Erős versenytársat kapott a NER-cégek által a dél-budai Kopaszi-gátnál épített BudaPart. Észak-Pesten, az Újpesti-öbölnél legalább kétezer új lakás és szolgáltató egységek jöhetnek létre, jacht-kikötővel, éttermekkel, kisebb üzletekkel, akár hotellel is. Négy-öt fejlesztő és több bank, valamint tucatnyi kivitelező kasszája csörgött eddig, illetve fog, ha megvalósulnak a tervek.

A Magyar Turisztikai Ügynökségnél (MTÜ) lobbiznak a kétségbeesett hazai lakáskiadói szövetségek. Egyebek között azt akarják elérni, hogy ne korlátozzák évi 120 napban a lakáskiadást, mint azt a szállodaszövetség és az MTÜ szeretné. Szerintük ezzel gyakorlatilag kivégeznék a szektort. A témáról kedden tárgyal a parlament.

Áprilisban 1007 lakásépítési engedélyt adtak ki, így ez volt a legjobb idei hónap. Igaz, tavaly áprilishoz képest ez azért 30 százalékos csökkenést jelent. Összesen 844 családi ház kapott engedélyt, ez szintén a legmagasabb havi érték, és 80 százalékosnál is nagyobb dominanciát mutat a megépítendő lakóépületeken belül.

Külön alapítványt hoz létre a kormány arra, hogy bármilyen magyar vonatkozással rendelkező ingatlant megszerezhessen Közép-Európában. 

Nem csak a múltbeli piaci folyamatokat mutatja be, hanem a koronavírus lehetséges hatásaival is foglalkozik az MNB kedden közölt lakáspiaci jelentése. Ebből kiderül, hogy már tavaly év végén lassulás volt tapasztalható, majd a járvány hatására látványosan lefagyott a piac.

Ez részben a kedvezményes lakásépítési áfa tavalyi kivezetésével és a járványhatással magyarázható.

Már a közeljövőben komoly változást hozhatnak az új lakások piacán a rozsdaövezeti fejlesztések, amelyek most dedikált jogszabályt és kedvezményes áfához kaphatnak - derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely a rozsdaövezeti lakásfejlesztésekre vonatkozó - még el nem fogadott - törvényjavaslat megjelenése apropóján azt is megnézte, milyen a kereslet most az új lakások iránt. 

A főváros olcsóbb lesz a turisták eltűnése miatt, a vidéki nagyvárosok árai nagyjából stabilak maradnak az egyetemistáknak köszönhetően.

A márciusi sokkhatás után egyértelműen életre kelt a budapesti albérletpiac, az online világhoz történő alkalmazkodás és a csökkenő bérleti díjak hatására élénkült a bérlők kereslete a kiadandó lakások iránt a Rentingo.com adatai szerint. A bérlők jelenleg már több mint 20 ezer forinttal kevesebbet fizetnek egy átlagos albérletért januárhoz képest, és a bérleti díjra vonatkozó alku általánossá vált. Várhatóan a bérleti díjak csökkenése lassulni fog májusban, visszapattanására azonban aligha számíthatunk, mert a korábban Airbnb-n kiadott lakások folyamatosan jelennek meg a hosszú távú bérleti piacon és hétről hétre növelik a kínálatot.

Az Optima magántőkealapja egy holland bejegyzésű céget vásárolt fel, amely irodák bérbeadásával foglalkozik.

Idén áprilisban országos szinten az érdeklődések több mint 51 százaléka házakra összpontosult, szemben a tavalyi 44 százalékos aránnyal. A nyaralók adták az összkereslet 6 százalékát, ami majdnem duplája a korábbinak.

Alaposan átírta a nyaralópiaci trendet a járványhelyzet.

Mennek is az emberek Érdre, Szigetszentmiklósra, Veresegyházra.

Visszatér a tavaly kifutott kedvezményes lakásáfa: a rozsdaövezetekben épülő ingatlanokra lesz érvényes. Az ingatlan.com szerint hosszabb távon és megfelelő lakásszám esetén ezek az új rozsda-lakások kiegyensúlyozottabbá tehetik a budapesti ingatlanpiacot, mert a növekvő kínálat a versenyhelyzetet fokozhatja az új lakások piacán.

Régen látott, több évig tartó tempós emelkedésnek vetett véget a múlt év a lakáspiacon, ráadásul az idén a koronavírus-járvány hanyatlást vetít előre.

Folytatódik a masszív átalakulás a lakáspiacon belül az albérleteknél: március elejéhez képest országszerte 22 százalékkal nőtt a kínálat, Budapesten pedig 12 százalékos volt a bővülés. Tripláztak a 100 ezer alatti fővárosi lakások.

Márciusban 11 100 ingatlan cserélt gazdát Magyarországon, ez 23 százalékos visszaesés tavaly márciushoz képest, amikor 14 373 adásvétel történt és 15 százalékos csökkenés az előző hónaphoz viszonyítva a Duna House (DH) saját adatain alapuló becslése szerint - közölte a társaság.

A koronavírus megbolygatta a budapesti ingatlan és bérlakás piacot is. Az utóbbi idők extrém áremelkedése megállhat és reálisabb árviszonyok alakulhatnak ki.

Hirtelen megnőtt a kiadó lakások kínálata a járvány magyarországi megjelenése óta a legnépszerűbb budapesti kerületben, a bérleti díjak is csökkentek.

Az ingatlanpiac a közelmúltban, 2008 és 2013 között már átvészelt egy elhúzódó válságot, sikeresen felépült és tanult belőle, miközben megerősödött az immunrendszere. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője ezért a jelenlegi helyzet ismeretében nem tart a korábbihoz hasonló mélységű, elhúzódó krízis megismétlődésétől a koronavírus miatt.

A járvány miatt eltűntek Budapestről is a turisták, emiatt pedig az Airbnb-n kiadott lakások jó ideig üresek lesznek. A tulajdonosok előtt két út van, vagy benyelik a veszteséget és kivárnak, vagy megpróbálják hosszú távra kiadni a lakást.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint korábban soha nem feltételezett magasságokba kerültek a lakásárak: ma egy használt lakás „átlag” ára 16 millió, egy új lakásé több mint 27 millió forint. Ennek ellenére sem kell lemondanunk arról, hogy gyermekeinket önálló lakáshoz juttassuk.

Új megállókat, sűrűbben közlekedő vonatokat, és az agglomerációból ingázók mellett a fővárosban közlekedők kényelmét is szolgáló fejlesztést ígér a Budapesti Fejlesztési Központ nemrég bemutatott elképzelése, a Déli Körvasút projekt. Az OTP Ingatlanpont szakértői megvizsgálták, hogy a beruházás milyen változásokat indíthat el az agglomeráció ingatlanpiacán.

A lakáspiacon immár többen várnak árcsökkenést, mint áremelkedést a GKI Gazdaságkutató Zrt. januári ingatlanpiaci felmérése szerint.

A múlt év közepétől jelentősen csökkent a lakásvásárlások száma: az adásvételek száma Budapesten több mint 80 százalékkal csökkent, a megyeszékhelyeken és nagyobb vidéki városokban 52, illetve 50 százalékos csökkenés ment végbe. Az ingatlan.com legfrissebb adatai szerint eközben januárban jelentősen nőtt a magánszemélyek kínálata.

Fontos változásokat hoz az idei év a hazai lakáspiacon. Eddig az erős kereslet következtében az eladók diktáltak, ami jelentős drágulással járt együtt. Az év második felében viszont a nagyvárosokban megcsappant a kereslet, lassult a drágulás üteme, emiatt pedig kínálati boom indult meg.

Az új lakások száma idén elérheti a 21 500-at, 2020-ra azonban már csak 16 ezer, 2021-2022-re pedig éves szinten csupán 12-13 ezer új lakás építése várható.

A gazdasági folyamatok továbbra is kedveznek az ingatlanvásárlóknak: bővülnek a jövedelmek, csökken a munkanélküliség. Az árak azonban helyenként még a jövedelmeknél is nagyobb tempóban emelkednek, ami főleg a fiatalok helyzetét nehezíti – az MNB szerint ez már versenyképességi kockázatot is hordoz. Nem meglepő, hogy egyre nagyobb arányban jelenik meg az ingatlancélú megtakarítást választók között a 20-30 éves korosztály.

Egyre drágábban egyre kevesebb lakás cserél gazdát – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma ismertetett lakáspiaci jelentéséből. Nem rózsás a helyzet a bérleti fronton sem, a jövedelemre vetített bérleti díj tekintetében Budapest a hatodik legdrágább főváros az EU-ban.

Orbán Viktor régóta kivetette volna az illetéket a belterületbe sorolt ingatlanok eladására, de valami mindig közbejött. Most viszont egy életre megkapjuk.

A főváros egyes belvárosi kerületeiben a külföldi ingatlanvásárlók aránya eléri a 26 százalékot, a kínai vásárlók jelenléte pedig országos és budapesti viszonylatban is kiemelkedő.

A fejlesztők a meglévő újlakások befejezésére fókuszálnak Budapesten.

Majdnem felére zuhant a fővárosi forgalom.

Az önkormányzati választások után az egyik legfontosabb – részben politikai, részben üzleti – kérdés a fővárosban egész biztosan az lett, hogy mi lesz a sorsa a budapesti, többnyire kormányközeli vállalkozók által elnyert gigaprojekteknek. Karácsony Gergely, a főváros új vezetője már zuglói polgármesterként is többször kritizálta például a Liget-projektet, a kampányban pedig kifejezetten nagy hangsúlyt kaptak az erősen túlárazottnak tűnő látványberuházások.

Karácsony Gergely kampányígéretei között szerepelt az úgynevezett Tiborcz-adó bevezetése. Kérdés, hogy az új főpolgármester egyáltalán kivethet-e építményadót.

Több mint 28 milliárd forint az Országház könyv szerinti értéke - közölte a Világgazdaság érdeklődésére az Országgyűlés sajtóirodája, amely ugyanakkor leszögezte, hogy az épület nem eladó.

Válságos állapotúnak is nevezhető a budapesti albérletpiac – állapította meg a GKI Gazdaságkutató friss tanulmánya. Mi segíthetne a helyzeten? Több önkormányzati lakás kellene? Kevesebb Airbnb? Mennyit számít a csok bevezetése és a kedvezményes lakásáfa eltörlése? Ami biztos: többet kell dolgozni egy lakás megvásárlásához, mint 10 éve.

2019 első felében Budapest iroda- és ipari-logisztikai piacán is újabb történelmi minimum szintre süllyedt a kihasználatlansági ráta. A befektetési piac első féléves forgalma bővült, de a piac aktivitását a jó minőségű ingatlanok hiánya továbbra is korlátozza - derült ki többek között az MNB friss kereskedelmi ingatlanok bérleti- és befektetési piacáról készített felméréséből.

A fővárosban a lakhatási válsággal fenyeget a lakásárak növekedése és ezzel együtt az albérletek drágulása, annak megelőzésére bővíteni kell az ingatlanállományt a GKI Gazdaságkutató Zrt. által készített tanulmány szerint, amelyet az online szállásközvetítő platform az Airbnb megbízásából készítettek.

A megválasztott polgármester ezt a Facebook-oldalán jelentette be. A meghirdetett "Budapest Alkotmányban" azt írták: a lakhatást alapjognak tekintik.

Nem ez az első támogatás. 

Az Opus egyik építőipari cége nyerte el a győri állatkert fejlesztésére kiírt közbeszerzési pályázatot – tette közzé az Opus a BÉT-en.

Erős kereslet mellett tovább drágultak az új lakások Budapesten 2019 harmadik negyedévében, az átlagos négyzetméterár már eléri a 925 000 forintot.

Markáns árkülönbség mutatható ki egy faszénnel vagy vegyes tüzeléssel, gázzal, illetve a legmodernebb, hőszivattyús rendszerrel fűtött ingatlan árában.

Másfél milliárd forintnyi uniós támogatásból fejlesztette Miskolc városa az ipari park infrastruktúráját és a mellette lévő iparterületet.

Jelentős mértékben drágultak a lakóingatlanok az euróövezetben és az Európai Unió egészében is a második negyedévben.

Akár már ezer forintért is lehet egy négyzetméternyi építési telket vásárolni a kisebb településeken, míg ugyanekkora területért Budapest belvárosában egy társasház-fejlesztésre alkalmas telek esetében már 360-380 ezer forintot kérnek négyzetméterenként.

Az elmúlt időszakban a csökkenő kereslet emelkedő kínálattal párosult, amely lassította az árnövekedést a fővárosi használt lakások piacán.