Wéber Balázs cikkei

Aki nem költ, nem veszít.

A magyar mentesség az olajembargó alól nem lehet indok az orosz energia-szállításoktól való függetlenedés hanyagolására, a Roszatom részvételével megvalósuló paksi fejlesztés pedig újabb veszélyes függőséghez vezethet – mondta el a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Melanie Huml. Bajorország államminisztere hozzátette: Magyarország továbbra is vonzó termelési helyszín, de a cégek szeretik, ha a politikai döntések kiszámíthatóak és transzparensek, Európa pedig több egy gazdasági érdekközösségnél. Az egyenrangú párbeszéd fontos, de a jogállamisági problémákat Bajorországból is aggodalommal szemlélik.

A percekből órák lettek, és mi csak üldögéltünk békésen egy autóút szélén a nagy, kék argentin ég alatt, 12 ezer kilométerre Magyarországtól. Világjáró néven új rovatot indított lapunk, amelyben elmeséljük, mit láttunk mi a nagyvilágban. Ezúttal Argentínából és Uruguayból jelentkezünk.

Újabb ikonikus laptól búcsúzunk.

Minket kicsit kirázott a hideg.

Az orosz gázszállítások csökkenése miatt további jelentős energiadrágulás várható Németországban, amit a szolgáltatók teljes egészében átháríthatnak a fogyasztókra. Szakértők szerint a gázszámla duplázódása biztos, de négyszeres növekedés sem zárható ki. A német kormány főleg a szegényeket segíti, ugyanakkor egy kérése mindenkihez van: spórolj az energiával! Az alkancellár pedig igyekszik jó példával előjárni.  

Ukrajna és Moldova EU-tagjelöltsége, Ukrajna uniós támogatása, horvátországi euróbevezetés – ezek lesznek a ma kezdődő EU-csúcs fő hivatalos témái. Az Oroszország elleni olajembargó ezúttal nincs a napirendi pontok között, és legközelebb csak októberben kerülhet terítékre – a Magyarországra is vonatkozó mentesség az importtilalom alól tehát egyelőre nincs veszélyben.

A kormány running manje kétségkívül Szijjártó Péter, de most a köztársasági elnök is megpróbál a nyomába érni.

Óriásit erősödött a radikális bal- és jobboldal a francia választásokon, miközben Emmanuel Macron pártja elvesztette többségét. A legnagyobb ellenzéki erő de facto annak a Marine Le Pennek a pártja lett, aki jó kapcsolatokat ápol a magyar kormányfővel.

Az Európai Bizottság szerint Ukrajna és Moldova EU-tagjelölt lehet többek között azzal a feltétellel, hogy sokat tesz majd a korrupció ellen és a jogállamiság erősítéséért. A döntést a tagjelöltségről az Európai Tanács hozza majd meg a jövő héten. A Bizottság kiállása Ukrajna mellett egyben üzenet Moszkvának, a tagságig viszont még hosszú út vezet – már ha egyáltalán megvalósul valaha.

A lángoson nincs ársapka, ára az eget verdesi – legalábbis a fővárosban.

Moszkva számos uniós tagország esetében csökkentette a gázszállításokat a héten technikai okokra hivatkozva. A németek szerint el kell kezdeni a felkészülést az esetleges gázhiányra. Az EU még rá van szorulva az orosz gázra, a szénre és a nem vezetéken érkező olajra ugyanakkor embargót vet ki.

A magyar labdarúgó-válogatott kétségkívül történelmi győzelmet aratott az angol tizenegy felett tegnap este idegenben. Természetesen az ünneplés sem maradhatott el.  

Bár az Európai Bizottság a héten valószínűleg az EU-tagjelölt státus megadását javasolja Ukrajna számára, az Európai Tanács még nem egységes a kérdésben. A pártolók szerint a státus megadása erkölcsi kérdés, a kétkedők szerint viszont az ország túl korrupt, és nem szabad vele kivételezni. A lapunk által megkérdezett szakértő úgy véli: Ukrajna akár évtizedeket is várhat a tagságra, de ettől még jól járhat Brüsszellel.

Mintegy 57 milliárd euróba kerültek az orosz fosszilis energiahordozók az uniós tagállamoknak az elmúlt 100 napban.

Vlagyimir Putyin megnyerhet ugyan néhány csatát, de egész Ukrajnát nem fogja elfoglalni, mondta egy interjúban Szergej Jirnov. Az egykori KGB-ügynök szerint az orosz elnök izolálódott a Kremlben, és egy virtuális valóságban él. Szakértők szerint Kelet-Ukrajnában a harcok elhúzódhatnak, de a háború kiterjedése nem valószínű.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint az embargót a vezetékes szállításra is ki fogják terjeszteni, „amilyen gyorsan csak lehetséges”. Eközben Manfred Weber, a Néppárt elnöke „őrült fickónak” nevezte Orbán Viktort, aki szerinte zsarolta az EU-t az olajembargó elleni vétóval.

Az exkancellár az elmúlt fél évben eltűnt a nyilvánosság elől, most azonban ismét színre lépett.

Fontos csatát nyert tegnap este Boris Johnson a Konzervatív Pártban, de még nem dőlhet hátra. A brit miniszterelnök hatalmon maradása jó hír a magyar kormánynak, igaz, komolyabb hasznot ezután sem remélhet tőle – London tartja a három lépés távolságot.

Az importált kőolaj ára a duplájára, a földgázé és a kőszéné pedig több mint a triplájára nőtt Németországban egy év alatt friss statisztikák szerint. A tankolás 1,5-szer drágább tavalyhoz képest, a háztartások energiaköltségei pedig 80 százalékkal nőttek. A német kormány azonban – a magyarral ellentétben – nem akar mindenkit megvédeni az égbe szökő áraktól. Ehelyett a szociálisan rászorulókat támogatja, valamint egyszeri juttatásokkal és adókönnyítésekkel mérsékli az egyre súlyosabb terheket.

Az orosz külügyminisztérium előtt tiltakoztak, a rendőrségen kötöttek ki.

Lesz uniós kőolajembargó, de az nem lesz teljeskörű. Vezetéken továbbra is jöhet az orosz olaj az EU-ba, tehát Magyarország is változatlanul importálhatja azt, legalábbis egyelőre. Nemzetközi értékelések szerint Brüsszel engedett a magyar kormánynak a vétó ejtéséért cserébe, de év végéig még így is sikerül betiltania az orosz olajimport mintegy 90 százalékát.

Nem reális, hogy Oroszországban népfelkelés tör ki Vlagyimir Putyin ellen a közeljövőben, véli Németország volt moszkvai nagykövete. Rüdiger von Fritsch szerint az orosz elnököt a hadsereg vezetői buktathatják meg, amennyiben úgy látják, hogy az ukrajnai háború túl nagy károkat okoz az országnak. Rácz András szakértő szerint ugyanakkor Oroszországban családostul bele lehet halni egy puccsba, ezért valószínűbb egy "menedzselt átmenet". De az is lehet, hogy Putyin egyszer csak eltűnik majd egy szanatóriumban.

Egyelőre nem vert túl nagy hullámokat határainkon túl, hogy a magyar kormány ismét különadókat vezetne be a nagy cégekre és bankokra a rezsicsökkentés és a hadseregfejlesztés finanszírozása érdekében. A bejelentésről beszámoló külföldi lapok arra azért emlékeztetnek, hogy az Orbán-kormány 2010 után is bevetette már ezt a fegyvert a költségvetés stabilizálása céljából, és most ismét így konszolidálja a büdzsét, valamint kerüli el a magánszemélyek adóemelését. Megjegyzik azt is, hogy az elsöprő választási győzelmet nagy osztogatás előzte meg.

A német alkancellár szerint figyelembe kell venni, hogy az uniós országokat különböző mértékben érintené az orosz olajembargó, ugyanakkor az Orbán-kormánynak fel kell adnia a blokádot. Robert Habeck úgy véli: az embargó fő akadálya Magyarország, de akár hazánk nélkül is elfogadhatják a szankciót. A magyar kormány továbbra is mentességet szeretne kapni a csővezetékes szállításra. Németország eközben már jelentősen csökkentette olajfüggőségét Oroszországtól.

Lemondott, mert szégyenli magát a háború miatt. De vajon túléli-e?

Természetesen nem Budapesten. És nem is a Balatonon.   

Az orosz energiahordozók legnagyobb vevője továbbra is az EU, tehát egy teljes uniós embargó nagyon rosszul érintené az orosz gazdaságot. Brüsszel az orosz szént augusztustól már kitiltja az EU-ból, az olajembargó pedig csak a magyar ellenállás miatt nem valósulhat meg egyelőre. Egyedül a gázembargó nincs még napirenden, de az import már jelentősen csökken. Gázembargót persze az EU még nem engedhet meg magának, mint ahogy az orosz olaj kitiltása is nagy áldozatokat kívánna meg egyes tagországoktól, köztük hazánktól.

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete Moszkvában ülésezett. Putyin belenyugodni látszik abba, hogy a NATO északon is terjeszkedik – amíg nem a hátsókertjében teszi, együtt tud vele élni.

Patthelyzet alakult ki az Oroszország elleni olajembargó ügyében. Diplomaták most a május végi  EU-csúcstól várnak áttörést – de korántsem biztos, hogy lesz.

Ma délután az Országgyűlés ötödször is miniszterelnökké választotta Orbán Viktort. A kormányfő beszédében elmondta: Magyarország helye ebben az évtizedben is az EU-ban van, de továbbra is harcolni fog a jogaiért. Szerinte a NATO biztos támasz, de a magyar hadsereget erősíteni kell, mert a gyenge országokat fenyegetik támadások. Beszélt arról is, hogy a kibontakozó gazdasági válság idején sem adják fel eredményeiket és céljaikat: a teljes foglalkoztatottságot, a családtámogatást, a nyugdíjak értékének megőrzését és a rezsicsökkentést.

Több tagországnak sem tetszik, hogy az EU a jelek szerint Magyarország miatt nem tudja elfogadni az Oroszország elleni olajembargót.

Orbán Viktor keretet hirdetett, Szijjártó Péter pedig örül, hogy benne marad a csapatban.

Számos uniós országnak nem tetszik, hogy Brüsszel anyagi kompenzációval bírná rá Magyarországot az Oroszország elleni olajembargó megszavazására. Az Európai Bizottság ma közölte: a tárgyalások jelenleg is folynak. Brüsszel "praktikus megoldásokat" próbál találni a magyar kormány által jelzett problémákra.

Anyagilag kompenzálja majd az Európai Bizottság Magyarországot, ha a kormány nem vétózza meg az uniós embargót az orosz kőolajimportra.

Míg Szlovákia, Csehország és Bulgária 2-3 éves haladékot kér Brüsszeltől az Oroszország elleni olajembargó bevezetésére, addig a magyar kormány minimum öt éves felmentést szeretne – sőt, több jel arra utal, hogy hosszútávon sem akar lemondani az orosz olajról. Bár a tegnapi von der Leyen-Orbán találkozó nem volt haszontalan, egyezség továbbra sincs.

A nyugati várakozásokkal ellentétben az orosz elnök nem tett nagy bejelentést a mai katonai díszszemlén. Közvetve elismerte ugyanakkor az orosz hadsereg veszteségeit, és már nem speciális hadműveletről beszélt. Nem helyezte kilátásba a harcok befejezését, de azok kiterjesztését sem. A „speciális hadművelet”-ből elhúzódó háború lehet, ami azonban Ukrajnára korlátozódhat.

Vasárnap Schleswig-Holsteinben a kereszténydemokraták tönkreverték a szociáldemokratákat. A CDU elsöprő győzelme elsősorban helyi siker, ugyanakkor a párt országosan is erősödik, amióta Friedrich Merz átvette az irányítását.

Svédország és Finnország belépése az észak-atlanti szövetségbe „sima ügy”, akár már idén megtörténhet, Moszkva pedig nem tudja azt megakadályozni, vélik hazai szakértők. A két északi ország már eddig is összefonódott a NATO-val, így csatlakozásuk inkább szimbolikus jelentőségű lenne. A semlegesség feladását ugyanakkor aggályok is övezik: a svédek a történelmi szerepüket féltik, a finnek egy része pedig attól tart, hogy a NATO nem védené meg a több mint ezer kilométeres finn-orosz határt.

Ha az orosz elnök valóban kezelésre szorul, ideiglenesen a keményvonalas Nyikolaj Patrusev veheti át Oroszország vezetését.

Ma szavaz az Európai Bizottság az Oroszország elleni szankciók hatodik köréről, amely valószínűleg komolyan érinti majd az olajimportot is. Magyarország és Szlovákia egyelőre blokkolja a teljes olajembargót, ugyanakkor kompromisszum körvonalazódik a kérdésben.

Szinte nulla az esélye annak, hogy atomháború tör ki a NATO és Oroszország között, jelentette ki Rácz András lapcsoportunk rendezvényén, a Klasszis Klubban. Az Oroszország-szakértő szerint Moszkva a NATO területét nem fogja támadni, Magyarország a szövetség tagjaként katonailag biztonságban van. Szerinte Ukrajna fenn fog maradni, ugyanakkor valószínűleg további területi veszteségeket szenved majd el. A beszélgetésben szó esik még Putyin céljairól és elmeállapotáról, a háborús bűnökről, egy esetleges puccsról, a svéd-finn NATO-közeledésről és a hosszútávú orosz-ukrán jövőről is.

A német Európa-ügyi államtitkár helyesnek tartja, hogy Brüsszel megindította a jogállamisági eljárást Magyarország ellen.

Ursula von der Leyen már a választások után jelezte, hogy megindítják az eljárást. Ez most bekövetkezett. Végső esetben újabb uniós forrásoktól eshet el Magyarország.          

Miközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter már arról beszél, hogy számottevő veszélye van egy nukleáris összecsapásnak, az orosz átlagemberek őrültségnek tartják az atomháborút.

Csütörtöki rendezvényünk témája az orosz-ukrán háború, vendégünk Dr. Rácz András Oroszország-szakértő. 

Németország sokáig habozott az Ukrajnát segítő fegyverszállításokkal, most azonban újabb támogatásról döntött: Gepard típusú páncélosokat szállít majd az ukrán hadseregnek. Eközben a Kreml figyelmeztetett: a nyugati fegyverszállítások miatt reális veszély a harmadik világháború – sőt, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az atomháború kockázata is számottevő.

A vártnál is nagyobb fölénnyel nyerte a francia választásokat Macron Le Pen előtt, mégha az antiglobalista politikusasszony néhány apró lépéssel megint közelebb is került az Élysée-palotához. Brüsszel nem leplezett örömmel fogadta az elnök sikerét.