Káncz Csaba cikkei

Washington és Tokió kifejezett kérése ellenére európai és ázsiai szövetségeseik sorra jelentették be csatlakozásukat Peking ázsiai fejlesztési bankjához. Washington attól tart, hogy az új bank egy szándékos kihívás azon II. világháború utáni intézményeknek, amelyeket Washington dominál és hozzájárul a de-dollarizációs folyamathoz.

A 13 hónappal ezelőtt lezajlott ukrán forradalom egyik fő célkitűzése volt, hogy megszabaduljon a korrupt oligarcha kiskirályok hatalmától, akik két évtizedig szipolyozta az országot. A jelek szerint megindult a döntő támadás az oligarchák kasztja ellen, de közben egy államcsődöt is el kellene kerülni.

A Minszki Megállapodás ellenére a baltiak és a skandinávok ütemesen növelik védelmi képességeiket. Stockholm egy évtized után újra katonákat küld egy stratégiai jelentőségű szigetre. A Svéd Biztonsági Szolgálat szerint a stockholmi orosz követség diplomatáinak legalább harmada tényleges kém.

Az amerikai elnök nem bocsátja meg Netanjahu utóbbi hetekben végrehajtott politikai randalírozását. A Fehér Ház szerint a két-állami megoldás az egyetlen út, hogy Izrael jövőjét, mint zsidó és demokratikus államot, garantálni lehessen. Obama az önálló palesztin állam világra segítésével akarja beírni magát a történelemkönyvekbe, és ezt akarja megtenni két elnöki ciklusa legfőbb diplomáciai hagyatékának.

Moszkvát tekintik a keresztény civilizáció utolsó bástyájának az európai szélsőjobboldaliak, akiket a Kreml legmagasabb köreiből támogatnak. Talán az új cukiság-kampánya miatt a Jobbik a mostani eseményen nem képviseltette magát. Az európai (geo)politikai dinamika aggasztóan emlékeztet az 1930-as évekre.

A görög Sziriza testvérpártja nem tudott áttörni tegnap az andalúziai regionális választáson. A marxista Podemosz megítélést negatívan befolyásolták kapcsolatai a venezuelai kommunistákkal és a Sziriza európai izolációja. Fragmentált politikai térképpel közeledik Spanyolország az év végi általános választásokhoz.

Mintegy 3000 tunéziai állampolgár harcol az Iszlám Állam oldalán Szíriában és Irakban, ez pedig több bármely más országnál a világon. Közülük több százan visszatértek már Tunéziába, amely egyfajta időzített bombát jelent a kis észak-afrikai országra nézve. Tunézia nem tudta stabilizálni gazdaságát a demokratikus átmenet óta, az ország komoly fiatalkori munkanélküliséggel küzd. Ez pedig termékeny talaj az ISIS és az al-Kaida rekrutálói számára.

Jean-Claude Juncker szerint az EU-nak közös hadsereget kellene felállítania ahhoz, hogy komolyan vehető külpolitikai szereplővé váljon. Kérdéseket vet fel azonban, hogy hogyan adna ez hozzá a NATO-hoz? Másrészről egy teljeskörű politikai unió nélkül egy közös hadseregnek nincsen esélye arra, hogy hiteles erőt képviseljen. Amerika szerint szánalmas próbálkozás az európai hadsereg felállítása.

Az EU tagállamai között áthidalhatatlan ellentét alakult ki az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításának ügyében. Már Prága is azt tanácsolja Kijevnek, hogy alakítson ki egy egyensúlyi politikát a két politikai és katonai nagy tömb határán. Csehország, Szlovákia, Görögország és Ciprus vezetői már megerősítették részvételüket a május 9-i moszkvai Győzelem Napi rendezvényen.

A német-görög viszony negatív örvénybe került, a német átlagember már elvesztette a hitét az athéni politikában. Athén kiesése az euróövezetből viszont alapjaiban rázhatná meg az egész balkáni térséget, lehetőséget adva Moszkva számára újabb pozíciók elfoglalására. Ezt pedig Berlin meg akarja akadályozni.

London alapító tag akar lenni a Peking által felállítandó Ázsiai Infrastruktúra Fejlesztési Bankban, amelyet Washingtonban nyílt kihívásnak tekintenek a II. világháború után felállt globális pénzügyi intézmények számára. London a védelmi kiadásait is csökkenteni akarja, holott az európai biztonsági rendszerben Moszkva intéz kihívásokat a Washington által fenntartott békerendszer számára.

Az ingatlanpiac és a nyersanyagárak esése pillanatok alatt hullámzik át a kínai gazdaság más szektoraiba. Peking a gyors növekedés idején nem hajtotta végre a kellemetlen reformokat. Most pedig azzal néz szembe, hogy ha nem tudnak előrelépni a strukturális gondok orvoslásában, akkor tovább lassul a GDP bővülése.

Washington fokozza a nyomást Moszkvára Ukrajna ügyében, a Szenátus Külügyi Bizottsága követeli a halált okozó fegyverek szállításának megkezdését. Az EU-ban nő az ellenállás az eszkalációval szemben, Berlin pedig mintha szélmalomharcot vívna a washingtoni héjákkal.

A Questor ügye nemcsak pénzügyi, hanem külpolitikai botrány is. Szijjártó Péter már egy évtizede azonos vizeken evez a Quaestor offshore tulajdonosával. A történetben még feltűnik egy letartóztatott magyar diplomata és annak orosz felesége, aki magyar vízumokat adott ki Moszkvában. Frissítés: a KKM reagált cikkünkre.

Miért ment bele a magyar kormányfő nagy hirtelen ebbe a katonai akcióba, amely kétségtelenül növeli az ország terror-kitettségét? Orbán gesztust gyakorolna Washington felé, támogatná az iraki keresztényeket és a Mol olajérdekeltségeit Kurdisztánban.

Matteo Renzi olasz kormányfő a múlt héten hivatalosan Moszkvában látogatott, az első európai vezetőként a Krím egy évvel ezelőtti annexiója óta. A moszkvai látogatásnak több oka is volt: egyrészről a forrongó líbiai helyzet motiválta, másrészről az olasz ipari és banki körök harcolták ki. A líbiai partoknál már egy hete őrjáratoznak az olasz hadihajók, Moszkva történelmi kapcsolatai Egyiptommal fontos stabilizáló erő Róma számára egy esetleges beavatkozásnál.

Egy évtizeddel az európai szomszédságpolitika indítása után Brüsszel most új életet próbál lehelni a projektbe, amelynek eredeti célkitűzéseit már többszörösen felülírták az erőszakos ukrán és a mediterrán fejlemények. Máig nem tudjuk, hogy az EU naív vagy szándékosan konfrontatív volt-e Ukrajnával kapcsolatban a harci cselekmények kirobbanása előtt. Ezt a kérdést pedig sokan fölteszik most, amikor Kijev az államcsőd szélén tántorog. A jövőben a szomszédságpolitika hangsúlyozottan koncentrál az energiabiztonságra, a szervezett bűnözésre, a terrorizmusra és a menekültek áramlásának kezelésére.

Napjainkban Ankara és Budapest vezető kormánypártjai is a múlt heroizáló újraértelmezésének lázában égnek, vezetőik megalomániájától kísértve. Törökország szomszédai valahogy nem igazán akarnak abból a kottából játszani, amit Erdogan elképzelt és az orruk alá tolt. Pozitív fejlemény viszont, hogy Putyin gyakorlatilag energia-nagyhatalmat kreált az országból a török gázfolyosó (Turkish Stream) terveivel.

Berlin új biztonsági stratégiát mutatott be és elkezdi tankok szállítását Varsónak. Újra előkerülnek a régi dilemmák Németország szerepével kapcsolatban a kontinensen. Az ország egyenlőre ambivalens az új szerepét illetően.

A Bizottság lépéséről Franciaországgal kapcsolatban ordít a kettős mérce, ahol a kisebb és nagyobb tagállamok problémái más elbánás alá esnek. Brüsszel próbálja lassítani a francia euró-szkeptikusok erősödését, emellett nem akar egy újabb frontot nyitni az Athénnal folytatott csetepaté, az ukrán válság és a közel-keleti felfordulás mellé. Párizs eddig csak élénkítő intézkedéseket jelentett be, Brüsszel pedig már végre átfogó strukturális reformokat várna.

Az izraeli miniszterelnök Obama elnököt és a Demokrata Pártot megkerülve tart beszédet a washingtoni kongresszusban holnap. A provokatívnak tekintett lépést még az izraeli katonai és hírszerzési vezetők is ellenzik. Obama ki akarja engedni Iránt a diplomáciai karanténból és át akarja rendezni a hatalmi egyensúlyt a Közel-Keleten.

Az amerikaiak és az oroszok nukleáris ütközőpontjává lett a Baltikum, ahol rendszeressé vált a kardcsörtetés. A NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka szerint az „orosz agresszió” Ukrajnán túlterjeszkedve elérheti Moldovát is, ahol Moszkva információs kampánya már zajlik.

Az ukrán válság kitörése óta a lengyel politikai osztály a hadsereg megerősítésének lázában ég és a kijevi fegyverszállítások mellett száll síkra. A keményvonalas hadügyminiszter nem hisz az ukrán konfliktus békés rendezésében és meggyőződése szerint Moszkva meg akarja akadályozni Ukrajna közeledését Európához. 38 ezer tartalékos gyakorlatoztatásáról és civilek katonai kiképzéséről is döntés született.

Az Athénnal szemben kérlelhetetlenül fellépő euró-csoport valójában politikai gátszakadástól tart az euró-övezet belső magját képező államoknál. Az amerikaiak pedig most egy egységes európai partnert szeretnének látni a Moszkva elleni geopolitikai érdekek érvényesítésekor. Washington a NATO-t egységes tömbként kezeli, és emiatt határozottan elutasítja Athén kilépését az euró-övezetből.

Kijev hétfőn leállította a nehézfegyverek kivonását az ütközőzónából, a fegyverek nem hallgattak el. A washingtoni kormányzat arra a véleményre jutott, hogy Oroszország hamarosan beveszi Mariuopolt, ezzel megteremtve a szárazföldi hidat a Krím-félszigettel és aztán évekre ’befagyasztja’ a konfliktust. Az oroszok információi szerint Washington és Brüsszel intenzíven tárgyal Moszkva kiiktatásáról a SWIFT fizetési rendszerből.

Orbán Viktor nemzetpolitikai lépéseinek következményeként megrendültek az ország tradicionális kapcsolatai. A miniszterelnök máig nem tájékoztatta a magyarokat arról, hogy meddig megy el a Moszkvával folytatott különutas játszmájában. A nyugatos beállítottságú diplomatákat kiűzték a Külügyminisztériumból, az EU-ügyek államtitkárságát porig rombolták. A jelek szerint megindult az ország kivezetése és kilökődése a nyugati érdekszférából.

Több aspektus szerint is napjaink világa kísértetiesen hasonlít az 1930-as évekre. A növekvő pénzügyi egyensúlytalanságok által fűtött politikai feszültségek közepette az európai zsidóság növekvő elbizonytalanodása, sőt félelmei is azt az évtizedet idézhetik. Ráadásul Európa ma már 13 millió muszlim lakhelye is és a közel-kelet politikai turbulenciái óhatatlanul lecsapódnak Európa zsidó közösségein.

Az ukrán béketárgyalások rávilágítottak a brit diplomácia és katonapolitika válságára. Míg Európa a béke és háború között ingázott, Nagy-Britannia gyakorlatilag teljes passzivitásban, mintegy kívülállóként figyelte az eseményeket. Ha az ország kilép az EU-ból, veszélybe kerülhet az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagsága is.

A magyar kormányfő szerint sem az európai biztonság, sem pedig az európai energia-ellátás nem valósítható meg Oroszország nélkül. Orbán az eurázsiai együttműködést hangsúlyozta. Putyin támogatta azon elképzeléseket, hogy a Török Áramlat görög, macedón és szerb területen érje majd el Magyarországot. A Gazprom több gázt fog tárolni a magyar gáztárolókban. Moszkva már 12 milliárd euróért akarja a Paks II-t megépíteni. Washington erős figyelmeztetést küldött.

A német és a görög álláspont is keményedik, miközben Athén otthon alpári stílusú és álságos módszerekkel végrehajtott EU- és német-ellenes hecckampányt folytat. A weimarizálódó Görögországban a jelek szerint jól bejön a felelőtlen Sziriza taktikája, hiszen a párt szárnyal az új közvélemény kutatások szerint. A forrongó Kelet-Mediterráneumban azonban a görög hadikikötők szerepe a NATO számára felbecsülhetetlen. Pénzügyi megegyezés hiányában a kormány és az ország bankjai előreláthatóan március végére kifutnak a pénzből, amely az euróövezet elhagyását és akár a nyugati beágyazottság megkérdőjelezését jelenti.

Koszovóból a gazdasági stagnálás, politika belharcok és a szervezett bűnözés mindent átható uralma miatt tízezrek menekülnek. Az egyes felmérések szerint támogatóinak negyedét rövid idő alatt elvesztett és a Jobbik által szorongatott kormánypárt központi témává tette az utóbbi hetekben a menekültek kérdését. A magyar kormányfő Koszovóról beszél, de Ukrajnára gondol, ahol a feszültség további eszkalációjával kalkulál.

Az összetákolt békemegállapodás két fő mozgatórugója Európa általános háborútól való félelme és Kijev gyorsan romló katonai, gazdasági és politikai helyzete. Ha a dolgok a megállapodás szerint haladnak, Putyin elégedett lehet: a megállapodásban már szó sincsen a Krím félsziget visszaadásáról. Berlin láthatóan élvezi azt a helyzetet, hogy a mai Európai Unió két fő kihívása – Ukrajna és a görög válság – kapcsán Németország dominálja a nyugat-európai tárgyalásokat. Ez azonban már most jól érzékelhető politikai veszélyeket hordoz magában.

A hidegháború éveihez hasonlóan újra megindult a vetélkedés a válság sújtotta Mediterrán térségben Moszkva és Washington között. Putyin most feltámasztotta a szovjet időszakban még rendkívül aktív kapcsolatokat Kairóval és számos egyezményt írt alá.

Az európai háború vagy béke a tétje a mai béketárgyalásoknak Minszkben. A NATO európai szövetségesei mára érdemi tüzérség nélkül maradtak. Egyes források szerint Magyarország területvédelmi képessége megszűnt.

Látványosan gyengül a kínai konjunktúra, a jen és a rubel összeomlása pedig lépéskényszerbe hozta Pekinget. Lehet, hogy érik egy nagy meglepetés Pekingben és a komoly nyomás alá került jüan-dollár kötés a nagy ’fekete hattyú’ a jelenlegi globális pénzügyi rendszerben?

Ha hamarosan nem születik megállapodás a tartós fegyverszünetről, háború lesz Európában. A kétségbeesett nyugat-európai vezetők a washingtoni héjákat megelőzve próbálnak egy politikai rendezést elérni. Az orosz taktikai és stratégiai nukleáris rakétákat készültségbe helyezték. A harcias orosz külügyminiszter a kárpátaljai magyar kisebbség sorsát is kiemelte egy előadásában.

Az Athén és Berlin közötti frontok megmerevedtek. Moszkva kinyújtja a kezét és egy anti-fasiszta front megalakítását ajánlja a görög testvéreknek. Oroszország szíriai hadikikötője Tartuszban most gyakorlatilag lebénult a polgárháború miatt. Egy meleg-tengeri görög kikötő ebben a helyzetben álommegoldást jelenthetne Putyin számára – természetesen ennek megvalósulásához Athénnak a NATO-t (is) el kellene hagynia.

Az alacsony intenzitású konfliktus után Ukrajna egyre közelebb áll egy normál háborúhoz. Washington olyan fegyverek szállítását tervezi Kijevnek, amely lehetővé teszi az orosz erők lekötését egy hatékony városi ellenállási harcmodorral. Putyin elnök február 17-i budapesti látogatásának üzenetét az egész világon figyelni fogják.

A pénzügyileg megroggyant Minszk új katonai doktrínával és nyelvtörvénnyel veszi föl a harcot Moszkva ellen. A belarusz elnök hamarosan válaszút elé érkezhet: enyhít az autokrata szorításon és közelebb húzódik Brüsszelhez, vagy hagyja országát kitenni egy revansista és gazdaságilag megroggyant Moszkva kénye-kedvének.

Korábbi moszkvai politikai különalkujával Orbán egy olyan játszmába ment bele, amelyet már régen nem tart ellenőrzése alatt. A Déli Áramlattal felsült kormányfő most kétségbeesetten próbál kikapaszkodni a maga ásott gödörből. Berlint szemelte ki, mint új védőszentet, amely izolálhatná őt Washington támadásaitól és a nemzetközi szalonképességnek legalább a látszatát biztosítaná. A jelenlegi budapesti kormányzat nincsen tisztában a maga valós súlyával és a maga helyével a világban.

Forrnak az indulatok az EU déli és keleti végein is. A centrum-országok és a periféria-államok között nő a szakadék, a helyzet robbanásveszélyes. De mit jósolt Szíjjártó Péter?

A rubel összeomlása és a Krím tavaly márciusi elfoglalása egy csapásra megváltoztatta a politikai hangulatot. Mind Minszk, mind Asztana közelebb húzódott a Nyugathoz és Kijevhez. Oroszország nagyhatalmi státuszának restaurációja helyett azt látjuk, hogy az EGU államai inkább Pekingtől válnak egyre inkább függővé, amely viszont megkéri az árát a segítségnyújtásnak.

Brüsszelben áll a bál, a döntéshozók attól tartanak, hogy anyagi és ideológiai okok miatt Athén Moszkva felé sodródik. Bár mindenki számított arra, hogy a Sziriza problémát fog jelenteni az EU számára, de mostanra világossá vált, hogy a NATO számára is komoly kihívást jelent. Mivel a franciák kulcsszerepet játszottak a görögök euróövezeti tagságának elnyerésében, most a romhalmaz eltakarításához is előre küldik őket közvetíteni. Eközben egyre nagyobb bajba kerülnek a görög bankok.

Putyin tanácsadói köre az ukrán kérdésben egyre inkább egy szűk, az intenzívebb katonai beavatkozást támogató, főként titkosszolgálati hátterű csoportra szűkült le. A Kreml és egyre több orosz szerint is a kelet-ukrajnai harcok részét képezik egy Ortodox Szent Háborúnak, amely legitim és védekező jellegű az Egyesült Államok agressziójával szemben. A magyar kormányfő remélhetően nem ismétli meg Putyin oldalán azt, amit tavaly novemberben Dél Koreában hangsúlyozott: "Mi hiszünk abban, hogy minden nemzetnek joga van egységben, egy állam keretein belül élnie."

A német megszorítási diktátumok régi sebeket tépnek fel és elfeledett szellemeket idéznek elő Dél-Európában. A populista baloldal szerint Európa nem engedhet tovább Berlinnek, mert az akár fegyveres konfliktushoz is vezethet.

Az európai politikai és pénzügyi rendszer egy bizonytalan új szakaszába lépett az éjjel. Egyben megvalósult a brüsszeli és berlini rémálom, a megszorítások által életre hívott politikai formáció győzedelmeskedett a periférián. A súlyos recesszió megroppantotta a tradicionális görög pártokat, a politikai centrum összeomlott. Madrid várhatóan decemberben esik el.

Vasárnap sorsdöntő, az EU számára is nagyon fontos szavazás lesz Görögországban. Józan ésszel nehéz felfogni, egy nép hogyan rohanhat egy radikális párt ölelő karjaiba - íme 12 statisztika, amely érzékelteti a görög gazdaság és társadalom weimarizációját.

Barack Obama évértékelő beszédének a jövő évi elnökválasztás tematizálása volt a célja. A legfontosabb kampánytéma a "szűk réteg soha nem látott gazdagsága szemben a küszködő középosztállyal" lesz. A társadalmi különbségek 1929-es szintre jutottak és fél évszázada először az amerikai köziskolák diákjainak több, mint fele szegénységben él.