Wéber Balázs cikkei

Ez az egyik olyan helyiség, ahonnan feltehetően egyeztet az aktuális helyzetről.  

A Novaja Gazeta főszerkesztő-helyettese szerint a jelenlegi helyzet tragikus, a Szovjetunió pedig Oroszország formájában ma is él.

Szomorú. Hiábavaló. Embertelen. Senkinek sem hiányzik. Ezt mondják orosz fiatalok országuk Ukrajna elleni háborújáról. Bár az orosz társadalom többsége még pártolja a „különleges katonai műveletet", ha majd kiürülnek a boltok polcai, és tömegével érkeznek haza a koporsók, egyre többen fognak kimenni az utcára, vélekedett lapunknak Mikola Gyöngyi. A szegedi Orosz Filológia Tanszék adjunktusa szerint az ottani társadalom a magyarhoz hasonlóan megosztott, de a háborúval mindenki rosszul jár.  

A kötelező Covid elleni oltás bevezetéséről szóló törvényt február elején fogadták el, most pedig már jegelik is.

Az Európai Bizottság elnöke szerint a mostani válság nem csak Ukrajnáról szól, valójában két értékvilág csap össze. Ursula von der Leyen az Európa Parlament mai rendkívüli ülésén beszélt arról is, hogy az uniós büdzséből vásárolnak és szállítanak majd fegyvereket az ukrán erőknek, az EU és Ukrajna pedig ma közelebb van egymáshoz, mint bármikor korábban. A csatlakozáshoz ugyanakkor még hosszú út vezet.

A külgazdasági  és külügyminiszter szerint  két év alatt másodszor fog megbomlani a világgazdasági status quo, és erre a magyar gazdaságnak is fel kell készülnie.

A német kormányt megdöbbentette az ukrajnai orosz invázió. Berlinben úgy érzik, hogy Putyin csúnyán átverte őket. A német Oroszország-politika eddig párbeszédre és üzletre épült, de most komoly fordulat jön: a Bundeswehrt 100 milliárd euróból fejlesztik, az energiafüggőséget Oroszországtól leépítik. A naivitásnak pedig a diplomáciában is vége.

Egyes nyugati feltételezések szerint az orosz elnöknek „egészségügyi problémái” lehetnek. Azaz már nem képes teljes mértékben felmérni tetteinek következményeit.

Életkép egy háborúból – kicsit más, mint amit a hírekben megszoktunk.

A német ZDF moszkvai tudósítója kérdezte a helyieket arról, mi a véleményük Oroszország Ukrajna elleni inváziójáról. Felmérése azt mutatja, hogy az oroszok megosztottak.

Magyarország több szempontból is rossz helyzetbe kerül az Ukrajna elleni orosz támadás miatt, mondta lapunknak Feledy Botond. A külpolitikai elemző beszélt arról is, hogy Putyin az átfogó katonai akcióval meg akarja dönteni az ukrán kormányt. Szerinte a NATO nem kíván belekeveredni a konfliktusba, ugyanakkor viszonya Oroszországgal tovább romolhat.

Ma reggelre virradóra Oroszország több irányból is légi és szárazföldi támadást indított Ukrajna ellen. Az agressziónak már halálos áldozatai is vannak. A támadást élesen elítélték a világ vezetői. Az EU történetének legkeményebb szankcióit készíti elő, néhány NATO-tagország az észak-atlanti szerződés 4. cikke alkalmazását javasolja. Orbán Viktor összehívta a nemzetbiztonsági operatív törzset.

Az orosz gázszállítások teljes kiesése több európai országban is hiányhoz vezetne, ugyanakkor rövidtávon – például Németországban és szomszédjainál – nem okozna komolyabb ellátási problémát. A kieső mennyiséget részben Norvégiából, Észak-Afrikából és Azerbajdzsánból, valamint LNG-szállítmányokból lehetne pótolni. A hosszútávú megoldást ugyanakkor a megújuló és a hidrogénalapú energiában látják német szakértők.

A tankok az ukrán-orosz határ orosz oldalán dagasztják a sarat – egyelőre.

Ez a kép aligha fogja lenyugtatni a kedélyeket. Sőt.

Szankciók az orosz hadsereget finanszírozó bankok ellen, az orosz állam hozzáférésének korlátozása az uniós pénzpiacokhoz, a kereskedelem korlátozása a szakadár területekkel  – a többi közt ilyen szankciókat hozhat Brüsszel Moszkvával szemben első körben. Németország már jelezte, hogy felfüggeszti az Északi Áramlat 2 gázvezeték jóváhagyását.

Az 1962-es kubai rakétaválsághoz hasonlóan az ukrán krízis is nagyhatalmak konfliktusa: mindkét esetben erődemonstráció zajlott és zajlik, valamint egyik fél sem akarta és akarja közel engedni magához a másik fegyvereit, mondta el Dr. Lénárt András a Privátbankár.hu-nak adott interjúban. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Hispanisztika Tanszékének adjunktusa szerint a megoldás a „kiegyenlített visszavonulás” lehetne. A hispanista történész, akinek egyik kutatási területe Kuba és az Egyesült Államok kapcsolata, a vörös vonalakról, az atomháború veszélyéről, valamint Kennedy és Hruscsov józanságáról is beszélt lapunknak.

Az Európai Parlament azonnal megkezdené a jogállamisági mechanizmus alkalmazását. Az eljárással, amit tegnap hagyott jóvá az Európai Unió Bírósága, uniós pénzeket lehet megvonni tagállamoktól jogállami hiányosságok esetén.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint jelenleg is tárgyalnak a Helyreállítási Alap ügyében, de a gyermekvédelmi törvény miatt továbbra sem kaphatjuk meg a nekünk járó pénzt ebből a forrásból. Szerinte az áprilisi választásokig már nem is kerül sor erre. Az Európai Bizottság ugyanakkor azt állítja, hogy nem politikai, hanem szakmai indokok miatt nem fogadta el az uniós forrás elköltésére benyújtott magyar tervet.

Feledy Botond külpolitikai szakértőt kérdeztük az Európai Unió Bíróságának szerdán közölt döntéséről.

Az Európai Unió Bírósága szerint nem sért uniós jogot a jogállamisági mechanizmus, amely így életbe léphet.

Ma dönt az Európai Unió Bírósága az uniós pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kötő mechanizmusról. Jóváhagyás esetén Brüsszel heteken belül bevetheti ezt a fegyvert Magyarországgal szemben, az áprilisi választásokig ugyanakkor nem tud megvonni pénzt. Igaz, egy pénzcsapot már elzárt: a Helyreállítási Alap forrásait több mint fél éve visszatartja.

Orbán és Macron után Scholzot is ahhoz ültette.

Viktor Tatarintsev nem válogatta meg szavait az újabb esetleges nyugati szankciókkal kapcsolatban. Eközben Rolf Mützenich, a német szociáldemokraták frakcióvezetője azt mondta: megérti Oroszország aggályait. Olaf Scholz német kancellár ma Kijevben, holnap Moszkvában tárgyal.

A dél-afrikai orvos szerint nyugati kormányok nyomás alá helyezték, hogy ne nevezze enyhe lefolyásúnak az omikront – annak ellenére, hogy tapasztalatai ezt mutatták. Angelique Coetzee utalt arra is, hogy a válságkezelést egyéni érdekek és üzleti lobbik is befolyásolják. Statisztikák szerint az omikron soha nem látott csúcsokra lökte a fertőzésszámokat, de a kórházban kezeltek és az áldozatok száma szerencsére ennél csak jóval kisebb mértékben emelkedett – ez a mutáns valóban kevésbé veszélyes a korábbi verzióknál.

A budai bevásárlóközpontban hosszú évek óta ugranak a mélybe az emberek, a korlát magassága hosszú évek óta változatlan. Mintha elkerülhetetlen történés lenne, hogy ezen a helyen időről időre megöli magát valaki. Nem szabadna hagyni, hogy az legyen. Jegyzet.    

Az orosz elnök csak esetenként veti be a nem mindennapi bútordarabot. Orbán Viktor és Emmanuel Macron "asztaloztatása" üzenet lehet a NATO-nak. Jegyzet. 

Jadranka Joksimovic forradalmasította a diplomácia öltözködési etikettjét. Vagy csak üzenni akart valamit.           

Miközben Ausztria – az európai országok közül elsőként – bevezette a szinte minden felnőtt számára kötelező oltást, Németországban megakadt ez a folyamat. A Bundestagban egyelőre nincs biztos többsége a kötelező oltásnak, a kormánypártokon belül pedig sok liberális képviselő ellenzi a bevezetését. A társadalom is megosztott: háromból egy ember elutasít egy ilyen lépést.  

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint adódik a kérdés, hogy Putyin a Magyarországnak juttatott olcsó gázzal megvásárolta-e Orbán Viktor uniós szankciókkal szembeni vétóját egy Ukrajna elleni támadás esetére. Nyugati lapok bajtársi-baráti viszonyt emlegetnek a tegnapi találkozóval kapcsolatban, a magyar kormányfőt ugyanakkor főleg gazdasági érdekek motiválják. Az orosz Vedomosztyi szerint Orbán Viktor kulcsfontosságú, Moszkvához lojális európai vezető.

Gázszállítások növelése, Paks 2, Szputnyik, ukrán-orosz konfliktus – erről tárgyal ma Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában. A magyar kormányfő szerint látogatása békemisszió is. A Nyugat viszont rossz szemmel nézi a vizitet.

Szinte minden Covid-elleni korlátozást felold Dánia február elsejétől. Ennek oka, hogy bár a koronavírus-fertőzések száma csúcson van, az átoltottság magas, az omikron variáns pedig jóval enyhébb a korábbi mutánsoknál. Mette Frederiksen dán miniszterelnök már új korszakról, a megszokott élethez való visszatérésről beszél. Anglia csütörtöktől oldotta fel a korlátozások nagy részét, Spanyolország pedig jelezte, hogy a jövőben kvázi influenzaként kezelné a Covidot.

A háború drága, a szankciók fájnak, és amúgy semmi értelme tankokkal galoppozni idegen sztyeppéken. Kijev igényei jogosnak tűnhetnek, mint ahogy Moszkva félelmei is. Képzeljük csak el Reagan-elnök arcát, amint Mexikó bejelenti belépését a Varsói Szerződésbe. Jegyzet.  

Oltottaknak és oltatlanoknak egyaránt kezd elegük lenni a jelenlegi járványkezelésből, a kötelező oltás bevezetése pedig egyre nagyobb ellenállást szül, mondták el lapunknak Ausztriában dolgozó magyarok. Az osztrák kormány februártól tenné kötelezővé a Covid elleni vakcinát a közegészségügy védelme érdekében, a tiltakozók szerint ugyanakkor ezáltal egy mélyen személyes döntésbe nyúlna bele. Forrásaink beszéltek arról is, hogy az oltatlanok már most is sok helyről ki vannak rekesztve, ugyanakkor még vannak kiskapuk.

Na nem Dosztojevszkijt vagy Murakamit, hanem Nemzeti Sportot.

Legalábbis aligha tekinthető teljesen szokványosnak, ha egy áruházlánc már a vásárlók és a járókelők közül toboroz munkaerőt.

Mike Waltz régebben kommandózott, ma kongresszusi képviselő.

Bár az omikron soha nem látott csúcsokra lökte az új koronavírus-fertőzöttek számát sok európai országban, a kórházban kezeltek és az áldozatok száma stagnált vagy csak relatív kis mértékben emelkedett – derül ki körképünkből. A britek már túl is vannak a csúcson, és hamarosan feloldják a megmaradt korlátozásokat. Az óvatosság persze továbbra is ajánlott, ugyanakkor paradigmaváltás jöhet a válságkezelésben: a koronavírus a jövőben egy lehet a többi vírus közül.   

Néppárti elnököt választottak ma az Európai Parlament élére. Roberta Metsola megválasztása gyakorlatilag egy 2019-es alku eredménye. Vezetésével az EP várhatóan ugyanolyan kritikus lesz az Orbán-kormánnyal szemben, mint eddig volt. Győri Enikő fideszes EP-képviselő ugyanakkor békülékeny hangnemet ütött meg az új elnökkel szemben.

Sajtóértesülések szerint Brüsszel néhány héten belül megkezdi a problémás tagállamok, Magyarország és Lengyelország megbüntetését: megindulhat a jogállamisági mechanizmus a két ország ellen.     

A Szputnyik az omikronnal szemben is hatékony az oroszok szerint. Az uniós gyógyszerügynökségtől ugyanakkor továbbra sem kapott engedélyt.

Spanyolország Európa egyik legszigorúbb karanténját alkalmazta a koronavírus-járvány kezdetén, most viszont alapvető fordulatra készül: az ötödik hullám után már csak influenzaként kezelné a Covidot. Emögött a rekordmagas átoltottság és a járvány veszélyességének csökkenése mellett gyakorlati okok állnak: az állandó karanténok például megbéníthatják a munkavégzést.

Hévíz év elején csendes, de korántsem halott – az oroszok többen vannak, mint gondolnánk. A város tiszta és csili-vili, az árak kicsit elszálltak, de cserében érezzük, hogy jó helyen vagyunk. Helyszíni riport Magyarország második legnépszerűbb turistacélpontjából.

Déli szomszédunk tavaly év végén rögzítette az alapvető élelmiszerek árát, miután nyolc éves csúcsra szökött az infláció. Szerbiában jövő áprilisban tartanak választásokat – csakúgy, mint itthon. A magyar kormány tehát a szerb példát követte – néhány apróbb különbséggel.   

Paradigmaváltás körvonalazódik a Covid-járvány elleni küzdelemben: míg eddig a fertőzés elkerülése volt a fő cél, a jövőben a hatóságok engedhetik nagyobb csoportok, főleg az oltottak átfertőződését. A koronavírus legújabb variánsa, az omikron ugyanis kevésbé veszélyes a korábbi verzióknál az eddigi tapasztalatok szerint.  

A „találkára” – hol máshol – Párizsban került sor.

Svédország karanténmentes maradt a koronavírus-járvány alatt, mégsem ugrott meg a teljes halálozási mutatója egy friss statisztika szerint. A Covid-halálesetek száma lakosságszámra vetítve ugyan magasabb a többi skandináv államénál, de elmarad az uniós átlagtól. Ráadásul a svédek normális keretek között tartották fenn az életet, ami jót tesz a társadalomnak és a gazdaságnak.

Hatalomra kerül-e Marine Le Pen Franciaországban, kormányon marad-e Janez Jansa Szlovéniában és Jair Bolsonaro Brazíliában?  Összegyűjtöttük, hol tartanak elnök- vagy parlamenti választásokat idén Magyarországon kívül, és hogyan érinthetik ezek az Orbán-kormányt.