Wéber Balázs cikkei

Németországtól kezdve Nagy-Britannián át Argentínáig beszámolt a külföldi sajtó Márki-Zay Péter előválasztási győzelméről. Az európai értékelések többsége szerint az „outsider politikus” a baloldaliakat, a liberálisokat, valamint az Orbán-kormányban csalódott jobboldaliakat is meg tudta szólítani, és komoly ellenfele lesz Orbán Viktornak a jövő tavaszi parlamenti választásokon.

A kancellári szék várományosa, Olaf Scholz szerint már karácsony előtt megalakulhat az új, szociáldemokrata-zöld-liberális kormány. Az előzetes egyeztetések jól haladnak, jövő héten megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások. A németek több mint fele támogatja a lámpakoalíciót.

A magyar szurkolók mellett lengyel drukkerek is részt vettek a „Wembley-ütközet"-ben – erről tanúskodnak friss angol sajtóhírek és egy szerkesztőségünkhöz eljutott helyszíni beszámoló is.

Számos brit lap és az egyik ismert angol videoblogger is részletesen beszámolt a tegnapi vb-selejtezőn a magyar drukkerek és az angol rendőrök közötti verekedésről. A londoni rendőrség hat szurkolót vett őrizetbe – a többi közt rendbontás, rendfenntartó elleni támadás és voyeurizmus (!) gyanújával. A FIFA vizsgálatot indít az ügyben.

A héten megkezdte a meghallgatásokat az Európai Bíróság a jogállamisági mechanizmusról, amelynek ügyében tavasszal nyújtott be keresetet a magyar és a lengyel kormány. Ha jóváhagyja a mechanizmust, a jövőben uniós forrásokat vonhatnak meg azoktól a tagországoktól, amelyek megsértenek bizonyos jogállamisági kritériumokat. Brüsszel a Helyreállítási Alap forrásainak jegelésével már figyelmeztette a magyar kormányt, a mechanizmus esetleges bevetésével pedig újabb gyomrost vihet be neki – néhány hónappal a választások előtt.        

Bár ma külügyminisztere váltotta Sebastian Kurzot a kancellári székben, az Osztrák Néppárt vezérét továbbra sem lehet leírni. Helyi sajtóértékelések szerint Kurz ezentúl a háttérből irányíthat bizalmasa segítségével, és az sem kizárt, hogy - ha nem találják bűnösnek a nemrég kirobbant korrupciós ügyben - harmadszor is visszatér majd a hatalomba.

Andrej Babis cseh kormányfő Orbán Viktor szövetségese uniós szinten, egyes kampányüzeneteit pedig akár a magyar miniszterelnök is írhatta volna. A milliárdos exvállalkozó populista pártja szoros befutóra számíthat a jelenleg is zajló választáson, amelynek számos végkimenetele lehet. Ugyanakkor bármilyen kabinet alakul is majd, radikális váltás nem várható: Csehország EU-tagsága nincs veszélyben. 

Számos EP-képviselő szerint Magyarországnak addig nem szabad részesülnie az új uniós forrásból, a Helyreállítási Alapból, amíg a magyar kormány nem garantálja a pénzek megfelelő elköltését, és nem tart be bizonyos jogállamisági feltételeket.

Szerintük a CDU-CSU szövetség olyan mértékű vereséget szenvedett, hogy nincs legitimációja kormányalakításra.

Számos állam- és kormányfő, köztük a magyar miniszterelnök egyik fontos szövetségese, Andrej Babis is érintett a legújabb offshore botrányban, amelyet vasárnap robbantottak ki vezető nemzetközi lapok. A cseh kormányfő azt állítja, hogy nem követett el törvénytelenséget, a kiszivárogtatás célja pedig a közelgő választás befolyásolása. A cseh rendőrség mindenesetre vizsgálatot indít az ő ügyében is. A Pandora-iratok szerint a magyar kormányhoz közelálló személyek is rendelkeztek titkos offshore üzletekkel.

A Zöldek és a liberálisok nélkül ugyanis nem lehet kormányt alakítani.

A német vállalatvezetők megkönnyebbültek, hogy a radikális baloldal biztosan nem kerül be az új kormányba. Sokan közülük ugyanakkor csalódottak a CDU-CSU kudarca miatt. Szerintük most minél hamarabb fel kell állnia egy olyan életképes kormánynak, amely azonnal megkezdi választási ígéretei – például klímavédelem, energiafordulat – megvalósítását.

Azt már tegnap este óta tudjuk, hogy a szociáldemokraták nyerték a németországi választásokat, az viszont még kérdés, hogy képesek lesznek-e a Zöldekkel és a liberálisokkal összefogva kormányt alakítani. Addig is összegyűjtöttük, miért teremtett új helyzetet a mostani választás, és melyek a legfontosabb tanulságok. Jegyzet.

Hajszállal, de a szociáldemokraták nyerhették a német szövetségi választásokat a CDU-CSU-szövetség előtt mai előrejelzések szerint. Az eredmény nagyon szoros. Hivatalos eredmény hétfőn lesz. A harmadik helyet a Zöldek szerezhették meg.         

A német választások kimenetele teljesen nyílt, de akár az SPD, akár a CDU-CSU nyer, csak kisebb pártokkal összefogva alakíthat majd kormányt, mondta Thomas Petersen, az Allensbach Közvéleménykutató Intézet projektvezetője a Privátbankár.hu-nak adott interjúban. A kommunikációs szakember szerint a német politika „hollandosodik”: két nagy erő helyett féltucatnyi, közel azonos erősségű párt alakíthatja a politikai életet. Szerinte Magyarország szempontjából szinte mindegy, hogy ki nyeri a német választást, a kormányzásra esélyes pártok külpolitikája ugyanis hasonló. A szakember, aki múlt héten tartott előadást Budapesten a Mathias Corvinus Collegium egyik intézetének meghívására, aggódik a magyarországi fejlemények miatt. Úgy érzi, hogy a rendezvényen megpróbálták eszközként felhasználni. Mint mondta, nyilvánvaló, hogy a magyar kormány hatalmas pénzeket fordít propagandára.

Mintegy húsz év után megszűnik a Világbank Doing Business indexe, amely az üzleti és befektetési környezet alapján rangsorolta az országokat. A hivatalos indoklás szerint “információs rendellenességek” és “etikai ügyek” nyomán szüntetik be az indexet. Magyarul: a gyanú szerint a Világbank vezetői egyes országokat előrenyomtak a rangsorban, például üzletért vagy támogatásért cserébe. Elemzők szerint nem a szervezet befolyásolhatósága a meglepő, hanem az, hogy a legfontosabb indexét manipulálták ilyen könnyedén.

Évi 100 ezer új szociális lakás, 12 eurós (4200 forintos) minimális órabér, megfizethető ápolás. A többi közt ezt ígérik a német szociáldemokraták a választóknak, akik a legfontosabb kérdésnek a társadalmi igazságosságot tartják. Kancellárjelöltjük ugyan nem hozza lázba az embereket, de legalább tapasztalt, kompetens és megbízható politikusnak tartják. Németország vasárnap választ: a balközép párt továbbra is három-öt százalékponttal vezet a CDU-CSU szövetség előtt.

Öt éven belül meg fogja haladni a 1,5 Celsius-fokot a globális átlaghőmérséklet emelkedése egy friss jelentés szerint, ami katasztrofális következményekkel járhat. A következő generációkra pedig még brutálisabb jövő vár: a tengerszint több mint 3 méterrel növekedhet 2300-ig. Az ENSZ-főtitkár szerint a szervezet közelgő klímakonferenciáján az eddigieknél ambiciózusabb tervekre lesz szükség a károsanyag-kibocsátás csökkentését tekintve. 

A magyar kormány már korábban eltörölte a koronavírus-járvány miatti korlátozások nagy részét, és egyelőre nem tervezi visszaállításukat. Más európai országokban viszont ismét szigorítanak vagy már szigorítottak is – igaz, ezek a korlátozások alapvetően a védettséggel nem rendelkezőket, közülük is főleg az oltást megtagadókat sújtják.

Jogállamiság, uniós értékek és pénzek védelme, migráció, klímaváltozás – a többi közt erről beszélt Ursula von der Leyen ma, az Európai Parlamentben elmondott beszédében. Az Európai Bizottság elnöke többször is negatív vonatkozásban utalt Magyarországra és Lengyelországra, valamint arra, hogy most már bármikor bevethetik a problémás tagállamokkal szemben az uniós pénzcsapok elzárását lehetővé tévő jogállamisági mechanizmust.

Németországban a szociáldemokraták kezdenek elhúzni a kereszténydemokratáktól a közvélemény-kutatásokban, kancellárjelöltjük, Olaf Scholz a hétvégi tv-vitát is simán megnyerte. A CDU-CSU jelöltje, Armin Laschet most egy „gyorsprogrammal” mentené a menthetőt.  

Bár a két szupersztár kezd megöregedni, még mindig kapnak utánuk a piacon. Tudásuk és tapasztalatuk ugyanis doppingként hathat a csapatra, hírnevük pedig extra figyelmet és pénzesőt hozhat a kluboknak.

Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja a magyar helyreállítási tervet, de szeretné az új határidőig, szeptember végéig befejezni az értékelését, közölte a Privátbankár.hu-val az uniós szerv. Egy brüsszeli forrásunk szerint a testület egyértelmű követelményeket fogalmazott meg a forrás elköltésével kapcsolatban, azaz a magyar kormány térfelén pattog a labda. A jóváhagyásnak ugyanakkor politikai feltételei is vannak. A tét több mint 2500 milliárd forint.

Mintegy tízmillió embernek jár le részben vagy egészben a munkanélküli ellátása az Egyesült Államokban a héten, ami a félelmek szerint szociális krízishez vezethet szerte az országban. Elemzők egy része ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkanélküliség tovább csökken, és számos iparág munkaerőhiánnyal küzd – tehát az ellátás nélkül maradókat elvileg felszívhatná a munkaerőpiac.      

A hivatalos Covid-halottak négyötödénél nem a koronavírus volt a halál valódi oka, állítja egy aktuális német kutatás. A német statisztika ugyanis azokat is Covid-áldozatnak tekinti, akik felgyógyultak a betegségből, de később más vagy tisztázatlan ok miatt veszítik életüket. Ezzel párhuzamosan Windisch László, a KSH elnökhelyettese lapcsoportunknak adott korábbi interjúban azt mondta: a Covid-halálesetek regisztrálása lényegesen eltér egymástól az egyes országokban. Magyarországon minden olyan elhunytat Covid-áldozatnak tekintenek, akiknél diagnosztizálták a vírust.

Jánisz Varufákisz különös világában nem léteznek tőzsdék és kereskedelmi bankok, a cégek a dolgozók tulajdonában vannak, és ők szabják meg a béreket is. A nonkonform ex-pénzügyminiszter politikai csillaga egyelőre leáldozott, így most a regényírásban próbálja ki magát. Pénzügyminiszternek lenni szerinte olyan volt, mint levinni este a szemetet, a kapitalizmus pedig mára tech-feudalizmussá alakult át.

A közösségi platformot üzemeltető cég dolgozóknak, aktivistáknak, újságíróknak és családtagjaiknak segített kijutni a tálibok kezére került országból.

Az eddiginél jóval erőteljesebb fellépést kér Brüsszeltől az EP-képviselők egy része az uniós értékeket szerintük megsértő tagállamokkal, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Ennek jegyében elzárnák előlünk az uniós Helyreállítási Alap forrásait. Az Európai Bizottság szigorú fellépést ígér: tovább vizsgálja a helyreállítási terveket, és már használja az uniós pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kötő mechanizmust is.

Franciaországban sokáig szinte stagnált az átoltottság, és megint egyre több lett a Covid-fertőzött. Aztán jött Emmanuel Macron, és brutális szigorításokkal sújtotta az oltatlanokat. Azóta megjött az oltakozási „kedv”, a járvány pedig lassul. A stratégia működni látszik, de százezrek tiltakoznak ellene az utcákon.  

Rendszeres tesztelés, kötelező maszkviselés, oltás ösztönzése – így kezdik majd a tanévet az osztrák iskolák. Az oltatlan felnőttek pedig számos korlátozásra számíthatnak, ha továbbra sem fogadják el a koronavírus elleni vakcinát. Nyugati szomszédunknál a lakosság csaknem 40 százaléka továbbra sincs beoltva. A napi Covid-halottak száma egyelőre nem, az új fertőzöttek és a kórházi ellátásra szorulók száma viszont már jelentősen emelkedik.

Egy hónappal a választások előtt a német szociáldemokraták beérték a kereszténydemokratákat. Ha folytatódnak az elmúlt hónapok trendjei, akkor csaknem 20 év után ismét megnyerhetik a választást, a jobboldal pedig kiszorulhat a hatalomból. A CDU három év alatt sem volt képes megtalálni Merkel utódját, jelenlegi vezetője kifejezetten népszerűtlen. Így könnyen lehet, hogy egy kissé száraz, de tapasztalt és megbízható északnémet kerül majd a kancellári székbe.

A magyar kormány már az aktuális afgán válság kirobbanásakor világossá tette, hogy – néhány kivételtől eltekintve – nem fogad be onnan érkező menedékkérőket. A hétvégén pedig az osztrák kancellár is kizárta ennek lehetőségét. Az Európai Bizottság ugyanakkor befogadásra kérte az uniós országokat – az újabb konfliktus tehát borítékolható.

A magyar kormány a Nyugatot és ezen belül részben a Biden-adminisztrációt teszi felelőssé az afganisztáni káoszért - derült ki egy mai sajtótájékoztatón. A csapatkivonásról azonban még a Trump-kormány állapodott meg a tálibokkal. Brüsszel tárgyalni szeretne a tálib vezetéssel, de lapunk kérdésére, hogy a magyar kormány milyen viszonyra törekszik velük, Magyar Levente parlamenti államtitkár nem adott konkrét választ. A kormány külön akciót indít az Afganisztánban rekedt magyarok kimentésére, akik annyian vannak, hogy simán elférnek majd egy repülőgépen. Szijjártó Péter nem szakítja meg szabadságát a történések miatt.   

Helyi lapértesülések szerint a svájci titkosszolgálat is használhatta az izraeli kémszoftvert, legalábbis terror- és kémelhárítási céllal. A világ számos más országában – köztük Magyarországon is – viszont újságírók, cégvezetők és politikusok ellen is bevetették a Pegasust a korábban megjelent tényfeltáró cikkek szerint.

A történelem során először csökkent a fehérbőrűek száma az Egyesült Államokban az elmúlt 10 évben. Népességen belüli arányuk pedig 69-ről 58 százalékra esett 20 év alatt. Megugrott viszont a latinók, valamint az ázsiai és a vegyes származásúak száma. Kaliforniában már több a latinó, mint a fehér. A nagy olvasztótégely az eddiginél is jóval kevertebb lett az elmúlt évtizedben. De mi áll mindennek a hátterében?

A német jobbközép pártszövetség év elején még 36 százalékon állt, ma már csak a választók 23 százaléka adná rá a voksát. A szocdemek viszont jönnek fel, ami már elég lehet egy baloldali-zöld kormányhoz. Németország másfél hónap múlva választ.

Olaszországban és Franciaországban egyre durvább korlátozásokkal próbálják rákényszeríteni az oltatlanokat a koronavírus elleni vakcina elfogadására. A stratégia beválni látszik: az oltási hajlandóság mindkét államban növekszik. Részben még nagyobb szigorításokra készül a német kormány. Az intézkedések ugyanakkor ellenállást is szülnek. Magyarországon egyelőre relatív kevés területen korlátozzák az oltatlanok életét.

Maradhatott volna saját akaratából Lionel Messi az FC Barcelonánál, vagy a pénz- és munkaügyi szabályok miatt tényleg nem volt más választása, mint a távozás? Erre a kérdésre egyelőre nincs egyértelmű válasz – az biztosnak tűnik, hogy a problémát ezúttal is az anyagiak jelentették. Jegyzet.

Egy újságírónőnek kiszivárognak a bikinis fotói, amelyekről azt terjesztik, hogy a főnök jakuzzijában készültek. Egy aktivistáról miniszoknyás kép kerül elő. Róla azt híresztelik, hogy harapdálták a combjait. Mindkettejük telefonján megtalálják a Pegasus-kémszoftver nyomait. Mindkettejük kellemetlen személy a hatalom számára.

Azok az országok, amelyek tervét jóváhagyta az EU, már augusztus elején hozzájuthatnak az uniós Helyreállítási Alap forrásaihoz. Magyarországnak még minimum két hónapot várnia kell, miután Brüsszel július közepéről szeptember végére halasztotta a döntést a magyar tervről. A késlekedés oka vitatott – a lapunknak nyilatkozó elemzők szerint jelenleg nagy a magyar kormány kitettsége nemzetközi szinten.

A támadásait alig lehet kivédeni.

Montenegrótól a Zöld-foki Köztársaságig nyolc országnak adományozott vagy adott el eddig a magyar kormány olyan Covid elleni vakcinákat, amelyekre itthon már nincs szükség. Lélegeztetőgépből is túlvásárolta magát a kormány: a felesleges beszerzéseket értékesíteni próbálja, de ajándékba is ad belőlük – most például Mongóliának.

A tervek szerint augusztus elsejétől csak az utazhat be Németországba, aki aláveti magát egy Covid-tesztnek, vagy igazolni tudja a koronavírus elleni védettségét. A kötelezettség elvileg a repülőn, vonaton és autón érkezőkre is vonatkozik. Ausztriába szintén csak védettséget igazoló dokumentummal utazhatunk be – a Szputnyik-oltást továbbra sem fogadják el sem az osztrákok, sem a németek – , ha ilyenünk nincs, akkor 24 órán belül teszteltetnünk kell magunkat.

Míg a francia kormány szavak és tettek szintjén is komolyan veszi a lehallgatási botrányt, és vizsgálatokat rendelt el, addig a magyar kormány hisztériáról beszél, nem vizsgálódik, és még a Nemzetbiztonsági Bizottság ülését is kvázi bojkottálja.

A héten az izraeli kormány jelentette be, hogy új szankciót vezet be az oltatlanokkal szemben, most pedig a német kormány közölt hasonló lépést. Németországban az elmúlt hetekben háromszorosára emelkedett az új fertőzések száma, az új áldozatok száma azonban szerencsére nem növekszik.  Magyarországon a nem védettekre vonatkozó korlátozások egy része még érvényben van.

Hosszabb távon egy különleges szállás- és egy új gasztróprojekttel bővítené meglévő portfólióját Gerendai Károly – erről maga az üzletember beszélt lapcsoportunk Klasszis Klubjának találkozóján. Kitért arra is, hogy jelenleg lasszóval is alig lehet munkaerőt fogni, kevés a vendég, áremelés pedig szóba sem jöhet. Gerendai Károly általában hajlik az oltások kötelezővé tételére, ugyanakkor szerinte a vendéglátás nem veszélyesebb ilyen szempontból, mint sok más iparág.

Ha ezt a szoftvert kémkedésre használták fel, akkor a legtöbb szereplőnek nem érdeke, hogy ebből nagy ügy legyen, mondta lapunknak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a lehallgatási botrányról általánosságban. Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy bárkinek a megfigyelése legitim lehet, ha az törvényesen és elszámoltatható módon történik. Szakértők szerint az egyik fő probléma éppen az, hogy Magyarországon a megfigyelés jogi szabályozása elnagyolt: a magyar törvények gyakorlatilag mindenkinek a lehallgatását lehetővé teszik.

A napokban kirobbant Pegasus-ügyben számos tényező a magyar állam érintettségére enged következtetni, mondta el a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Szabó Máté. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója beszélt a többi közt arról is, hogy milyen jogsértések vannak Magyarországon a titkos információszerzéssel kapcsolatban, mikor lehet törvényesen megfigyelni valakit, veszélyben vannak-e az átlagemberek, és milyen jogi lehetőségeink adódnak, ha azt gyanítjuk, hogy célkeresztbe kerültünk.