Wéber Balázs cikkei

A Riporterek Határok Nélkül szerint a magyar kormányfő is egyike azon vezetőknek, akik különösen drasztikus módon nyomják el a sajtószabadságot.

A magyar kormány számára a legjobbkor jött, hogy július elsejétől Szlovénia tölti be az Európai Tanács soros elnökségét. Délnyugati szomszédunk ugyanis azon kevés uniós állam egyike, amely Orbán Viktor mellé áll a nagy uniós balhékban. Ez pedig még sokat érhet a jogállamisági mechanizmus körüli vitákban.   

Ebben a csapatban nem volt meg az a szükséges plusz, ami a német válogatottban általában megvan. A láthatatlan erő most nem tört felszínre, de a mélyben még ott rejtőzik. Jegyzet.

Miközben Nagy-Britanniában megint terjed a koronavírus, ma várhatóan 40 ezer, az elődöntőkben és a fináléban pedig 60 ezer néző őrjöng majd a londoni Wembley-ben. Szakértők egy része attól tart, hogy ez olaj lesz a tűzre. Az UEFA szerint ugyanakkor minden rendben van: a meccsekre csak védett szurkolókat engednek be.

A koronavírus Delta mutánsa a briteknél már most domináns, nyár végére pedig egész Európában az lehet. Terjedése ugyanakkor sem a szigetországban, sem Németországban, sem Ausztriában nem növelte a halálozási rátát. A jelenlegi ismeretek szerint a Delta ugyan fertőzőbb a korábbi verzióknál, de lényegében nem veszélyesebb, és az oltások is hatékonyak vele szemben.

A brüsszeli uniós csúcson a holland kormányfő kilátásba helyezte Magyarország távozását az EU-ból, a svéd kormányfő pedig azt mondta: elegük van olyan országok finanszírozásából, amelyek nem tartják magukat az uniós alapértékekhez. Orbán Viktor mellett csak a lengyel és részben a szlovén kormányfő állt ki.

Ma kezdődött Brüsszelben a kétnapos EU-csúcs, amelyet megelőzően 17 ország vezetője levelet írt az uniós intézményeknek az LMBTQ-közösség jogainak védelme érdekében. A dokumentum utalások szintjén a melegellenesnek tartott magyar törvényt kritizálja, amit az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen korábban szégyenletesnek nevezett. A magyar kormány ezt vitatja. Az ügy még a tegnapi német-magyar Eb-meccset is átszőtte.

A hazai válogatott továbbjutási esélyei annak ellenére is megmaradtak, hogy Európa második, harmadik és ötödik legértékesebb csapatával kell megküzdenie. A francia, a német és a portugál tizenegy piaci értéke több mint tízszerese a magyarénak, Kylian Mbappé pedig eurókban kifejezve egymaga több mint kétszer annyit ér, mint a magyar keret együttesen. A pályán persze nem eurók fociznak, így a gigantikus értékbeli különbség nem garantálja a győzelmet – mint ahogy azt szerencsére szombaton is láthattuk.

Egyre komolyabb politikai hullámokat vet Németországban a magyar labdarúgó-válogatott müncheni vendégjátéka. A bajor város vezetése szivárványszínekben világította volna ki a meccsnek helyet adó arénát a melegellenesnek tartott magyar pedofiltörvény miatt, az UEFA azonban nemet mondott. Más német stadionok viszont szivárványszínbe fognak borulni, Manuel Neuer német csapatkapitány pedig ezúttal is ilyen színű karszalaggal fut majd ki a gyepre.

Megkezdte a nemzeti helyreállítási tervek jóváhagyását az Európai Bizottság elnöke: Ursula von der Leyen elsőként Portugáliával közölte személyesen a jó hírt. Értesüléseink szerint az uniós politikus 12 országba látogat el első körben – Magyarország nincs közöttük. Hazánk 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kap az uniós Helyreállítási Alapból, a hiteleket viszont csak projekttől függően hívja majd le. Az Európai Parlament attól tart, hogy egyes tagállamokban nem megfelelően fognak hasznosulni a gigantikus alapból származó pénzek.

Az Európai Parlament múlt héten megsürgette az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb alkalmazza a renitens államok féken tartására megszavazott új „csodafegyvert”, az uniós pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kötő mechanizmust. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint reális lehetőség, hogy már a jövő évi választások előtt eljárás indul Magyarországgal szemben. Mégha ez nem is járna feltétlenül azonnali pénzmegvonással, már annak meglebegtetése is komoly politikai károkat okozhat az Orbán-kormánynak, amely bizonytalan nemzetközi térben, jelentős kitettséggel vág neki a választás előtti időszaknak.                

Bár a magyar miniszterelnök szerint „migránshadak” akarnak bejutni Európába, a hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy a mediterrán térségbe érkező migránsok száma folyamatosan és jelentősen csökkent 2015 és 2020 között, idén pedig egyelőre még a tavalyi átlagtól is elmarad.

Az Európai Parlament kifogásolja, hogy az Európai Bizottság még nem kezdte meg a jogállamisági mechanizmus alkalmazását. Az EP szerint egyre inkább fennáll a veszélye annak, hogy egyes tagállamok visszaélnek az uniós költségvetéssel, és közben a jogállamiság helyzete is romlik. Attól is tartanak, hogy a tagállamok nem a megfelelő célokra költik el a Helyreállítási Alap pénzeit. Az EP  kész akár bíróság elé is vinni a Bizottságot.

Bár július elsejétől életbe lép az uniós Covid-igazolvány, ez számunkra nem jelenti automatikusan az utazás szabadságát az EU-n belül. A keleti vakcinákat ugyanis uniós szinten továbbra sem engedélyezték, azok elfogadása tehát az egyes tagállamoktól függ. A hazai védettségi igazolvánnyal világszerte 14, Európán belül pedig 9 országba utazhatunk be jelenleg biztosan korlátozások nélkül, a vakcina típusától függetlenül.

Az Európai Parlament attól tart, hogy az Európai Bizottság nem kontrollálja majd megfelelően az uniós Helyreállítási Alapból a tagállamoknak járó pénzeket, amelyeket így nem a megfelelő célokra fognak elkölteni – derült ki egy hétfői EP-háttérbeszélgetésen. Az EP szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke néhány héten belül ellátogat a tagállamokba, és megkezdheti a „zsíros csekkek” kiállítását. Magyarország több mint 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra jogosult – lapunk megkérdezte, mit gondolnak az ennek elköltésére benyújtott tervről az EP-ben.

A Biden-kormány nemrég további vizsgálatokat rendelt el a koronavírus-járvány eredetének feltárására. Ezzel akarva-akaratlanul táptalajt adott annak az elméletnek, miszerint a vírus nem egy vuhani piacról, hanem egy helyi laborból szabadult el. A WHO vizsgálata szerint ez rendkívül valószínűtlen. A téma felmelegítése hátrálthathatja a tudományos együttműködést és így a felkészülést a következő pandémiára. Ráadásul a forrás megtalálása hosszú évekbe telhet – már ha egyáltalán sikerül.   

Tízből hét magyar bevételeit csökkentette vagy várhatóan csökkenti a koronavírus-járvány, derül ki egy uniós felmérésből. Az EU egészében jóval alacsonyabb ez az arány. A válság miatt a magyarok fele bizonytalanságban érzi magát. Ugyanakkor a jelentős többség még mindig EU-párti az EU-ban és itthon is. A lapunk által megkérdezett EP-tisztviselő szerint ennek oka, hogy az elmúlt évek válságai megmutatták: jobb együtt, mint külön. Ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy az uniós polgárok fele szerint az uniós közösség rossz irányba halad.

A nyájimmunitás nem reális célkitűzés a koronavírus-járvány esetében, állítják amerikai kutatók. Ettől azonban még nem kell kétségbe esnünk: a normál életünkhöz enélkül is visszatérhetünk. Más szakértők szerint ugyanakkor létezik nyájimmunitás: Magyarországon 60-80 százalékos átoltottság kellene ehhez. Ennek elérése jelenleg reménytelennek tűnik, mivel nincs elég oltásra jelentkező.     

A magyar kormányfő a második uniós vezető a brit uniós kilépés óta, akit fogad a brit miniszterelnök. A Downing Street szerint a találkozó fontos az ország prosperitása és biztonsága szempontjából. A helyi ellenzék ugyanakkor azt követeli, hogy Johnson – ha már meghívta – vonja kérdőre Orbánt néhány kérdésben.

Ha ma lennének az EP-választások, a jobbközép pártcsalád már csak jóval kisebb előnnyel nyerne, mint két évvel ezelőtt – derül ki egy aktuális felmérésből. Ebben jelentős szerepe van a Fidesz távozásának.

Bár már kapott jelzéseket Washingtontól a magyar demokrácia állapotát illetően, számos olyan terület van, ahol továbbra is jó az együttműködés Magyarország és az Egyesült Államok között – erről Takács Szabolcs washingtoni magyar nagykövet beszélt a Privátbankár.hu-nak adott interjúban. Ezeket a területeket tekintve sem magát, sem Magyarországot nem érzi ellenszélben. A nagykövet szerint a tengerentúlon ma nyílt kultúrharc zajlik, és természetes, hogy nézeteltérések vannak egy baloldali és egy jobboldali kormány között. Ugyanakkor nem tart attól, hogy ezeknek negatív hatása lesz a gazdasági kapcsolatokra. Az interjúból kiderül az is, hogy milyen volt belülről Joe Biden beiktatása, él-e még az amerikai álom, hogyan juthatnak be magyar cégek könnyebben az ottani piacra, és mit remélhetünk az amerikai LNG-szállítmányoktól. A legérdekesebb részeket videó formában is közzétesszük cikkünk végén.

Bár a belorusz elnök megvédte a Ryanair-járat feltartóztatását, minden jel arra utal, hogy az egy politikai leszámolás-sorozat része volt. A repülőgépen utazó, földet érés után őrizetbe vett kormányellenes bloggert, Roman Prataszevicset akár halálra is ítélhetik egy kollégája és édesanyja szerint.

A magyar kormány az EU-tagállamok közül egyedüliként vétózta meg az uniós nyilatkozatot a kiújult izraeli-palesztin összecsapások ügyében. Ezt tette ma szóvá Heiko Maas.

A CDU-CSU mélyrepülése az elmúlt hónapokban is folytatódott, így lehetséges, hogy a jobbközép pártszövetség 16 év kormányzás után ellenzékbe fog szorulni, és a Zöldek kerülnek hatalomra. Friedrich Merz, a CDU egyik meghatározó személyisége most egy interjúban azt mondta: a CDU-CSU-t ismét olyan széles pártszövetséggé kell tenni, amelyben a liberális és a konzervatív szavazók is otthon érzik magukat. Szerinte a bázisuk egy részének elfogyott a türelme. Beszélt arról is, hogy milyen témák körül forog majd a választási kampány.

Erről a tagállamok uniós nagykövetei egyeztek meg mai ülésükön.

Másfél percünk van arra, hogy a sziréna megszólalása után az óvóhelyre érjünk, mondta a Privátbankár.hu-nak egy izraeli városban, Petah Tikvában élő nő. Szerinte az élet nem állt le, a rakétatámadásokat meg lehet szokni, ugyanakkor mindig készenlétben kell állni. Egy lapunknak nyilatkozó elemző szerint az izraeli-palesztin harcok kiújulásának hátterében számos ok húzódik meg, a demográfiai viszonyok kiegyenlítődésétől kezdve a belpolitikai válságokig.

Március elején agyvérzésben életét vesztette egy 32 éves német nő. Mostanra bebizonyosodott, hogy az agyvérzést az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinája váltotta ki. Magyarországon is derült már fény oltás utáni trombózisos esetekre. Igaz, az oltások számához képest nagyon kevés esetről van szó. Az AstraZenecánál a vérrögképződést már fel kell tüntetni a nagyon ritka mellékhatások között, a Pfizerről pedig egy német-holland kutatás azt állítja, hogy átprogramozza a velünk született immunválaszokat. Egy gyógyszeripari forrásunk szerint gyógyszerek esetében is előfordul, hogy nagyon ritka mellékhatások vagy hosszú távú hatások csak sok idő és tömeges használat után derülnek ki, és ez igaz lehet a vakcinákra is.

Erről lapcsoportunk kérdésére beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Erről a mai Kormányinfón beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Bár Indiát tavasszal valóban telibe kapta a Covid-válság, a negatív hatások egyes államokra, régiókra, városokra korlátozódnak, mondta el a Privátbankár.hu-nak Rajesh Ranganathan. A Dél-Indiában élő pénzügyi tanácsadó szerint az emberek a jövőben többet tesznek majd félre, és kevesebbet mozdulnak majd ki, ugyanakkor néhány éven belül nagyrészt visszatérhetnek a normális élethez. A lapunknak adott interjúban beszélt arról is, hogy miért most ugrott meg a fertőzésszám, kiket sújt leginkább a krízis, vannak-e halottégetések a krematóriumokon kívül, betartják-e a helyiek a karantént, bíznak-e a vakcinákban, és összességében hogyan tekintenek a mostani időszakra.

A német kormány egyes tartományok nyomására venne az oroszoktól Covid elleni vakcinát, ha azt az Európai Gyógyszerügynökség is jóváhagyja. A Szputnyik Kelet-Németországban népszerű, nem kis részben az NDK-s múlt és az orosz tudományos vívmányok miatt. Egy berlini kormányközeli forrásunk szerint a németek alapvetően a hatalomra és a hatóságokra bízzák ezt a kérdést.

Erről Gulyás Gergely beszélt a mai Kormányinfón. Ez azt jelenti, hogy a többi közt nem járhatnak színházba, moziba vagy koncertre, valamint nem mehetnek szállodába. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint koronavírus elleni oltóanyagból már van és lesz elég, a kérdés egyre inkább az, hogy tudják-e érdemben növelni az oltakozni hajlandók számát. Ennek érdekében már zajlik egy médiakampány.  Szerinte a reális cél a felnőtt lakosság 70 százalékának beoltása.

A brit-svéd AstraZeneca és a kínai Sinopharm mellett már az orosz Szputnyik oltóanyagra is lehet online regisztrálni.

Míg egyes magyar kórházakban a lélegeztetőgépre került Covid-betegek 80-90 százaléka életét veszti, addig globálisan jóval alacsonyabbnak tűnik ez az arány: tavaly az intenzív osztályokon 30-60 százalék volt a koronavírus-fertőzöttek halálozási rátája nemzetközi tanulmányok szerint. Egy amerikai kutatás szerint minél telítettebb egy intenzív osztály, annál kisebb az esély a túlélésre.

A szigorú járványellenes lezárások nem hoznak hasznot, inkább csak ártanak, véli John Ioannidis. Az amerikai Stanford Egyetem professzora továbbra is ellenzi például a kijárási korlátozásokat és az iskolabezárásokat. Szerinte elég, ha tartjuk a távolságot, maszkot hordunk, kerüljük a tömeget, és követjük a higiéniai szabályokat. A mainstream válságkezelést megkérdőjelező amerikai-görög professzor tézisei vitatottak, ugyanakkor úgy véljük, hogy az ilyen nézeteknek is nyilvánosságot kell adni.            

Holnap várhatóan újabb járványügyi enyhítésekről dönt a kormány, ennek előnyeit azonban csak a védettek élvezhetik, a nem védettekre továbbra is vonatkoznak az eddigi korlátozások, derült ki a mai Kormányinfón. Gulyás Gergely lapunk kérdésére azt mondta: az oltópontokat próbálták úgy kialakítani, hogy minél kisebb legyen a zsúfoltság és a fertőzésveszély. Szerinte május végére-június elejére pedig minimális szintre csökkenhet a járvány. És beszélt arról is, hogy szerinte a hazai adatok alapján melyik a leghatékonyabb vakcina.  

Németországban a védettek mentesülni fognak a kijárási tilalom alól, Ausztriában könnyebben utazhatnak majd, Izraelben pedig már most is csak ők járhatnak moziba, színházba vagy éppen uszodába – a beoltottak és a gyógyultak tehát nem csak Magyarországon kapnak privilégiumokat. Ez azonban máshol heves társadalmi vitákat szül: szabad-e diszkriminálni azokat, akik bármilyen okból elutasítják az oltást?

A karanténmentes Svédországban a lakosságszámhoz mérten kevesebben haltak meg Covidban, mint az EU-ban vagy itthon, de többen, mint más skandináv országokban. A svédek ugyanakkor holisztikusan kezelik a kérdést: szerintük a karantén hiánya gazdaságilag és társadalmilag megtérül. Az iskolák végig nyitva tartottak, a GDP kisebbet zuhant az uniós átlagnál. Egy helyi magyar, Gonda Zsuzsanna lapunknak azt mondta: korlátozások ott is vannak, de a szabad élet fennmaradt.

Futball csak addig van, amíg szurkolók vannak. Márpedig a szurkolók és a véleményvezérek úgy gondolják, hogy a Szuperliga a tradíciók felülírását, a futball lassú halálát jelentette volna. Egy velejéig európai játékot nem lehet amerikanizálni. Jegyzet. 

Nyugati szomszédunk jóval lassabban halad az oltásokkal hazánknál, nem vezetett be országos karantént, a halálozásokat tekintve mégis elkerülte a harmadik hullámot. Míg nálunk 200 és 300, ott általában 20 és 30 között volt a Covid-áldozatok napi száma az elmúlt egy hónapban. Az osztrák kormány szerint a helyzet stabil, májusban csaknem teljes nyitás jöhet. De miért sikerült Ausztriának, ami Magyarországnak nem?     

Angela Merkel lassan visszavonul a nagypolitikától, helyére ketten pályáztak a CDU/CSU pártszövetségből: Armin Laschet és Markus Söder. Laschet mögé tegnap éjjel beállt a CDU elnöksége, Söder pedig ma bejelentette: elfogadja a testvérpárt döntését.

Ez a leghatékonyabb oltóanyag Argentínában az eddigi tapasztalatok szerint. Már az első oltás után is csaknem minden beoltott szervezetében találtak ellenanyagot.      

A német Állandó Oltási Bizottság szerint a koronavírus-fertőzésen átesettek minimum 6-8 hónapig immunisak a vírussal szemben – tehát legalább annyi ideig, mint a beoltottak. A német kormány szakértői tanácsadó testülete emiatt hat hónapig nem ajánlja az oltásukat – Magyarországon három hónap a várakozási idő. Emellett alapesetben a várandósok vakcinálását sem ajánlja az adatok hiánya miatt.

A brit-svéd gyógyszergyártó vakcinája iránti bizalmat a korábbi felfüggesztések már megingatták, a legújabb hírek pedig akár teljesen romba dönthetik. Dánia tegnap teljes egészében törölte az AstraZenecát az oltási programjából, az EU pedig nem hosszabbítaná meg szerződését a céggel, mint ahogy a Johnson&Johnsonnal sem. Magyarország továbbra is teljes körűen használja az AstraZenecát, a Johnson&Johnson (Janssen) vakcinát viszont egyelőre jegeli.   

A nyugat- és dél-európai országokban a lakosság 60-75 százaléka oltatná be magát koronavírus ellen – a franciák kivételével –, az oltakozási kedv pedig jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban. Magyarországon tavaly év vége óta egyenesen megugrott az oltakozási hajlandóság: ma már 60 százalék biztosan elfogadná a vakcinát. Ebben alighanem döntő szerepe van a rekordszintű halálozási hullámnak. Ugyanakkor egyelőre csak 40 százalék regisztrált.

Bár a napokban ismét kételyek merültek fel a kínai oltóanyagok hatékonyságával kapcsolatban, nemzetközi tanulmányok azt mutatják, hogy a súlyos, halálos megbetegedéstől ezek a vakcinák is megvédenek. Gyógyszeripari forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a cégek óriási összegeket fordíthattak a fejlesztésre, az oltóanyagok nyújtotta védettség pedig jóval többet nyom a latba, mint az esetleges kockázatok.          

Bár a CDU-CSU pártszövetségben általában a CDU állítja a kancellárjelöltet, most megszakadhat ez a hagyomány: a CSU főnöke, Markus Söder ugyanis sokkal népszerűbb az új CDU-vezérnél, Armin Laschetnél. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint Söder egy új generációt képvisel, politikailag pedig nyitottabb a korábbi CSU-vezetésnél. Kérdés, hogy „becserélné-e” Bajorországot Berlinre.    

Egyre kellemetlenebb helyzetbe kerül a brit-svéd gyógyszergyártó: már az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is úgy véli, hogy nagyon ritka esetben összefüggés lehet az oltóanyaguk és a vérrögképződés között. Ezt a veszélyt már fel kell tüntetni lehetséges mellékhatásként. Az EMA szerint azonban az oltóanyag haszna még így is sokkal nagyobb a kockázatnál, és továbbra sem javasolja a korlátozását. Egy gyógyszeripari forrásunk kiemelte: gyógyszereknél is előfordul, hogy csak tömeges használat után derülnek ki súlyos, nagyon ritka mellékhatások, de ez önmagában nem indokolja a betiltásukat. De mekkora most valójában a kockázat? Megnéztük a részletes adatokat.