Wéber Balázs cikkei

Az izraeli-palesztin konfliktus kiújulása idején mindig megugrik a zsidókat érő verbális és fizikai támadások száma – ez történik a mostani háború idején is.

A Hamász brutális mészárlása semmivel sem igazolható, mint ahogy nők és gyerekek tömegeinek Izrael által elkövetett szétbombázása és éheztetése sem. Aki valóban humanista, annak mindkettőt el kell ítélnie. A Gázai övezetben apokaliptikus, emberi ésszel szinte felfoghatatlan állapotok uralkodnak. A Nyugat félszeg tehetetlenkedése dühítő, az Orbán-kormány és a magyar baloldal hallgatása pedig szégyenletes. Jegyzet.

A Hamász és Izrael közötti háború már eddig is nagyon sok civil áldozatot követelt, pedig az izraeli szárazföldi offenzíva még csak most indult el igazán. De mi lesz a gázaiak sorsa, ha majd véget érnek a harcok? Megszállás? Elűzés? És megdönthető-e egyáltalán a Hamász, amely be van ágyazva az ottani társadalomba? Erre kerestük a választ az e heti Nagyítóban.

Miközben a magyar külgazdasági és külügyminiszter eddig említést sem tett a gázai háború sok ezer palesztin civil áldozatáról, és minden kritika nélkül kiáll Izrael mellett, addig az egyik spanyol miniszter a Netanjahu-kormányt előre eltervezett népirtással, Európát pedig képmutatással vádolja, és szankciókat sürget az országgal szemben. Mindez jól példázza, hogy az EU-n belül még kormányzati szinten is elképesztően eltérő a közel-keleti háború megítélése. A megosztottságot jelzi az is, hogy a humanitárius tűzszünetre felszólító ENSZ-határozatot 8 uniós tagállam szavazta meg, 15 tartózkodott és mindössze 4 utasította el – ezek egyike Magyarország volt.

A közel-keleti háború súlyos civil áldozatokkal jár, köztük rekordszámban vannak újságírók. Legtöbbjük palesztin, akikkel a Gázai övezetben végeztek izraeli légicsapások, néhányan pedig izraeliek, akiket a Hamász ölt meg. Az áldozatok száma a péntek éjjel kiszélesített szárazföldi offenzíva és a minden korábbinál intenzívebb bombázások nyomán minden bizonnyal jelentősen növekedni fog.

Így fejezték ki szolidaritásukat a palesztinokkal a Celtic szurkolói szerdán este az Atletico Madrid elleni Bajnokok Ligája mérkőzésen.

Nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint a Hamász mellett az izraeli kormány és a hadsereg is háborús bűnöket követ el a most zajló háborúban. A kollektív büntetés, a nők és gyerekek tömeges halálát okozó bombázások és a civileket alapvető szükségletektől megfosztó blokád ugyanis annak minősül. A Nyugat ennek ellenére nem szólít fel tűzszünetre, a magyar kormány pedig mélyen hallgat a gázai vérontásról. Nagyító alatt Gáza, ezúttal az ottani civilek szemszögéből.

Az uniós intézmények csaknem ezer dolgozója tiltakozik amiatt, mert szerintük az Európai Bizottság elnöke elfogult az izraeli-palesztin konfliktusban. Mint írják, a Bizottság látszólag közönyösen reagál a gázai civilek lemészárlására, valamint a nemzetközi jog Izrael általi semmibevételére. Szerintük ezzel az EU saját hitelességét kockáztatja. 

Az amerikai elnök további támogatásáról biztosította Izraelt Tel-Aviv-i látogatásán, és ismételten elítélte a Hamász terrortámadását. A Gázai övezetben kibontakozó humanitárius katasztrófáról viszont Netanjahu előtt, nyilvánosan nem beszélt, és nem kérte önmérsékletre az izraeli haderőt. Minderre később, saját sajtótájékoztatóján tért ki. Mindeközben az ENSZ-főtitkár azonnali humanitárius tűzszünetre szólított fel, mintegy 800 jogtudós pedig nyílt levélben arra figyelmeztetett, hogy szerintük a Gázai övezetben fennáll a népirtás veszélye.

Az ellenzéki pártoknak többségük lesz az új parlamentben a választások hivatalos végeredménye szerint. Donald Tusk gyors cselekvést kért a lengyel államfőtől, hogy minél előbb felállhasson az új kormány.

Civilek, köztük nők és gyerekek legyilkolása semmivel sem indokolható – akár izraeliekről, akár palesztinokról van szó. A médiának mindkettőről azonos súllyal kellene beszélnie – az izraeli ellencsapások és blokád okozta humanitárius katasztrófáról éppúgy, mint a Hamász-terroristák vérengzéséről. Az a média vagy politikus, amely vagy aki egyikről „elfeledkezik”, nem méltó a bizalomra. Nagyító alatt ezúttal az izraeli-palesztin válság.

Az Al Shifa kórházat elárasztják a menekültek, a halottasház megtelt, a bombázásokban egész családok tűnnek el a föld színéről.

Az exit pollok szerint hiába nyerte meg a lengyelországi parlamenti választásokat a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS), nem lesz kormányzóképes többsége, hanem az ellenzék alakíthat majd kormányt. A már megszámolt szavazatok alapján szintén erre lehet következtetni, mégha a PiS valószínűleg így is megpróbálkozik majd a kormányalakítással. Ha ez nem sikerül neki, akkor az Orbán-kormány legfontosabb és gyakorlatilag egyetlen uniós szövetségesét veszíti el.

Marad az EU-szkeptikus, autokrata kormány vagy egy EU-barát, centrista vezetése lesz Lengyelországnak? Ez az egyik fő tétje a vasárnap kezdődő lengyel parlamenti választásnak, amely korántsem lefutott, végkimenetelét pedig a kis pártok szereplése döntheti el. Az Orbán-kormány a status quóban érdekelt, hiszen az elmúlt nyolc évben a lengyel kabinet volt az egyetlen valódi szövetségese uniós szinten.

Az izraeli hadsereg 24 órát adott 1,1 millió embernek, hogy elhagyja a Gázai övezet északi felét.   

Izrael arra szólította fel a Gázai övezet északi részének lakóit – 1,1 millió embert –, hogy 24 órán belül távozzanak az övezet déli részére. Az ENSZ szerint ennek pusztító humanitárius következményei lennének a Gázai övezetben, ahol már most is embertelen állapotok uralkodnak az állandó izraeli légicsapások és a blokád miatt. Mindeközben az iráni külügyminiszter figyelmeztetett: ha Izrael folytatja a „háborús bűnöket”, akkor a palesztinok szövetségesei válaszolni fognak erre.

Légvédelmi sziréna és rakétacsapás hangjára ébredt szombat reggel Bernadett és családja a közép-izraeli Petah Tikván. Most már veszélyben érzik magukat, a támadásokat lépcsőházban vagy éppen raktárakban vészelik át. Visszaköltözésen azonban továbbra sem gondolkoznak.

Minden eddiginél jobb eredményt ért el az Alternatíva Németországért (AfD) a bajorországi és a hesseni választásokon vasárnap. A bevándorlásellenes párt Kelet-Németország mellett már ezekben a nyugati tartományokban is a legnépszerűbb ellenzéki erő. A választásokat a jobbközép CDU/CSU nyerte, a baloldali és liberális pártok bajban vannak. De mi áll mindennek a hátterében?

Két német tartományban is választásokat tartanak vasárnap. A CSU-fellegvárnak számító Bajorországban a győztes kiléte ezúttal sem kérdés – a jobbközép pártban abban bíznak, hogy egy jó eredmény akár Markus Söder kancellárjelöltségének is megágyazhat. Hessenben a CSU-testvérpárt CDU szintén egyértelmű győzelemre számíthat. A liberálisok mindkét tartományban kieshetnek a parlamentből, miközben a nacionalisták érezhetően erősödhetnek.

Németország partnerként tekint Magyarországra, ugyanakkor felhívja a figyelmet az eleven civil társadalom, a hatalmi ágak szétválasztása és a sajtószabadság fontosságára.

Bár uniós illetékesek szerint erről szó sincs, újabb sajtóinformációk szólnak amellett, hogy Brüsszel alkura készül a magyar kormánnyal. Az Európai Bizottság 13 milliárd euró befagyasztott forrást szabadítana fel az ország számára, ha a kormány nem vétózza meg az Ukrajnának szánt újabb, 50 milliárd eurós támogatást. Magyarország ráadásul azt is szeretné elérni, ha az EU beépítene egy felülvizsgálati mechanizmust az ukrajnai kifizetésekbe. 

Az amerikai támogatás újabb részlete csúszik, Lengyelország leállítja a fegyverszállításokat, Szlovákiában pedig ugyanezt ígérte a választások nyertese, Robert Fico. Pedig Ukrajnának most nagyon szüksége van a segítségre az ellentámadás sikeréhez. De miért repedezik a nyugati egységfront? Ezt vesszük górcső alá az e heti Nagyítóban.

Szakértők szerint a német Taurus robotrepülőgépek jelentősen növelnék az ukrán hadsereg képességeit, például a Krím félszigetet is sikeresen támadhatnák vele. Berlin hivatalosan még nem döntött a szállításról az eszkalációs kockázatok miatt, de NATO-diplomaták szerint hamarosan áldását adhatja rá.

Az orosz elnök Ramzan Kadirovot látta vendégül csütörtökön a Kremlben.

Azt biztosan ma sem tudjuk, hogy ki tette tönkre a Nyugat-Európát Oroszországgal összekötő gázvezetékpárokat 2022 szeptemberében. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a hatóságok egy év alatt sem közöltek érdemi információt erről. A hallgatás hátterében az állhat, hogy a szálak a Nyugat szövetségeséhez, Ukrajnához vezethetnek – ezt állítják nyugati tényfeltáró cikkek is. Nagyító alatt ezúttal egy kényes ügy és annak szerencsétlen kezelése.

A korábban jelzettnél 15 milliárd dollárral nagyobbak lehetnek Oroszország olajbevételei az idén, mivel nagyrészt sikerült megkerülnie az exportra kivetett ársapkát, az olaj világpiaci ára pedig erőteljesen emelkedik. Mindezek miatt több pénz juthat a háborúra is. Eközben Európának súlyos károkat okozhat, hogy Moszkva múlt héten leállította globális dízelexportját.

Szemerei Levente megnyerte a Varsói Maratont!

A brit tinédzserlányok csaknem fele nem érzi magát biztonságban az utcán, több mint negyedüket pedig már zaklatták szexuálisan, derül ki egy friss brit felmérésből. Félelemről számolt be a tizenéves fiúk negyede is. A brit médiában évek óta téma a fiatalok közötti erőszak, a késes támadások magas száma.

Egy palaui zászló alatt hajózó teherszállítónak sikerült eljutnia román vizekre egy új tengeri útvonalon kedd este. Ez az első gabonaszállítmány, amely kijutott egy fekete-tengeri ukrán kikötőből azóta, hogy júliusban Oroszország  lényegében blokádot hirdetett a tengeren.

Az Európai Bizottság elnökének négy év alatt sem sikerült enyhíteni az illegális bevándorlás problémáján, sőt: a lélekvesztőkön Olaszországba érkező migránsok és menekültek száma 2016 óta nem látott csúcsra ugrott. Nehéz erre mást mondani, mint hogy bukás. Nagyító alatt ezúttal a lampedusai krízishelyzet és az ausztrál modell.

Környezetvédelem, zöld átállás, az uniós gazdaság védelme, Ukrajna melletti kiállás – főleg erről beszélt az Európai Bizottság elnöke az EU helyzetét értékelő beszédében. A hangnem békés volt, a jogállamisági kérdéseket csak érintette, a politikai üzengetés elmaradt.

Ma délelőtt tartja Ursula von der Leyen az Európai Unió helyzetét értékelő beszédét Strasbourgban. Hogyan készül az EP az eseményre, miről fog beszélni az Európai Bizottság elnöke, és miért fontos mindez? A helyszínről jelentjük.

A Klasszis Média Lapcsoportnak sikerült két kérdést feltennie Roberta Metsolának.

Az első orosz védelmi vonal áttörését jelentette az ukrán hadsereg múlt hétvégén Dél-Ukrajnában. Amerikai bennfentesek szerint a további sikert a hadi utánpótlás és az időjárás is nagyban befolyásolhatja. Egy részük szerint reális lehetőség a további védelmi vonalak áttörése, más részük viszont úgy véli, hogy évekre beállhat a front a kölcsönösen súlyos veszteségek miatt.

Az új megrendelések az iparban zuhannak, az export csökken, a gazdaság teljesítménye idén 0,5 százalékkal eshet vissza. 2025-ig a német GDP-növekedés a második legalacsonyabb lehet az eurózónában. Mindez Magyarország számára is rossz hír.

Fontos áttörésről számolt be Ukrajna hétvégén a déli fronton. A sikernek azonban komoly ára van: az ellentámadás során az ukrán hadsereget is súlyos veszteségek érték. A kormány újabb mozgósításra készül, amely egyre szélesebb rétegeket érint.

A háború kellős közepén lecserélte védelmi miniszterét Volodimir Zelenszkij. Olekszij Reznyikov menesztésére azután került sor, hogy minisztériumát számos korrupciós botrány rázta meg, az ukrán ellentámadás pedig lassan a döntő szakaszához érkezik.

Isten hozta Magyarországon, ahol olykor még a nyolc általánost végzetteket is jobban megbecsüli a kormány, mint a jövő generáció felnevelőit!

Radikálisan visszavágta az orosz gáz- és olajimportot az EU az ukrajnai háború kezdete óta. Részben ennek köszönhetően beszakadtak az orosz gáz- és olajipar bevételei, a költségvetésbe pedig csaknem 50 százalékkal kevesebb pénz áramlik ezekből a szektorokból tavalyhoz képest. A negatív trendet még Kína rekordvásárlásai sem tudták ellensúlyozni.  

Volodimir Zelenszkij újabb korrupcióellenes terve egy szintre emelné a korrupciót a hazaárulással. Helyi civil szervezetek viszont úgy vélik, hogy az új szabályozás lehetőséget ad majd a hatalom számára kényes esetek eltussolására. Nagyító alatt ezúttal az ukrán korrupciós saga újabb fejezete.              

Halála előtt nem sokkal készülhettek.

A belvárosban itt a piros, hol a piros, a külvárosban egy zöld legenda, a csatornaparton bulinegyed. Az infláció az osztrák fővárosban is érezhető, de ott nagy panaszra azért nincs ok. A Világjáró ezúttal Bécsből jelentkezik.    

Nyugati szemmel nézve meglepő, hogy Oroszországnak Ukrajna megtámadása után is maradtak nemzetközileg jelentős szövetségesei gazdasági és/vagy politikai téren. Pedig valójában ez a helyzet: ezt bizonyítja a BRICS ma kezdődött csúcstalálkozója is. De mit gondolnak ezek az országok a háborúról, mire készülnek a mostani csúcson, és mit jelent mindez a globális rendre nézve? Ezt nézzük meg Nagyító rovatunk e heti kiadásában.

Militarizálódik a világ, már a Virágkarnevál sem menekülhet.

Németország a 2015-ös menekültválság során tömegesen fogadta be a határához érkezőket. Azóta számos kritika érte ezt a politikát mondván, hogy a kontroll nélküli beáramlás komoly veszélyekkel jár. Az akkori alkancellár most, amikor újabb migrációs hullám sújtja Európát, a bevándorlás korlátozását javasolja.

Alexander Graf Lambsdorff szemrehányások sorát kapta az orosz féltől megbízólevele átadásakor.

Lassan másfél éve tart az orosz-ukrán háború. Hol tartunk most? Mit gondolt a nemzetközi közvélemény a konfliktusról a háború elején, és mennyiben változott meg a hangulat azóta? És mi a helyzet Ukrajnában, valamint Oroszországban? Ezt vesszük górcső alá az e heti Nagyítóban.

Görögország a háború kezdetén orosz kikötőkbe csoportosította át tankerflottáját, és azóta jelentősen profitál abból, hogy EU-n kívüli országokba fuvarozza az orosz kőolajat. Ezzel Moszkva is jól jár, hiszen továbbra is jelentős bevétele van az eladásokból. Ukrajna most a biznisz ellehetetlenítésére készül a Fekete-tengeren.