Wéber Balázs cikkei

Helyi lapértesülések szerint a svájci titkosszolgálat is használhatta az izraeli kémszoftvert, legalábbis terror- és kémelhárítási céllal.

A történelem során először csökkent a fehérbőrűek száma az Egyesült Államokban az elmúlt 10 évben. Népességen belüli arányuk pedig 69-ről 58 százalékra esett 20 év alatt. Megugrott viszont a latinók, valamint az ázsiai és a vegyes származásúak száma. Kaliforniában már több a latinó, mint a fehér. A nagy olvasztótégely az eddiginél is jóval kevertebb lett az elmúlt évtizedben. De mi áll mindennek a hátterében?

A német jobbközép pártszövetség év elején még 36 százalékon állt, ma már csak a választók 23 százaléka adná rá a voksát. A szocdemek viszont jönnek fel, ami már elég lehet egy baloldali-zöld kormányhoz. Németország másfél hónap múlva választ.

Olaszországban és Franciaországban egyre durvább korlátozásokkal próbálják rákényszeríteni az oltatlanokat a koronavírus elleni vakcina elfogadására. A stratégia beválni látszik: az oltási hajlandóság mindkét államban növekszik. Részben még nagyobb szigorításokra készül a német kormány. Az intézkedések ugyanakkor ellenállást is szülnek. Magyarországon egyelőre relatív kevés területen korlátozzák az oltatlanok életét.

Maradhatott volna saját akaratából Lionel Messi az FC Barcelonánál, vagy a pénz- és munkaügyi szabályok miatt tényleg nem volt más választása, mint a távozás? Erre a kérdésre egyelőre nincs egyértelmű válasz – az biztosnak tűnik, hogy a problémát ezúttal is az anyagiak jelentették. Jegyzet.

Egy újságírónőnek kiszivárognak a bikinis fotói, amelyekről azt terjesztik, hogy a főnök jakuzzijában készültek. Egy aktivistáról miniszoknyás kép kerül elő. Róla azt híresztelik, hogy harapdálták a combjait. Mindkettejük telefonján megtalálják a Pegasus-kémszoftver nyomait. Mindkettejük kellemetlen személy a hatalom számára.

Azok az országok, amelyek tervét jóváhagyta az EU, már augusztus elején hozzájuthatnak az uniós Helyreállítási Alap forrásaihoz. Magyarországnak még minimum két hónapot várnia kell, miután Brüsszel július közepéről szeptember végére halasztotta a döntést a magyar tervről. A késlekedés oka vitatott – a lapunknak nyilatkozó elemzők szerint jelenleg nagy a magyar kormány kitettsége nemzetközi szinten.

A támadásait alig lehet kivédeni.

Montenegrótól a Zöld-foki Köztársaságig nyolc országnak adományozott vagy adott el eddig a magyar kormány olyan Covid elleni vakcinákat, amelyekre itthon már nincs szükség. Lélegeztetőgépből is túlvásárolta magát a kormány: a felesleges beszerzéseket értékesíteni próbálja, de ajándékba is ad belőlük – most például Mongóliának.

A tervek szerint augusztus elsejétől csak az utazhat be Németországba, aki aláveti magát egy Covid-tesztnek, vagy igazolni tudja a koronavírus elleni védettségét. A kötelezettség elvileg a repülőn, vonaton és autón érkezőkre is vonatkozik. Ausztriába szintén csak védettséget igazoló dokumentummal utazhatunk be – a Szputnyik-oltást továbbra sem fogadják el sem az osztrákok, sem a németek – , ha ilyenünk nincs, akkor 24 órán belül teszteltetnünk kell magunkat.

Míg a francia kormány szavak és tettek szintjén is komolyan veszi a lehallgatási botrányt, és vizsgálatokat rendelt el, addig a magyar kormány hisztériáról beszél, nem vizsgálódik, és még a Nemzetbiztonsági Bizottság ülését is kvázi bojkottálja.

A héten az izraeli kormány jelentette be, hogy új szankciót vezet be az oltatlanokkal szemben, most pedig a német kormány közölt hasonló lépést. Németországban az elmúlt hetekben háromszorosára emelkedett az új fertőzések száma, az új áldozatok száma azonban szerencsére nem növekszik.  Magyarországon a nem védettekre vonatkozó korlátozások egy része még érvényben van.

Hosszabb távon egy különleges szállás- és egy új gasztróprojekttel bővítené meglévő portfólióját Gerendai Károly – erről maga az üzletember beszélt lapcsoportunk Klasszis Klubjának találkozóján. Kitért arra is, hogy jelenleg lasszóval is alig lehet munkaerőt fogni, kevés a vendég, áremelés pedig szóba sem jöhet. Gerendai Károly általában hajlik az oltások kötelezővé tételére, ugyanakkor szerinte a vendéglátás nem veszélyesebb ilyen szempontból, mint sok más iparág.

Ha ezt a szoftvert kémkedésre használták fel, akkor a legtöbb szereplőnek nem érdeke, hogy ebből nagy ügy legyen, mondta lapunknak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a lehallgatási botrányról általánosságban. Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy bárkinek a megfigyelése legitim lehet, ha az törvényesen és elszámoltatható módon történik. Szakértők szerint az egyik fő probléma éppen az, hogy Magyarországon a megfigyelés jogi szabályozása elnagyolt: a magyar törvények gyakorlatilag mindenkinek a lehallgatását lehetővé teszik.

A napokban kirobbant Pegasus-ügyben számos tényező a magyar állam érintettségére enged következtetni, mondta el a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Szabó Máté. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója beszélt a többi közt arról is, hogy milyen jogsértések vannak Magyarországon a titkos információszerzéssel kapcsolatban, mikor lehet törvényesen megfigyelni valakit, veszélyben vannak-e az átlagemberek, és milyen jogi lehetőségeink adódnak, ha azt gyanítjuk, hogy célkeresztbe kerültünk.

Edward Snowden szerint az év sztorijának ígérkezik az a botrány, amelyet tegnap robbantottak ki a világ vezető lapjai. A gyanú szerint számos államban, köztük Magyarországon újságírók és politikusok után kémkedett a hatalom egy izraeli szoftver segítségével. A magyar kormánynak „nincs tudomása” ilyesmiről. Ursula von der Leyen szerint elfogadhatatlan, ha valóban kémkedés történt. Az ügy tovább terhelheti Brüsszel és a magyar kormány amúgy is feszült viszonyát.

A 18 év alattiaknál nagyon alacsony annak kockázata, hogy a koronavírus súlyos megbetegedést vagy halált okoz, állítják friss angol kutatások. Ugyanakkor arról nincs elég kutatási eredmény, hogy az oltás mennyire kockázatos esetükben. A szülők tehát nehéz helyzetben vannak, amikor gyerekeik oltásáról kell dönteniük – az előnyöket és kockázatokat egyénileg érdemes mérlegelni.

Kötelezettségszegési eljárásokat indít az Európai Bizottság Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a szexuális kisebbségek alapvető jogainak megsértése miatt, valamint az Európai Bírósághoz fordul a magyar menekültpolitika miatt. A viszony elmérgesedése Brüsszellel nagyon rosszkor jön a magyar kormánynak, hiszen 2500 milliárd forint friss uniós támogatás engedélyezése van függőben – Brüsszel a napokban elhalasztotta az ezzel kapcsolatos magyar terv engedélyezését.

Bár az orosz oltóanyag általában jól teljesít a teszteken, az uniós gyógyszerügynökség engedélyét továbbra sem kapta meg. Ez pedig meglehetősen rossz hír a külföldi utazást tervező szputnyikosoknak. Az orosz vakcinát Magyarország relatív olcsón vette, és már szinte teljesen eloltotta.

Bár a napokban Franciaország és Görögország is kötelezővé tette a koronavírus elleni oltást az egészségügyi dolgozók számára, ez korántsem elterjedt gyakorlat a világban. Általános oltási kötelezettség pedig csak néhány országban van, és azokban sem feltétlenül veszik azt komolyan. A magyar kormány a vakcinát elutasítókra a korlátozások fenntartásával gyakorol nyomást, amelyek egy része még mindig érvényben van.    

Lapunk már szombaton megírta, hogy folyamatban van és így csúszik a magyar terv elfogadása Brüsszelben. Ezt most hivatalosan is megerősítették.

Olaszország Eb-győzelme egy egész ország megújulását szimbolizálja egy nagyon nehéz időszak után, ez pedig a gazdaságra is jótékonyan hathat. Anglia nem tudta megtörni az 55 éves átkot, de legalább egyre közelebb kerül ehhez.        

Még folyamatban van a magyar helyreállítási terv értékelése Brüsszelben, közölte a Privátbankár.hu-val Marta Wieczorek, az Európai Bizottság illetékes szóvivője. Ez egyben azt vetíti előre, hogy csúszik a terv jóváhagyása, azaz Magyarország egyelőre nem juthat hozzá az uniós Helyreállítási Alap forrásaihoz. Ezzel párhuzamosan kiújult a politikai viszály Brüsszel és Budapest között, ősztől pedig a jogállamisági mechanizmus is élesedhet Magyarországgal szemben.

Szégyenletesnek minősítette a magyar parlament által elfogadott úgynevezett pedofiltörvényt Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben. Szerinte az diszkriminálja a szexuális kisebbségeket, és így szembemegy az EU alapértékeivel. Egy EP-képviselők által megrendelt – ettől az ügytől független – szakvélemény szerint azonnal meg lehetne indítani Magyarország ellen az uniós források megvonását kilátásba helyező mechanizmust. Von Der Leyen szerint az első eljárások már ősszel megkezdődhetnek. Eközben kiderült az is, hogy Brüsszel egyelőre nem hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet.

A Riporterek Határok Nélkül szerint a magyar kormányfő is egyike azon vezetőknek, akik különösen drasztikus módon nyomják el a sajtószabadságot.

A magyar kormány számára a legjobbkor jött, hogy július elsejétől Szlovénia tölti be az Európai Tanács soros elnökségét. Délnyugati szomszédunk ugyanis azon kevés uniós állam egyike, amely Orbán Viktor mellé áll a nagy uniós balhékban. Ez pedig még sokat érhet a jogállamisági mechanizmus körüli vitákban.   

Ebben a csapatban nem volt meg az a szükséges plusz, ami a német válogatottban általában megvan. A láthatatlan erő most nem tört felszínre, de a mélyben még ott rejtőzik. Jegyzet.

Miközben Nagy-Britanniában megint terjed a koronavírus, ma várhatóan 40 ezer, az elődöntőkben és a fináléban pedig 60 ezer néző őrjöng majd a londoni Wembley-ben. Szakértők egy része attól tart, hogy ez olaj lesz a tűzre. Az UEFA szerint ugyanakkor minden rendben van: a meccsekre csak védett szurkolókat engednek be.

A koronavírus Delta mutánsa a briteknél már most domináns, nyár végére pedig egész Európában az lehet. Terjedése ugyanakkor sem a szigetországban, sem Németországban, sem Ausztriában nem növelte a halálozási rátát. A jelenlegi ismeretek szerint a Delta ugyan fertőzőbb a korábbi verzióknál, de lényegében nem veszélyesebb, és az oltások is hatékonyak vele szemben.

A brüsszeli uniós csúcson a holland kormányfő kilátásba helyezte Magyarország távozását az EU-ból, a svéd kormányfő pedig azt mondta: elegük van olyan országok finanszírozásából, amelyek nem tartják magukat az uniós alapértékekhez. Orbán Viktor mellett csak a lengyel és részben a szlovén kormányfő állt ki.

Ma kezdődött Brüsszelben a kétnapos EU-csúcs, amelyet megelőzően 17 ország vezetője levelet írt az uniós intézményeknek az LMBTQ-közösség jogainak védelme érdekében. A dokumentum utalások szintjén a melegellenesnek tartott magyar törvényt kritizálja, amit az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen korábban szégyenletesnek nevezett. A magyar kormány ezt vitatja. Az ügy még a tegnapi német-magyar Eb-meccset is átszőtte.

A hazai válogatott továbbjutási esélyei annak ellenére is megmaradtak, hogy Európa második, harmadik és ötödik legértékesebb csapatával kell megküzdenie. A francia, a német és a portugál tizenegy piaci értéke több mint tízszerese a magyarénak, Kylian Mbappé pedig eurókban kifejezve egymaga több mint kétszer annyit ér, mint a magyar keret együttesen. A pályán persze nem eurók fociznak, így a gigantikus értékbeli különbség nem garantálja a győzelmet – mint ahogy azt szerencsére szombaton is láthattuk.

Egyre komolyabb politikai hullámokat vet Németországban a magyar labdarúgó-válogatott müncheni vendégjátéka. A bajor város vezetése szivárványszínekben világította volna ki a meccsnek helyet adó arénát a melegellenesnek tartott magyar pedofiltörvény miatt, az UEFA azonban nemet mondott. Más német stadionok viszont szivárványszínbe fognak borulni, Manuel Neuer német csapatkapitány pedig ezúttal is ilyen színű karszalaggal fut majd ki a gyepre.

Megkezdte a nemzeti helyreállítási tervek jóváhagyását az Európai Bizottság elnöke: Ursula von der Leyen elsőként Portugáliával közölte személyesen a jó hírt. Értesüléseink szerint az uniós politikus 12 országba látogat el első körben – Magyarország nincs közöttük. Hazánk 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kap az uniós Helyreállítási Alapból, a hiteleket viszont csak projekttől függően hívja majd le. Az Európai Parlament attól tart, hogy egyes tagállamokban nem megfelelően fognak hasznosulni a gigantikus alapból származó pénzek.

Az Európai Parlament múlt héten megsürgette az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb alkalmazza a renitens államok féken tartására megszavazott új „csodafegyvert”, az uniós pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kötő mechanizmust. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint reális lehetőség, hogy már a jövő évi választások előtt eljárás indul Magyarországgal szemben. Mégha ez nem is járna feltétlenül azonnali pénzmegvonással, már annak meglebegtetése is komoly politikai károkat okozhat az Orbán-kormánynak, amely bizonytalan nemzetközi térben, jelentős kitettséggel vág neki a választás előtti időszaknak.                

Bár a magyar miniszterelnök szerint „migránshadak” akarnak bejutni Európába, a hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy a mediterrán térségbe érkező migránsok száma folyamatosan és jelentősen csökkent 2015 és 2020 között, idén pedig egyelőre még a tavalyi átlagtól is elmarad.

Az Európai Parlament kifogásolja, hogy az Európai Bizottság még nem kezdte meg a jogállamisági mechanizmus alkalmazását. Az EP szerint egyre inkább fennáll a veszélye annak, hogy egyes tagállamok visszaélnek az uniós költségvetéssel, és közben a jogállamiság helyzete is romlik. Attól is tartanak, hogy a tagállamok nem a megfelelő célokra költik el a Helyreállítási Alap pénzeit. Az EP  kész akár bíróság elé is vinni a Bizottságot.

Bár július elsejétől életbe lép az uniós Covid-igazolvány, ez számunkra nem jelenti automatikusan az utazás szabadságát az EU-n belül. A keleti vakcinákat ugyanis uniós szinten továbbra sem engedélyezték, azok elfogadása tehát az egyes tagállamoktól függ. A hazai védettségi igazolvánnyal világszerte 14, Európán belül pedig 9 országba utazhatunk be jelenleg biztosan korlátozások nélkül, a vakcina típusától függetlenül.

Az Európai Parlament attól tart, hogy az Európai Bizottság nem kontrollálja majd megfelelően az uniós Helyreállítási Alapból a tagállamoknak járó pénzeket, amelyeket így nem a megfelelő célokra fognak elkölteni – derült ki egy hétfői EP-háttérbeszélgetésen. Az EP szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke néhány héten belül ellátogat a tagállamokba, és megkezdheti a „zsíros csekkek” kiállítását. Magyarország több mint 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra jogosult – lapunk megkérdezte, mit gondolnak az ennek elköltésére benyújtott tervről az EP-ben.

A Biden-kormány nemrég további vizsgálatokat rendelt el a koronavírus-járvány eredetének feltárására. Ezzel akarva-akaratlanul táptalajt adott annak az elméletnek, miszerint a vírus nem egy vuhani piacról, hanem egy helyi laborból szabadult el. A WHO vizsgálata szerint ez rendkívül valószínűtlen. A téma felmelegítése hátrálthathatja a tudományos együttműködést és így a felkészülést a következő pandémiára. Ráadásul a forrás megtalálása hosszú évekbe telhet – már ha egyáltalán sikerül.   

Tízből hét magyar bevételeit csökkentette vagy várhatóan csökkenti a koronavírus-járvány, derül ki egy uniós felmérésből. Az EU egészében jóval alacsonyabb ez az arány. A válság miatt a magyarok fele bizonytalanságban érzi magát. Ugyanakkor a jelentős többség még mindig EU-párti az EU-ban és itthon is. A lapunk által megkérdezett EP-tisztviselő szerint ennek oka, hogy az elmúlt évek válságai megmutatták: jobb együtt, mint külön. Ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy az uniós polgárok fele szerint az uniós közösség rossz irányba halad.

A nyájimmunitás nem reális célkitűzés a koronavírus-járvány esetében, állítják amerikai kutatók. Ettől azonban még nem kell kétségbe esnünk: a normál életünkhöz enélkül is visszatérhetünk. Más szakértők szerint ugyanakkor létezik nyájimmunitás: Magyarországon 60-80 százalékos átoltottság kellene ehhez. Ennek elérése jelenleg reménytelennek tűnik, mivel nincs elég oltásra jelentkező.     

A magyar kormányfő a második uniós vezető a brit uniós kilépés óta, akit fogad a brit miniszterelnök. A Downing Street szerint a találkozó fontos az ország prosperitása és biztonsága szempontjából. A helyi ellenzék ugyanakkor azt követeli, hogy Johnson – ha már meghívta – vonja kérdőre Orbánt néhány kérdésben.

Ha ma lennének az EP-választások, a jobbközép pártcsalád már csak jóval kisebb előnnyel nyerne, mint két évvel ezelőtt – derül ki egy aktuális felmérésből. Ebben jelentős szerepe van a Fidesz távozásának.

Bár már kapott jelzéseket Washingtontól a magyar demokrácia állapotát illetően, számos olyan terület van, ahol továbbra is jó az együttműködés Magyarország és az Egyesült Államok között – erről Takács Szabolcs washingtoni magyar nagykövet beszélt a Privátbankár.hu-nak adott interjúban. Ezeket a területeket tekintve sem magát, sem Magyarországot nem érzi ellenszélben. A nagykövet szerint a tengerentúlon ma nyílt kultúrharc zajlik, és természetes, hogy nézeteltérések vannak egy baloldali és egy jobboldali kormány között. Ugyanakkor nem tart attól, hogy ezeknek negatív hatása lesz a gazdasági kapcsolatokra. Az interjúból kiderül az is, hogy milyen volt belülről Joe Biden beiktatása, él-e még az amerikai álom, hogyan juthatnak be magyar cégek könnyebben az ottani piacra, és mit remélhetünk az amerikai LNG-szállítmányoktól. A legérdekesebb részeket videó formában is közzétesszük cikkünk végén.

Bár a belorusz elnök megvédte a Ryanair-járat feltartóztatását, minden jel arra utal, hogy az egy politikai leszámolás-sorozat része volt. A repülőgépen utazó, földet érés után őrizetbe vett kormányellenes bloggert, Roman Prataszevicset akár halálra is ítélhetik egy kollégája és édesanyja szerint.

A magyar kormány az EU-tagállamok közül egyedüliként vétózta meg az uniós nyilatkozatot a kiújult izraeli-palesztin összecsapások ügyében. Ezt tette ma szóvá Heiko Maas.

A CDU-CSU mélyrepülése az elmúlt hónapokban is folytatódott, így lehetséges, hogy a jobbközép pártszövetség 16 év kormányzás után ellenzékbe fog szorulni, és a Zöldek kerülnek hatalomra. Friedrich Merz, a CDU egyik meghatározó személyisége most egy interjúban azt mondta: a CDU-CSU-t ismét olyan széles pártszövetséggé kell tenni, amelyben a liberális és a konzervatív szavazók is otthon érzik magukat. Szerinte a bázisuk egy részének elfogyott a türelme. Beszélt arról is, hogy milyen témák körül forog majd a választási kampány.