Wéber Balázs cikkei

Egy friss tanulmány szerint 100 ezer beoltott közül átlagban egynél lép fel szívinfarktus a vakcina felvételét követően. Covid-fertőzés után viszont 25 plusz infarktust regisztráltak.

Ezt a magyar miniszterelnök árulta el a mai Kormányinfón.    

Berlin szemmel tartja a magyarországi német vállalatok érdekeit, de nem ez dönti el a Magyarországgal kapcsolatos politikát. Az általunk megkérdezett elemzők, gazdasági szereplők és diplomaták úgy látják, az új, baloldali–liberális kormány kritikusabb lesz elődjénél az Orbán-kormánnyal szemben, de a gazdasági kapcsolatok nincsenek veszélyben. Amíg EU-tagok vagyunk, és megy az üzlet, maradnak a német cégek.

Angela Merkel már 2018-ban leköszönt a CDU éléről, méltó utódját azóta is keresik. Most újabb jelentkező van a nem kis feladatra.

Emmanuel Macron ugyan szóvá tette jogállamisági aggályait tegnapi látogatása során, és meglebegtette az EU-pénzek elzárásának lehetőségét, ugyanakkor gesztusokat is tett Orbán Viktornak, összességében pedig békülékeny hangnemet ütött meg. A vizittel mindketten jól jártak: Emmanuel Macron potenciális szövetségeseket szerzett a francia uniós elnökség előtt, Orbán Viktor pedig újabb uniós nagyágyúval „legitimáltatta magát”.

A magyar miniszterelnök a francia elnököt látja vendégül Budapesten a V4-csúcs keretében.

A francia elnök részvétele a budapesti V4-csúcson mindkét fél számára előnyös: Emmanuel Macron szövetségeseket szerezhet a francia uniós elnökség előtt, Orbán Viktor pedig elmondhatja magáról, hogy újabb uniós „nagyvadat” sikerült Magyarországra csábítania.     

A Merkel-Macron tengely már a múlté, most a Scholz-Macron páros veszi át a kormányrudat az EU-ban.

Ha Annalena Baerbock a külpolitikában is nagy spíler, akkor megizzaszthatja a magyar kormányt.

Ami elkezdődik, az egyszer általában véget is ér.  

A kötelező oltás és a korlátozások elleni tüntetések eszkalálódásától tart számos német tartomány belügyminisztere az újabb szigorítások miatt. A Covid elleni oltás kötelezővé tételéről egyes intézményekben még a héten dönthetnek, jövő év elején pedig az egész felnőtt lakosságra kiterjeszthetik az intézkedést. Eközben a negyedik hullám visszaszorulóban van: a koronavírusos fertőzöttek és elhunytak száma is csökken.

Ma reggel aláírták a koalíciós szerződést. 

Az európai bíróság főtanácsnoka szerint a jogállamisági mechanizmus nem sért uniós jogot. Ha a bíróság ítélete is megerősíti ezt az álláspontot, akkor nagy az esély arra, hogy Magyarország és Lengyelország ellen is megindul az uniós pénzek befagyasztását is lehetővé tévő eljárás.

Újabb Covid elleni szigorításokról döntött ma a német kormány a tartományokkal közösen, amelyek elsősorban az oltatlanokat fogják sújtani. Az üzletek jelentős részéből, valamint a kulturális és szabadidős rendezvényekről kitiltják őket, és minimálisra szorítják a közösségi életüket. Jövő kora tavasztól pedig – ha a Bundestag is megszavazza – általánosan kötelezővé teszik az oltást.

Rosszul járnak a tanulók a koronavírus-járvány miatti digitális oktatással, derül ki egy friss nemzetközi felmérésből. Kevésbé hatékonyan tanulnak, nehezebben koncentrálnak és hiányoznak a társas kapcsolatok. Egyes szakértők hosszútávon katasztrofális hatásoktól tartanak. Az általunk megkérdezett pedagógusok szerint fásultabbak, nehezebben tanulnak a diákok digitális oktatásban, ugyanakkor ez függ az életkortól és a tantárgytól is.

Az Európai Gyógyszerügynökség vezetője szerint a jelenlegi vakcinák is megvédenek a koronavírus legújabb mutánsa, az omikron ellen. Ha pedig mégis szükségessé válik, 3-4 hónap alatt jóvá tudják hagyni a módosított oltóanyagokat. A Moderna vakcinagyártó főnöke eközben azt mondta: a jelenlegi oltóanyagok kevésbé lehetnek hatékonyak az új variánssal szemben.

A távozó és a jövendőbeli cseh kormány is az oltással oldaná meg a Covid-válságot, ezért számos eszközzel próbálja rábírni a vakcina felvételére az oltatlanokat. Ők nem járhatnak például színházba vagy kocsmába, és munkába is csak teszttel. Egy helyi magyar ugyanakkor lapunknak azt mondta: a szabályok betartatása nehézkes, a csehek pedig hajlamosak a kijátszásukra. Sokan végül beoltatják magukat, de nem meggyőződésből, hanem a szabadságuk visszaszerzése miatt.

Óránként 12 eurós minimálbér, zöld energiaboom, szociális lakásdömping, kannabisz-legalizálás. A többi közt ezt tartalmazza az a koalíciós szerződés, amelyet tegnap mutattak be az új német kormány tagjai, a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberálisok. Az Orbán-kormány erősödő kritikára számíthat – a külügyminiszteri tárcát a Zöldek kapják.

Az Európai Bizottság megkezdte Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a jogállamisági mechanizmus előkészítését, amely végső esetben az uniós pénzek befagyasztásával járhat. Ráadásul a két ország idén valószínűleg már nem jut hozzá a Helyreállítási  Alap forrásaihoz.

Izrael annak ellenére is meg tudta törni a Covid-járvány újabb hullámát, hogy most nem vezette be a korábbi korlátozásokat: nem volt országos karantén, nem zárták be az iskolákat és az üzleteket, nem tiltották be a kulturális rendezvényeket. Helyi szakértők szerint a siker kulcsa a harmadik oltás kiterjesztése a felnőtt lakosságra. A zsidó államban sokáig jelentősen korlátozták az oltatlanok életét, de mára ez a szabályozás is enyhült.

Egy kamion tetején utazni száz másik emberrel aligha kényelmes, de kétségkívül menő. Migráció, kicsit másképp.

Senki sem az igazság egyedüli birtokosa, itt az ideje új mederbe terelni a párbeszédet a járványkezelésről, írják kiáltványukban. 

Az Európai Parlament (EP) és az uniós tagállamok megállapodtak a jövő évi költségvetés tervezetéről.

Újabb lezárások helyett a harmadik oltások felpörgetését javasolja egy müncheni infektológus a koronavírus-járvány újabb hullámának letörésére. Christoph Spinner szerint a 2G-szabály alkalmazása is visszafoghatja a pandémiát. Németországban egyelőre nincsenek újabb országos korlátozások, egyes tartományok ugyanakkor szigorítanak – elsősorban az oltatlanok élete válik nehezebbé.

Németországban szövetségi szinten nincs újabb korlátozás a koronavírus-járvány miatt, a kormány inkább a harmadik oltások és a tesztelések felpörgetésével törné le a negyedik hullámot. Egyes tartományok viszont járványhelyzettől függően szigorítanak: Bajorországban az oltatlanok mától még negatív teszttel sem járhatnak például színházba, moziba vagy edzőterembe. Az oltatlanokat sújtó korlátozásokat vezetett be Szászország is, és más tartományok is készülnek erre.

Csehországban, Romániában és Németországban kerül a legtöbbe az áram az EU-ban vásárlóerő-paritáson számítva. Magyarország a 22. helyet foglalja el a rangsorban – azaz csak öt uniós országban olcsóbb az áram, mint itthon. Az energiadrágulást ugyanakkor mi is megérezzük a cégek áthárító politikája miatt.

A németeknél most lényegesen több az új Covid-fertőzött és Covid-halott egy évvel ezelőtthöz képest annak ellenére, hogy a lakosság kétharmada már be van oltva. A paradoxnak tűnő helyzetnek két oka van német szakértők szerint: a Delta-variáns és az oltatlanok. A leendő kormánypártok szerint ugyanakkor nincs szükség újabb karanténra, a járványügyi vészhelyzetet pedig hamarosan meg lehet szüntetni.

A ma kezdődő bírósági eljárás tétje, hogy kiadják-e a Wikileaks-alapítót az Egyesült Államoknak.

A lengyelek túlnyomó többsége EU-tag szeretne maradni, a kilépés veszélye nem áll fenn, mondta egy lapinterjúban Mateusz Morawiecki. A lengyel miniszterelnök ugyanakkor hozzátette: minden lehetséges eszközzel megvédik majd a jogaikat, ha az Európai Bizottság visszatartja a nekik járó pénzeket. Brüsszel egyelőre sem Lengyelországgal, sem Magyarországgal szemben nem indítja meg az uniós források befagyasztását lehetővé tévő jogállamisági eljárást, a Helyreállítási Alap forrásait azonban már visszatartja. Az Európai Parlament még keményebb fellépést követel, és perrel fenyegeti a bizottságot.

A brüsszeli EU-csúcson is működött a magyar-lengyel szövetség: Orbán Viktor kiállt a lengyelek mellett az uniós jog elsőbbségének kérdésében, és Varsóval közösen támadta az uniós klímacsomagot az elszálló energiaárak miatt. A magyar kormányfő szerint Brüsszel „utópikus fantáziákat" kerget, és megöli a középosztályt. A kedélyeket a kompromisszumok embere, Angela Merkel próbálta hűteni. A német kancellárnak azonban ez lehet az utolsó EU-csúcsa – a lapunk által megkérdezett szakértő szerint az új német kormány kritikusabb lesz majd a magyar kabinettel szemben.

A közelmúltban számos európai országban rekordmagasságokba emelkedett az energiahordozók, köztük a gáz ára. Ennek egyik oka, hogy a megugró keresletet nem követte a kínálat – Oroszország például nem szállít annyi gázt Európába, amennyit tudna. Vlagyimir Putyin nemrég meglebegtette, hogy növelnék a szállításokat, ha az Északi Áramlat 2 végre engedélyt kapna Németországban. A valószínűleg kormányra kerülő Zöldek azonban a héten közölték: erről egyelőre szó sem lehet.

Az integrációra hajlandók tartózkodási engedélyhez jutásának megkönnyítése, a jelenleginél gyorsabb honosítás és családegyesítés, részvétel a Földközi-tengeri mentőakciókban: a Merkel-kormánynál is megengedőbb migrációs politikát folytatnának a német szociáldemokraták, a Zöldek és a liberálisok, akik ma kezdik meg a hivatalos koalíciós tárgyalásokat. Németország lakosságának több mint negyede már migrációs hátterű. A német felfogás szerint, aki hajlandó beilleszkedni és tesz magáért, az maradhat.

Németországtól kezdve Nagy-Britannián át Argentínáig beszámolt a külföldi sajtó Márki-Zay Péter előválasztási győzelméről. Az európai értékelések többsége szerint az „outsider politikus” a baloldaliakat, a liberálisokat, valamint az Orbán-kormányban csalódott jobboldaliakat is meg tudta szólítani, és komoly ellenfele lesz Orbán Viktornak a jövő tavaszi parlamenti választásokon.

A kancellári szék várományosa, Olaf Scholz szerint már karácsony előtt megalakulhat az új, szociáldemokrata-zöld-liberális kormány. Az előzetes egyeztetések jól haladnak, jövő héten megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások. A németek több mint fele támogatja a lámpakoalíciót.

A magyar szurkolók mellett lengyel drukkerek is részt vettek a „Wembley-ütközet"-ben – erről tanúskodnak friss angol sajtóhírek és egy szerkesztőségünkhöz eljutott helyszíni beszámoló is.

Számos brit lap és az egyik ismert angol videoblogger is részletesen beszámolt a tegnapi vb-selejtezőn a magyar drukkerek és az angol rendőrök közötti verekedésről. A londoni rendőrség hat szurkolót vett őrizetbe – a többi közt rendbontás, rendfenntartó elleni támadás és voyeurizmus (!) gyanújával. A FIFA vizsgálatot indít az ügyben.

A héten megkezdte a meghallgatásokat az Európai Bíróság a jogállamisági mechanizmusról, amelynek ügyében tavasszal nyújtott be keresetet a magyar és a lengyel kormány. Ha jóváhagyja a mechanizmust, a jövőben uniós forrásokat vonhatnak meg azoktól a tagországoktól, amelyek megsértenek bizonyos jogállamisági kritériumokat. Brüsszel a Helyreállítási Alap forrásainak jegelésével már figyelmeztette a magyar kormányt, a mechanizmus esetleges bevetésével pedig újabb gyomrost vihet be neki – néhány hónappal a választások előtt.        

Bár ma külügyminisztere váltotta Sebastian Kurzot a kancellári székben, az Osztrák Néppárt vezérét továbbra sem lehet leírni. Helyi sajtóértékelések szerint Kurz ezentúl a háttérből irányíthat bizalmasa segítségével, és az sem kizárt, hogy - ha nem találják bűnösnek a nemrég kirobbant korrupciós ügyben - harmadszor is visszatér majd a hatalomba.

Andrej Babis cseh kormányfő Orbán Viktor szövetségese uniós szinten, egyes kampányüzeneteit pedig akár a magyar miniszterelnök is írhatta volna. A milliárdos exvállalkozó populista pártja szoros befutóra számíthat a jelenleg is zajló választáson, amelynek számos végkimenetele lehet. Ugyanakkor bármilyen kabinet alakul is majd, radikális váltás nem várható: Csehország EU-tagsága nincs veszélyben. 

Számos EP-képviselő szerint Magyarországnak addig nem szabad részesülnie az új uniós forrásból, a Helyreállítási Alapból, amíg a magyar kormány nem garantálja a pénzek megfelelő elköltését, és nem tart be bizonyos jogállamisági feltételeket.

Szerintük a CDU-CSU szövetség olyan mértékű vereséget szenvedett, hogy nincs legitimációja kormányalakításra.

Számos állam- és kormányfő, köztük a magyar miniszterelnök egyik fontos szövetségese, Andrej Babis is érintett a legújabb offshore botrányban, amelyet vasárnap robbantottak ki vezető nemzetközi lapok. A cseh kormányfő azt állítja, hogy nem követett el törvénytelenséget, a kiszivárogtatás célja pedig a közelgő választás befolyásolása. A cseh rendőrség mindenesetre vizsgálatot indít az ő ügyében is. A Pandora-iratok szerint a magyar kormányhoz közelálló személyek is rendelkeztek titkos offshore üzletekkel.

A Zöldek és a liberálisok nélkül ugyanis nem lehet kormányt alakítani.

A német vállalatvezetők megkönnyebbültek, hogy a radikális baloldal biztosan nem kerül be az új kormányba. Sokan közülük ugyanakkor csalódottak a CDU-CSU kudarca miatt. Szerintük most minél hamarabb fel kell állnia egy olyan életképes kormánynak, amely azonnal megkezdi választási ígéretei – például klímavédelem, energiafordulat – megvalósítását.

Azt már tegnap este óta tudjuk, hogy a szociáldemokraták nyerték a németországi választásokat, az viszont még kérdés, hogy képesek lesznek-e a Zöldekkel és a liberálisokkal összefogva kormányt alakítani. Addig is összegyűjtöttük, miért teremtett új helyzetet a mostani választás, és melyek a legfontosabb tanulságok. Jegyzet.

Hajszállal, de a szociáldemokraták nyerhették a német szövetségi választásokat a CDU-CSU-szövetség előtt mai előrejelzések szerint. Az eredmény nagyon szoros. Hivatalos eredmény hétfőn lesz. A harmadik helyet a Zöldek szerezhették meg.         

A német választások kimenetele teljesen nyílt, de akár az SPD, akár a CDU-CSU nyer, csak kisebb pártokkal összefogva alakíthat majd kormányt, mondta Thomas Petersen, az Allensbach Közvéleménykutató Intézet projektvezetője a Privátbankár.hu-nak adott interjúban. A kommunikációs szakember szerint a német politika „hollandosodik”: két nagy erő helyett féltucatnyi, közel azonos erősségű párt alakíthatja a politikai életet. Szerinte Magyarország szempontjából szinte mindegy, hogy ki nyeri a német választást, a kormányzásra esélyes pártok külpolitikája ugyanis hasonló. A szakember, aki múlt héten tartott előadást Budapesten a Mathias Corvinus Collegium egyik intézetének meghívására, aggódik a magyarországi fejlemények miatt. Úgy érzi, hogy a rendezvényen megpróbálták eszközként felhasználni. Mint mondta, nyilvánvaló, hogy a magyar kormány hatalmas pénzeket fordít propagandára.

Mintegy húsz év után megszűnik a Világbank Doing Business indexe, amely az üzleti és befektetési környezet alapján rangsorolta az országokat. A hivatalos indoklás szerint “információs rendellenességek” és “etikai ügyek” nyomán szüntetik be az indexet. Magyarul: a gyanú szerint a Világbank vezetői egyes országokat előrenyomtak a rangsorban, például üzletért vagy támogatásért cserébe. Elemzők szerint nem a szervezet befolyásolhatósága a meglepő, hanem az, hogy a legfontosabb indexét manipulálták ilyen könnyedén.