Gáspár András cikkei

Nemrég meglátogattuk az Albert Flórián Stadiont, csináltunk pár fotót - május végére elkészül a stadion, várhatóan augusztusban meg is nyitják.

Áprilisban visszatért a defláció a hipermarketekbe, idén januárban és februárban is csökkentek az árak, de márciusban megugrottak, most megint csökkenni kezdtek. A Privátbankár Árkosár felmérésből többek közt az is kiderült, hogy áprilisban jóval olcsóbban hozhatunk össze egy kiadós reggelit, mint márciusban. Cikkünkből megtudhatja, mely termékek lettek még olcsóbbak.

Továbbra is dől a pénz a hazai befektetési alapokba, a teljes vagyon negyedét az OTP Alapkezelőnél helyezték el az ügyfelek. Most az egészséges életmód növekvő népszerűségét használják ki a legújabb alappal.

Át kell állítani szervezetüket a sörivóknak: a kocsmai korsók után a boltok polcain is 4 deci lesz a mértékegység - a Heineken legalábbis leszámol egy régi hagyománnyal, és egységesíti (?) az üveges kiszereléseket. Áremelést viszont egyelőre nem tapasztaltunk.

Felmérésünk szerint vége szakadt a jó szériának: több hónapnyi stagnálás-közeli eredmény után a Privátbankár Árkosár márciusi számai újra komolyabb áremelkedésről tanúskodnak. Cukor, bébiétel, sprotni: megnéztük, a különböző élelmiszer-botrányok után mi maradt a polcokon.

Megkönnyebbülhetünk: 2013-ban sem dőlt össze a világ, sőt, több pozitív folyamat is elindult globális és a magyar gazdaságban is. A CIB szakértői összességében pozitív várakozásokat fogalmaztak meg 2014-re, de nem dőlhetünk hátra: minikrízisek bármikor kialakulhatnak, de tartós negatív piaci folyamatokkal a szakértők nem számolnak. A világot csak a tapír érdekli, a magyarokat a növekedés és az alapkamat alakulása is.

Lassan eltűnnek a fehér foltok az adózás világtérképéről, egyre szorosabban működnek együtt a világ adóhatóságai, és olyan országok is kiadják az adózók adatait, akikről korábban ez elképzelhetetlen volt. Van még néhány utolsó védőbástya, és lesz még gond az elmélet gyakorlatba ültetésével, de lehet, hogy nemsokára tényleg mindenki adót fog fizetni.

Jönnek az érdeklődők a Növekedési Hitelprogram második körében is a bankokhoz, de már nem olyan szoros a határidő, ezért nincs akkora kapkodás. Vannak bankok, ahol már folyósítják a hiteleket; a becslések szerint az első kör 701 milliárdja után ezúttal 800-900 milliárd forintra jelentkezhetnek be a vállalkozások. Ha ingatlanberuházásra is kiterjesztik, nagyobb lehet az érdeklődés is.

A jegybank elnöke szerint monetáris politikai fordulat ment végbe, amit a növekedési fordulat tett lehetővé - ebben az unortodox gazdaságpolitikának van nagy szerepe, amit sok helyen már másolnak is. Folytatják a hitelprogramot, amivel a jegybank a bankokkal és a vállalkozásokkal együtt gazdaságtörténeti rekordot ért el.

A jegybankot is meglepte kissé a magyar gazdaság növekedésének üteme, főleg mert a számokban még alig van benne a Növekedési Hitelprogram hatása. Bár egyetlen adatra nem ugranak, a legutóbbi inflációs meglepetés átírhatja az alappályáról alkotott elképzeléseket, és lehetőséget ad a további kamatcsökkentésekre. Interjú Palotai Dániellel, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatójával.

A Privátbankár Árkosár felmérésenek legfrissebb adatai szerint olcsóbban megúszhatjuk a nagybevásárlást, mint egy hónappal ezelőtt. Az Interspar megelőzte a Tescót, olcsóbb lett a banán, drágább a krumpli és a tej, megnehezítik az életünket az olcsó tea kiválasztásánál, citromlé helyett pedig könnyen teaízesítő kerülhet a kosarunkba.

A múlt hónaphoz képest nem kell sokkal többet fizetnünk a hipermarketekben, tavaly ilyenkor viszont még jóval kevesebből is megúszhattuk a nagybevásárlást. A krumpli, a tej és a tészta ára nagyot ugrott, de legalább a liszt sokkal olcsóbb, mint tavaly. Lehet, hogy ezért számít 7 százalékos inflációra a lakosság?

A nyolcvanadik Árkosár-felmérésben először mérhettünk éves adatot az Intersparban, a holland lánc rögtön előzött is egyet. Tovább folytatódott az árcsökkenés, a júliusi csúcs óta ereszkedik az élelmiszerkosarunk ára - hova lett az e-útdíj az árakból?

A júliusi rég látott áremelkedés után augusztus elejére korrigáltak a hipermarketek: egy hónap alatt váratlanul olcsóbb lett a nagybevásárlás. A felmérés közben megnéztük, hogyan kezeli az Auchan a szigetelők áradatát, és az is újra bebizonyosodott: érdemes nagyítóval vásárolni, mert a régi trükk tovább hódít - kisebb csomagot adnak ugyanannyiért.

A Privátbankár Árkosár-felmérése szerint júliusban régen látott tempóban emelkedtek az élelmiszerárak a hipermarketekben. Hiába az alacsony infláció, a rezsicsökkentés nem gyűrűzik be az áruházakba - könnyen lehet, hogy az e-útdíj viszont felhajtotta az árakat. Elkapkodták a vevők a 73 forintos sört.

Az élelmiszerek ára a legutóbbi KSH-jelentés szerint épp kétszer annyit emelkedett, mint az átlagos infláció. A drágulás üteme a Privátbankár Árkosár szerint is lassult júniusban, de azért összejött a történelmi csúcs - hajszálra vagyunk a 18 ezer forinttól. Lassan elindul a lecsószezon.

Világszerte megindult a lassú gazdasági növekedés, a jegybankok tovább öntik a pénzt a gazdaságba, csúcsra járnak a tőzsdeindexek, a mélybe estek a kötvényhozamok. Magyarországon egyelőre még várat magára a növekedési fordulat - mi lesz a forinttal? Mibe fektessük a pénzünket?

Háromból két hipermarketben olcsóbban vásárolhatunk be, mint egy hónappal ezelőtt - a Privátbankár májusi Árkosár-felmérésében csak egy helyen kértek 18 ezer forintnál többet mintakosarunkért. A magyar eperért mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, a fagyit és a ketchupot viszont fillérekből is megúszhatja, aki bírja az ilyesmit.

Az USA a plafont tologatja, Európa állandóan válságot kezel, Magyarországon késik a növekedési fordulat. Pénz azonban a jegybankoknak köszönhetően elképesztő mennyiségben van - viszik is a bóvli kötvényünket, mint a cukrot. Merre keressük a jó befektetéseket? Mi lesz a forinttal? Tévedhet-e Csányi Sándor?

A Bloomberg tévedésből 400 pontos magyar kamatvágásról írt, a Reuters Soros György halálhírét keltette, az AP twitter-fiókját feltörték - hogyan lehetséges, hogy pillanatok alatt dollármilliárdok mozdulnak meg a fals hírekre? Miben reménykedhet, aki bukott a piaci reakciókon?

Februárban és márciusban a pénztárcánknak kedveztek a hipermarketek a Privátbankár Árkosár felmérése szerint, április elején azonban ismét drágább lett a nagybevásárlás. Aki a krumplit és a lisztet szereti, jól nem járhat.

Bár még nincs vége a kiigazításoknak az EU-ban, úgy tűnik, a vizsgált 13-ból 11 tagállamban - köztük Magyarországon - nem eltúlzott az egyensúlyhiány. A Bizottság ötleteket is ad, hogyan lehetne nekünk jobb.

Afrikával már nem csak a nyaralás megtervezésénél kell számolni, a kontinens egyre inkább szóba jön akkor is, ha befektetési lehetőséget keresünk. Az Equilor Alapkezelő szakemberei szerint Afrika már rég nem az a világ, amire gyerekkorunk filmjeiből emlékszünk – bár kockázatok még mindig vannak, számos mutatóban lekörözik Európát és más fejlett piacokat a kontinens gazdaságai. Az infrastruktúra sokat fejlődött, de bőven van még tér a növekedés előtt.

A magyar adóhatóság szakemberei egyre felkészültebbek és egyre alaposabbak az adóellenőrzések során, ráadásul egyre gyakrabban működnek közre külföldi kollégáikkal is. Az adózás világban egyre nehezebb megúszni az adófizetést, erősödik az adórendszerek versenye; Magyarországot nehézkes országnak tartják, de a legnagyobb baj nem az adózási szabályokkal, hanem az állandó bizonytalansággal van.

Az Európai Unió jó úton halad a gazdaság beindítása felé, amíg azonban folynak az egyeztetések, Amerika és Kína állva hagyta az öreg kontinenst. Brüsszelben a hagyományos válsággócokon kívül egyre többet figyelnek Franciaországra és a különcködő britekre - amíg azonban az őszi németországi választások nem érnek véget, kevés energia marad az európai ügyekre.

Rükvercből ismét előremenetben – de vajon felzárkózóban is? Ezzel a címmel rendezett elemzői háttérbeszélgetést szerdán a Takarékbank. A magyar gazdaság már az első félévben kilábalhat a recesszióból az autóipar fellendülésének köszönhetően, de nagyon sok múlik a mezőgazdaság teljesítményén, az időjáráson is. Több év után először nőhetnek a reáljövedelmek, ami a belső fogyasztást is megtámaszthatja. A jegybankelnök-váltás mikéntjén múlhat a magyar alapkamat és a forint sorsa is középtávon.

Alig emelkedtek az élelmiszerárak februárban, januárhoz képest legalábbis csak 31 forinttal kerül többe a Privátbankár Árkosara, háromból két helyen még kevesebbet is kell fizetnünk, mint egy hónappal ezelőtt. A farsangi fánksütésre készülőknek nem árt tudni: az élesztőpiacot letarolta a Budafoki, de az árakban meghökkentően nagy eltérések vannak.

Aki még idén váltani akar, annak ma lehet utoljára bejelentkezni a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá. A legutóbbi adatok szerint - finoman szólva - nincs nagy tolongás az első pillantásra egyszerűnek tűnő adózási módszerért - mi ennek az oka?

Az év végi árcsökkenés elmaradt, az év eleji áremelkedés viszont nem, így közel 6 éve - a Privátbankár Árkosár felmérés kezdete óta - először emelkedett minta-élelmiszerkosarunk értéke 17 ezer forint fölé. A krumpli már kétszer annyiba kerül, mint tavaly.

Gyengüléssel indult a nap az euró és a forint számára a devizapiacon. Az amerikai Fed december 12-i kamatdöntését követő, most nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvben ugyanis az szerepel: bár a Fed egyelőre folytatja kötvényvásárlási programját, több döntéshozó is úgy véli, lassan itt lenne az ideje a lazítás befejezésének - a mérleg már így is 2900 milliárd dollár körül jár.

Bár még mindig nyögik a nyugdíjpénztári rendszer átalakítását, az OTP Alapkezelő idén is megőrizte piaci részesedését. Az abszolút hozamú alapok iránt nagy az érdeklődés, az OTP Supra idén is talált 2-3 jó sztorit a növekedéshez. Szalma Csaba lassítana a kamatvágás tempóján, várja a magyar devizakötvényt, és nem sok jóra számít E-Star-részvényesként.

A karácsonyi rohamra kisebb áremeléssel készültek a hipermarketek, december elején egyelőre csak az ajándéknak való árukat próbálják fokozottan a vevők bevásárlókocsijába tolni. A krumpli ára rohamtempóban halad a 200 forintos jóslat felé - aki pedig spórolni akar, alaposan nézze meg az apróbetűs egységárat.

Egy bank menedzsmentjében komoly következményei lennének annak, ha hosszú távon veszteséggel üzemeltetnének egy kirendeltséget – egy takarékszövetkezet tulajdonosai viszont el is várják a jelenlétet a legkisebb falvakban is. Az állam nem mutatott érzékenységet figyelembe venni a különbséget a szövetkezetek és a bankok között, pedig a kétféle pénzintézetre nem lenne szabad ugyanazt a szabályozást ráerőltetni. Éliás Csaba, a Takarékbank fb-elnöke, a Pátria Takarékszövetkezet alelnök-ügyvezető igazgatója beszélt a Privátbankárnak hátszélről, identitászavarról és arról, mire jó az államnak a frissen vásárolt Takarékbank-tulajdonrész.

Komoly gondot jelent a magyar orvosképzésben a nem kielégítő gyakorlati oktatás. A most átadott herceghalmi laboratórium ezen a problémán segít: az "emberorvosok" állatokon gyakorolhatnak, az állatorvosok humán-klinikai módszereket vehetnek át.

Bár elsőre úgy tűnt, a bankok megússzák a kormány egyenlegjavító intézkedéseit, a program szerdán bejelentett második köre szerint a kormány ismét a pénzintézetek zsebe felé tapogatózik. A szakember szerint nem jó ötlet a gazdasági növekedés ellehetetlenítése, de abban reménykedhetünk, hogy az első csomag a vártnál jobban teljesít. Az IMF pedig azért kell, hogy fogja a kezünket.

Alaposan felforgatta a piacok működését a gazdaságpolitika szerepének erősödése, kiszámíthatatlan, melyik pillanatban milyen irányt vesz a hangulat - nem véletlen, hogy beköszöntött az ezerarcú carry trade ideje, ami a magyar állampapírok malmára is hajtja a vizet. Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényüzletágának vezetője többszáz milliárd forint értékű állampapírt kezel, mégis jól alszik.

Az elemzők csúcsra járó inflációs várakozásaira némileg rácáfolva a Privátbankár Árkosár-felmérésében októberben kismértékű árcsökkenésről árulkodnak az adatok. A hipermarketek versenyében a Tesco belehúzott, megszerezte a második helyet az Interspartól - talán az előző havi masszív áremelkedést kompenzálják az áruházak, talán Budai Gyula jelenléte nyomta le az árakat.

Matolcsy György bejelentette a kormány új, megemelt hiánycélját 2012-re és 2013-ra. 2013-ra 397 milliárd forintos egyenlegjavító csomagot állítottak össze. Tranzakciós adót vetnek ki a készpénzfelvételre, elhalasztják a pedagógusok béremelését. Hozzányúlnak a pénztárgépekhez is. A Munkahelyvédelmi Akciótervhez szükség lesz az IMF-megállapodásra is.

„Kihelyezett ülést” tartott az egri Közgazdász-vándorgyűlés zárónapján a Költségvetési Tanács.

A formálódó európai bankunió számos aktuális kérdésben fontos és jó választ adhat az európai pénzügyi rendszer problémáira, a megvalósításig azonban számos részlet kidolgozására még szükség van – annak veszélye is fenyeget, hogy az eurózóna tagállamai az új rendszerben előnybe kerülnek a zónán kívül rekedt EU-tagállamokkal szemben.

A magyar gazdaságban beköszöntött a stagfláció - a gyenge növekedéshez gyorsuló infláció párosul, a reálkamat tartósan magasabb, mint a növekedési mutató. Mellár Tamás szerint a kormány kacérkodik az államadósság elinflálásával, ez azonban a komoly devizaadósság miatt nem reális alternatíva.

A jelenlegi demográfiai folyamatok nem csak a TB-nyugdíjrendszert teszik fenntarthatatlanná, hanem a tőkefedezetit is, ezért fordulatra van szükség. A jelenlegi rendszerek igazságtalanok a gyermeket nevelőkkel szemben, létezik azonban olyan javaslat, ami a taníttatott gyermekeket díjazná a szülők nyugdíjában, a gyermekteleneknek pedig kevesebb állami nyugdíjat adna ugyanakkora befizetés után.

A magyar bankrendszer a legerősebb Európában, a növekedési kilátásai azonban erősen korlátozottak - pedig az országnak szüksége van nyereséges bankokra, véli Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke. Parragh László, az MKIK elnöke szerint sokkal egészségesebb lenne, ha nagyobb lenne a magyar tulajdon aránya a hazai bankrendszerben.

Az európai döntéshozók már megkezdték azoknak az intézkedéseknek a kidolgozását, amelyek kihúzhatják a kátyúból az Unió gazdaságát, amíg azonban ezek kifejtik hatásukat, az EKB-nak kell helyt állnia a piacokon. Eközben a közgazdászoknak át kell gondolniuk a modelljeiket: véges rendszerben ugyanis nem lehet végtelen növekedés, nem lehet örökre a GDP-ért élni. 50. Közgazdász-vándorgyűlés.

Szétszakadt a lakossági befektetési piac: a bankok, brókercégek figyelme a vagyonukat tovább gyarapító privátbanki ügyfelek felé fordult, akik a kedvező kamatkörnyezetben elsősorban a hazai eszközöket kedvelik. A Concorde Értékpapír vezérigazgatója szerint a kiszámíthatatlan gazdasági környezet elriasztja a befektetőket a magyar tőzsdéről. Interjú Régely Károllyal.

A Cora búcsúzása után sem szűkül kétszereplősre a Privátbankár Árkosár-felmérése: a francia lánc kivonulása után Hollandiából érkezik az utánpótlás. A Spar-lánc az Interspar-hipermarketekkel vesz részt a jövőben az Árkosárban. A változást természetesen némi módszertani átalakítás is követi, hogy kimutatásunk se a havi, se az éves összehasonlíthatóság tekintetében ne torzuljon. Szeptemberben mindenesetre rég nem látott tempóban emelkedtek az élelmiszerárak, az új szereplő a második helyen debütált.

Erős befutóval búcsúzik a Privátbankár Árkosár felmérésétől a Cora. Az Auchan által bekebelezett áruházak mostanra már túl sok mindenben hasonlítanak új anyjukra, így együtt mérjük teljesítményüket a jövőben. Júliushoz képest nagyot csökkentek az átlagos élelmiszerárak, éves szinten 2 százalék alatt az áremelkedés.

Júliusban gyakorlatilag az egy hónappal ezelőtti szinten ragadt a Privátbankár Árkosarának ellenértéke. Tavaly ilyenkor viszont jelentős áresést mértünk a hipermarketekben, így az éves áremelkedés szintje 9 hónapja nem látott mértékűre ugrott. A Corában már Auchanos árcímkéket nyomtatnak, a dinnye és a sárgabarack még csak elvétve magyar.