Wéber Balázs cikkei

Háború, gyilkolás, elszabadult árak, elapadó energiaforrások, megbolondult időjárás – mintha rémálmok sora válna valóra Európában. Az e heti Nagyítóban szemügyre vettük a valóságot, amiben élünk.

Bár az EU most még rá van szorulva az orosz gázra, a lehető leghamarabb függetlenedne tőle, valamint az orosz olajtól és széntől is. A leválás már megindult, Oroszország a legnagyobb vevőit veszíti el. Míg az olajexportban Kína részben pótolja az EU-t, a gázexportban erre 10 éven belül nincs esély. Abba az irányba ugyanis még kezdetleges a gázvezetékrendszer, az LNG pedig el lett hanyagolva.

A rebellis görög ex-pénzügyminiszter eddig sem visszafogottságáról volt híres, és nemrég ismét erős mondatokkal rukkolt elő egy interjúban. Szerinte az uniós energiapolitika megbukott, helyette zöld energiaunióra lenne szükség. Úgy véli, Brüsszel értelmetlen döntéseket hoz a válságban, amiket sikerként ad el. A Helyreállítási Alap pedig szörnyű, mert úgyis csak kormányközeli oligarchák kapnak belőle.

Az amerikai konzervatívok konferenciáján szólalt fel. A jelek szerint örültek neki. 

Külföldi karbantartás, műszaki problémák, most meg a hiányzó papírok – június óta ezekre az okokra hivatkozva csökkenti a Gazprom nyugat-európai gázszállításait. Egyre nyilvánvalóbb azonban, hogy mindez csak ürügy – a gázcsap fokozatos elzárása valójában válasz az uniós szankciókra. Ugyanakkor hosszútávon visszafelé sülhet el a fegyver Moszkva számára, az EU és Németország pedig már gőzerővel dolgozik alternatívákon.

A volt amerikai elnök szerint a magyar kormányfő a barátja, és kevés ember tud olyan sokat a világ mostani dolgairól, mint ő. Az amerikai sajtó viszont felemlegeti, hogy Orbán Viktor bő egy hete még fajkeveredésről beszélt Tusványoson. A kormányfő kedden találkozott Trumppal, holnap pedig felszólal az amerikai konzervatívok éves dzsemboriján Texasban.

A Gazprom "az exportvolumen manipulálásával” próbál hatást gyakorolni az Európai Bizottság szankciós politikájára, jelentette ki egy interjúban az orosz pénzügyi világ egyik legismertebb személye. Oleg Vjugin azt ugyanakkor nem hiszi, hogy teljesen leállítja majd a gázszállításokat. Szerinte a szankciók rövidtávon Európának fájnak jobban, Oroszország pedig profitál az elszabadult energiaárakból. Az embargók miatt azonban idővel kiürülhet az orosz államkassza.

A beszéd hírét felkapta a világsajtó, zsidó szervezetek mellett már uniós miniszterek is tiltakoznak.

Elfogadták az uniós tagállamok a 15 százalékos gázfelhasználás-csökkentésről szóló tervet, de több szempontból is felvizezték azt. A fogyasztásmérséklés kötelező is lehet, de az ehhez szükséges riasztási fokozatot csak a tagállamokat tömörítő Tanács rendelheti el, egyes országok pedig mentességet kérhetnek a szabályozás alól. A fogyasztás-csökkentéssel az orosz szállítások elapadása jelentette kockázatokat próbálja mérsékelni az EU. A Gazprom szerdától tovább csökkenti szállításait.

Ma tárgyalják az uniós energiaügyi miniszterek az Európai Bizottság gázellátási vésztervét, amely a gázfogyasztás 15 százalékos csökkentését javasolja a tagállamoknak, sőt vészhelyzetben kötelezővé is tenné azt. A terv Magyarország és Lengyelország mellett több dél-európai tagállamnak sem tetszik, így könnyen lehet, hogy megbukik, vagy csak egy felvizezett verziója megy majd át. 

Nehéz időket jósol az infláció, az energiaválság, a háború és a klímaváltozás miatt Németország egyik legismertebb szociológusa. Heinz Bude szerint a háztartások egy részének semmije sem marad, őket támogatni kell. Mivel a krízis az egész kontinenst sújtja, az árrobbanást pedig mi is a saját bőrünkön érezzük, meglátásai magyar szempontból is tanulságosak lehetnek.

Bár ma reggel újraindult az Északi Áramlat, azaz ismét jön gáz Oroszországból a Balti-tenger alatt Németországba, június második feléhez hasonlóan csak csökkentett mennyiség érkezik. A téli gázellátás problémás lehet, a már amúgy is bedurvult gázárak pedig elszabadulhatnak. A német külügyminiszter felkelésektől tart gázhiány esetén. Berlin szabadulna ugyan az orosz gáztól, de egy ideig még rá van utalva.

Továbbra is toljuk a pénzt Moszkvának, haverkodjunk egy dél-kaukázusi diktatúrával vagy vegyünk gázt aranyáron? Az EU a rossz és a még rosszabb között választhat energiaellátás szempontjából. Fő célja azonban aligha lehet más, mint hogy ne fagyjunk meg télen, és ne rokkanjunk bele az energiaszámlákba. Véleményrovatunkban, a Nagyítóban ezúttal az energia-ellátási dilemmákról olvashatnak.   

Brüsszel szerint a nyilvános épületeket maximum 19 fokig szabadna felfűteni ősztől. Németországban háromszoros gázszámlát kap számos fogyasztó októbertől, az igazi feketeleves pedig csak jövőre jön. Ausztriában elkapkodták és aranyáron mérik a tűzifát. Az általános rezsicsökkentésnek pedig Magyarországon is vége. Európa az orosz gázcsap elzárására készül, és – már a télre gondolva – mindenkit spórolásra kér.

Nem elég, hogy ma karbantartás miatt minimum tíz napra leállt az Északi Áramlat, a Transgas-vezetéken is tovább csökkent az Oroszországból Európába érkező gázmennyiség: Olaszország és Ausztria is jelentős csökkenésről számolt be. A német külügyminiszter szerint Moszkva teljesen kiszámíthatatlan, a francia gazdasági miniszter pedig a szállítások teljes leállását tartja a legvalószínűbbnek.

Ausztria földgázigényének 80 százalékát fedezi Oroszországból, 2027-re viszont – mégha áldozatok árán is – teljesen függetlenedhet az orosz energia-hordozótól. Addig ugyanakkor néhány telet még ki kell húznia – az idei télre a tárolók feltöltésével és takarékoskodva készül.

Bár Ausztriában még nem mindenki érzi az energiaár-robbanást, az általános drágulás egyértelmű, az infláció pedig csaknem fél évszázados csúcson van. Helyi magyarok és hivatalos statisztikák segítségével próbáltunk képet alkotni az inflációs helyzetről nyugati szomszédunknál.         

Európa megint kezd egy gigantikus fegyverraktárra hasonlítani. Néhány meggondolatlan lépés, és az egész a levegőbe repül. Lapunk új véleményrovatában, a Nagyítóban ezúttal Wéber Balázs veszi górcső alá a kontinens újbóli fegyverkezésének dilemmáját.

Aki nem költ, nem veszít.  

A magyar mentesség az olajembargó alól nem lehet indok az orosz energia-szállításoktól való függetlenedés hanyagolására, a Roszatom részvételével megvalósuló paksi fejlesztés pedig újabb veszélyes függőséghez vezethet – mondta el a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Melanie Huml. Bajorország államminisztere hozzátette: Magyarország továbbra is vonzó termelési helyszín, de a cégek szeretik, ha a politikai döntések kiszámíthatóak és transzparensek, Európa pedig több egy gazdasági érdekközösségnél. Az egyenrangú párbeszéd fontos, de a jogállamisági problémákat Bajorországból is aggodalommal szemlélik.

A percekből órák lettek, és mi csak üldögéltünk békésen egy autóút szélén a nagy, kék argentin ég alatt, 12 ezer kilométerre Magyarországtól. Világjáró néven új rovatot indított lapunk, amelyben elmeséljük, mit láttunk mi a nagyvilágban. Ezúttal Argentínából és Uruguayból jelentkezünk.

Újabb ikonikus laptól búcsúzunk.

Minket kicsit kirázott a hideg.

Az orosz gázszállítások csökkenése miatt további jelentős energiadrágulás várható Németországban, amit a szolgáltatók teljes egészében átháríthatnak a fogyasztókra. Szakértők szerint a gázszámla duplázódása biztos, de négyszeres növekedés sem zárható ki. A német kormány főleg a szegényeket segíti, ugyanakkor egy kérése mindenkihez van: spórolj az energiával! Az alkancellár pedig igyekszik jó példával előjárni.  

Ukrajna és Moldova EU-tagjelöltsége, Ukrajna uniós támogatása, horvátországi euróbevezetés – ezek lesznek a ma kezdődő EU-csúcs fő hivatalos témái. Az Oroszország elleni olajembargó ezúttal nincs a napirendi pontok között, és legközelebb csak októberben kerülhet terítékre – a Magyarországra is vonatkozó mentesség az importtilalom alól tehát egyelőre nincs veszélyben.

A kormány running manje kétségkívül Szijjártó Péter, de most a köztársasági elnök is megpróbál a nyomába érni.

Óriásit erősödött a radikális bal- és jobboldal a francia választásokon, miközben Emmanuel Macron pártja elvesztette többségét. A legnagyobb ellenzéki erő de facto annak a Marine Le Pennek a pártja lett, aki jó kapcsolatokat ápol a magyar kormányfővel.

Az Európai Bizottság szerint Ukrajna és Moldova EU-tagjelölt lehet többek között azzal a feltétellel, hogy sokat tesz majd a korrupció ellen és a jogállamiság erősítéséért. A döntést a tagjelöltségről az Európai Tanács hozza majd meg a jövő héten. A Bizottság kiállása Ukrajna mellett egyben üzenet Moszkvának, a tagságig viszont még hosszú út vezet – már ha egyáltalán megvalósul valaha.

A lángoson nincs ársapka, ára az eget verdesi – legalábbis a fővárosban.

Moszkva számos uniós tagország esetében csökkentette a gázszállításokat a héten technikai okokra hivatkozva. A németek szerint el kell kezdeni a felkészülést az esetleges gázhiányra. Az EU még rá van szorulva az orosz gázra, a szénre és a nem vezetéken érkező olajra ugyanakkor embargót vet ki.

A magyar labdarúgó-válogatott kétségkívül történelmi győzelmet aratott az angol tizenegy felett tegnap este idegenben. Természetesen az ünneplés sem maradhatott el.  

Bár az Európai Bizottság a héten valószínűleg az EU-tagjelölt státus megadását javasolja Ukrajna számára, az Európai Tanács még nem egységes a kérdésben. A pártolók szerint a státus megadása erkölcsi kérdés, a kétkedők szerint viszont az ország túl korrupt, és nem szabad vele kivételezni. A lapunk által megkérdezett szakértő úgy véli: Ukrajna akár évtizedeket is várhat a tagságra, de ettől még jól járhat Brüsszellel.

Mintegy 57 milliárd euróba kerültek az orosz fosszilis energiahordozók az uniós tagállamoknak az elmúlt 100 napban.

Vlagyimir Putyin megnyerhet ugyan néhány csatát, de egész Ukrajnát nem fogja elfoglalni, mondta egy interjúban Szergej Jirnov. Az egykori KGB-ügynök szerint az orosz elnök izolálódott a Kremlben, és egy virtuális valóságban él. Szakértők szerint Kelet-Ukrajnában a harcok elhúzódhatnak, de a háború kiterjedése nem valószínű.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint az embargót a vezetékes szállításra is ki fogják terjeszteni, „amilyen gyorsan csak lehetséges”. Eközben Manfred Weber, a Néppárt elnöke „őrült fickónak” nevezte Orbán Viktort, aki szerinte zsarolta az EU-t az olajembargó elleni vétóval.

Az exkancellár az elmúlt fél évben eltűnt a nyilvánosság elől, most azonban ismét színre lépett.

Fontos csatát nyert tegnap este Boris Johnson a Konzervatív Pártban, de még nem dőlhet hátra. A brit miniszterelnök hatalmon maradása jó hír a magyar kormánynak, igaz, komolyabb hasznot ezután sem remélhet tőle – London tartja a három lépés távolságot.

Az importált kőolaj ára a duplájára, a földgázé és a kőszéné pedig több mint a triplájára nőtt Németországban egy év alatt friss statisztikák szerint. A tankolás 1,5-szer drágább tavalyhoz képest, a háztartások energiaköltségei pedig 80 százalékkal nőttek. A német kormány azonban – a magyarral ellentétben – nem akar mindenkit megvédeni az égbe szökő áraktól. Ehelyett a szociálisan rászorulókat támogatja, valamint egyszeri juttatásokkal és adókönnyítésekkel mérsékli az egyre súlyosabb terheket.

Az orosz külügyminisztérium előtt tiltakoztak, a rendőrségen kötöttek ki.

Lesz uniós kőolajembargó, de az nem lesz teljeskörű. Vezetéken továbbra is jöhet az orosz olaj az EU-ba, tehát Magyarország is változatlanul importálhatja azt, legalábbis egyelőre. Nemzetközi értékelések szerint Brüsszel engedett a magyar kormánynak a vétó ejtéséért cserébe, de év végéig még így is sikerül betiltania az orosz olajimport mintegy 90 százalékát.

Nem reális, hogy Oroszországban népfelkelés tör ki Vlagyimir Putyin ellen a közeljövőben, véli Németország volt moszkvai nagykövete. Rüdiger von Fritsch szerint az orosz elnököt a hadsereg vezetői buktathatják meg, amennyiben úgy látják, hogy az ukrajnai háború túl nagy károkat okoz az országnak. Rácz András szakértő szerint ugyanakkor Oroszországban családostul bele lehet halni egy puccsba, ezért valószínűbb egy "menedzselt átmenet". De az is lehet, hogy Putyin egyszer csak eltűnik majd egy szanatóriumban.

Egyelőre nem vert túl nagy hullámokat határainkon túl, hogy a magyar kormány ismét különadókat vezetne be a nagy cégekre és bankokra a rezsicsökkentés és a hadseregfejlesztés finanszírozása érdekében. A bejelentésről beszámoló külföldi lapok arra azért emlékeztetnek, hogy az Orbán-kormány 2010 után is bevetette már ezt a fegyvert a költségvetés stabilizálása céljából, és most ismét így konszolidálja a büdzsét, valamint kerüli el a magánszemélyek adóemelését. Megjegyzik azt is, hogy az elsöprő választási győzelmet nagy osztogatás előzte meg.

A német alkancellár szerint figyelembe kell venni, hogy az uniós országokat különböző mértékben érintené az orosz olajembargó, ugyanakkor az Orbán-kormánynak fel kell adnia a blokádot. Robert Habeck úgy véli: az embargó fő akadálya Magyarország, de akár hazánk nélkül is elfogadhatják a szankciót. A magyar kormány továbbra is mentességet szeretne kapni a csővezetékes szállításra. Németország eközben már jelentősen csökkentette olajfüggőségét Oroszországtól.

Lemondott, mert szégyenli magát a háború miatt. De vajon túléli-e?

Természetesen nem Budapesten. És nem is a Balatonon.   

Az orosz energiahordozók legnagyobb vevője továbbra is az EU, tehát egy teljes uniós embargó nagyon rosszul érintené az orosz gazdaságot. Brüsszel az orosz szént augusztustól már kitiltja az EU-ból, az olajembargó pedig csak a magyar ellenállás miatt nem valósulhat meg egyelőre. Egyedül a gázembargó nincs még napirenden, de az import már jelentősen csökken. Gázembargót persze az EU még nem engedhet meg magának, mint ahogy az orosz olaj kitiltása is nagy áldozatokat kívánna meg egyes tagországoktól, köztük hazánktól.

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete Moszkvában ülésezett. Putyin belenyugodni látszik abba, hogy a NATO északon is terjeszkedik – amíg nem a hátsókertjében teszi, együtt tud vele élni.

Patthelyzet alakult ki az Oroszország elleni olajembargó ügyében. Diplomaták most a május végi  EU-csúcstól várnak áttörést – de korántsem biztos, hogy lesz.