Káncz Csaba cikkei

Hivatalosan is elindult a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány. A Demokratáknál tisztább a kép, a Republikánusoknál nagyobb a széthúzás. Egy 1992-höz hasonló Clinton-Bush dinasztikus összecsapás nem tenne jót az USA képének a világban, pedig előfordulhat, hogy jövő év végén egy Clinton és egy Bush csap majd össze a Fehér Ház uralmáért.

Ciprasz tárgyalt Putyinnal. A Sziriza párt keményvonalasai már kidolgozták az izlandi típusú államcsőd forgatókönyvét, mindezt az önálló jegybank visszaállításával. Merkel attól tart – joggal, tegyük hozzá –, hogy egy esetleges Grexitnek súlyosabb geopolitikai következményei lennének, mint gazdaságiak, különösen az ukrán helyzet figyelembevételével.

A hidegháború lezárulta óta először az amerikai hadsereg nehézfegyverek telepítését tervezi a keleti NATO-tagállamokba, amely azonnali orosz válaszreakciót szült. Számos európai országban viszont erősödnek a hangok, hogy a washingtoni szankciós politika izolálta és gyengítette az EU-t, míg lehetővé tette Washington számára, hogy kihangsúlyozza erőfölényét Európában. Moszkva eközben inkább Kína és India felé fordul és erősíti biztonságpolitikai kapcsolatait a két ázsiai hatalommal.

Minél több részlet derül ki, annál mélyebbre süllyed a német hírszerzés reputációja a két hónapja kitört botrányban. Ráadásul világossá vált, hogy Angela Merkel kancellár hazudott a legutóbbi, 2013-as választási kampányában, amikor Washington és Berlin közötti „no spy” (kémkedési megnemtámadási) megállapodásról szónokolt. Az európai társszervezeteknél nagy a felháborodás.

Zimbabwében hasonló politikai folyamatok vezettek a 2008-as pénzügyi összeomláshoz, mint Magyarországon 1946-ban. Mától lehet beváltani a régi zimbabwei dollárokat amerikai dollárra. Jó matektudás kell, hogy megértsük a pénzügyi megsemmisülés mértékét.

A rendkívül titokzatos és nyugati hatalmasságokat felvonultató Bilderberg-találkozó most zajlik.

Akárcsak az EU több országában, nyugati szomszédunknál is lefáradt és megrendült a politikai centrum. Ez markánsan fogja befolyásolni Bécs hozzáállását az euróövezet további integrációjához és a Görögország további megsegítéséhez. A keleti tartományokban dolgozó magyar munkavállalók is megérezhetik a változásokat.

Negyed századdal a Szovjetunió szétesése után Washington újra készíti elő nukleáris fegyverek Európába telepítését. A washingtoni stratégák újra leporolták a régi elrettentési terveket. Merkel lobbizásának köszönhetően az ENSZ decemberi párizsi klímakonferenciája volt az egyik kiemelt téma a csúcson, legyőzve Kanada és Japán vonakodását.

Hűvösebb politikai szelek fújnak Helsinkiben. Bár a minszki tűzszüneti megállapodás recseg-ropog, az orosz rémkép friss felfestése részben a pénzügyi megszorításokról próbálja elterelni a figyelmet. De ki volt Urho Kekkonen és hogy jön ez ide?

Németország az elkövetkező 15 évben nettó 6 millió dolgozót fog veszteni, és az évszázad közepére az európai hatalmi egyensúly is radikálisan átalakulhat. Pedig már így is 10 millió külföldön született ember él Németországban és idén 400 ezer bevándorlóval számolnak. Hazánk eközben nem egy bevándorlók által preferált célország, több százezer honfitársunk is külföldre távozott, erősítve a kérdőjeleket a nyugdíjrendszer középtávú finanszírozhatóságával kapcsolatban.

Az európai média mintha ügyet sem vetne a líbiai polgárháborúra, az államot 2011-ben szétbombázó európai hatalmak is hallgatnak. Hamarosan a kontinensünk szembesülhet azzal, hogy egy óriási terrorista hálózat épült ki, alig pár száz kilométerre a déli partoktól. Eközben Líbia a világ kilencedik legnagyobb olajkincsével bír, a maga igazolt 48,4 milliárd hordós készletével.

Vasárnap sorsdöntő választások lesznek Törökországban. A lassuló gazdaság és egy abszolút többséget a háta mögött tudó Erdoğan elnök neo-ottomán külpolitikai ambíciói robbanóképes elegyet alkothatnak. A török kormány kitűnő kapcsolatokat ápol a hazai kormányzattal, de kiemelt figyelmet mégis a Jobbik kap Ankarától.

A francia diplomáciában nagy hullámokat kelt Cameron politikája. Az Egyesült Királyság és az EU kötélhúzása mindkét fél számára hordoz gazdasági, politikai és katonai veszélyeket, de mindent összevetve Cameron számára jóval nagyobb a tét. Ha esetleg bekövetkezne a Brexit, azt Skócia szinte teljes bizonyossággal elutasítaná, veszélybe sodorva az Egyesült Királyság területi integritását.

A köztársaság elárulásával vádolta múlt szombaton a kormányzó baloldalt, a szélsőjobboldallal kapcsolatban pedig zsákutcáról beszélt Nicolas Sarkozy volt francia államfő az általa vezetett legnagyobb ellenzéki párt újjáalakuló kongresszusán. A politikai centrum markánsan jobbra tolódott Franciaországban és Európa nagy részén az utóbbi hét évben. Magyarországon, Angliában, Lengyelországban, Hollandiában, Svédországban és Franciaországban komoly nyomást gyakorolnak a populista szélső-jobboldali pártok a centrista jobb- és baloldali kormányokra.

A FIFA-vezetők letartóztatásának időzítése Moszkva szerint Washington durva beavatkozása egy nemzetközi szervezet működésébe. Áprilisban 13 amerikai szenátor intézett levelet a FIFÁ-hoz, kérve, hogy Blatter elnök vegye el Oroszországtól a világkupa rendezési jogát, mert az kihívást intéz a második világháború utáni békerendszerrel szemben.

Porosenkó elnök a múlt démonait hívja segítségül, hogy összetartsa a megroggyant országot. Az egyoldalú oroszfóbiát fokozatosan az a keserű felismerés váltja fel Washingtonban, Brüsszelben és Varsóban, hogy Ukrajnában bizony korántsem úgy történnek a dolgok, ahogy ők azt eredetileg elképzelték. Közben Kijev gyakorlatilag elismerte az államcsődöt. Mi köze mindennek a magyar kötvényekhez?

Netanjahu új kormánya több megfigyelő szerint Izrael történelmének legszélsőségesebb kabinetje. Washington és Párizs politikai köreiben erősödnek a hangok, amelyek Amerika Közel-Kelet politikájának revideálását sürgetik. Ezt támogatják már egyre inkább a nem-ortodox amerikai zsidó körök is.

Japán békeszerződést szeretne kötni Oroszországgal, hogy erőit még inkább a forrongó Kelet-kínai tenger térségére koncentrálja. Washington szerint viszont nem most van annak az ideje, hogy Tokió Moszkvához közeledjen. Japán tizennyolc év után az Egyesült Államokkal közösen megújította védelmi stratégiáját. A konzervatív Abe Sinzó proaktív irányba fordította az eddigi defenzív biztonságpolitika hajóját.

Az új elnök visszavesz az éles oroszellenes retorikából, a kijevi oligarcha-állam feltétlen támogatásából, és elkezdheti számon kérni az ukrán és litván szomszédokon a lengyelek jogait. A Kijevhez és Moszkvához fűződő differenciáltabb varsói megközelítés közelebb hozhatja egymáshoz Varsót és Budapestet, egyben lazít az eddigi oroszellenes balti-lengyel-román Antant szilárdságán is.

A globális klímaváltozás és a növekvő édesvízhiány alapjaiban rendezi át a biztonságpolitikai gondolkodást a nyugati világban. Az amerikai haderőnek az új felállás szerint már a tervezés szakaszában is figyelembe kell vennie a klímaváltozást. Magyarországon 2000-2012 között az aszállyal érintett területek aránya több évben is jelentősen meghaladta az 50 százalékot. Északi szomszédunk tavaly ősszel merészet lépett és a pozsonyi törvényhozás „a stratégiai nyersanyagnak számító” víz exportjának csaknem teljes körű tilalmát bevezető alkotmánymódosítást hagyott jóvá.

A görög reálgazdaság továbbra is lejtmenetben, a hitelezők elfáradtak már az elhúzódó kutyakomédiában, de a mai rigai csúcstalálkozó mégis áttörést hozhat. Athén csődje ugyanis destabilizálná a teljes balkáni térséget, érvel egyes belső jelentések szerint Merkel és egy destabilizált Balkán még inkább teret engedne az orosz expanziónak. Ezt pedig Berlin és Washington nem engedheti.

Párizs ügyesen használja ki az Obama adminisztráció és az Öböl-menti monarchiák megromlott kapcsolatát, és tucatszám adja el harci repülőit a térségben. Védelmi kiadásait otthon is emelkedő pályára állította, mert nem nyugodt az európai béke vonatkozásában és nem akar leszakadni Berlintől.

Míg az orosz-kínai biztonságpolitikai tengely nyugati végein átmeneti stabilizáció érzékelhető, a keleti végeken növekszik a katonai feszültség. A Pentagon szerint az amerikai katonai erők megerősítése Japánban, Szingapúrban, Guam-on, a Fülöp-szigeteken és Ausztráliában „közvetlen válasz a tengeri biztonsági aggodalmakra”. Az amerikai katonai erő felmutatásának célja, hogy Peking felhagyjon a Dél-kínai-tenger vitatott szigetei fölötti szuverenitási igényével, ahol mostanság egyoldalúan kikötőket és leszállópályákat épít.

A Balkán általában és Macedónia különösképpen újra geopolitikai csatározások színhelye, ahol Brüsszel ’soft power’ megközelítésének már nem osztanak kártyát. Macedónia az Európa – így Magyarország – energiaellátásáért dúló Kelet-Nyugat küzdelemben, a Török Áramlat gázvezeték európai folytatásának egyik kulcsállamaként kerülhetett kereszttűzbe.

Jemenből a megfigyelők szerint egy olyan csatatér válik, ahol Szaúd-Arábia és Irán feszül egymásnak a különböző helyi szereplőkön keresztül, miközben már nemcsak az al-Kaida, hanem az Iszlám Állam is megvetette a lábát az országban. Szaúd-Arábia ma jobban meg van rettenve, mint bármikor Szaddam Husszein 1991-es kuvaiti inváziója óta. A szaúdi uralkodó család legnagyobb rémálma, hogy a Keleti Tartományban a siíta többség fellázadhat, amely terület pedig otthont ad az óriási Gavar olaj-mezőnek és biztosítja a vahhabita királyság kőolaj-kitermelésének nagy részét.

Washington és Tokió kifejezett kérése ellenére európai és ázsiai szövetségeseik sorra jelentették be csatlakozásukat Peking ázsiai fejlesztési bankjához. Washington attól tart, hogy az új bank egy szándékos kihívás azon II. világháború utáni intézményeknek, amelyeket Washington dominál és hozzájárul a de-dollarizációs folyamathoz.

A 13 hónappal ezelőtt lezajlott ukrán forradalom egyik fő célkitűzése volt, hogy megszabaduljon a korrupt oligarcha kiskirályok hatalmától, akik két évtizedig szipolyozta az országot. A jelek szerint megindult a döntő támadás az oligarchák kasztja ellen, de közben egy államcsődöt is el kellene kerülni.

A Minszki Megállapodás ellenére a baltiak és a skandinávok ütemesen növelik védelmi képességeiket. Stockholm egy évtized után újra katonákat küld egy stratégiai jelentőségű szigetre. A Svéd Biztonsági Szolgálat szerint a stockholmi orosz követség diplomatáinak legalább harmada tényleges kém.

Az amerikai elnök nem bocsátja meg Netanjahu utóbbi hetekben végrehajtott politikai randalírozását. A Fehér Ház szerint a két-állami megoldás az egyetlen út, hogy Izrael jövőjét, mint zsidó és demokratikus államot, garantálni lehessen. Obama az önálló palesztin állam világra segítésével akarja beírni magát a történelemkönyvekbe, és ezt akarja megtenni két elnöki ciklusa legfőbb diplomáciai hagyatékának.

Moszkvát tekintik a keresztény civilizáció utolsó bástyájának az európai szélsőjobboldaliak, akiket a Kreml legmagasabb köreiből támogatnak. Talán az új cukiság-kampánya miatt a Jobbik a mostani eseményen nem képviseltette magát. Az európai (geo)politikai dinamika aggasztóan emlékeztet az 1930-as évekre.

A görög Sziriza testvérpártja nem tudott áttörni tegnap az andalúziai regionális választáson. A marxista Podemosz megítélést negatívan befolyásolták kapcsolatai a venezuelai kommunistákkal és a Sziriza európai izolációja. Fragmentált politikai térképpel közeledik Spanyolország az év végi általános választásokhoz.

Mintegy 3000 tunéziai állampolgár harcol az Iszlám Állam oldalán Szíriában és Irakban, ez pedig több bármely más országnál a világon. Közülük több százan visszatértek már Tunéziába, amely egyfajta időzített bombát jelent a kis észak-afrikai országra nézve. Tunézia nem tudta stabilizálni gazdaságát a demokratikus átmenet óta, az ország komoly fiatalkori munkanélküliséggel küzd. Ez pedig termékeny talaj az ISIS és az al-Kaida rekrutálói számára.

Jean-Claude Juncker szerint az EU-nak közös hadsereget kellene felállítania ahhoz, hogy komolyan vehető külpolitikai szereplővé váljon. Kérdéseket vet fel azonban, hogy hogyan adna ez hozzá a NATO-hoz? Másrészről egy teljeskörű politikai unió nélkül egy közös hadseregnek nincsen esélye arra, hogy hiteles erőt képviseljen. Amerika szerint szánalmas próbálkozás az európai hadsereg felállítása.

Az EU tagállamai között áthidalhatatlan ellentét alakult ki az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításának ügyében. Már Prága is azt tanácsolja Kijevnek, hogy alakítson ki egy egyensúlyi politikát a két politikai és katonai nagy tömb határán. Csehország, Szlovákia, Görögország és Ciprus vezetői már megerősítették részvételüket a május 9-i moszkvai Győzelem Napi rendezvényen.

A német-görög viszony negatív örvénybe került, a német átlagember már elvesztette a hitét az athéni politikában. Athén kiesése az euróövezetből viszont alapjaiban rázhatná meg az egész balkáni térséget, lehetőséget adva Moszkva számára újabb pozíciók elfoglalására. Ezt pedig Berlin meg akarja akadályozni.

London alapító tag akar lenni a Peking által felállítandó Ázsiai Infrastruktúra Fejlesztési Bankban, amelyet Washingtonban nyílt kihívásnak tekintenek a II. világháború után felállt globális pénzügyi intézmények számára. London a védelmi kiadásait is csökkenteni akarja, holott az európai biztonsági rendszerben Moszkva intéz kihívásokat a Washington által fenntartott békerendszer számára.

Az ingatlanpiac és a nyersanyagárak esése pillanatok alatt hullámzik át a kínai gazdaság más szektoraiba. Peking a gyors növekedés idején nem hajtotta végre a kellemetlen reformokat. Most pedig azzal néz szembe, hogy ha nem tudnak előrelépni a strukturális gondok orvoslásában, akkor tovább lassul a GDP bővülése.

Washington fokozza a nyomást Moszkvára Ukrajna ügyében, a Szenátus Külügyi Bizottsága követeli a halált okozó fegyverek szállításának megkezdését. Az EU-ban nő az ellenállás az eszkalációval szemben, Berlin pedig mintha szélmalomharcot vívna a washingtoni héjákkal.

A Questor ügye nemcsak pénzügyi, hanem külpolitikai botrány is. Szijjártó Péter már egy évtizede azonos vizeken evez a Quaestor offshore tulajdonosával. A történetben még feltűnik egy letartóztatott magyar diplomata és annak orosz felesége, aki magyar vízumokat adott ki Moszkvában. Frissítés: a KKM reagált cikkünkre.

Miért ment bele a magyar kormányfő nagy hirtelen ebbe a katonai akcióba, amely kétségtelenül növeli az ország terror-kitettségét? Orbán gesztust gyakorolna Washington felé, támogatná az iraki keresztényeket és a Mol olajérdekeltségeit Kurdisztánban.

Matteo Renzi olasz kormányfő a múlt héten hivatalosan Moszkvában látogatott, az első európai vezetőként a Krím egy évvel ezelőtti annexiója óta. A moszkvai látogatásnak több oka is volt: egyrészről a forrongó líbiai helyzet motiválta, másrészről az olasz ipari és banki körök harcolták ki. A líbiai partoknál már egy hete őrjáratoznak az olasz hadihajók, Moszkva történelmi kapcsolatai Egyiptommal fontos stabilizáló erő Róma számára egy esetleges beavatkozásnál.

Egy évtizeddel az európai szomszédságpolitika indítása után Brüsszel most új életet próbál lehelni a projektbe, amelynek eredeti célkitűzéseit már többszörösen felülírták az erőszakos ukrán és a mediterrán fejlemények. Máig nem tudjuk, hogy az EU naív vagy szándékosan konfrontatív volt-e Ukrajnával kapcsolatban a harci cselekmények kirobbanása előtt. Ezt a kérdést pedig sokan fölteszik most, amikor Kijev az államcsőd szélén tántorog. A jövőben a szomszédságpolitika hangsúlyozottan koncentrál az energiabiztonságra, a szervezett bűnözésre, a terrorizmusra és a menekültek áramlásának kezelésére.

Napjainkban Ankara és Budapest vezető kormánypártjai is a múlt heroizáló újraértelmezésének lázában égnek, vezetőik megalomániájától kísértve. Törökország szomszédai valahogy nem igazán akarnak abból a kottából játszani, amit Erdogan elképzelt és az orruk alá tolt. Pozitív fejlemény viszont, hogy Putyin gyakorlatilag energia-nagyhatalmat kreált az országból a török gázfolyosó (Turkish Stream) terveivel.

Berlin új biztonsági stratégiát mutatott be és elkezdi tankok szállítását Varsónak. Újra előkerülnek a régi dilemmák Németország szerepével kapcsolatban a kontinensen. Az ország egyenlőre ambivalens az új szerepét illetően.

A Bizottság lépéséről Franciaországgal kapcsolatban ordít a kettős mérce, ahol a kisebb és nagyobb tagállamok problémái más elbánás alá esnek. Brüsszel próbálja lassítani a francia euró-szkeptikusok erősödését, emellett nem akar egy újabb frontot nyitni az Athénnal folytatott csetepaté, az ukrán válság és a közel-keleti felfordulás mellé. Párizs eddig csak élénkítő intézkedéseket jelentett be, Brüsszel pedig már végre átfogó strukturális reformokat várna.

Az izraeli miniszterelnök Obama elnököt és a Demokrata Pártot megkerülve tart beszédet a washingtoni kongresszusban holnap. A provokatívnak tekintett lépést még az izraeli katonai és hírszerzési vezetők is ellenzik. Obama ki akarja engedni Iránt a diplomáciai karanténból és át akarja rendezni a hatalmi egyensúlyt a Közel-Keleten.

Az amerikaiak és az oroszok nukleáris ütközőpontjává lett a Baltikum, ahol rendszeressé vált a kardcsörtetés. A NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka szerint az „orosz agresszió” Ukrajnán túlterjeszkedve elérheti Moldovát is, ahol Moszkva információs kampánya már zajlik.

Az ukrán válság kitörése óta a lengyel politikai osztály a hadsereg megerősítésének lázában ég és a kijevi fegyverszállítások mellett száll síkra. A keményvonalas hadügyminiszter nem hisz az ukrán konfliktus békés rendezésében és meggyőződése szerint Moszkva meg akarja akadályozni Ukrajna közeledését Európához. 38 ezer tartalékos gyakorlatoztatásáról és civilek katonai kiképzéséről is döntés született.