Wéber Balázs cikkei

A helyi ellenzék ugyanakkor azt követeli, hogy Johnson – ha már meghívta – vonja kérdőre Orbánt néhány kérdésben.

Ha ma lennének az EP-választások, a jobbközép pártcsalád már csak jóval kisebb előnnyel nyerne, mint két évvel ezelőtt – derül ki egy aktuális felmérésből. Ebben jelentős szerepe van a Fidesz távozásának.

Bár már kapott jelzéseket Washingtontól a magyar demokrácia állapotát illetően, számos olyan terület van, ahol továbbra is jó az együttműködés Magyarország és az Egyesült Államok között – erről Takács Szabolcs washingtoni magyar nagykövet beszélt a Privátbankár.hu-nak adott interjúban. Ezeket a területeket tekintve sem magát, sem Magyarországot nem érzi ellenszélben. A nagykövet szerint a tengerentúlon ma nyílt kultúrharc zajlik, és természetes, hogy nézeteltérések vannak egy baloldali és egy jobboldali kormány között. Ugyanakkor nem tart attól, hogy ezeknek negatív hatása lesz a gazdasági kapcsolatokra. Az interjúból kiderül az is, hogy milyen volt belülről Joe Biden beiktatása, él-e még az amerikai álom, hogyan juthatnak be magyar cégek könnyebben az ottani piacra, és mit remélhetünk az amerikai LNG-szállítmányoktól. A legérdekesebb részeket videó formában is közzétesszük cikkünk végén.

Bár a belorusz elnök megvédte a Ryanair-járat feltartóztatását, minden jel arra utal, hogy az egy politikai leszámolás-sorozat része volt. A repülőgépen utazó, földet érés után őrizetbe vett kormányellenes bloggert, Roman Prataszevicset akár halálra is ítélhetik egy kollégája és édesanyja szerint.

A magyar kormány az EU-tagállamok közül egyedüliként vétózta meg az uniós nyilatkozatot a kiújult izraeli-palesztin összecsapások ügyében. Ezt tette ma szóvá Heiko Maas.

A CDU-CSU mélyrepülése az elmúlt hónapokban is folytatódott, így lehetséges, hogy a jobbközép pártszövetség 16 év kormányzás után ellenzékbe fog szorulni, és a Zöldek kerülnek hatalomra. Friedrich Merz, a CDU egyik meghatározó személyisége most egy interjúban azt mondta: a CDU-CSU-t ismét olyan széles pártszövetséggé kell tenni, amelyben a liberális és a konzervatív szavazók is otthon érzik magukat. Szerinte a bázisuk egy részének elfogyott a türelme. Beszélt arról is, hogy milyen témák körül forog majd a választási kampány.

Erről a tagállamok uniós nagykövetei egyeztek meg mai ülésükön.

Másfél percünk van arra, hogy a sziréna megszólalása után az óvóhelyre érjünk, mondta a Privátbankár.hu-nak egy izraeli városban, Petah Tikvában élő nő. Szerinte az élet nem állt le, a rakétatámadásokat meg lehet szokni, ugyanakkor mindig készenlétben kell állni. Egy lapunknak nyilatkozó elemző szerint az izraeli-palesztin harcok kiújulásának hátterében számos ok húzódik meg, a demográfiai viszonyok kiegyenlítődésétől kezdve a belpolitikai válságokig.

Március elején agyvérzésben életét vesztette egy 32 éves német nő. Mostanra bebizonyosodott, hogy az agyvérzést az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinája váltotta ki. Magyarországon is derült már fény oltás utáni trombózisos esetekre. Igaz, az oltások számához képest nagyon kevés esetről van szó. Az AstraZenecánál a vérrögképződést már fel kell tüntetni a nagyon ritka mellékhatások között, a Pfizerről pedig egy német-holland kutatás azt állítja, hogy átprogramozza a velünk született immunválaszokat. Egy gyógyszeripari forrásunk szerint gyógyszerek esetében is előfordul, hogy nagyon ritka mellékhatások vagy hosszú távú hatások csak sok idő és tömeges használat után derülnek ki, és ez igaz lehet a vakcinákra is.

Erről lapcsoportunk kérdésére beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Erről a mai Kormányinfón beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Bár Indiát tavasszal valóban telibe kapta a Covid-válság, a negatív hatások egyes államokra, régiókra, városokra korlátozódnak, mondta el a Privátbankár.hu-nak Rajesh Ranganathan. A Dél-Indiában élő pénzügyi tanácsadó szerint az emberek a jövőben többet tesznek majd félre, és kevesebbet mozdulnak majd ki, ugyanakkor néhány éven belül nagyrészt visszatérhetnek a normális élethez. A lapunknak adott interjúban beszélt arról is, hogy miért most ugrott meg a fertőzésszám, kiket sújt leginkább a krízis, vannak-e halottégetések a krematóriumokon kívül, betartják-e a helyiek a karantént, bíznak-e a vakcinákban, és összességében hogyan tekintenek a mostani időszakra.

A német kormány egyes tartományok nyomására venne az oroszoktól Covid elleni vakcinát, ha azt az Európai Gyógyszerügynökség is jóváhagyja. A Szputnyik Kelet-Németországban népszerű, nem kis részben az NDK-s múlt és az orosz tudományos vívmányok miatt. Egy berlini kormányközeli forrásunk szerint a németek alapvetően a hatalomra és a hatóságokra bízzák ezt a kérdést.

Erről Gulyás Gergely beszélt a mai Kormányinfón. Ez azt jelenti, hogy a többi közt nem járhatnak színházba, moziba vagy koncertre, valamint nem mehetnek szállodába. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint koronavírus elleni oltóanyagból már van és lesz elég, a kérdés egyre inkább az, hogy tudják-e érdemben növelni az oltakozni hajlandók számát. Ennek érdekében már zajlik egy médiakampány.  Szerinte a reális cél a felnőtt lakosság 70 százalékának beoltása.

A brit-svéd AstraZeneca és a kínai Sinopharm mellett már az orosz Szputnyik oltóanyagra is lehet online regisztrálni.

Míg egyes magyar kórházakban a lélegeztetőgépre került Covid-betegek 80-90 százaléka életét veszti, addig globálisan jóval alacsonyabbnak tűnik ez az arány: tavaly az intenzív osztályokon 30-60 százalék volt a koronavírus-fertőzöttek halálozási rátája nemzetközi tanulmányok szerint. Egy amerikai kutatás szerint minél telítettebb egy intenzív osztály, annál kisebb az esély a túlélésre.

A szigorú járványellenes lezárások nem hoznak hasznot, inkább csak ártanak, véli John Ioannidis. Az amerikai Stanford Egyetem professzora továbbra is ellenzi például a kijárási korlátozásokat és az iskolabezárásokat. Szerinte elég, ha tartjuk a távolságot, maszkot hordunk, kerüljük a tömeget, és követjük a higiéniai szabályokat. A mainstream válságkezelést megkérdőjelező amerikai-görög professzor tézisei vitatottak, ugyanakkor úgy véljük, hogy az ilyen nézeteknek is nyilvánosságot kell adni.            

Holnap várhatóan újabb járványügyi enyhítésekről dönt a kormány, ennek előnyeit azonban csak a védettek élvezhetik, a nem védettekre továbbra is vonatkoznak az eddigi korlátozások, derült ki a mai Kormányinfón. Gulyás Gergely lapunk kérdésére azt mondta: az oltópontokat próbálták úgy kialakítani, hogy minél kisebb legyen a zsúfoltság és a fertőzésveszély. Szerinte május végére-június elejére pedig minimális szintre csökkenhet a járvány. És beszélt arról is, hogy szerinte a hazai adatok alapján melyik a leghatékonyabb vakcina.  

Németországban a védettek mentesülni fognak a kijárási tilalom alól, Ausztriában könnyebben utazhatnak majd, Izraelben pedig már most is csak ők járhatnak moziba, színházba vagy éppen uszodába – a beoltottak és a gyógyultak tehát nem csak Magyarországon kapnak privilégiumokat. Ez azonban máshol heves társadalmi vitákat szül: szabad-e diszkriminálni azokat, akik bármilyen okból elutasítják az oltást?

A karanténmentes Svédországban a lakosságszámhoz mérten kevesebben haltak meg Covidban, mint az EU-ban vagy itthon, de többen, mint más skandináv országokban. A svédek ugyanakkor holisztikusan kezelik a kérdést: szerintük a karantén hiánya gazdaságilag és társadalmilag megtérül. Az iskolák végig nyitva tartottak, a GDP kisebbet zuhant az uniós átlagnál. Egy helyi magyar, Gonda Zsuzsanna lapunknak azt mondta: korlátozások ott is vannak, de a szabad élet fennmaradt.

Futball csak addig van, amíg szurkolók vannak. Márpedig a szurkolók és a véleményvezérek úgy gondolják, hogy a Szuperliga a tradíciók felülírását, a futball lassú halálát jelentette volna. Egy velejéig európai játékot nem lehet amerikanizálni. Jegyzet. 

Nyugati szomszédunk jóval lassabban halad az oltásokkal hazánknál, nem vezetett be országos karantént, a halálozásokat tekintve mégis elkerülte a harmadik hullámot. Míg nálunk 200 és 300, ott általában 20 és 30 között volt a Covid-áldozatok napi száma az elmúlt egy hónapban. Az osztrák kormány szerint a helyzet stabil, májusban csaknem teljes nyitás jöhet. De miért sikerült Ausztriának, ami Magyarországnak nem?     

Angela Merkel lassan visszavonul a nagypolitikától, helyére ketten pályáztak a CDU/CSU pártszövetségből: Armin Laschet és Markus Söder. Laschet mögé tegnap éjjel beállt a CDU elnöksége, Söder pedig ma bejelentette: elfogadja a testvérpárt döntését.

Ez a leghatékonyabb oltóanyag Argentínában az eddigi tapasztalatok szerint. Már az első oltás után is csaknem minden beoltott szervezetében találtak ellenanyagot.      

A német Állandó Oltási Bizottság szerint a koronavírus-fertőzésen átesettek minimum 6-8 hónapig immunisak a vírussal szemben – tehát legalább annyi ideig, mint a beoltottak. A német kormány szakértői tanácsadó testülete emiatt hat hónapig nem ajánlja az oltásukat – Magyarországon három hónap a várakozási idő. Emellett alapesetben a várandósok vakcinálását sem ajánlja az adatok hiánya miatt.

A brit-svéd gyógyszergyártó vakcinája iránti bizalmat a korábbi felfüggesztések már megingatták, a legújabb hírek pedig akár teljesen romba dönthetik. Dánia tegnap teljes egészében törölte az AstraZenecát az oltási programjából, az EU pedig nem hosszabbítaná meg szerződését a céggel, mint ahogy a Johnson&Johnsonnal sem. Magyarország továbbra is teljes körűen használja az AstraZenecát, a Johnson&Johnson (Janssen) vakcinát viszont egyelőre jegeli.   

A nyugat- és dél-európai országokban a lakosság 60-75 százaléka oltatná be magát koronavírus ellen – a franciák kivételével –, az oltakozási kedv pedig jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban. Magyarországon tavaly év vége óta egyenesen megugrott az oltakozási hajlandóság: ma már 60 százalék biztosan elfogadná a vakcinát. Ebben alighanem döntő szerepe van a rekordszintű halálozási hullámnak. Ugyanakkor egyelőre csak 40 százalék regisztrált.

Bár a napokban ismét kételyek merültek fel a kínai oltóanyagok hatékonyságával kapcsolatban, nemzetközi tanulmányok azt mutatják, hogy a súlyos, halálos megbetegedéstől ezek a vakcinák is megvédenek. Gyógyszeripari forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a cégek óriási összegeket fordíthattak a fejlesztésre, az oltóanyagok nyújtotta védettség pedig jóval többet nyom a latba, mint az esetleges kockázatok.          

Bár a CDU-CSU pártszövetségben általában a CDU állítja a kancellárjelöltet, most megszakadhat ez a hagyomány: a CSU főnöke, Markus Söder ugyanis sokkal népszerűbb az új CDU-vezérnél, Armin Laschetnél. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint Söder egy új generációt képvisel, politikailag pedig nyitottabb a korábbi CSU-vezetésnél. Kérdés, hogy „becserélné-e” Bajorországot Berlinre.    

Egyre kellemetlenebb helyzetbe kerül a brit-svéd gyógyszergyártó: már az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is úgy véli, hogy nagyon ritka esetben összefüggés lehet az oltóanyaguk és a vérrögképződés között. Ezt a veszélyt már fel kell tüntetni lehetséges mellékhatásként. Az EMA szerint azonban az oltóanyag haszna még így is sokkal nagyobb a kockázatnál, és továbbra sem javasolja a korlátozását. Egy gyógyszeripari forrásunk kiemelte: gyógyszereknél is előfordul, hogy csak tömeges használat után derülnek ki súlyos, nagyon ritka mellékhatások, de ez önmagában nem indokolja a betiltásukat. De mekkora most valójában a kockázat? Megnéztük a részletes adatokat.  

Németországban jelen állás szerint elmaradt a harmadik hullám a halálozásokat tekintve: a Covid-áldozatok száma január közepe óta szinte folyamatosan csökken. Pedig Magyarországhoz hasonlóan ott is a brit mutáns a domináns, és míg itt minden negyedik ember kapott oltást, ott csak minden nyolcadik. De hogyan kerülte el eddig Németország az újabb halálozási hullámot? Nemzetközi sorozatunkban most ennek jártunk utána.

Március második felében itthon volt messze a legmagasabb a Covid-áldozatok napi száma lakosságszámhoz mérten térségünkben, egyúttal sajnos világelsők is lettünk ebben a tekintetben. Miközben hazánkban egyre többen hunytak és hunynak el, több szomszédunknál csökkent a halálozások száma. Nálunk nagyon gyorsan nőtt a fertőzésszám, és nagyon sok beteg szorul kórházi kezelésre. Pedig a brit mutáns nem csak Magyarországon domináns, átoltottságot tekintve pedig Európa élmezőnyében vagyunk.

Legkevesebb 9-en kaptak halálos, 22-en pedig nem halálos kimenetelű agyi trombózist AstraZeneca-oltások után Németországban. Túlnyomó többségük 60 év alatti nő. Emiatt ott mostantól csak 60 év felettieket oltanak ezzel a vakcinával. Egy német professzor szerint a 60 év alattiaknál nagyobb a kockázata ennek az oltóanyagnak, mint magának a Covidnak. Részben vagy egészben szünetelteti a vakcina használatát Dánia, Svédország, Norvégia és Kanada is. Itthon viszont továbbra is korlátozás nélkül oltanak vele. Kérdésünkre, hogy Magyarországon is történtek-e a németországihoz hasonló esetek, mostanáig nem kaptunk választ.

Ezúttal Németországban regisztráltak két újabb kivizsgálandó halálesetet. Norvégia és Dánia továbbra sem indította újra az oltásokat az AstraZenecával, két vizsgálat pedig összefüggést állapított meg a vakcina és korábbi halálesetek között. Igaz, a beadott oltások számához képest nagyon kis számú esetről van szó.  Az Európai Gyógyszerügynökség szerint további vizsgálatok szükségesek, de a vakcinák biztonságosak, az előnyök pedig felülmúlják a kockázatokat.

Az első negyedévben 100 millió, a második negyedévben 300 millió adag vakcina leszállítására számít Brüsszel, mondta el a Privátbankár.hu-nak az Európai Bizottság illetékes szóvivője. Stefan de Keersmaecker szerint rendszeresen tárgyalnak a cégekkel, hogy miként segíthetik a gyártás felfuttatását. Az uniós vakcina-stratégiával kapcsolatban elmondta: a Bizottság a beszerzés keretfeltételeit tárgyalta ki a vakcinagyártókkal, az egyedi megrendelésekről, tehát a konkrét mennyiségekről és határidőkről a tagállamoknak kell megállapodniuk a vállalatokkal.

Miközben itthon soha nem látott csúcsra szökött a Covid-áldozatok száma, és számos más uniós országban is erőre kapott a járvány, Nagy-Britanniában kezd kiderülni az ég. A fertőzöttek, a kórházban ápoltak és a koronavírusos elhunytak száma is meredeken zuhan, valamint megkezdődött a korlátozások fokozatos feloldása. A szigetországnak egy óriási előnye van az EU-val szemben: a felnőtt lakosság több mint fele már megkapta az első vakcinát. A briteket az AstraZeneca-ügy sem tántorította el.

Magyarországhoz hasonlóan Németország és Ausztria válságkezelési stratégiája is nagyrészt korlátozásokra épül, a zárás-nyitás időzítése szintén járványhelyzettől függően változik, ott is észlelhető a karanténfáradtság, és ott is domináns lett a brit mutáns. Ennek ellenére a járvány ott kevésbé viseli meg a társadalmat: a lakosságszámra vetített halálozások száma jóval kisebb, mint itthon. Németország most újabb szigorításokra készül, Ausztria egyelőre nem változtat.

Nem tudom, sért-e bármilyen előírást az a helyzet, amibe kerültem, de van egy olyan sejtésem, hogy nem ilyen a tökéletes járványkezelés. Jegyzet.  

Norvég szakértők szerint bebizonyosodott az elméletük, miszerint a koronavírus elleni vakcina okozta a vérrögök képződését három beoltott betegüknél. Egyikük életét vesztette. Az Európai Gyógyszerügynökség szerint biztonságos az oltóanyag, de nem zárható ki az összefüggés nagyon ritka agyi trombózisokkal.

Az országos tisztifőorvos azt mondja, hogy a fertőzöttek száma még egy-két hétig növekszik, ezért nagyon fontos a járványügyi intézkedések betartása. Ugyanakkor lényeges az is, hogy naponta kiszellőztessük a fejünket, és eltereljük gondolatainkat a krízisről. A jelenlegi helyzet ugyanis lelkileg is nagyon megterhelő.

A brit-svéd vakcina felfüggesztését javasló német hatóság elnöke azt állítja: több olyan agyi vénás trombózisról kaptak bejelentést a beoltottak esetében, mint amennyi szerintük normális lett volna. A felfüggesztésre elővigyázatosságból tettek javaslatot. Klaus Cichutek egyúttal tanácsot adott azoknak, akik már megkapták az első oltást. Az Európai Gyógyszerügynökség szerint ugyanakkor nincs arra utaló jel, hogy a vakcina vérrögképződést okozna. Használatát legkevesebb 19 európai ország szünetelteti részben vagy egészben, köztük az EU legnagyobb tagállamai, valamint több térségbeli állam. Magyarország továbbra is olt vele. 

A lakosságszámra vetítve térségünkben eddig csak Csehországban és Szlovéniában követelt több áldozatot a koronavírus-járvány, mint itthon. Az elmúlt egy napban 195-en veszítették életüket a magyarországi kórházakban – többen, mint korábban bármikor.

A minap nyilvánosságra hozott kínai és orosz vakcinaszerződés megerősíti, amit eddig is sejtettünk: a Sinopharm oltóanyagát nagyon drágán, a Szputnyikot közepesen olcsón vette Magyarország a nyugati vakcinákhoz képest. Körképünkben megnézzük, pontosan mennyibe kerülnek az egyes oltóanyagok, és mi alapján áraznak a gyártók.  

Globálisan Izrael, Európában Nagy-Britannia halad a legjobban a koronavírus elleni oltásokkal – a Covid-halálozások száma mindkét országban jelentősen csökkent az elmúlt egy-másfél hónapban. Izraelben már éttermekbe és rendezvényre is lehet járni oltási igazolvánnyal. Nagy-Britannia június végén nyitna ki teljesen. A halálozás olyan országokban is mérséklődik, amelyek rosszabbul állnak Magyarországnál átoltottságban.

Megint jóval kevesebbet kapunk majd a vártnál.

Az OECD előrejelzéséből emellett az is kiderül, hogy a vártnál magasabb lehet az idei növekedés.

Magyarországon és Ausztriában sokáig hasonlóan alakult a járványgörbe, az idei évben azonban valami megváltozott. Míg szomszédunkban egyre kevesebben haltak meg, a korlátozások pedig lazultak, addig itthon ismét elszállt az áldozatok száma, tegnaptól pedig szigorodott a karantén. A hazai válságkezelők a brit mutánsra mutogatnak, amely azonban Ausztriában is hónapok óta jelen van. A lapunknak nyilatkozó helyi újságíró szerint feszültség azért az osztrák társadalomban is érezhető.

Erről a Kossuth Rádióban beszélt ma reggel a miniszterelnök. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Fidesz kilép a jobbközép pártcsaládból.