Választási célt szolgáló kezdeményezések vagy átgondolt döntések azok, amiket csöpögtetve tett közzé a kormány az elmúlt napokban a lakáspiac feltámasztására? A kételyekre és a várható következményekre is igyekszik rávilágítani a Hét videójában munkatársunk. 

Négymillió épület felújítása kezdődhet meg, és több tízezer új munkahely is létrejön ha Joe Biden legyőzi a hivatalban lévő elnököt. Donald Trump ugyanis sokkal kevésbé a fenntartható fejlődés bajnoka és másra összpontosít – írta a Bisnow üzleti portál a két jelölt környezetvédelmi és gazdasági elképzeléseit elemezve.

Az Európai Bizottság épületkorszerűsítési stratégiát tett közzé, mely az épületek energia-hatékonyságát kívánja javítani az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentéséért és az energia-szegénység mérsékléséért. Magyarországon inkább a lakóingatlanok korszerűsítése van napirenden, és kevésbé a kereskedelmi és középületeké. Nálunk a következő tíz évben több mint egymillió családi házat lehetne felújítani.

A kormány a lakásfelújítás felét, legfeljebb 3 millió forintot visszafizet a legalább egy gyermeket nevelő családoknak. A keresleti oldal támogatása azonban várhatóan nem mérsékli, inkább növeli majd az építőanyagok és szolgáltatások árát. Jót tehet viszont az építőipari cégeknek és fehérítheti az elszámolást, mert számlához köti a támogatást, továbbá javulhat a lakásállomány. Jövőre akár 400-500 ezer lakást is korszerűsíthetnek.

A különféle kormányzati, jegybanki és ingatlanszakmai pontokon készült javaslatok összefésülésén túl átlátható, egyértelmű, hosszú távú intézkedéseket várnak az építésgazdasági szereplők – hangsúlyozta a Trend FM hétfői adásában kollégánk, Mester Nándor.

A járvány okozta válság, az e-kereskedelem rohamos térnyerése és az új készletezési igények miatt egyre több pláza átalakulása várható. Magyarországon egyelőre nem csuknak be ilyen bevásárlóközpontokat, bár egyre több bérlő kerül nehéz helyzetbe. Nagy a nyomás a kereskedőkön, mert egyre több üzlethelyiségben jelennek meg az online vásárlók, akik csak átvételi pontként használják a területet. Viszont már feltűnnek a süppedős fotelek egyes éttermekben és ez akár jó is lehet.

A csokkal vásárolt új építésű lakások áfája visszaigényelhető lesz jövőre.

Nagyot csökkentek a lakásbefektetések hozamai országszerte. A leginkább a budapesti belvárosban, ahol már kisebb ez az érték a hivatalos inflációnál. Még nem tömeges, de már vannak olyanok, akik a mostani, még mindig viszonylag magas áron inkább eladnák ingatlanukat és más befektetési formát választanának.

Üdvözli a 2016-ban bevezetett 5 százalékos áfakulcs megtartását, folytatását az újlakás-építéseknél a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), amelynek alelnöke Kiss Gábor úgy véli, hogy a tegnap bejelentett kormánydöntés lehetőséget biztosít az ingatlanpiacon a kínálati oldal megerősödésére, és a kedvezményes áfának köszönhetően „lélegzetvételhez jut a piac”. Az IFK alelnöke hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a megfelelő kínálat kellő mértékű felépülése éveket vesz igénybe. Leszögezte, hogy a hosszú távú, kiszámítható szabályozás a piac számára nélkülözhetetlen, ezért az IFK a kedvezményes áfa további, több cikluson átívelő meghosszabbítását támogatja.

Budapesten tovább zuhannak a lakásbérleti díjak, miközben az értékesítési piacon a tulajdonosok nem nagyon engednek az árakból. A bérleti díjak már majdnem egy éve csökkennek, s a jelek szerint nincs megállás. Mindez azt eredményezi, hogy rövid távra tervezve nem érdemes kiadási céllal lakást vásárolni. A befektetőknek jól jönne, ha végre beindulhatna a rozsdaövezeti lakásépítési program.

Egyszerre tolná meg a vállalati és magáncélú építkezéseket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a most közölt 50 pontos program lakásépítési része szerint. Ha megfogadja a kormány, akkor a barnamezős területeken fejlesztők külön jól járnának és több ezer új lakás épülhetne viszonylag rövid időn belül.

Az intézményi befektetők még kerülik a szállodákat és a plázákat, de sorban állnak a raktárakért. A nagyobb magánbefektetők még mindig veszik az irodaházakat, de a kisbefektetők egy része már kiszállna a lakáspiacból. Ám ha beindul a kormány rozsdaövezeti programja, akkor az visszaterelheti a kisbefektetőket az ingatlanpiacra, ami a válságok alatt mindig menedékül szolgál a hosszú távra tervezőknek.

Szabályozott ingatlanbefektetési társaságként (SZIT) vette nyilvántartásba a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a SunDell Estate Nyrt-t. Ezzel az első olyan társaság lett az országban, amely nem egy már bejáratott tőzsdei jelenlét után választotta ezt a működési formát, hanem végig ment a bevezetés összes lépésén, majd a belépéssel szinte egy időben vált szabályozott ingatlanbefektetési társasággá. Az első „zöldmezős SZIT” megjelenése mérföldkő a magyar ingatlanpiacon.

Sok éve húzódó, és az ingatlanfejlesztők zsebéből súlyos milliárdokat kiszedő bizonytalanságra tett pontot az Unió Bírósága. Nem csak azt erősítette meg, hogy az úgynevezett „közcélú” beruházásokra levonható az áfa, de azt is, hogy ezeknek a szükségszerű átadása sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget akkor, ha a beruházás a fejlesztő gazdasági tevékenységéhez is elengedhetetlenül szükséges.

Automata ingatlanértékelési rendszert vezetett be a Takarék Jelzálogbank. Ehhez hasonló módszert már az OTP Ingatlanpont is bevezetett és nyilván más kereskedelmi bankoktól sem idegen. De mi lesz a nem bankoknak dolgozó független értékbecslőkkel, akik gyakran ingatlanközvetítők is egyúttal? Ki tart rájuk igényt, ha már úgymond ezt a tudásukat is helyettesíti a számítógép?

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) mintegy 60 milliárd forintot fordít a kormány kastélyok és várak megújítására - közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a komlódtótfalui Becsky-Kossuth-kúria 643 millió forintból megvalósuló felújításának pénteki alapkőletételi ünnepségén.

Még mindig tart a leköltözési hullám a Balatonhoz a járvány miatt. A kereslet zöme a tóparttól kissé távolabbi, olcsóbb kategóriára irányul. A partmenti új beruházások viszont vegyesen alakulnak, rengeteg a csúszás, hiába akarnak sokan nyaralás céljából új apartmant vásárolni.

Jelentős mélyépítési és magasépítési beruházások indultak idén, a legtöbbnél jól haladnak. Anyaghiány ugyan nincs, de a magánberuházók egy része csúszásokat volt kénytelen elszenvedni amiatt, hogy a hatalmas állami projektek elszívták az alapvető építő-és szerelési anyagok egy részét, nem beszélve a szakemberekről. Az egyik legnagyobb generálkivitelező közben önkéntes árcsökkentést sürget az építőipari cégek körében, hogy tovább pöröghessenek a munkák.

Megújul a Felcsúthoz közeli Vál híres kastélya, ami ha kész lesz, úszni fog a sörben: sörkert, sörfőzde és sör-wellness is helyet kap. Útavatás is keretezi ezt, a kormányfő szülőfalujához közeli nagy programot. A kivitelezési munkák várhatóan 2022 tavaszán indulnak. A tervezésre hétfőig lehetett jelentkezni.

Tíz évre felvehető nulla százalékos hitellel gondolja feléleszteni a látványosan gyengélkedő lakáspiacot Matolcsy György. Lehet néhány kedvező hatása az MNB elnöke által javasolt csomagnak, de a pénzügyi és az ingatlanos szakma is sok kérdést vet fel.

A lejtőre került lakáspiac már nagyon kiéhezett arra, hogy a kormány végre eldöntse, hol lesznek a kedvezményes áfával fejleszthető rozsdaövezeti területek. Több olyan fővárosi lokáció is van, amely bekerülhet a programba, s így öt százalékos áfával adhatják majd ott a lakásokat. Kizárt, hogy a nagyobb ingatlanfejlesztők ne lobbiznának azért, hogy már meglévő telkeikkel bekerülhessenek a programba. A kabinet nagyon ígérgeti, hogy bevonja az önkormányzatokat is a kijelölésbe, ám a Fővárossal eddig semmi érdemi konzultációt nem folytatott.

Nem került bajba a bérbeadók többsége az irodapiacon, így egyelőre nem várható díjcsökkentés. Kedvezmény-dömping viszont jöhet.

Nagyot nem lehet álmodni húszmillió forintért, de a jelenlegi ingatlanpiacon igenis érezhető kereslet mutatkozik az ekkora összegért kínált lakások iránt: az Otthon Centrum tanulmánya szerint a fővárosban ennyiért egy 27, a nagyobb vidéki városokban pedig egy 57 négyzetméteres téglalakást lehet vásárolni. A panelek valamivel olcsóbbak.

Budapesten van néhány sztár kerület, amelyeknek a lakossága folyamatosan gyarapszik. Több helyütt a túlépítés jelei mutatkoznak, az új lakóparki beruházások nyomán több tucat új tömbház jelenik meg és pár éven belül egyre elviselhetetlenebb lehet a zsúfoltság.

A lengyel és német piac után immár a briten is nagyobb sebességre kapcsolt a Futureal Csoporthoz tartozó Cordia. A vállalkozás nemzetközi tranzakciókra és fejlesztésekre szakosodott cége felvásárolta a Blackswan Property bérlakásépítésre szakosodott ingatlanfejlesztő céget. Ez az első szigetországi akciója, amit újabb is követhet.

Töretlen a csok népszerűsége, a kifizetések a koronavírus-járvány ellenére megduplázódtak. Az idei első fél évben családi otthonteremtési kedvezmény (csok) formájában több mint 63 milliárd forinttal támogatta az állam a családokat - tájékoztott Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

A fővárosban már egyértelműen lefelé tartanak a lakásbérleti díjak. Egyes kerületekben 15-20 százalékos vagy még nagyobb mértékű a csökkenés a tavaly nyárihoz képest. A megyeszékhelyeken épphogy megkezdődött a folyamat, ám ősszel gyorsulás várható, vagyis még lejjebb mennek az árak.

Főleg a bérbeadási biznisz profitálhat a legtöbbet abból, hogy hónapokon belül megkezdődhet Nyugat-Magyarország óriásberuházása Bezenye és Hegyeshalom határában. Az egymilliárd eurós építkezés legnagyobb közvetett nyertesei a környék munkásszállóit üzemeltetők lehetnek, de a pár kilométerre lévő Mosonmagyaróváron az üzletközpontok és diszkont áruházak is forgalmuk növekedésére számíthatnak.

Közös lakbérindexet fejlesztett a KSH és a legnagyobb hazai ingatlanhirdetési portálnak számító ingatlan.com. A két szervezet ezentúl rendszeresen fogja közölni az adatokat, illetve további elemzéseket is. Az index hangsúlyozottan csak a kínálati árakat mutatja és nem a teljes piacról, de annak döntő részéről szól.

Csökkent az építőanyagok felhasználása, a szakmai szövetség ösztönző kormányzati intézkedésket remél. 

Nem kizárt, hogy az egykori sukorói kaszinó projekt helyszínén vagy ahhoz közel létesül a Hajógyári-szigetre tervezett új országos kajak-kenu központ. A Velencei-tó környékén további két-három terület is alkalmas lehet, de a Sukoróhoz tartozó területen lehet a legszabadabban építkezni, és akár a későbbi bővítésre is van mód.

Megugrott az új lakásoknál a kedvezmények száma és értéke, a használtaknál nagyobb lett az olcsóbb lakások aránya és hosszabb ideig tart eladni ezeket. Mind arra utaló jelek ezek, hogy immár egyértelműen vevői piac van.

50-60 millió forintért már egyaránt válogathatunk jó állapotú ingatlanok között Budapest külvárosában vagy a vidéki nagyvárosok belső részeiben, de akár a Balatonra is költözhetünk. Az OTP Ingatlanpont legújabb sorozatának második részében megvizsgálta, milyen lehetőségekkel számolhat valaki, ha 60 millió forintért szeretne magának ingatlant.

Erőteljesen nőtt a kereslet a Balaton és a Velencei-tó mellett lévő kiadó, hosszabb távra, azaz legalább egy-két hónapra kivehető nyaralók, házak iránti kereslet. A bérleti díj pedig a nyári hónapokban a balatoni településeken havi 200 ezer forint felett lehet - derül ki az ingatlan.com legújabb összefoglalójából.

Hamarosan átírhatják az árcédulákat Magyarország észak-nyugati csücskében, a Hegyeshalom és Bezenye közé tervezett gigaberuházás hatására. Főleg az ipari telkek ára nőhet, de a 20-30 kilométeres körzetben lévő jó minőségű lakásoké is. Áremelkedés máris érezhető mindkét csoportnál. Spekulációs rohamról még nincs szó, de az egymilliárd eurós építkezés nyomán bizonyosan felértékelődik több szegmens is az ingatlanpiacon és a vonzáskörzet szolgáltató ipara is profitálhat a nagyobb keresletből.

Összesen több százmillió forint landol hamarosan Hegyeshalom és a szomszédos Bezenye önkormányzatánál. A feladó egy német nagyvállalat, amelyik egymilliárd eurós óriásberuházást kezd a településeken - értesült a lapunk. Bezenyén ehhez még további százmillió forint jöhet ipari telkek eladásából és több tízmillió kormányzati programokból. A mega agrárközpont beindulása után sok millió forintnyi iparűzési adó is ott maradhatna, de azt a megye elvonja és várhatóan csak keveset oszt vissza.

A magyar kereskedelmi ingatlanpiacon igen aktív CPI Property Group az elsők között bejelentkezett az MNB Zöld Kötvényprogramjába. A kibocsátást erre a hétre tervezik. Később vélhetően más ingatlanos és akár termelő cégek is hasonló akciókat hajthatnak végre.

Tegnap óta már a Duna House is tagja azon magyar ingatlanos cégek körének, amelyek az MNB Növekedési Kötvényprogramjából szerezhetnek pénzt a külföldi terjeszkedéshez. Összességében több százmilliárd forint landol ezeknél a vállalatoknál. Fő célpontjuk a lengyel és a nyugat-európai piac.

Van Budapesten néhány kevéssé felkapott városrész, ahol az új építésű lakásoknál még nem egymillió forintos négyzetméterárral lehet számolni. Egyik-másikban csak évek múlva lesz sokkal komfortosabb az élet, de a bevállalósoknak megérheti.

Ami az európai tengeri kikötőknél Rotterdam vagy Hamburg, az a magyar szárazföldön Ecser. Legalábbis efelé halad ez az agglomerációs település, ahová ömlenek a logisztikai beruházások. Többszáz millió euró értékű raktárközpontok épülnek fel a következő másfél-két évben a ferihegyi repülőtér és az M0-ás gyűrű közvetlen közelében. A Lidl és a JYSK után most egy belga vállalat közölte, hogy nagy logisztikai bázist épít Ecseren.

Kivégzés előtt a rövid távú lakáskiadás, megborult a bérleti piac, és mostmár látszik, hogy szinte alig akar valaki nagy beruházást indítani.Talán már itt is van a vihar, aminek újabb jele, hogy a KSH szerint az első félévben Budapesten 20, a nagyvárásokban pedig 50 százalékkal kevesebb engedélyt adtak ki 2019 azonos időszakához képest. 

Soha vissza nem térő ajánlatot kaphatunk az egyik leggazdagabb magyar üzletember cégétől. Balatonszemesen lehet a miénk egy szuper luxus új építésű nyaraló. Nem kevesebb, mint 555 millió forintért.

Sok milliárd dolláros megaüzletté vált a kórházépítés külföldön. Nálunk továbbra is késik a budai szuperkórház, pedig egy-két kormányközeli nagyvállalkozó nagyot szakíthatna ezzel. Amíg eldől, hogy kié lesz itthon a nagy falat, nézzük, miket húztak fel Nyugat-Európában.

Egyszerre három nagyberuházást is visznek különböző török beruházók Budapesten. Hotelek, irodák és lakóingatlanok kerülnek ezzel a piacra. Kettő annyira fontos Orbán Viktor kormányfőnek, hogy nemzetgazdaságilag fontossá tette és még kiemelt státuszt is adott, hogy gyorsabban haladhassanak.

Fordult a kocka, most a bérlők diktálhatnak a lakáspiacon. A ponthatárokra váró diákok 15-20 százalékkal kisebb díjakra számíthatnak, mert a bérbeadók kénytelenek alkalmazkodni az új helyzethez  Tetézi a bajaikat, hogy a kínálatot növeli az Airbnb-ből és a mostanában elkészülő lakóparkokból a piacra érkezett több ezer ingatlan. Megoldás lehet a hibrid kiadás: nyáron turistáknak, az év nagy részében diákoknak. A bérlakások közötti minőségi különbség viszont sokkal inkább számít ezután, mint eddig.

Kilőtt a Gellert-hegyi sikló ügye, a beruházó szerint felgyorsultak az előkészületek, de azt nem tudni, mikor fejezhetik be a még el sem kezdett építkezést - értesült az mfor.hu. Az engedélyeztetés és más eljárások miatt vélhetően csak jövőre kezdődhet a kivitelezés, így az átadás legkorábban 2022-ben reális.

2021-ig mintegy 4 millió négyzetméter iroda épül Budapesten. Ezzel a kapacitással elszállásolható egy Szombathely nagyságú város is. A beruházás volumene figyelemre méltó a régióban, meghaladja a 450 milliárd forintot. Nem csoda, hiszen kecsegtető üzleti előnyöket nyújt a befektetőknek: szinte ingyen hitelből 5,25% nyereség volt elérhető 2019-ben. Ezt a régióban csak Szlovákia szárnyalja túl. A befektetői kockázat eddig elhanyagolható volt, mert emelkedő bérleti árak mellett is a kiadási arány a régióban a legjobb volt 2019-ben. Kevesebb, mint 7% keresi a bérlőjét.  Mégis valami megváltozott - Sallai György digitalizációs szakértő véleménycikke.

Mekkora lesz a home office aránya? Mit tehetnek a cégvezetők és mit tud az okos iroda? Egyáltalán, kell nekünk ilyen? Nem túl veszélyes, ha sokat mutatnak rólunk a szenzorok és a Nagy Testvér mindent lát? Kiderül a hét videójából.