Wéber Balázs cikkei

A hadsereg főparancsnokát és a vezérkari főnököt is menesztheti.

A Gázai övezet épületeinek 50-61 százaléka megsemmisült vagy károsodott az izraeli hadműveletekben egy friss elemzés szerint. A légicsapásokban több mint 11 ezer palesztin gyerek vesztette élet, mintegy 19 ezren árván maradtak. Ők sok esetben szörnyű traumákat éltek át, például saját szemükkel látták szüleik halálát. Az Unicef szerint szinte minden gázai gyereknek pszichológiai támogatásra lenne szüksége.

Avgyijivka több mint 30 ezres település volt a háború előtt, mára alig ezer lakója maradt. A többség elmenekült, de sokan a rommá lőtt házak alatt vannak eltemetve. Az oroszok tavaly ősz óta nagy erőkkel támadják a települést, a napokban már behatoltak a déli részre. Nagyító alatt ezúttal egy újabb kelet-ukrajnai kisváros tragédiája.

Bár a márciusi orosz elnökválasztás lefutottnak tűnik, még nem adta fel mindenki a reményt a változásra. A háborúellenes Borisz Nagyezsdin még versenyben van, támogatói pedig hosszú sorokban kígyóznak kampányirodái előtt, hogy aláírásukkal támogassák jelölését. Szerinte van igény a békére és a változásra.

A hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) nem ejtette az Izrael elleni népirtási pert, és azonnali hatállyal felszólította a zsidó államot, hogy tegyen meg mindent a népirtás megelőzése, a gázai humanitárius helyzet javítása, valamint a népirtásra felbujtás megelőzése és büntetése érdekében. Tűzszünetre ugyanakkor nem hívott fel. Arról csak évek múlva hozhat ítéletet, hogy a zsidó állam népirtást követ-e el. A pert Dél-Afrika indította.

Az ukrán elnök ma 46 éves.

Az AfD referendumot tartana Németország uniós tagságáról hatalomra kerülése esetén. A protesztpárt a keleti tartományokban már messze a legnépszerűbb politikai erő, az ország nyugati felében viszont százezrek tüntetnek ellene. Az ellentétek áthidalhatatlannak látszanak. Mi lesz ebből? Nagyító alatt ezúttal az AfD és ami mögötte van.

Cserében az összes túsz szabadon engedését követelik.

Hétvégén a legnagyobb orosz LNG-termelő cég egyik terminálja kapott lángra az orosz-észt határ közelében, a támadást az ukrán biztonsági szolgálatok hajthatták végre. Az elmúlt szűk egy hétben számos más oroszországi olajraktárat és katonai célpontot is dróntámadás ért, ami új szakaszt jelenthet az ukrán hadműveletekben.

Az utcán megkérdezettek 43 százaléka mondta azt, hogy Putyinra fog szavazni a márciusi elnökválasztáson. Mások ugyanakkor azt hangoztatták, hogy semmi értelme voksolni, mivel nincs valódi választás, és mindenki tudja, hogy ki lesz a nyertes. Jekatyerina Duncova újságírót, aki az ukrajnai háború befejezését és az ország demokratizálódását ígérte, eltiltották az indulástól.

Komoly kritikákat fogalmazott az EP Magyarországgal szemben, egyúttal cselekvést kér az Európai Tanácstól.    

Konkrétan arról, hogy a Gázai övezetben éhínség terjed, az izraeli hadműveletekben pedig mintegy 16 ezer nő és gyerek vesztette életét.

A bűnök bűnével, népirtással vádolja Dél-Afrika Izraelt a Nemzetközi Bíróságon. Dél-Afrika szerint Izrael el akarja pusztítani a palesztinokat Gázában, a zsidó állam szerint csak a Hamász elpusztítása a cél. A per megindulásának ténye már önmagában súlyosan károsítja Izrael nemzetközi megítélését, és felveti a Nyugat felelősségét is. Nagyító alatt ezúttal a hágai népirtási per.

Tajvan egymás után harmadszor választott szuverenitás párti elnököt az ország élére. William Laj a politikai status quo, azaz a szuverenitás fenntartását szeretné, Peking viszont újraegyesülést akar. Washington kiáll a szigetország mellett, de elismeri az „egy Kína-elvet”. A nagy kérdés, hogy Kína meddig fokozza a nyomást – korábban nem zárta ki az erő használatát sem.

Horrorisztikus gázai állapotokról számolt be az ENSZ egyik magas rangú tisztviselője pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagjainak.

Montevideói kávézókban ücsörögni klassz dolog, még akkor is, ha nincs barna kenyér, a pincér pedig eltéveszti a rendelést. Uruguay nem tökéletes hely, és szerencsére nem is akar az lenni. Ellenben nagyon emberi és szerethető. A Világjáróban ezúttal uruguayi cikksorozatunk újabb részét közöljük. 

Belecsöppenni a dél-amerikai nyárba a kelet-közép-európai télből felér egy dimenzióváltással. Montevideónak vannak jó és kevésbé jó arcai – a helyi BKV-n utazni például kifejezetten élményteli és tanulságos dolog. A Világjáró ezúttal Uruguay fővárosából jelentkezik.   

Uruguayból nézve Európa egy messzi kontinens, Magyarország pedig egy nagyrészt ismeretlen pontocska. Orbán Viktor nevét csak egyszer hallottam, a varázsszó még mindig a Puskás. Nagyító rovatunk ezúttal Uruguay fővárosából, Montevideóból jelentkezik.

A dízel olcsóbb a benzinnél. Kár, hogy nem ugorhatunk át tankolni.

Másfél éve indítottuk útnak Világjáró rovatunkat, ami jóval több turisztikai cikkek halmazánál. Hangsúlyozottan szubjektív írásokról van szó, amelyeknek egyetlen közös nevezője van: saját élményeken alapulnak. Az idei évben is számos helyre elkalauzoltuk az olvasókat, Szlovéniától Korfuig, New Yorktól Bécsig, Írországtól Srí Lankáig.

Az argentin peso eladási és vételi árfolyama között majdnem háromszoros a különbség az utcai pénzváltóknál.

Az ukrajnai és a közel-keleti háború és annak "mellékzöngéi", valamint a magyar miniszterelnökkel kapcsolatos nemzetközi ügyek érdekelték idén leginkább az olvasókat a külpolitikában rovatunk, a Nagyító toplistája alapján.

Ki foglalkozik Putyin vörös vonalaival? Miért fogy a levegő Zelenszkij körül? Meddig tűri a Nyugat, hogy hazánk Putyin szabotőre lett? Hogyan vezette recesszióba az országot az Orbán-kormány? Miért ilyen méregdrága az albérlet? És forintban vagy inkább euróban érdemes-e félretenni? Ez is kiderül idei legnézettebb videóinkból.

Bár orosz határőr biztosan nem lesz Záhonynál, Magyarország számára még egy nem totális orosz győzelem is veszélyes forgatókönyv lenne az ukrajnai háborúban, mondta el Rácz András történész a Privátbankárnak adott karácsonyi nagyinterjúban. Az Oroszország-szakértő szerint az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások ügyében Orbán Viktor miniszterelnök az utolsó pillanatban gondolta meg magát, vétója az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós uniós támogatással szemben pedig nem igazán erős. Az interjúban szó esik még az ukrán célok újragondolásáról, a tavaszi kilátásokról, a társadalmi tragédiákról és a dzsungel veszélyeiről, valamint a személyét ért életveszélyes fenyegetésről, közéleti ambícióiról, a magyar társadalom atomizáltságáról és arról, hogy mit kíván a jövő évre.

Brüsszel mintegy 10 milliárd euró uniós forrást felszabadított Magyarország számára, 21 milliárd eurót azonban továbbra is zárol. Orbán Viktor Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését nem vétózta meg, az 50 milliárd eurós támogatási csomagot viszont igen. A jelek szerint tehát részleges kiegyezés történt, de a játszmának még koránt sincs vége. Nagyító alatt ezúttal az EU és az Orbán-kormány közötti pókerparti.

A történtek miatt az Al Jazeera a Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordul.

Változnak az idők: már a lengyel kormány sem barát.

Az Orbán-kormány október végén még a gázai tűzszünet ellen voksolt, kedden már tartózkodott. Azonban még így is a kisebbséghez tartozik: az ENSZ-tagállamok elsöprő többsége ugyanis azonnali tűzszünetet szeretne. Eközben már Joe Biden amerikai elnök is az elszigetelődés veszélyére figyelmeztette Izraelt, Josep Borrell uniós külügyi főképviselő pedig azt mondta: a gázai pusztítás nagyobb annál, mint ami Drezdát és Kölnt érte a II. világháborúban.

Vége az EU-szkeptikus Jog és Igazságosság nyolc évig tartó hatalmának, mostantól hivatalosan is egy EU-barát, centrista kormány vette át Lengyelország irányítását. Ezzel a magyar kormány jelen állás szerint egyetlen érdemleges szövetségesét veszítette el uniós szinten. A régi-új kormányfő, Donald Tusk már nem bízik abban, hogy irányváltásra tudja késztetni Orbán Viktort. Nagyító alatt ezúttal a lengyel fordulat.

Miközben Orbán Viktor jobboldali cimbijeivel ünnepelt a napfényes Dél-Amerikában, Európában elvesztette egyetlen érdemleges uniós szövetségesét. 

A Biden-adminisztráció megkerülte a Kongresszust egy izraeli fegyverszállítás esetében, és elmulasztja a feltételezett háborús bűnök kivizsgálását. A súlyos harcok sújtotta Gázai övezetben 10-ből 9 ember már nem tud minden nap enni, a gyerekáldozatok száma pedig 7700 fölé nőtt.

Történt mindez a világ másik végén, a távoli Argentína fővárosában, Buenos Airesben.  

Miközben az ukrán ellentámadás sikertelen, az orosz támadások fokozódnak, a nyugati támogatások körül pedig egyre több a kérdőjel, az ukrán vezetés egysége is megbomlani látszik: egyre nyilvánvalóbb az ellentét Volodimir Zelenszkij és a hadsereg főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij között, akinek népszerűsége már vetekszik az ukrán elnökével.

Ma van az Ukrán Fegyveres Erők napja.

Bár Izrael állítása szerint próbálja minimalizálni a civil áldozatok számát gázai hadművelete során, egy izraeli portál tényfeltáró cikke teljesen más gyakorlatról árulkodik. Eszerint az izraeli hadsereg számos esetben szándékosan bombáz civil célpontokat, köztük lakóházakat a Hamász-tagok likvidálása mellett feltehetően azzal a céllal is, hogy sokkolja a gázai társadalmat, és ezáltal nyomás alá helyezze a Hamászt. A mesterséges intelligencia használata a célpontok kiválasztásában pedig szintén hozzájárul az áldozatok rekordmagas számához. A légicsapásokban már 12 ezer nő és gyerek vesztette életét gázai közlések szerint.

Az ENSZ Gyermekalapjának (Unicef) szóvivője, James Elder a Gázai övezet déli részén fekvő városból, Khan Younisból tudósít a folyamatos izraeli bombázások pusztító hatásairól.

A nagy hatótávolságú rakéták leszállítása késik, az ukrán vezetésen belül törésvonalak vannak, a hadsereg ellentámadásból védekezésbe kénytelen átmenni, miközben Moszkva jelentős katonai létszámbővítést jelentett be – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rossz előjelekkel vág neki a télnek.

Az izraeli kormány nem veszi jó néven, hogy a spanyol kormány nyíltan kritizálja őt a sok gázai civil áldozat miatt.

Henry Kissinger az amerikai külpolitika korszakos, de vitatott alakja volt. Bár hatalmi pozícióban csak nyolc évig dolgozott, ténykedése és személye hosszú időre meghatározta a nemzetközi politikát. Nobel-békedíjat kapott, sokan ugyanakkor háborús bűnösnek tartják, aki az emberi jogokat semmibe véve képviselte az amerikai érdekeket. Kissinger 100 évesen hunyt el tegnap connecticuti otthonában.

Oroszországban nem életbiztosítás szembeszállni a hatalommal, egy háromgyerekes édesanya mégis erre készül. Jekatyerina Duncova befejezné a háborút, demokratizálná az országot, és ennek érdekében választásokon győzné le Vlagyimir Putyint. Vadul hangzik, de Oroszországgal kapcsolatban már semmin sem lepődünk meg. Nagyító alatt ezúttal Jekatyerina Duncova.

A több gázai kórházban is szolgálatot teljesített londoni sebész szerint Izrael szándékosan rombolta le a palesztin egészségügyi rendszert.

A spanyol kormányfő szóvá tette, hogy gyerekek ezrei halnak meg az izraeli hadműveletekben, a belga kormányfő pedig a humanitárius jog betartására szólította fel a zsidó államot. Izrael mindkét ország nagykövetét bekérette.   

Madridban múlt szombaton 170 ezren vonultak utcára tiltakozásul az ellen, hogy a régi-új kormányfő, Pedro Sánchez amnesztiát ígért a bebörtönzött függetlenségpárti katalánoknak. Argentínában múlt vasárnap pedig „Az őrült” becenévre hallgató Javier Milei nyerte az elnökválasztást, ő beszántaná a nemzeti bankot és dollárra cserélné a pesót. Mi áll a nem mindennapi események hátterében, és mi várható a jövőben? Erről és még sok minden másról kérdeztük Lénárt Andrást, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docensét.

Dara Massicot szerint jelenleg valószínűtlen, hogy az ukrán hadsereg képes lesz áttörést elérni, az orosz csapatok nagyon beásták magukat a vonalaik mögé. Moszkva hosszú háborúra készül, és megpróbálja felőrölni az ukrán haderőt. Emiatt egyes kihívásokat kezelnie kell a Nyugatnak is.

Négy napig szünetelnek majd a harcok. A Hamász 50 izraeli túszt, Izrael 150 palesztin bebörtönzött palesztint enged majd el, és az eddiginél jóval több segély fog bejutni az övezetbe. Mindez azonban még nem jelenti a háború végét.

A dél-amerikai ország új elnöke látszólag orbitális hülyeségeket beszél, de valójában nem annyira őrült, mint elsőre látszik. Karizmájával és a politikai elit leváltásának ígéretével képes volt megnyerni a választásokat. Ki Javier Milei valójában, és mi várható tőle? Ezt nézzük meg ez e heti Nagyítóban.

Nekik sikerült megmenekülni. 

A Gázai övezetben nincs elég élelem, ivóvíz és gyógyszer, kórházak alig működnek, a romos épületek alatt temetetlen holttestek fekszenek – így jellemezte lapunknak egy magyarországi palesztin család azon rokonainak helyzetét, akik az övezet déli részén próbálják túlélni a háborút. Bő egy hónappal ezelőtt a háborús izraeli mindennapokat mutattuk be egy ottani magyar segítségével, most a gázai helyzetet nézzük meg a palesztinok tapasztalatai alapján.