Litván Dániel cikkei

A Márki-Zay Péter által korrupcióellenes tárca nélküli miniszternek kijelölt Hadházy Ákos volt a Klasszis Klub legutóbbi vendége.

Eddig is sejtettük, most már biztos: a svájciaknak túlságosan jó dolguk van. A perdöntő bizonyíték az, hogy egy fogda önkéntes börtöntöltelékeket kereső felhívására háromszoros a túljelentkezés.

Hazatelepülő képzett fiatalok, 12 százalékos népesség-növekedés az elmúlt kilenc évben. Mindez az Isten háta mögött, állandóan zuhogó esőben, napfény nélkül. Mi folyik a Feröer-szigeteken?

Nem tudná átvenni Európa helyét Kína az orosz gazdaságban, Ukrajna megszállása pedig túlságosan nagy falat lenne az oroszoknak. Akkor tehát örüljünk, hogy nem lesz háború? Nem biztos, hogy az a jobbik forgatókönyv Európából nézve.

A szakértők már hosszú évek óta figyelmeztetnek a szálló por veszélyeire. Most viszont az derült ki, hogy az apró, levegőben szálló részecskék még az egészségügyi határértékek alatti mennyiségben is halálos veszélyt jelentenek – Magyarországon viszont ráadásul még külön mérgező is e részecskék egy része.

Mostanra már világos, hogy a klímaváltozás nem riogató tudósok agyszüleménye, hanem a szomorú valóság. A dolgok mai állása szerint a helyzet kétségbeejtő, és könnyű azt érezni, hogy a kocka el van vetve, nincs mit tenni, mint várni a katasztrofális következményeket. Yuval Noah Harari szerint viszont a kilátásaink látványos javulásához elég lenne a globális GDP két százalékát erre a célra elkölteni.

Néhány évtizede Dél-Koreában még az asztalhoz sem ülhettek le a nők a férfiak mellé, a mostani fiatal férfiak viszont már úgy érzik, túl messzire ment a feminizmus, és kevesebb lehetőséghez jutnak a nők pozitív diszkriminációja miatt. Az adatok ugyan nem támasztják ezt alá, de radikális antifeminista mozgalmak így is egyre nagyobb teret nyernek, és a fiatal szavazók jóindulatát kereső elnökjelöltek is felfigyeltek a lehetőségre.

Az Ukrajnával kapcsolatos orosz fenyegetőzés Finnországban nem éppen a kívánt hatást érte el, újra fellángolt ugyanis a vita arról, hogy kérje-e felvételét az ország a NATO-ba. Az orosz válasz: újabb fenyegetőzés.

Régi dicsőségéből él a Roszkoszmosz, a rubelmilliárdok ellenére sehogy sem haladnak az új fejlesztések, a beszállítók pedig nem teljesítenek. A helyzet olyan súlyos, hogy egy nyugati cégen múlik, egyáltalán repülhetnek-e az orosz űrhajók, miközben az űrügynökség néhány éven belül a Holdra menne a még nem létező eszközeivel. A problémák akár a Roszkoszmosz vezetőjének, Dmitrij Rogozinnak a fejébe is kerülhetnek.

Október közepe óta zajlik a nagyszabású kampány a kínai kisgyerekek beoltására. 160 millió 3-11 évesből több mint 80 milliót már beoltottak, de év végéig le is akarják tudni a feladatot. A gyerekek ajándékokat kapnak az oltás után, a szülőknek viszont egyértelművé teszik, hogy a kisgyerekek oltása ugyan nem kötelező, de nagyon, nagyon ajánlott.

A munkatáborok létfontosságú részei voltak a sztálini szovjet gazdaságnak, és hatásuk máig is érezhető. A táborok környéke jobban fejlődött, mint a Szovjetunió többi része, különösen akkor, ha a haszontalan élősködőknek minősített politikai foglyok nagyobb arányban voltak jelen.

A kínai óriáscég bejelentette, hogy Peking mellett építi fel elektromos autós divíziójának első üzemét, ahol évi 300 ezer autó készülhet majd.

Miután kedden 15 százalékot zuhant a török líra értéke, sok webshopban egyszerűen elérhetetlenné tették a nagyobb értékű elektronikai termékeket, mert a kereskedők nem tudnak lépést tartani a pénz elértéktelenedésével.

Lakosságarányosan közel kilencszer annyian haltak meg Svédországban a koronavírus következtében, mint a szomszédos Norvégiában, de kevesebben, mint az uniós átlag. A járvány elleni védekezés legfőbb irányítója, Anders Tegnell megvédi korábbi döntéseit, és a skandináv országokkal szembeni különbséget a szegények és a migránsok nagyobb számával magyarázza. Svédországban most sem várhatók lezárások, cserébe már a tüneteket mutató fertőzötteket sem tesztelik, ha be vannak oltva.

Nick Carter tábornok egy interjúban beszélt arról, hogy a hidegháború óta nem volt ilyen magas a kockázata annak, hogy fegyveres összetűzésig fokozódik a helyzet valamelyik NATO-tagállam és Oroszország között. Azt is kiemelte, hogy ma már egy többpólusú világrendhez kell alkalmazkodni, ami tovább nehezítheti a konfliktusok kezelését.  

A belarusz elnök tegnap belengette, hogy az EU-s szankciókra válaszul elzárhatja az országon áthaladó gázvezetéket. De valójában milyen erősek a lapjai Lukasenkának ebben a játszmában? Kisokos következik.

Indiában a járvány tavaszi tombolása után minden adat a koronavírus terjedésének gyors lassulását mutatta. Narendra Modi miniszterelnök az oltási kampányt és kormányának járványkezelését méltatja, valójában azonban nem ez lehet a háttérben.

Kilőtt az új fertőzöttek száma az olasz kikötővárosban három héttel azután, hogy a kormány járványügyi intézkedései ellen heves tiltakozások kezdődtek. A Triesztben történtek már csak azért is érdekesek lehetnek számunkra, mert itthon éppen egy héttel később vonultak sokan szorosan együtt, zömében maszk nélkül az utcára. Ha sokan voltak közöttük oltatlanok, abból a trieszti számokat látva nagy baj lehet.

Egyelőre kevés New York-i tűzoltót és rendőrt küldtek fizetés nélküli szabadságra a kötelező oltást előíró rendelet életbe lépése után. De a polgármester és az oltást ellenzők, illetve az őket képviselő szervezetek közötti meccs még nincs lejátszva, több ezer munkavállaló ugyanis továbbra sem hajlandó beadni a derekát.

Mohamed bin Szalmán koronaherceg Rijádból Dubajjal versengő regionális központot akar csinálni – ha nem megy szép szóval, akkor erővel. Úgy tűnik, bejöhet a taktika, többek közt a Siemens, a Deloitte, a KPMG és az Unilever is beadta már a derekát.

Úgy látszik, az exelnök korábbi ígérgetései és fenyegetőzései után most tényleg megpróbálja felvenni a harcot a Twitter, a Facebook és a többiek ellen.