Wéber Balázs cikkei

Mintegy 7,5 milliárd eurós forrásbefagyasztást javasolt tegnap az Európai Bizottság Magyarországgal szemben korrupciós problémák miatt.

Az Európai Bizottság szinte biztosan újabb uniós pénzek befagyasztását javasolja majd a Magyarország elleni jogállamisági mechanizmus keretében, erősítette meg lapunknak egy brüsszeli forrás. A Bizottság értékeli, hogy az Orbán-kormány hajlandó reformokra a közbeszerzések és a korrupció elleni küzdelem terén, de elvárja ezek megvalósítását. Erre néhány hónapot kaphat a kormány – a végső szót az Európai Tanács mondja majd ki.

Szeptember elején Prágában 70 ezren tiltakoztak az elszabadult energiaárak és a kormány politikája ellen. Bár a sörfesztiválokon egyelőre telt ház van, a cseh infláció az egyik legmagasabb az EU-ban, és már érezhetően nehezebb kijönni a fizetésből a korábbiakhoz képest, mondta lapunknak egy ottani magyar. Emiatt novembertől maximálják az áram és a gáz árát. Nagyító rovatunkban ezúttal a csehországi mindennapokat vesszük szemügyre.

Bár hatalomra aligha kerül, mégis komoly befolyása lehet a következő kormányra a Svéd Demokraták nevű pártnak, amely a második helyet szerezte meg a vasárnapi választásokon Svédországban. A nacionalista erő előretörése komoly változást jelezhet a liberális hagyományú országban. A fő kampánytéma a bevándorlás és a bűnözés volt.

A Bizottság szerint a fő ok a rendszerszintű korrupció a közbeszerzéseknél. 

Nagy-Britannia sokáig Magyarországgal közösen volt az EU feketebáránya, de a Brexittel a "szövetség" véget ért. Boris Johnson nem volt rosszban az Orbán-kormánnyal, ugyanakkor nem rejtette véka alá kritikáját. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint Liz Truss elődje irányvonalát fogja követni, de kormánya időtállósága kérdéses. A szigetország vonzereje tovább csökkenhet a bevándorlók előtt – igaz, egy nagyvárosnyi magyar már így is kiköltözött.

Amikor megkoronázták, még Winston Churchill vezette Nagy-Britanniát. Liz Truss a 15. miniszterelnök uralkodása alatt.     

Boris Johnson ment, Liz Truss jött. Ő a harmadik brit miniszterelnökasszony Margaret Thatcher és Theresa May után. Legégetőbb feladata az energiaár-válság kezelése lesz: a kiszivárgott hírek szerint első lépésként 1,5 évre befagyasztja majd a háztartások rezsiszámláit.

Pénteken rendkívüli ülést tartanak az uniós energiaügyi miniszterek, hogy gátat szabjanak az elszabadult energiaáraknak. Az áremelkedés ugyanis egyre nehezebb helyzetbe hozza a cégeket és a lakosságot, ami társadalmi robbanással fenyeget. Jelenleg számos javaslat van az asztalon, többek között az energiapiac reformja, a gázár és az áramár szétválasztása, valamint az orosz gáz árának maximálása. Eközben reggel ismét berobbant a gázár az orosz szállítások elapadásának hírére.

A brutális energiaárak miatt beavatkozna az EU a piacokon: leválasztaná az áram árát a gázárról, maximálná az árakat, és így mérsékelné a háztartások és a cégek terheit. De hogyan működik a piac, és milyen lehetőségek vannak az árcsökkentésre?

Az osztrák fővárost nem érdekli a válság: az éttermek és pubok tele, az utcákon béke és nyugalom. A középosztály nem aggódik a számlák miatt. Az e heti Nagyítóban Bécset néztük meg testközelből.

Az EU-nak minden rendelkezésére álló lehetőséget használnia kell a jogállamisági hiányosságok megszüntetése érdekében, jelentette ki Olaf Scholz Prágában. A német kancellár példaként említette az uniós pénzek kifizetésének jogállamisági feltételekhez kötését, valamint a hetes cikk szerinti eljárás végigvitelét. Úgy véli, hogy az "illiberális demokrácia“ önmagában ellentmondás. A kancellár részletesen beszélt az EU jövőjéről is: támogatja a közösség jelentős mélyítését (például közös védelmi politika) és bővítését (Ukrajna és Grúzia EU-tagsága) is.

Már nem Moszkva Berlin legfontosabb gázszállítója: Németország ma már Norvégiából és Hollandiából kapja a legtöbb gázt, középtávon pedig az LNG-szállításokat is felfuttathatja. A kieső orosz szállítások pótlása azonban drága, a piaci árak elszálltak, ezért a német fogyasztókra (is) brutális áremelkedés vár. A tél pedig még az új beszerzések ellenére is nehéz lehet.

Rekordmértékű szigort és átláthatóságot ígér a kormány az uniós pénzek felhasználásában és a közbeszerzéseken annak érdekében, hogy Brüsszel megnyissa az elzárt uniós pénzcsapokat, valamint ne fagyasszon be újabb pénzeket. A Bizottság egy hónapon belül ad választ – a kormány már ősszel megállapodást szeretne. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint konstruktívabb lett a vita a közelmúltban, de nem biztos, hogy minden vonalon egyszerre lesz megegyezés.    

Azt senki sem tudja biztosan, hogy hány orosz katona vesztette életét eddig az ukrajnai háborúban. Egy orosz adatbázisban több mint ötezer áldozatot regisztráltak, a valós szám azonban valószínűleg ennek a sokszorosa. A regisztrált elhunytak több mint harmada 25 év alatti, a legfiatalabb áldozat alig múlt 18 éves. Általános mozgósítás továbbra sincs, de országszerte folyik a toborzás – a raboknak amnesztiát ígérnek, ha fegyvert fognak.

Az Unipert több mint 12 milliárd eurós veszteség érte az első félévben főleg amiatt, hogy a piacról kellett pótolnia az elapadó orosz gázszállításokat. Mindezt azonban nagyrészt a német fogyasztók fizetik majd meg a minimum triplázódó gázszámlák révén, ráadásul egy új illetéket is kapnak a nyakukba.

Háború, gyilkolás, elszabadult árak, elapadó energiaforrások, megbolondult időjárás – mintha rémálmok sora válna valóra Európában. Az e heti Nagyítóban szemügyre vettük a valóságot, amiben élünk.    

Bár az EU most még rá van szorulva az orosz gázra, a lehető leghamarabb függetlenedne tőle, valamint az orosz olajtól és széntől is. A leválás már megindult, Oroszország a legnagyobb vevőit veszíti el. Míg az olajexportban Kína részben pótolja az EU-t, a gázexportban erre 10 éven belül nincs esély. Abba az irányba ugyanis még kezdetleges a gázvezetékrendszer, az LNG pedig el lett hanyagolva.

A rebellis görög ex-pénzügyminiszter eddig sem visszafogottságáról volt híres, és nemrég ismét erős mondatokkal rukkolt elő egy interjúban. Szerinte az uniós energiapolitika megbukott, helyette zöld energiaunióra lenne szükség. Úgy véli, Brüsszel értelmetlen döntéseket hoz a válságban, amiket sikerként ad el. A Helyreállítási Alap pedig szörnyű, mert úgyis csak kormányközeli oligarchák kapnak belőle.

Az amerikai konzervatívok konferenciáján szólalt fel. A jelek szerint örültek neki. 

Külföldi karbantartás, műszaki problémák, most meg a hiányzó papírok – június óta ezekre az okokra hivatkozva csökkenti a Gazprom nyugat-európai gázszállításait. Egyre nyilvánvalóbb azonban, hogy mindez csak ürügy – a gázcsap fokozatos elzárása valójában válasz az uniós szankciókra. Ugyanakkor hosszútávon visszafelé sülhet el a fegyver Moszkva számára, az EU és Németország pedig már gőzerővel dolgozik alternatívákon.

A volt amerikai elnök szerint a magyar kormányfő a barátja, és kevés ember tud olyan sokat a világ mostani dolgairól, mint ő. Az amerikai sajtó viszont felemlegeti, hogy Orbán Viktor bő egy hete még fajkeveredésről beszélt Tusványoson. A kormányfő kedden találkozott Trumppal, holnap pedig felszólal az amerikai konzervatívok éves dzsemboriján Texasban.

A Gazprom "az exportvolumen manipulálásával” próbál hatást gyakorolni az Európai Bizottság szankciós politikájára, jelentette ki egy interjúban az orosz pénzügyi világ egyik legismertebb személye. Oleg Vjugin azt ugyanakkor nem hiszi, hogy teljesen leállítja majd a gázszállításokat. Szerinte a szankciók rövidtávon Európának fájnak jobban, Oroszország pedig profitál az elszabadult energiaárakból. Az embargók miatt azonban idővel kiürülhet az orosz államkassza.

A beszéd hírét felkapta a világsajtó, zsidó szervezetek mellett már uniós miniszterek is tiltakoznak.

Elfogadták az uniós tagállamok a 15 százalékos gázfelhasználás-csökkentésről szóló tervet, de több szempontból is felvizezték azt. A fogyasztásmérséklés kötelező is lehet, de az ehhez szükséges riasztási fokozatot csak a tagállamokat tömörítő Tanács rendelheti el, egyes országok pedig mentességet kérhetnek a szabályozás alól. A fogyasztás-csökkentéssel az orosz szállítások elapadása jelentette kockázatokat próbálja mérsékelni az EU. A Gazprom szerdától tovább csökkenti szállításait.

Ma tárgyalják az uniós energiaügyi miniszterek az Európai Bizottság gázellátási vésztervét, amely a gázfogyasztás 15 százalékos csökkentését javasolja a tagállamoknak, sőt vészhelyzetben kötelezővé is tenné azt. A terv Magyarország és Lengyelország mellett több dél-európai tagállamnak sem tetszik, így könnyen lehet, hogy megbukik, vagy csak egy felvizezett verziója megy majd át. 

Nehéz időket jósol az infláció, az energiaválság, a háború és a klímaváltozás miatt Németország egyik legismertebb szociológusa. Heinz Bude szerint a háztartások egy részének semmije sem marad, őket támogatni kell. Mivel a krízis az egész kontinenst sújtja, az árrobbanást pedig mi is a saját bőrünkön érezzük, meglátásai magyar szempontból is tanulságosak lehetnek.

Bár ma reggel újraindult az Északi Áramlat, azaz ismét jön gáz Oroszországból a Balti-tenger alatt Németországba, június második feléhez hasonlóan csak csökkentett mennyiség érkezik. A téli gázellátás problémás lehet, a már amúgy is bedurvult gázárak pedig elszabadulhatnak. A német külügyminiszter felkelésektől tart gázhiány esetén. Berlin szabadulna ugyan az orosz gáztól, de egy ideig még rá van utalva.

Továbbra is toljuk a pénzt Moszkvának, haverkodjunk egy dél-kaukázusi diktatúrával vagy vegyünk gázt aranyáron? Az EU a rossz és a még rosszabb között választhat energiaellátás szempontjából. Fő célja azonban aligha lehet más, mint hogy ne fagyjunk meg télen, és ne rokkanjunk bele az energiaszámlákba. Véleményrovatunkban, a Nagyítóban ezúttal az energia-ellátási dilemmákról olvashatnak.   

Brüsszel szerint a nyilvános épületeket maximum 19 fokig szabadna felfűteni ősztől. Németországban háromszoros gázszámlát kap számos fogyasztó októbertől, az igazi feketeleves pedig csak jövőre jön. Ausztriában elkapkodták és aranyáron mérik a tűzifát. Az általános rezsicsökkentésnek pedig Magyarországon is vége. Európa az orosz gázcsap elzárására készül, és – már a télre gondolva – mindenkit spórolásra kér.

Nem elég, hogy ma karbantartás miatt minimum tíz napra leállt az Északi Áramlat, a Transgas-vezetéken is tovább csökkent az Oroszországból Európába érkező gázmennyiség: Olaszország és Ausztria is jelentős csökkenésről számolt be. A német külügyminiszter szerint Moszkva teljesen kiszámíthatatlan, a francia gazdasági miniszter pedig a szállítások teljes leállását tartja a legvalószínűbbnek.

Ausztria földgázigényének 80 százalékát fedezi Oroszországból, 2027-re viszont – mégha áldozatok árán is – teljesen függetlenedhet az orosz energia-hordozótól. Addig ugyanakkor néhány telet még ki kell húznia – az idei télre a tárolók feltöltésével és takarékoskodva készül.

Bár Ausztriában még nem mindenki érzi az energiaár-robbanást, az általános drágulás egyértelmű, az infláció pedig csaknem fél évszázados csúcson van. Helyi magyarok és hivatalos statisztikák segítségével próbáltunk képet alkotni az inflációs helyzetről nyugati szomszédunknál.         

Európa megint kezd egy gigantikus fegyverraktárra hasonlítani. Néhány meggondolatlan lépés, és az egész a levegőbe repül. Lapunk új véleményrovatában, a Nagyítóban ezúttal Wéber Balázs veszi górcső alá a kontinens újbóli fegyverkezésének dilemmáját.

Aki nem költ, nem veszít.  

A magyar mentesség az olajembargó alól nem lehet indok az orosz energia-szállításoktól való függetlenedés hanyagolására, a Roszatom részvételével megvalósuló paksi fejlesztés pedig újabb veszélyes függőséghez vezethet – mondta el a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Melanie Huml. Bajorország államminisztere hozzátette: Magyarország továbbra is vonzó termelési helyszín, de a cégek szeretik, ha a politikai döntések kiszámíthatóak és transzparensek, Európa pedig több egy gazdasági érdekközösségnél. Az egyenrangú párbeszéd fontos, de a jogállamisági problémákat Bajorországból is aggodalommal szemlélik.

A percekből órák lettek, és mi csak üldögéltünk békésen egy autóút szélén a nagy, kék argentin ég alatt, 12 ezer kilométerre Magyarországtól. Világjáró néven új rovatot indított lapunk, amelyben elmeséljük, mit láttunk mi a nagyvilágban. Ezúttal Argentínából és Uruguayból jelentkezünk.

Újabb ikonikus laptól búcsúzunk.

Minket kicsit kirázott a hideg.

Az orosz gázszállítások csökkenése miatt további jelentős energiadrágulás várható Németországban, amit a szolgáltatók teljes egészében átháríthatnak a fogyasztókra. Szakértők szerint a gázszámla duplázódása biztos, de négyszeres növekedés sem zárható ki. A német kormány főleg a szegényeket segíti, ugyanakkor egy kérése mindenkihez van: spórolj az energiával! Az alkancellár pedig igyekszik jó példával előjárni.  

Ukrajna és Moldova EU-tagjelöltsége, Ukrajna uniós támogatása, horvátországi euróbevezetés – ezek lesznek a ma kezdődő EU-csúcs fő hivatalos témái. Az Oroszország elleni olajembargó ezúttal nincs a napirendi pontok között, és legközelebb csak októberben kerülhet terítékre – a Magyarországra is vonatkozó mentesség az importtilalom alól tehát egyelőre nincs veszélyben.

A kormány running manje kétségkívül Szijjártó Péter, de most a köztársasági elnök is megpróbál a nyomába érni.

Óriásit erősödött a radikális bal- és jobboldal a francia választásokon, miközben Emmanuel Macron pártja elvesztette többségét. A legnagyobb ellenzéki erő de facto annak a Marine Le Pennek a pártja lett, aki jó kapcsolatokat ápol a magyar kormányfővel.

Az Európai Bizottság szerint Ukrajna és Moldova EU-tagjelölt lehet többek között azzal a feltétellel, hogy sokat tesz majd a korrupció ellen és a jogállamiság erősítéséért. A döntést a tagjelöltségről az Európai Tanács hozza majd meg a jövő héten. A Bizottság kiállása Ukrajna mellett egyben üzenet Moszkvának, a tagságig viszont még hosszú út vezet – már ha egyáltalán megvalósul valaha.

A lángoson nincs ársapka, ára az eget verdesi – legalábbis a fővárosban.

Moszkva számos uniós tagország esetében csökkentette a gázszállításokat a héten technikai okokra hivatkozva. A németek szerint el kell kezdeni a felkészülést az esetleges gázhiányra. Az EU még rá van szorulva az orosz gázra, a szénre és a nem vezetéken érkező olajra ugyanakkor embargót vet ki.

A magyar labdarúgó-válogatott kétségkívül történelmi győzelmet aratott az angol tizenegy felett tegnap este idegenben. Természetesen az ünneplés sem maradhatott el.  

Bár az Európai Bizottság a héten valószínűleg az EU-tagjelölt státus megadását javasolja Ukrajna számára, az Európai Tanács még nem egységes a kérdésben. A pártolók szerint a státus megadása erkölcsi kérdés, a kétkedők szerint viszont az ország túl korrupt, és nem szabad vele kivételezni. A lapunk által megkérdezett szakértő úgy véli: Ukrajna akár évtizedeket is várhat a tagságra, de ettől még jól járhat Brüsszellel.