Wéber Balázs cikkei

Egységesen Emmanuel Macron győzelmét jósolják a közvélemény-kutatások Marine Le Pennel szemben a francia elnökválasztások második fordulójában.

Testbeszéde azt sugallja, hogy mentális problémái lehetnek. Mintha egyre inkább elveszne saját világában. Jegyzet.

Toronymagasan az Egyesült Államok nyújtja a legnagyobb támogatást Ukrajnának az orosz invázió kezdete óta. Ennek több mint fele katonai jellegű segítség, ami átszámítva több mint négymilliárd eurót tett ki egyetlen hónap alatt. Az Egyesült Államokat Lengyelország és Nagy-Britannia követi, GDP-arányosan ugyanakkor Észtország a legbőkezűbb Ukrajnával.  Magyarország a 23. a mintegy 30 országot tartalmazó listán.

Alexander Stubb szerint gyakorlatilag biztos, hogy Finnország még az idei évben csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez. A volt finn kormányfő úgy véli, hogy országa az Ukrajna elleni orosz invázió miatt adja fel semlegességét. Szerinte Putyin csak az erőből ért – aki gyengének tűnik, az áldozat lesz. Svédország egyelőre fontolgatja a NATO-tagságot. Moszkva „katonai következményeket” helyezett kilátásba a finn és svéd csatlakozás esetén. 

Jövő csütörtöki online rendezvényünkön a II. világháború utáni Európa talán legfenyegetőbb krízishelyzetéről, az orosz-ukrán háborúról lesz szó.

Az ukrán kormány mellett amerikai és brit források is azt állítják vagy valószínűsítik, hogy ukrán rakéták süllyesztették el a Moszkva nevű orosz zászlóshajót a Fekete-tengeren. Az orosz állami televízió már arról beszél, hogy megkezdődött a III. világháború, hiszen „NATO-infrastruktúra” ellen harcolnak. A Kreml pedig hivatalosan is „beláthatatlan következményekre” figyelmeztette Washingtont.  

Franz Vranitzky szerint egy olyan Oroszországgal, amelyet Vlagyimir Putyin vezet, elképzelhetetlen az együttműködés. Ausztria egykori kancellárja az EU-ról azt mondta: bár gazdaságilag óriás, politikai szempontból törpe, amellyel az orosz elnök nem is tárgyal. A teljes orosz gázembargót nem támogatja: szerinte Ausztria már így is részese olyan szankcióknak, amelyek számára is nagyon hátrányosak. Az árak pedig már most is „őrülten magasak”.

Karl Nehammer az első uniós kormányfő, aki személyesen találkozott Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai orosz invázió kezdete óta. Mi állt a látogatás hátterében, milyennek látta az osztrák kancellár az orosz elnököt, és mit tudott meg a terveiről?

A találkozóról Takács Szabolcs osztott meg képet Facebook oldalán. 

Erre mai nemzetközi sajtótájékoztatóján utalt a magyar miniszterelnök.

A jogállamisági mechanizmus megindítása Magyarországgal szemben történelmi lépés, amely fordulatot jelenthet a brüsszeli politikában: a jövőben valóban felelősségre vonják majd a demokrácia leépítésével vádolt tagállamokat. Az eljárás hosszú hónapokat vesz majd igénybe, de végeredményben jelentős forrásokat vonhatnak el Magyarországtól. A mechanizmust azért is most indíthatta el Brüsszel, mert sokkolta a Fidesz újabb kétharmados győzelme. Nemzetközi lapok értékeléseiből válogattunk.

A jogállamisági mechanizmus végső esetben az uniós források befagyasztásával is járhat.   

Számos jel szerint az Európai Bizottság hamarosan elindítja a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben, ami végső esetben az uniós pénzek megvonásával járhat. Brüsszel egy forrást már most is visszatart: a tavaly létrehozott Helyreállítási Alap pénzeihez továbbra sem jutunk hozzá. A lapunk által megkérdezett elemző szerint a magyar kormány már a lengyelek vagy a szlovénok támogatására sem számíthat.

Orbán Viktor egyértelmű győzelmet aratott tegnap, ugyanakkor óriási feladatok várnak rá a közeljövőben. Az alternatívák csak „buborékokban” fejlődtek ki, csupán ezekben jelent meg a siker illúziója, a társadalmi valóság ezeket kvázi kipukkasztotta. Német, osztrák és svájci sajtóvisszhangokból válogattunk.

Ma ismét választ Magyarország: eldől, hogy jön-e az ötödik Orbán-kormány, vagy az egyesült ellenzéknek 12 év után sikerül leváltania a Fideszt. Hogyan látják a magyar választást határainkon túl? Milyen programok állnak egymással szemben, mi a tét, és min múlhat a végeredmény? Külföldi lapok beharangozóiból válogattunk.  

A héten röppent fel egy hír a svéd sajtóban, miszerint a svéd légteret március elején megsértő orosz vadászgépek atomfegyverrel voltak felszerelve.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatos ellenzéki stratégiáról és az uniós pénzekről is beszélt Szent-Iványi István a lapcsoportunknak adott nagyinterjúban.

A kormányzó szociáldemokraták a korábbiakkal ellentétben már lehetségesnek tartják a csatlakozást az észak-atlanti szövetséghez.

A Saar-vidéken a szociáldemokraták kiütötték a jobboldalt.

Magyarország valóban kap hamarosan 300 millió euró uniós forrást, de nem Orbán Viktor Brüsszelnek írt levelének hatására, és alapvetően nem abból a forrásból, amiből a magyar kormány kért.

Tegnap jelentette be a NATO, hogy új harccsoportokat telepítene négy közép- és kelet-európai országba, köztük Magyarországra. Az amerikai NATO-nagykövet szerint fennáll a lehetőség, hogy a csapatok állandó jelleggel a térségben maradnak. Szijjártó Péter szerint a kormány kész megvitatni a csapattelepítési javaslatot.

Az Európai Bizottság vizsgálja a Helyreállítási Alap hitelkeretének mielőbbi lehívását célzó magyar kérést, ugyanakkor annak teljesítéséhez megfelelő indoklás és program, valamint a már benyújtott terv újraértékelése és jóváhagyása szükséges – derül ki az uniós testület Privátbankár.hu-nak küldött válaszaiból. Ez az eddigi tapasztalatok alapján hosszú folyamat lehet, azaz egy ideig valószínűleg még nem fogunk részesülni ebből az uniós forrásból.   

Az EU feltételeinek teljesítésén, nem pedig a kormány színén múlik a Magyarországnak járó uniós pénzek kifizetése, mondta el a lapcsoportunknak adott interjúban Balázs Péter. A Bajnai-kormány külügyminisztere szerint a pénzvisszatartás oka az állam elfoglalása és a korrupció. A volt uniós biztos beszélt arról is, mi történne ellenzéki győzelem esetén, mi a siker receptje Brüsszelben, kell-e tartani a migránsoktól, miért változtak meg a nagy pártok, és hogyan tehetnénk ismét normális hellyé Magyarországot.

Ez az egyik olyan helyiség, ahonnan feltehetően egyeztet az aktuális helyzetről.  

A Novaja Gazeta főszerkesztő-helyettese szerint a jelenlegi helyzet tragikus, a Szovjetunió pedig Oroszország formájában ma is él.

Szomorú. Hiábavaló. Embertelen. Senkinek sem hiányzik. Ezt mondják orosz fiatalok országuk Ukrajna elleni háborújáról. Bár az orosz társadalom többsége még pártolja a „különleges katonai műveletet", ha majd kiürülnek a boltok polcai, és tömegével érkeznek haza a koporsók, egyre többen fognak kimenni az utcára, vélekedett lapunknak Mikola Gyöngyi. A szegedi Orosz Filológia Tanszék adjunktusa szerint az ottani társadalom a magyarhoz hasonlóan megosztott, de a háborúval mindenki rosszul jár.  

A kötelező Covid elleni oltás bevezetéséről szóló törvényt február elején fogadták el, most pedig már jegelik is.

Az Európai Bizottság elnöke szerint a mostani válság nem csak Ukrajnáról szól, valójában két értékvilág csap össze. Ursula von der Leyen az Európa Parlament mai rendkívüli ülésén beszélt arról is, hogy az uniós büdzséből vásárolnak és szállítanak majd fegyvereket az ukrán erőknek, az EU és Ukrajna pedig ma közelebb van egymáshoz, mint bármikor korábban. A csatlakozáshoz ugyanakkor még hosszú út vezet.

A külgazdasági  és külügyminiszter szerint  két év alatt másodszor fog megbomlani a világgazdasági status quo, és erre a magyar gazdaságnak is fel kell készülnie.

A német kormányt megdöbbentette az ukrajnai orosz invázió. Berlinben úgy érzik, hogy Putyin csúnyán átverte őket. A német Oroszország-politika eddig párbeszédre és üzletre épült, de most komoly fordulat jön: a Bundeswehrt 100 milliárd euróból fejlesztik, az energiafüggőséget Oroszországtól leépítik. A naivitásnak pedig a diplomáciában is vége.

Egyes nyugati feltételezések szerint az orosz elnöknek „egészségügyi problémái” lehetnek. Azaz már nem képes teljes mértékben felmérni tetteinek következményeit.

Életkép egy háborúból – kicsit más, mint amit a hírekben megszoktunk.

A német ZDF moszkvai tudósítója kérdezte a helyieket arról, mi a véleményük Oroszország Ukrajna elleni inváziójáról. Felmérése azt mutatja, hogy az oroszok megosztottak.

Magyarország több szempontból is rossz helyzetbe kerül az Ukrajna elleni orosz támadás miatt, mondta lapunknak Feledy Botond. A külpolitikai elemző beszélt arról is, hogy Putyin az átfogó katonai akcióval meg akarja dönteni az ukrán kormányt. Szerinte a NATO nem kíván belekeveredni a konfliktusba, ugyanakkor viszonya Oroszországgal tovább romolhat.

Ma reggelre virradóra Oroszország több irányból is légi és szárazföldi támadást indított Ukrajna ellen. Az agressziónak már halálos áldozatai is vannak. A támadást élesen elítélték a világ vezetői. Az EU történetének legkeményebb szankcióit készíti elő, néhány NATO-tagország az észak-atlanti szerződés 4. cikke alkalmazását javasolja. Orbán Viktor összehívta a nemzetbiztonsági operatív törzset.

Az orosz gázszállítások teljes kiesése több európai országban is hiányhoz vezetne, ugyanakkor rövidtávon – például Németországban és szomszédjainál – nem okozna komolyabb ellátási problémát. A kieső mennyiséget részben Norvégiából, Észak-Afrikából és Azerbajdzsánból, valamint LNG-szállítmányokból lehetne pótolni. A hosszútávú megoldást ugyanakkor a megújuló és a hidrogénalapú energiában látják német szakértők.

A tankok az ukrán-orosz határ orosz oldalán dagasztják a sarat – egyelőre.

Ez a kép aligha fogja lenyugtatni a kedélyeket. Sőt.

Szankciók az orosz hadsereget finanszírozó bankok ellen, az orosz állam hozzáférésének korlátozása az uniós pénzpiacokhoz, a kereskedelem korlátozása a szakadár területekkel  – a többi közt ilyen szankciókat hozhat Brüsszel Moszkvával szemben első körben. Németország már jelezte, hogy felfüggeszti az Északi Áramlat 2 gázvezeték jóváhagyását.

Az 1962-es kubai rakétaválsághoz hasonlóan az ukrán krízis is nagyhatalmak konfliktusa: mindkét esetben erődemonstráció zajlott és zajlik, valamint egyik fél sem akarta és akarja közel engedni magához a másik fegyvereit, mondta el Dr. Lénárt András a Privátbankár.hu-nak adott interjúban. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Hispanisztika Tanszékének adjunktusa szerint a megoldás a „kiegyenlített visszavonulás” lehetne. A hispanista történész, akinek egyik kutatási területe Kuba és az Egyesült Államok kapcsolata, a vörös vonalakról, az atomháború veszélyéről, valamint Kennedy és Hruscsov józanságáról is beszélt lapunknak.

Az Európai Parlament azonnal megkezdené a jogállamisági mechanizmus alkalmazását. Az eljárással, amit tegnap hagyott jóvá az Európai Unió Bírósága, uniós pénzeket lehet megvonni tagállamoktól jogállami hiányosságok esetén.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint jelenleg is tárgyalnak a Helyreállítási Alap ügyében, de a gyermekvédelmi törvény miatt továbbra sem kaphatjuk meg a nekünk járó pénzt ebből a forrásból. Szerinte az áprilisi választásokig már nem is kerül sor erre. Az Európai Bizottság ugyanakkor azt állítja, hogy nem politikai, hanem szakmai indokok miatt nem fogadta el az uniós forrás elköltésére benyújtott magyar tervet.

Feledy Botond külpolitikai szakértőt kérdeztük az Európai Unió Bíróságának szerdán közölt döntéséről.

Az Európai Unió Bírósága szerint nem sért uniós jogot a jogállamisági mechanizmus, amely így életbe léphet.

Ma dönt az Európai Unió Bírósága az uniós pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kötő mechanizmusról. Jóváhagyás esetén Brüsszel heteken belül bevetheti ezt a fegyvert Magyarországgal szemben, az áprilisi választásokig ugyanakkor nem tud megvonni pénzt. Igaz, egy pénzcsapot már elzárt: a Helyreállítási Alap forrásait több mint fél éve visszatartja.

Orbán és Macron után Scholzot is ahhoz ültette.

Viktor Tatarintsev nem válogatta meg szavait az újabb esetleges nyugati szankciókkal kapcsolatban. Eközben Rolf Mützenich, a német szociáldemokraták frakcióvezetője azt mondta: megérti Oroszország aggályait. Olaf Scholz német kancellár ma Kijevben, holnap Moszkvában tárgyal.

A dél-afrikai orvos szerint nyugati kormányok nyomás alá helyezték, hogy ne nevezze enyhe lefolyásúnak az omikront – annak ellenére, hogy tapasztalatai ezt mutatták. Angelique Coetzee utalt arra is, hogy a válságkezelést egyéni érdekek és üzleti lobbik is befolyásolják. Statisztikák szerint az omikron soha nem látott csúcsokra lökte a fertőzésszámokat, de a kórházban kezeltek és az áldozatok száma szerencsére ennél csak jóval kisebb mértékben emelkedett – ez a mutáns valóban kevésbé veszélyes a korábbi verzióknál.