Wéber Balázs cikkei

Napra pontosan egy évvel ezelőtt indított háborút Oroszország Ukrajna ellen. Mekkora ember- és anyagi áldozatokkal járt eddig a vérontás? Mennyiben rendült meg Európa biztonsága? Hogyan befolyásolta a mi életünket az elmúlt egy év? És mik a kilátások? Ezt gyűjtöttük össze a tragikus évfordulóra.

Toronymagasan az Egyesült Államok ajánlotta fel a legtöbb pénzt és fegyvert Ukrajnának a háború első évében Nagy-Britannia és Németország előtt. A gazdasági erőhöz mért támogatást tekintve ugyanakkor a balti államok a listavezetők. Magyarország a rangsorok hátsó felében található.

Üzenetértékű látogatást tesz Lengyelországban kedden és szerdán Joe Biden, csaknem napra pontosan egy évvel az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió évfordulóján. Az amerikai elnök tárgyal majd a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő Bukaresti Kilencek államfőivel, így előreláthatólag Novák Katalin köztársasági elnökkel is. A látogatás üzenete Moszkvának az elrettentés, térségünknek pedig az, hogy Washington számít a hozzájárulásunkra.

Donald Trump Jr. arra utalt, hogy Oroszország így állhatott bosszút az Északi Áramlat felrobbantásáért.

A távol-keleti országban több százezres rajongótábora van annak a professzornak, aki azt mondta, hogy tömeges öngyilkossággal lehetne megoldani az elöregedő társadalom problémáját. Bár Yusuke Narita saját bevallása szerint metaforikusan beszélt, kritikusai szerint így is rossz gondolatokra viszi a fiatalokat. A japán mondavilágban az időseket hegytetőn vagy erdőben hagyták meghalni hozzátartozóik. Manapság a szegények kórházakba, otthonokba viszik őket.

Február 24-ig, tehát az Ukrajna elleni orosz támadás évfordulójáig el akarja fogadni az EU a tizedik szankciós csomagot Oroszországgal szemben. Ennek keretében többek között „megvonnák az orosz gazdaságtól a kritikus fontosságú technológiát és ipari javakat”, valamint Ukrajna újjáépítésére használnák majd fel az orosz jegybank EU-n belüli vagyonát. Felmerült a legnagyobb orosz magánbank szankcionálása, valamint az orosz gumi, aszfalt és bitumen kitiltása is. A végső szót az Európai Tanács mondja majd ki.

Az amerikai haderő gyakorlatilag részesévé vált az ukrán rakétatámadásoknak azáltal, hogy lapértesülések szerint segít meghatározni az orosz célpontok koordinátáit. Ez is azt jelzi, hogy a proxy háború egyre inkább közvetlen háborúvá válik a NATO és Oroszország között. 

A rendkívüli EU-csúcs fő témája elvileg a fokozódó migráció lenne, az ukrán elnök brüsszeli látogatása ugyanakkor elterelte a figyelmet erről a témáról. Brüsszelben újabb jelét láthattuk annak, hogy Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij viszonya feszült.

Hazai témákra, gazdasági sikerekre és az amerikai gyártás felfuttatására fókuszált Joe Biden évértékelőjében, a külpolitikáról és Ukrajnáról relatív kevés szót ejtett. Elemzők szerint az amerikai elnök ezzel annak bejelentését készíthette elő, hogy 2024-ben ismét harcba száll az elnökségért – annak ellenére, hogy ezt már a demokratapártiak többsége sem szeretné.

Nyolcvan évesen is simán el lehet látni számtalan feladatot, a világ legstresszesebb munkája azonban nem feltétlenül tartozik ezek közé, és ezt már az amerikai demokraták is kezdik belátni. Nagyító alatt egy újabb kényes téma: az amerikai elnök mentális állapotának hanyatlása.  

Az uniós import értéke Oroszországból a másfélszeresére, a magyar importé pedig a háromszorosára nőtt az ukrajnai háború első kilenc hónapjában, tehát az EU és Magyarország is jóval több pénzt utalt Oroszországnak az invázió után, mint előtt. Ennek oka nagyrészt az energiafüggőség és az energiaárak megugrása. Míg azonban számos uniós ország már jelentősen csökkentette orosz kitettségét az elmúlt egy évben, addig a magyar kormány nem tett érdemi lépést ebbe az irányba.

Bármikor is jártam az osztrák fővárosban, mindig a béke, a nyugalom és a relatív jólét szigetének tűnt. Itt az számít, hogy mit teszel magadért, nem az, hogy honnan jöttél, mondják ott élő ismerőseim. Persze az ő életük sem egyszerű, de legalább nem kell görcsölniük a megélhetés miatt. Világjáró rovatunk ezúttal Bécsbe viszi el az olvasókat.

Miközben Oroszország óriási tartalékokkal bír, Ukrajna idővel kifogyhat a katonákból, a NATO pedig nem akar közvetlen háborút vívni Moszkvával, állítja egy német elemzés. Eszerint Ukrajna aligha nyerheti meg a háborút, sőt, újabb területeket veszíthet. Az orosz erők már közelmúltbeli sikereiket is számbeli fölényüknek köszönhetik.

Már több mint négy hónap eltelt a Nyugat-Európát Oroszországgal összekötő gázvezeték felrobbantása óta, de továbbra sincs egyértelmű bizonyíték Moszkva bűnösségére. A nyomozás állásával kapcsolatban nagy a csend, két azonosítatlan hajó pedig tovább fokozza a rejtélyt. Nagyító rovatunkban ezúttal az elmúlt évek legsúlyosabb, európai infrastruktúra elleni támadását nézzük meg közelebbről.         

Az Olaszország Fivérei párt már kormányon van, a Svéd Demokraták kívülről támogatják a kormányt, Marine Le Pen pártja a legnagyobb ellenzéki erő Franciaországban, a hétvégén pedig az osztrák Szabadságpárt erősödött nagyot a Néppárt fellegvárában –  a populista jobboldal számos európai országban masírozik a hatalom felé vagy már révbe is ért.

Egy jeles évfordulóra emlékeztek.

Giorgia Melonit sokáig szélsőjobbosnak tartotta a mainstream politika, amióta azonban Olaszország miniszterelnöke lett, megnyíltak előtte az uniós és pártvezérek ajtói. Az Európai Néppárt akár szövetkezne is vele, hogy megerősítse pozícióit a közelgő EP-választások előtt. Az ötlet ugyanakkor a pártcsaládon belül is vitatott.   

Tele a pohár.

Berlin sokáig hezitált, végül beadta a derekát. Ukrajna többfajta, támadásra is képes harckocsikat kap szövetségeseitől.

Argentínában egyik válság követi a másikat, az infláció tavaly 94,8 százalékra ugrott. A közös dél-amerikai valutáig pedig még hosszú az út. A foci-vb győzelem eufóriája és a helyi mentalitás ugyanakkor sok mindenre gyógyír lehet. Nagyító alatt Dél-Amerika talán legellentmondásosabb országa.

Olaf Scholz egyelőre a fokozódó nemzetközi nyomás ellenére sem hajlandó felfegyverezni Ukrajnát a világ legerősebbnek mondott harckocsijával. A kancellár kimondva-kimondatlanul attól tart, hogy ez eszkalálná a harcokat, a NATO pedig közvetlenül is belesodródhatna a háborúba. Szerinte nem az a jó vezető, aki kiáll a barikádra, hanem az, aki képes hideg fejjel dönteni.   

Az euróbevezetés a jelek szerint déli szomszédunknál is felnyomta az árak egy részét, a horvát hatóságok több száz kereskedőt bírságoltak meg az emelések miatt. Szakértők ugyanakkor abban reménykednek, hogy az uniós valuta közép- és hosszútávú előnyei feledtetik majd az átmeneti nehézségeket.

Száraz, kiégett aggyal.

Szergej Gurijev egykor Medvegyev elnöki tanácsadója és Navalnij programírója volt, Putyin ismételt elnökké választása után azonban elmenekült az országból. Nemrég egy interjúban azt mondta: Moszkvának most még van elég pénze az Ukrajna elleni háborúhoz, de az olajembargó véget vethet annak. A high tech áruk hiánya és a legjobb szakemberek elvándorlása pedig hosszútávon jár majd súlyos következményekkel.

Háborúban a média is hadszíntér, a manipuláció a hadviselés része mindkét oldalon. Az ukrajnai vérontás elsődleges felelőse továbbra is Vlagyimir Putyin, de ez a történet sem teljesen fekete-fehér. Nagyító alatt a média, egy végzetes rakétacsapás és néhány kényes kérdés.      

Ismét háborús bűnök elkövetésével vádolta meg Oroszországot Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a dnyeprói lakóházat ért rakétacsapás miatt. Míg Lengyelország és a balti államok Moszkva jelentős meggyengítését és legyőzését, addig más NATO-tagállamok a háború mielőbbi befejezését szeretnék – akár területi kompromisszumok árán is. Ukrajnai katonai támogatását ugyanakkor szinte minden tagország pártolja, Magyarországot kivéve.

Akik nem tartják magukat a szabályokhoz, azoknak nincs keresnivalójuk Németországban a CDU elnöke szerint.

Az EP-alelnök tavaly novemberben még a katari munkavállalói jogokat dicsérte, decemberben már egy börtönben karácsonyozott. Apját menekülés közben kapták el, kofferjában több százezer euróval. Az Európai Parlament hamarosan újabb képviselők mentelmi jogát függesztheti fel. Itt az alkalom, hogy Brüsszel példát mutasson a korrupció elleni harcban – de a magyar kormánynak is lenne bőven teendője. Nagyító alatt az EU elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb botránya.

Dél-Amerika legnagyobb országában is a trumpi forgatókönyv valósult meg.

Az ukrán hadsereg újévkor súlyos rakétacsapást mért az orosz hadseregre a front mögött, drónjaival pedig számos alkalommal támadott sikerrel oroszországi célpontokat. Ez a pszichológiai hadviselés része is. Egy ukrán hadiipari cég pedig nemrég olyan nagy hatótávolságú drónokat fejlesztett ki, amelyek elvileg már Moszkvát is elérhetik.

Brazília régi-új elnöke népszerű, de nem makulátlan politikus, győzelmének a Bolsonaro-korszak ágyazott meg, mondta el a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Lénárt András Latin-Amerika szakértő, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docense. Szerinte Lula helyreállíthatja az ország tekintélyét, megvédheti az Amazonast és több tízmillió szegénynek dobhat mentőövet. Nemzetegyesítésre viszont aligha lesz képes.          

Marad-e Erdogan Törökország élén? Továbbra is nemzeti-konzervatív erők kormányozzák-e Lengyelországot? Meg tudják-e tartani a választásokat Ukrajnában? És lesz-e hatalomváltás az EU negyedik legnagyobb államában? Nagyító alatt 2023 európai szempontból legfontosabb választásai.

A horvát kormány szerint az uniós integráció kiteljesedése, hogy Horvátország január elsejétől belépett az eurózónába és a schengeni övezetbe. A dupla csatlakozás számos komoly előnnyel jár, ugyanakkor kockázatok is vannak – ezeket vettük most számba.

Zágráb kellemes város, az összképet még a külvárosok panelmonstrumai is inkább színesítik, semmint rontják. Az utcák tiszták, az emberek jól öltözöttek, az árak pestiek – a lesajnáló balkáni jelzőt nyugodtan elfelejthetjük. Világjáró rovatunk a napokban a horvát fővárosban nézett szét, amely már az euróbevezetés küszöbén áll.

Mi érdekelte legjobban olvasóinkat az idei évben? Olvasottsági adataink szerint az orosz-ukrán háború és azon belül is Putyin, valamint a mindennapi életüket közvetlenül érintő gazdasági-pénzügyi kérdések: az elszabadult infláció, a hullámvasutazó forintárfolyam, az adózás és a megtakarításaik sorsa. Íme, a Privátbankár top 10-es listája.

Az ukrán háború éket vert a magyar és a lengyel kormány közé, és a V4-ek együttműködését is megakasztotta. Balázs Péter volt külügyminiszter lapunknak korábban azt mondta: a viszonyt Oroszországhoz a lengyel kormány „alapvetően máshogy ítéli meg”, mint a magyar, de a V4-nek „nincs vége”.

Nagyító rovatunkban ezúttal az uniós pénzekért folytatott ütközetet nézzük meg közelebbről, amelyben végül politikai kompromisszum született Brüsszel és az Orbán-kormány között. Az EU 6,3 milliárd eurós kohéziós forrást befagyaszt, és a Helyreállítási Alapból járó 5,8 milliárd eurót sem utalja át egyelőre – ezeket a pénzeket akkor kapja meg az ország, ha a kormány maradéktalanul teljesíti a korrupcióellenes és az igazságszolgáltatás függetlenségét célzó feltételeket. A Bizottság az operatív programokat jóváhagyta, Navracsics Tibor szerint ennek köszönhetően 130 milliárd forintnyi előleget kapunk. Az alku értelmében a magyar kormány végül nem vétózta meg az Ukrajnának szánt uniós támogatási csomagot és a globális minimumadót.

Bár a németek energiafogyasztása több évtizedes mélypontra csökkent az idén, az ország még nincs túl a nehezén. Gázfogyasztásban uniós szinten Finnország spórolt a legtöbbet, Magyarország az uniós átlag közelében van. A tagállamok kétharmada simán teljesítette a takarékossági célt.    

A tehetséges, de suttyó argentin csapat vb-t nyert, de Messiből soha nem lesz Maradona. A rasszisták örvendeznek a franciák vereségén, pedig az identitás nem bőrszíntől függ. Aki Franciaországban nőtt fel és énekli a francia himnuszt, az francia. Nagyító alatt a foci-vb és a nemzeti identitás.

Ukrajnában most nincs reális esély a tűzszünetre, a harcok a jövő évben is elhúzódhatnak, mondta el Káncz Csaba lapcsoportunk Klasszis Klubjában.  A nemzetközi politikai szakértő szerint mind Moszkva, mind a Nyugat súlyos hibákat követett el, fontos lobbicsoportok pedig a háború elhúzódása mellett állnak. Magyarországgal kapcsolatban kifejtette: „a magyar rezsim” kitart a Moszkva-Belgrád tengely mellett, amit az ukrán elit „szürkezónás destabilizáció” formájában bosszulhat meg a háború után.

Nem lesz unalmas az uniós állam- és kormányfők idei utolsó ülése sem: a (már csak ex) EP-alelnök katari korrupciós ügye rányomja bélyegét az eseményre, Lengyelország pedig szerdán megvétózta a hét elején megkötött dealt Brüsszel és a magyar kormány között.

Egyre több a sikeres klímaper nemzetközi szinten: a holland és a német államot vagy éppen a Shell-csoportot is kötelezték már bíróságok a korábbinál szigorúbb klímapolitikára. Sulyok Katalin jogász és biológus, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa a Privátbankár.hu-nak adott interjúban azt mondta: a klímaperek száma megugrott, az éghajlatváltozás ma már emberi jogi probléma is. Magyarországon a klímatörvény miatt indult klímaper, de akár a rossz levegő miatt is perelhetnénk az államot.

Az Európai Tanács a Bizottság által javasoltnál kevesebb uniós forrást függeszthet fel Magyarország esetében, ha cserében a magyar kormány megszavazza az Ukrajnának szánt uniós támogatási csomagot. Ma az Ecofin tárgyalja az ügyet, de döntés csak a jövő heti EU-csúcson lesz.

Embargó a tengeren szállított olajra és ársapka: hétfőtől komoly szankciók léptek életbe Oroszország egyik legfontosabb exporttermékével szemben. A cél az orosz olajipari bevételek és ezáltal a háborús büdzsé megvágása. Ha azonban Moszkva válaszul valóban elzárja az olajcsapot, Nyugaton tovább nőhetnek a már amúgy is horribilis energiaárak.

A II. világháború óta nem látott biztonsági válságot okoz Európában a több mint kilenc hónapja zajló orosz-ukrán háború. De mire számíthatunk jövőre?  

Az Európai Bizottság egyrészt a kohéziós pénzek egy részének befagyasztását, másrészt a Helyreállítási Alap pénzeihez való hozzáférés lehetővé tételét javasolja az Európai Tanácsnak.

Ukrajna szerint nyugati szövetségeseiknek fokozniuk kell a hadiipari termelést, ha ugyanis nem kapnak elég fegyvert tőlük, nem tudják megnyerni a háborút Oroszország ellen. A NATO-tagországok külügyminisztereinek tegnap kezdődött találkozóján a fegyverszállítások növelése, az ukrán civileknek nyújtott segítség és Ukrajna csatlakozási kérelme is napirenden van. A magyar kormány ezúttal is megakadályozta az ukrán külügyminiszter részvételét a teljes hivatalos ülésen.

Brüsszel hordónként 65-70 dollárban maximálná a tengeren szállított orosz kőolaj árát, Ukrajna 30-40 dolláros ársapkáért lobbizik. A cél, hogy Moszkvának még kevesebb pénze legyen a háborúra. A Kreml válaszul leállíthatja az olaj- és gázszállításokat a tervet támogató országokba. Magyarország jelen állás szerint nem érintett, de a piaci turbulenciákat megérezhetjük.