy tovább pöröghessenek a munkák.

Megújul a Felcsúthoz közeli Vál híres kastélya, ami ha kész lesz, úszni fog a sörben: sörkert, sörfőzde és sör-wellness is helyet kap. Útavatás is keretezi ezt, a kormányfő szülőfalujához közeli nagy programot. A kivitelezési munkák várhatóan 2022 tavaszán indulnak. A tervezésre hétfőig lehetett jelentkezni.

Tíz évre felvehető nulla százalékos hitellel gondolja feléleszteni a látványosan gyengélkedő lakáspiacot Matolcsy György. Lehet néhány kedvező hatása az MNB elnöke által javasolt csomagnak, de a pénzügyi és az ingatlanos szakma is sok kérdést vet fel.

A lejtőre került lakáspiac már nagyon kiéhezett arra, hogy a kormány végre eldöntse, hol lesznek a kedvezményes áfával fejleszthető rozsdaövezeti területek. Több olyan fővárosi lokáció is van, amely bekerülhet a programba, s így öt százalékos áfával adhatják majd ott a lakásokat. Kizárt, hogy a nagyobb ingatlanfejlesztők ne lobbiznának azért, hogy már meglévő telkeikkel bekerülhessenek a programba. A kabinet nagyon ígérgeti, hogy bevonja az önkormányzatokat is a kijelölésbe, ám a Fővárossal eddig semmi érdemi konzultációt nem folytatott.

Nem került bajba a bérbeadók többsége az irodapiacon, így egyelőre nem várható díjcsökkentés. Kedvezmény-dömping viszont jöhet.

Nagyot nem lehet álmodni húszmillió forintért, de a jelenlegi ingatlanpiacon igenis érezhető kereslet mutatkozik az ekkora összegért kínált lakások iránt: az Otthon Centrum tanulmánya szerint a fővárosban ennyiért egy 27, a nagyobb vidéki városokban pedig egy 57 négyzetméteres téglalakást lehet vásárolni. A panelek valamivel olcsóbbak.

Budapesten van néhány sztár kerület, amelyeknek a lakossága folyamatosan gyarapszik. Több helyütt a túlépítés jelei mutatkoznak, az új lakóparki beruházások nyomán több tucat új tömbház jelenik meg és pár éven belül egyre elviselhetetlenebb lehet a zsúfoltság.

A lengyel és német piac után immár a briten is nagyobb sebességre kapcsolt a Futureal Csoporthoz tartozó Cordia. A vállalkozás nemzetközi tranzakciókra és fejlesztésekre szakosodott cége felvásárolta a Blackswan Property bérlakásépítésre szakosodott ingatlanfejlesztő céget. Ez az első szigetországi akciója, amit újabb is követhet.

Töretlen a csok népszerűsége, a kifizetések a koronavírus-járvány ellenére megduplázódtak. Az idei első fél évben családi otthonteremtési kedvezmény (csok) formájában több mint 63 milliárd forinttal támogatta az állam a családokat - tájékoztott Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

A fővárosban már egyértelműen lefelé tartanak a lakásbérleti díjak. Egyes kerületekben 15-20 százalékos vagy még nagyobb mértékű a csökkenés a tavaly nyárihoz képest. A megyeszékhelyeken épphogy megkezdődött a folyamat, ám ősszel gyorsulás várható, vagyis még lejjebb mennek az árak.