Wéber Balázs cikkei

A bűnök bűnével, népirtással vádolja Dél-Afrika Izraelt a Nemzetközi Bíróságon. Dél-Afrika szerint Izrael el akarja pusztítani a palesztinokat Gázában, a zsidó állam szerint csak a Hamász elpusztítása a cél. A per megindulásának ténye már önmagában súlyosan károsítja Izrael nemzetközi megítélését, és felveti a Nyugat felelősségét is. Nagyító alatt ezúttal a hágai népirtási per.

Tajvan egymás után harmadszor választott szuverenitás párti elnököt az ország élére. William Laj a politikai status quo, azaz a szuverenitás fenntartását szeretné, Peking viszont újraegyesülést akar. Washington kiáll a szigetország mellett, de elismeri az „egy Kína-elvet”. A nagy kérdés, hogy Kína meddig fokozza a nyomást – korábban nem zárta ki az erő használatát sem.

Horrorisztikus gázai állapotokról számolt be az ENSZ egyik magas rangú tisztviselője pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagjainak.

Montevideói kávézókban ücsörögni klassz dolog, még akkor is, ha nincs barna kenyér, a pincér pedig eltéveszti a rendelést. Uruguay nem tökéletes hely, és szerencsére nem is akar az lenni. Ellenben nagyon emberi és szerethető. A Világjáróban ezúttal uruguayi cikksorozatunk újabb részét közöljük. 

Belecsöppenni a dél-amerikai nyárba a kelet-közép-európai télből felér egy dimenzióváltással. Montevideónak vannak jó és kevésbé jó arcai – a helyi BKV-n utazni például kifejezetten élményteli és tanulságos dolog. A Világjáró ezúttal Uruguay fővárosából jelentkezik.   

Uruguayból nézve Európa egy messzi kontinens, Magyarország pedig egy nagyrészt ismeretlen pontocska. Orbán Viktor nevét csak egyszer hallottam, a varázsszó még mindig a Puskás. Nagyító rovatunk ezúttal Uruguay fővárosából, Montevideóból jelentkezik.

A dízel olcsóbb a benzinnél. Kár, hogy nem ugorhatunk át tankolni.

Másfél éve indítottuk útnak Világjáró rovatunkat, ami jóval több turisztikai cikkek halmazánál. Hangsúlyozottan szubjektív írásokról van szó, amelyeknek egyetlen közös nevezője van: saját élményeken alapulnak. Az idei évben is számos helyre elkalauzoltuk az olvasókat, Szlovéniától Korfuig, New Yorktól Bécsig, Írországtól Srí Lankáig.

Az argentin peso eladási és vételi árfolyama között majdnem háromszoros a különbség az utcai pénzváltóknál.

Az ukrajnai és a közel-keleti háború és annak "mellékzöngéi", valamint a magyar miniszterelnökkel kapcsolatos nemzetközi ügyek érdekelték idén leginkább az olvasókat a külpolitikában rovatunk, a Nagyító toplistája alapján.

Ki foglalkozik Putyin vörös vonalaival? Miért fogy a levegő Zelenszkij körül? Meddig tűri a Nyugat, hogy hazánk Putyin szabotőre lett? Hogyan vezette recesszióba az országot az Orbán-kormány? Miért ilyen méregdrága az albérlet? És forintban vagy inkább euróban érdemes-e félretenni? Ez is kiderül idei legnézettebb videóinkból.

Bár orosz határőr biztosan nem lesz Záhonynál, Magyarország számára még egy nem totális orosz győzelem is veszélyes forgatókönyv lenne az ukrajnai háborúban, mondta el Rácz András történész a Privátbankárnak adott karácsonyi nagyinterjúban. Az Oroszország-szakértő szerint az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások ügyében Orbán Viktor miniszterelnök az utolsó pillanatban gondolta meg magát, vétója az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós uniós támogatással szemben pedig nem igazán erős. Az interjúban szó esik még az ukrán célok újragondolásáról, a tavaszi kilátásokról, a társadalmi tragédiákról és a dzsungel veszélyeiről, valamint a személyét ért életveszélyes fenyegetésről, közéleti ambícióiról, a magyar társadalom atomizáltságáról és arról, hogy mit kíván a jövő évre.

Brüsszel mintegy 10 milliárd euró uniós forrást felszabadított Magyarország számára, 21 milliárd eurót azonban továbbra is zárol. Orbán Viktor Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését nem vétózta meg, az 50 milliárd eurós támogatási csomagot viszont igen. A jelek szerint tehát részleges kiegyezés történt, de a játszmának még koránt sincs vége. Nagyító alatt ezúttal az EU és az Orbán-kormány közötti pókerparti.

A történtek miatt az Al Jazeera a Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordul.

Változnak az idők: már a lengyel kormány sem barát.

Az Orbán-kormány október végén még a gázai tűzszünet ellen voksolt, kedden már tartózkodott. Azonban még így is a kisebbséghez tartozik: az ENSZ-tagállamok elsöprő többsége ugyanis azonnali tűzszünetet szeretne. Eközben már Joe Biden amerikai elnök is az elszigetelődés veszélyére figyelmeztette Izraelt, Josep Borrell uniós külügyi főképviselő pedig azt mondta: a gázai pusztítás nagyobb annál, mint ami Drezdát és Kölnt érte a II. világháborúban.

Vége az EU-szkeptikus Jog és Igazságosság nyolc évig tartó hatalmának, mostantól hivatalosan is egy EU-barát, centrista kormány vette át Lengyelország irányítását. Ezzel a magyar kormány jelen állás szerint egyetlen érdemleges szövetségesét veszítette el uniós szinten. A régi-új kormányfő, Donald Tusk már nem bízik abban, hogy irányváltásra tudja késztetni Orbán Viktort. Nagyító alatt ezúttal a lengyel fordulat.

Miközben Orbán Viktor jobboldali cimbijeivel ünnepelt a napfényes Dél-Amerikában, Európában elvesztette egyetlen érdemleges uniós szövetségesét. 

A Biden-adminisztráció megkerülte a Kongresszust egy izraeli fegyverszállítás esetében, és elmulasztja a feltételezett háborús bűnök kivizsgálását. A súlyos harcok sújtotta Gázai övezetben 10-ből 9 ember már nem tud minden nap enni, a gyerekáldozatok száma pedig 7700 fölé nőtt.

Történt mindez a világ másik végén, a távoli Argentína fővárosában, Buenos Airesben.  

Miközben az ukrán ellentámadás sikertelen, az orosz támadások fokozódnak, a nyugati támogatások körül pedig egyre több a kérdőjel, az ukrán vezetés egysége is megbomlani látszik: egyre nyilvánvalóbb az ellentét Volodimir Zelenszkij és a hadsereg főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij között, akinek népszerűsége már vetekszik az ukrán elnökével.

Ma van az Ukrán Fegyveres Erők napja.

Bár Izrael állítása szerint próbálja minimalizálni a civil áldozatok számát gázai hadművelete során, egy izraeli portál tényfeltáró cikke teljesen más gyakorlatról árulkodik. Eszerint az izraeli hadsereg számos esetben szándékosan bombáz civil célpontokat, köztük lakóházakat a Hamász-tagok likvidálása mellett feltehetően azzal a céllal is, hogy sokkolja a gázai társadalmat, és ezáltal nyomás alá helyezze a Hamászt. A mesterséges intelligencia használata a célpontok kiválasztásában pedig szintén hozzájárul az áldozatok rekordmagas számához. A légicsapásokban már 12 ezer nő és gyerek vesztette életét gázai közlések szerint.

Az ENSZ Gyermekalapjának (Unicef) szóvivője, James Elder a Gázai övezet déli részén fekvő városból, Khan Younisból tudósít a folyamatos izraeli bombázások pusztító hatásairól.

A nagy hatótávolságú rakéták leszállítása késik, az ukrán vezetésen belül törésvonalak vannak, a hadsereg ellentámadásból védekezésbe kénytelen átmenni, miközben Moszkva jelentős katonai létszámbővítést jelentett be – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rossz előjelekkel vág neki a télnek.

Az izraeli kormány nem veszi jó néven, hogy a spanyol kormány nyíltan kritizálja őt a sok gázai civil áldozat miatt.

Henry Kissinger az amerikai külpolitika korszakos, de vitatott alakja volt. Bár hatalmi pozícióban csak nyolc évig dolgozott, ténykedése és személye hosszú időre meghatározta a nemzetközi politikát. Nobel-békedíjat kapott, sokan ugyanakkor háborús bűnösnek tartják, aki az emberi jogokat semmibe véve képviselte az amerikai érdekeket. Kissinger 100 évesen hunyt el tegnap connecticuti otthonában.

Oroszországban nem életbiztosítás szembeszállni a hatalommal, egy háromgyerekes édesanya mégis erre készül. Jekatyerina Duncova befejezné a háborút, demokratizálná az országot, és ennek érdekében választásokon győzné le Vlagyimir Putyint. Vadul hangzik, de Oroszországgal kapcsolatban már semmin sem lepődünk meg. Nagyító alatt ezúttal Jekatyerina Duncova.

A több gázai kórházban is szolgálatot teljesített londoni sebész szerint Izrael szándékosan rombolta le a palesztin egészségügyi rendszert.

A spanyol kormányfő szóvá tette, hogy gyerekek ezrei halnak meg az izraeli hadműveletekben, a belga kormányfő pedig a humanitárius jog betartására szólította fel a zsidó államot. Izrael mindkét ország nagykövetét bekérette.   

Madridban múlt szombaton 170 ezren vonultak utcára tiltakozásul az ellen, hogy a régi-új kormányfő, Pedro Sánchez amnesztiát ígért a bebörtönzött függetlenségpárti katalánoknak. Argentínában múlt vasárnap pedig „Az őrült” becenévre hallgató Javier Milei nyerte az elnökválasztást, ő beszántaná a nemzeti bankot és dollárra cserélné a pesót. Mi áll a nem mindennapi események hátterében, és mi várható a jövőben? Erről és még sok minden másról kérdeztük Lénárt Andrást, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docensét.

Dara Massicot szerint jelenleg valószínűtlen, hogy az ukrán hadsereg képes lesz áttörést elérni, az orosz csapatok nagyon beásták magukat a vonalaik mögé. Moszkva hosszú háborúra készül, és megpróbálja felőrölni az ukrán haderőt. Emiatt egyes kihívásokat kezelnie kell a Nyugatnak is.

Négy napig szünetelnek majd a harcok. A Hamász 50 izraeli túszt, Izrael 150 palesztin bebörtönzött palesztint enged majd el, és az eddiginél jóval több segély fog bejutni az övezetbe. Mindez azonban még nem jelenti a háború végét.

A dél-amerikai ország új elnöke látszólag orbitális hülyeségeket beszél, de valójában nem annyira őrült, mint elsőre látszik. Karizmájával és a politikai elit leváltásának ígéretével képes volt megnyerni a választásokat. Ki Javier Milei valójában, és mi várható tőle? Ezt nézzük meg ez e heti Nagyítóban.

Nekik sikerült megmenekülni. 

A Gázai övezetben nincs elég élelem, ivóvíz és gyógyszer, kórházak alig működnek, a romos épületek alatt temetetlen holttestek fekszenek – így jellemezte lapunknak egy magyarországi palesztin család azon rokonainak helyzetét, akik az övezet déli részén próbálják túlélni a háborút. Bő egy hónappal ezelőtt a háborús izraeli mindennapokat mutattuk be egy ottani magyar segítségével, most a gázai helyzetet nézzük meg a palesztinok tapasztalatai alapján.

Jelentősen gyengültek a Magyarországon jelen lévő német vállalatok üzleti várakozásai. A cégek visszafogják a foglalkoztatási és beruházási terveiket, és kockázatnak tartják a gazdaságpolitikai keretek bizonytalanságát is – derül a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felméréséből. Sávos András, a testület elnöke lapunk kérdésére azt mondta: legutóbb két hete egyeztetett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel a magas energiaárakról.

Bombameglepetésként érte a brit közvéleményt, hogy hét év után visszatért a politika élvonalába David Cameron. Az egykori miniszterelnök egyből az egyik legrangosabb tisztséget, a külügyminiszteri posztot kapta meg Rishi Sunaktól. De mi áll a nagy visszatérés hátterében? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Az amerikai elnök szerint meg kell védeni a gázai Al-Shifa kórházat, amely a WHO szerint szinte már temetővé vált.

Olekszij Aresztovics korábban Zelenszkij tanácsadója volt, időközben azonban kegyvesztetté és riválissá vált. A közismert politikus indulni kíván a jövő tavaszi elnökválasztáson, és befejezné a háborút, a Krím-félsziget és a Donbász elvesztése árán is. Szerinte nincs esély Ukrajna győzelmére, az emberek pedig belefáradtak a harcokba.

Egy végzettséget nem igénylő munka ennyivel ér többet a mai Magyarországon a jövő generációját nevelőkénél.      

Hétfő este Mateusz Morawiecki kapott kormányalakítási megbízást Lengyelországban. A regnáló kormányfő pártjának azonban nincs többsége a parlamentben, és egyetlen párt sem kíván összefogni vele. Ha elbukik, akkor az Orbán-kormány legfontosabb uniós szövetségesét veszíti el.

Egyre nagyobb a nemzetközi nyomás Izraelen, hogy szüneteltesse a hadműveleteket a gázai humanitárius katasztrófa mérséklése érdekében. A légicsapásoknak már több mint 10 ezer áldozata van, köztük több mint 4 ezer gyerek. Egy friss elemzés szerint három tényező segíthet hozzá a tűzszünethez: a térségbeli országok érdemi bevonása, az Egyesült Államok erőteljes nyomása és egy jövőkép a holnaputánról. Washingtonra mindenképp kulcsszerep hárul a vérontás megállításában.

Ez az első olyan bejelentett segélyszállítmány, amely légi úton jutott el a gázai civilekhez.    

Izrael és az Egyesült Államok után Franciaországban él a legtöbb zsidó, és egyben ott van az otthona a legnagyobb európai muszlim közösségnek. Az izraeli-palesztin konfliktus kiújulása idején mindig megugrik a zsidókat érő verbális és fizikai támadások száma – ez történik a mostani háború idején is. Ugyanakkor vannak pozitív példák is a zsidó-arab együttélésre.

A Hamász brutális mészárlása semmivel sem igazolható, mint ahogy nők és gyerekek tömegeinek Izrael által elkövetett szétbombázása és éheztetése sem. Aki valóban humanista, annak mindkettőt el kell ítélnie. A Gázai övezetben apokaliptikus, emberi ésszel szinte felfoghatatlan állapotok uralkodnak. A Nyugat félszeg tehetetlenkedése dühítő, az Orbán-kormány és a magyar baloldal hallgatása pedig szégyenletes. Jegyzet.

A Hamász és Izrael közötti háború már eddig is nagyon sok civil áldozatot követelt, pedig az izraeli szárazföldi offenzíva még csak most indult el igazán. De mi lesz a gázaiak sorsa, ha majd véget érnek a harcok? Megszállás? Elűzés? És megdönthető-e egyáltalán a Hamász, amely be van ágyazva az ottani társadalomba? Erre kerestük a választ az e heti Nagyítóban.

Miközben a magyar külgazdasági és külügyminiszter eddig említést sem tett a gázai háború sok ezer palesztin civil áldozatáról, és minden kritika nélkül kiáll Izrael mellett, addig az egyik spanyol miniszter a Netanjahu-kormányt előre eltervezett népirtással, Európát pedig képmutatással vádolja, és szankciókat sürget az országgal szemben. Mindez jól példázza, hogy az EU-n belül még kormányzati szinten is elképesztően eltérő a közel-keleti háború megítélése. A megosztottságot jelzi az is, hogy a humanitárius tűzszünetre felszólító ENSZ-határozatot 8 uniós tagállam szavazta meg, 15 tartózkodott és mindössze 4 utasította el – ezek egyike Magyarország volt.