Wéber Balázs cikkei

Nagyító alatt a média, egy rejtélyes rakétacsapás és néhány kényes kérdés.

Ismét háborús bűnök elkövetésével vádolta meg Oroszországot Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a dnyeprói lakóházat ért rakétacsapás miatt. Míg Lengyelország és a balti államok Moszkva jelentős meggyengítését és legyőzését, addig más NATO-tagállamok a háború mielőbbi befejezését szeretnék – akár területi kompromisszumok árán is. Ukrajnai katonai támogatását ugyanakkor szinte minden tagország pártolja, Magyarországot kivéve.

Akik nem tartják magukat a szabályokhoz, azoknak nincs keresnivalójuk Németországban a CDU elnöke szerint.

Az EP-alelnök tavaly novemberben még a katari munkavállalói jogokat dicsérte, decemberben már egy börtönben karácsonyozott. Apját menekülés közben kapták el, kofferjában több százezer euróval. Az Európai Parlament hamarosan újabb képviselők mentelmi jogát függesztheti fel. Itt az alkalom, hogy Brüsszel példát mutasson a korrupció elleni harcban – de a magyar kormánynak is lenne bőven teendője. Nagyító alatt az EU elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb botránya.

Dél-Amerika legnagyobb országában is a trumpi forgatókönyv valósult meg.

Az ukrán hadsereg újévkor súlyos rakétacsapást mért az orosz hadseregre a front mögött, drónjaival pedig számos alkalommal támadott sikerrel oroszországi célpontokat. Ez a pszichológiai hadviselés része is. Egy ukrán hadiipari cég pedig nemrég olyan nagy hatótávolságú drónokat fejlesztett ki, amelyek elvileg már Moszkvát is elérhetik.

Brazília régi-új elnöke népszerű, de nem makulátlan politikus, győzelmének a Bolsonaro-korszak ágyazott meg, mondta el a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Lénárt András Latin-Amerika szakértő, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docense. Szerinte Lula helyreállíthatja az ország tekintélyét, megvédheti az Amazonast és több tízmillió szegénynek dobhat mentőövet. Nemzetegyesítésre viszont aligha lesz képes.          

Marad-e Erdogan Törökország élén? Továbbra is nemzeti-konzervatív erők kormányozzák-e Lengyelországot? Meg tudják-e tartani a választásokat Ukrajnában? És lesz-e hatalomváltás az EU negyedik legnagyobb államában? Nagyító alatt 2023 európai szempontból legfontosabb választásai.

A horvát kormány szerint az uniós integráció kiteljesedése, hogy Horvátország január elsejétől belépett az eurózónába és a schengeni övezetbe. A dupla csatlakozás számos komoly előnnyel jár, ugyanakkor kockázatok is vannak – ezeket vettük most számba.

Zágráb kellemes város, az összképet még a külvárosok panelmonstrumai is inkább színesítik, semmint rontják. Az utcák tiszták, az emberek jól öltözöttek, az árak pestiek – a lesajnáló balkáni jelzőt nyugodtan elfelejthetjük. Világjáró rovatunk a napokban a horvát fővárosban nézett szét, amely már az euróbevezetés küszöbén áll.

Mi érdekelte legjobban olvasóinkat az idei évben? Olvasottsági adataink szerint az orosz-ukrán háború és azon belül is Putyin, valamint a mindennapi életüket közvetlenül érintő gazdasági-pénzügyi kérdések: az elszabadult infláció, a hullámvasutazó forintárfolyam, az adózás és a megtakarításaik sorsa. Íme, a Privátbankár top 10-es listája.

Az ukrán háború éket vert a magyar és a lengyel kormány közé, és a V4-ek együttműködését is megakasztotta. Balázs Péter volt külügyminiszter lapunknak korábban azt mondta: a viszonyt Oroszországhoz a lengyel kormány „alapvetően máshogy ítéli meg”, mint a magyar, de a V4-nek „nincs vége”.

Nagyító rovatunkban ezúttal az uniós pénzekért folytatott ütközetet nézzük meg közelebbről, amelyben végül politikai kompromisszum született Brüsszel és az Orbán-kormány között. Az EU 6,3 milliárd eurós kohéziós forrást befagyaszt, és a Helyreállítási Alapból járó 5,8 milliárd eurót sem utalja át egyelőre – ezeket a pénzeket akkor kapja meg az ország, ha a kormány maradéktalanul teljesíti a korrupcióellenes és az igazságszolgáltatás függetlenségét célzó feltételeket. A Bizottság az operatív programokat jóváhagyta, Navracsics Tibor szerint ennek köszönhetően 130 milliárd forintnyi előleget kapunk. Az alku értelmében a magyar kormány végül nem vétózta meg az Ukrajnának szánt uniós támogatási csomagot és a globális minimumadót.

Bár a németek energiafogyasztása több évtizedes mélypontra csökkent az idén, az ország még nincs túl a nehezén. Gázfogyasztásban uniós szinten Finnország spórolt a legtöbbet, Magyarország az uniós átlag közelében van. A tagállamok kétharmada simán teljesítette a takarékossági célt.    

A tehetséges, de suttyó argentin csapat vb-t nyert, de Messiből soha nem lesz Maradona. A rasszisták örvendeznek a franciák vereségén, pedig az identitás nem bőrszíntől függ. Aki Franciaországban nőtt fel és énekli a francia himnuszt, az francia. Nagyító alatt a foci-vb és a nemzeti identitás.

Ukrajnában most nincs reális esély a tűzszünetre, a harcok a jövő évben is elhúzódhatnak, mondta el Káncz Csaba lapcsoportunk Klasszis Klubjában.  A nemzetközi politikai szakértő szerint mind Moszkva, mind a Nyugat súlyos hibákat követett el, fontos lobbicsoportok pedig a háború elhúzódása mellett állnak. Magyarországgal kapcsolatban kifejtette: „a magyar rezsim” kitart a Moszkva-Belgrád tengely mellett, amit az ukrán elit „szürkezónás destabilizáció” formájában bosszulhat meg a háború után.

Nem lesz unalmas az uniós állam- és kormányfők idei utolsó ülése sem: a (már csak ex) EP-alelnök katari korrupciós ügye rányomja bélyegét az eseményre, Lengyelország pedig szerdán megvétózta a hét elején megkötött dealt Brüsszel és a magyar kormány között.

Egyre több a sikeres klímaper nemzetközi szinten: a holland és a német államot vagy éppen a Shell-csoportot is kötelezték már bíróságok a korábbinál szigorúbb klímapolitikára. Sulyok Katalin jogász és biológus, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa a Privátbankár.hu-nak adott interjúban azt mondta: a klímaperek száma megugrott, az éghajlatváltozás ma már emberi jogi probléma is. Magyarországon a klímatörvény miatt indult klímaper, de akár a rossz levegő miatt is perelhetnénk az államot.

Az Európai Tanács a Bizottság által javasoltnál kevesebb uniós forrást függeszthet fel Magyarország esetében, ha cserében a magyar kormány megszavazza az Ukrajnának szánt uniós támogatási csomagot. Ma az Ecofin tárgyalja az ügyet, de döntés csak a jövő heti EU-csúcson lesz.

Embargó a tengeren szállított olajra és ársapka: hétfőtől komoly szankciók léptek életbe Oroszország egyik legfontosabb exporttermékével szemben. A cél az orosz olajipari bevételek és ezáltal a háborús büdzsé megvágása. Ha azonban Moszkva válaszul valóban elzárja az olajcsapot, Nyugaton tovább nőhetnek a már amúgy is horribilis energiaárak.

A II. világháború óta nem látott biztonsági válságot okoz Európában a több mint kilenc hónapja zajló orosz-ukrán háború. De mire számíthatunk jövőre?  

Az Európai Bizottság egyrészt a kohéziós pénzek egy részének befagyasztását, másrészt a Helyreállítási Alap pénzeihez való hozzáférés lehetővé tételét javasolja az Európai Tanácsnak.

Ukrajna szerint nyugati szövetségeseiknek fokozniuk kell a hadiipari termelést, ha ugyanis nem kapnak elég fegyvert tőlük, nem tudják megnyerni a háborút Oroszország ellen. A NATO-tagországok külügyminisztereinek tegnap kezdődött találkozóján a fegyverszállítások növelése, az ukrán civileknek nyújtott segítség és Ukrajna csatlakozási kérelme is napirenden van. A magyar kormány ezúttal is megakadályozta az ukrán külügyminiszter részvételét a teljes hivatalos ülésen.

Brüsszel hordónként 65-70 dollárban maximálná a tengeren szállított orosz kőolaj árát, Ukrajna 30-40 dolláros ársapkáért lobbizik. A cél, hogy Moszkvának még kevesebb pénze legyen a háborúra. A Kreml válaszul leállíthatja az olaj- és gázszállításokat a tervet támogató országokba. Magyarország jelen állás szerint nem érintett, de a piaci turbulenciákat megérezhetjük.   

Putyin vonzódik a gigantikus asztalokhoz. Vagy csak üzen általuk. Talán többet is, mint amennyit akar.

A távol-keleti országban egyre intenzívebbé válnak a kormányellenes demonstrációk, amelyek a szigorú Covid-elleni intézkedések és egy azok számlájára írt halálos lakástűz miatt törtek ki. A tiltakozók egy része már nyíltan követeli a Kommunista Párt és Hszi Csin-ping kínai elnök távozását a hatalomból, ami nagyon szokatlan Kínában.

A FIFA évtizedek óta zűrös társaság, amit a világbajnokság Katarnak való odaítélése is bizonyít. A kőgazdag olajállamnak nem sok köze van a futballhoz, és az emberi jogokkal is hadilábon áll. De ez nem ok arra, hogy európai csapatok vélt morális felsőbbrendűségüket hirdessék, és politikai célra használják az eseményt. A mindenfajta diszkrimináció elleni kiállás üdvözlendő, a politikai színezetű témaerőltetés viszont visszás. Nagyító alatt a katari vb mindkét oldala.  

Miközben Katarban megkezdődött a foci-vb, a magyar válogatott elbúcsúztatta Dzsudzsák Balázst.

Uruguayban a foci a társadalom cementje, Ghiggia gólja Brazília ellen nemzeti identitást teremtett. A brazilok viszont a Kennedy-gyilkossághoz hasonlítják a legendás lövést. Lesz-e Uruguaynak a katari vb-n is találkozója a sorssal? Világjáró rovatunk ezúttal a dél-amerikai országba látogat el, miközben elgondolkodik történelem, társadalom és futball kapcsolatán.

A német parlament felsőháza jelen formájában elutasította az alapjövedelem bevezetését. November végéig ugyanakkor még van idő, hogy kompromisszum szülessen a kérdésben. Az új juttatás a munkanélküli segélyt váltaná fel, január elsejétől lépne életbe. A rászorulók átszámítva havi 200 ezer forintot kapnának, és bérleti díjukat is teljesen átvállalná az állam.  

Munkanélküli segély helyett alapjövedelmet kapnak januártól a rászorulók Németországban a tervek szerint. A támogatás átszámítva havi 200 ezer forint fejenként, ami minimum fél-egy évig jár. Kritikusai szerint az új rendszer igazságtalan, hiszen így munka nélkül lehet majdnem annyit „keresni”, mint egy rosszul fizetett munkával. A Bundestag már elfogadta a törvényt, a Bundesrat hétfőn szavaz róla.

Miközben az EU sorra hozza a gazdasági szankciókat Oroszország ellen, a magyar külügyminiszter egy orosz-magyar gigaprojektről egyeztet.     

Erről döntött a Bundestag.

Ron DeSantis anno nem volt hajlandó szigorú Covid-korlátozásokat bevezetni Floridában, most pedig utcahosszal nyerte a kormányzóválasztást. Támogatóinak száma több mint félmillióval nőtt 2018 óta. A keményvonalas republikánus brandje a kompetens trumpizmus, de mára Trump versenytársává nőtte ki magát. A tét nem kicsi: a 2024-es elnökválasztás.

Trump személye mélyen megosztó, vizsgálat folyik vele szemben a Capitolium elleni ostrom miatt, kora pedig – Bidenhez hasonlóan – már aligha ideális egy elnökséghez. Mégis reális forgatókönyv, hogy 2025-ben visszaköltözzön a Fehér Házba. Nagyító alatt az exelnök újabb elnöki esélyei.

Törvényhozási választásokat tartanak ma az Egyesült Államokban, a felmérések a republikánusok egyértelmű sikerét valószínűsítik. A magas infláció, a nagyvárosok romló közbiztonsága és az elnök egészségi állapota körüli kételyek mind a jobboldal malmára hajtották a vizet az elmúlt hónapokban. Trump a sikert meglovagolva jövő héten bejelentheti indulási szándékát a 2024-es elnökválasztáson.

Az EP-képviselő szerint jönni fognak az uniós pénzek, de Brüsszel betartatja majd a szabályokat az Orbán-kormánnyal – ellenkező esetben reális forgatókönyv az EU-kilépés.

Az elmúlt hónapokban számos alkalommal jelentek meg ismeretlen eredetű drónok olyan német katonai objektumok vagy gyakorlóterek felett, ahol ukrán katonákat képeztek ki. Németország az orosz titkosszolgálatokat sejti a háttérben, és fokozza egyes objektumok védelmét. Ma már gyakoribb a kémkedés, mint a hidegháborúban.

Először látogat el kancellárként Kínába Olaf Scholz. A vizitet előzetesen számos kritika érte, a kancellár ugyanakkor megvédte az utat. Szerinte közvetlen párbeszédre van szükség, és elvárásokat is megfogalmaz majd a távol-keleti ország vezetésével szemben.

Lula nyolc évig vezette Brazíliát, de börtönbe kellett vonulnia egy korrupciós ügy miatt. Az ítéletet időközben érvénytelenítették, így az egykori fémipari munkás ismét megmérkőzhetett a hatalomért – és le is győzte a trópusok Trumpját, Bolsonarót. De minek köszönhető a sikere, és mi várható tőle?

Szemtelenül fiatal és mesésen gazdag. Inkább tűnik egy topbank jólfésült menedzserének, mint konzervatív pártvezérnek. Elitiskolákban végzett és Prada cipőben jár. Politikailag nem túl tapasztalt, de pénzügyekben kompetens. Mire lesz ez elég? Nagyító alatt a brit történelem első nem fehér, hindu miniszterelnöke.

Rishi Sunak volt pénzügyminiszter lesz az új brit kormányfő, miután Penny Mourdant kora délután visszalépett, Boris Johnson pedig tegnap este szintén kiszállt a versenyből. Az Egyesült Királyság szokatlanul turbulens időket él: Sunak már a harmadik miniszterelnök az idei évben.

A toryk válságban vannak, Liz Truss kis híján elsüllyesztette a szigetországot, így egy újabb mellényúlást már nem engedhetnek meg maguknak. De épp Boris Johnson vág majd rendet a káoszban? Elsőre meredeknek tűnik a feltevés, de több érv is szól a bozontos botrányhős mellett. Jegyzet.

A kormány korrupcióellenes vállalásai jó irányba mutatnak, és gyökeres fordulatot jeleznek a brüsszeli magatartásában, mondta el lapcsoportunk Klasszis Klubjában Balázs Péter. A volt uniós biztos szerint ugyanakkor ez a magatartás nincs összhangban az itthonival, a fordulat oka pedig a pénz. Navracsics Tibort egy „Európában jártas, kellemes miniszter”-nek tartja, a kormány ugyanakkor nem biztosítja neki a hátországot. Valamennyi pénzt kapunk majd az EU-tól, de a jogállamisági eljárás nem fog lezárulni.

Többek között az uniós gázársapka bevezetéséről és nagyrészt önkéntes közös gázbeszerzésről állapodtak meg az uniós tagállamok vezetői tegnap Brüsszelben. Sok részlet azonban még nem tisztázott. Orbán Viktor szerint Magyarország ezúttal is mentességet kapott.

Az észt külügyminiszter azonnali tilalmat szeretne bevezettetni az EU-val az Oroszországból importált földgázra – azaz elviekben a Magyarország által beszerzett gázra is –, mivel szerinte a tagországok már rendelkeznek megfelelő tartalékkal. A balti állam és több más uniós tagország az ukrán kérésekkel összhangban újabb szankciókat szeretne Oroszország ellen, amelyekről várhatóan a csütörtökön kezdődő EU-csúcson is szó lesz majd.

SMS-ekben és telefonon tárgyalta le az Európai Bizottság elnöke a Pfizer vezérével az EU legnagyobb értékű vakcinabeszerzését. Az SMS-ek nem kerültek elő, a Bizottság megtagadta az információk kiadását az előzetes tárgyalásokról. Az Európai Számvevőszék szerint utóbbi gyakorlat nagyon szokatlan, az Európai Ügyészség pedig már vizsgálja a beszerzéseket.

Két hónappal elhalasztotta a döntést az Európai Tanács a Magyarország elleni jogállamisági eljárásról. Így várhatóan csak december második felében derül majd ki, mi lesz a Magyarországnak járó uniós forrásokkal. A tét mindent beszámítva mintegy 37 milliárd euró. Orbán Viktor levélben köszönte meg a hosszabbítást.